Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-01 / 48. (201.) szám
II. évfolyam 48. (201.) szám. -w* Prága, csütörtök, 1923 március 1. almiul ........... Jű&P! fim ■ Előfizetési árak bel- és külföldön. ITF?T&T>Mt IB M m Mm ^ m JvLJbT. 14k11.‘^e„...i.. vólr. őibt^ M pr 1 ulice II. Sz., Telefonfc?. szám _ . . A Szlovenszkói és Roszsziszkói Szövetkezeti Ellenzem Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: & Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁRdr. mii^MiufiÉl ■BMWKMWMMBMBiW——WWIiniHlllllllllll Ilii Ilin ■—■■III IIIIHH —l■llllll —gWBMHiffiKa—H—B—MCTBM ül 111WMWR Pengetés március elé. (g.) Prága, február 28. A tavaszba pattanás hónapját köszöntjük holnap. Néha, mikor az óra délfelé jár, már üzenetet is küld a telefonó embereknek a bontakozni kezdő tavasz. Az üzenet jól esik, mert arról beszél, hogy jön, talán lassú, talán fürge tipegő léptekkel a megújuló élet, ezer színből összeszőtt, szivet melengető ajándékaival az ébredés. Jön . . . nem holnap és talán nem is holnapután. Talán hetek girbe-görbe útja kanyarodik még előtte, de keresztülverekszi magát a lankadt téli hangulaton és egy szép, nap belopódzik a lelkünkbe. Az emberi természet gyermekkori maradékával, türelmetlen kíváncsisággal várjuk. Várjuk az első sugarát, amely mosolyt és bizakodást ad. várjuk az első ibolyáját, amit leszakíthatunk és várjuk, hogy meggőzölögtesse a zöld gúnyára vágyakozó földet, hogy az őserő szaga belénk csapja és kicsíráztassa az élet és teremtés hitét. Kell nekünk ez a tavasz. Kell, hogy akkor, amikor a mindenki életébe belejátszódó események felhők borulását hozzák, amikor kezd megszokott lenni a sorssal szemben megrögzött életfatalitás, amikor egyet jelent a mindennapi lefekvéssel a sohasem lesznek jobb napok sóhaja, hogy a végtelennek látszó senyvedés s az érzéseknek és bizakodásoknak megfeneklése után felzugjon előttünk a természet örök himnusza, mely uj élet számtfotizát és új melegét pézsdiF a” kifímtt hangulatokba. Ezért esik jól, mikor néha, nagyritkán, deltáiban ízelítőt kapunk a tavasz lakomájából, mikor megvibrál előttünk az, aminek el kell jönnie, amit ember el nem temethet és el nem gáncsolhat soha. Jól esik és mégis gondok teremnek bennünk, mikor arra várunk, hogy eljöjjön. Az emberi dicsőség, erő és hatalmasság, az emberi gyarlóság, gyengeség és elbukottság írott könyve, a múlt, a történelem konzekvens tényekkel beszél arról, hogy a tavasz nem áll meg a természet megújításánál, nem elégszik meg a szívek melengetésével és langyos szerelmek ébresztésével, de beleharsonázik a népek és nemzetek életébe is s a hideg elveknek és forró szenvedélyeknek csodálatos és emberi produktumát, a politikát is hatalmába tudja keríteni. Nem kell reflektor ahhoz, hogy példáit találjuk ennek a jelenségnek, nekünk a rideg elveket is forrón szerető, a szenvedélyek lángolásában még forróbb magyaroknak még pislákoló mécses sem kell hozzá. Bennünk tudatként él az és él a történelem tavaszainak kedves, vagy szomorú emlékezete. Mi tudjuk mint emelkedik a lázba esett politikai higganyoszlopa, ha kopogtat a március, it'nt táncol az öröklött neuraszténiában szenvedő péld a minden idegszála, ha p dyhedzik az első fűszál ha illatot kap a meglangyosodott szellő. Mi tudjuk, mi végigvergődtük egy párszor ezt a lázas életébredést ... Ezért köszöntjük gonddal, gondok nehéz gondolataival a tavasz ígéretét jelentő első márciusi napot. Az emberek még sohasem éltek oly közvetlenül közel netten a történelemhez és a népek közötti élet jelenségeihez, mint ma. Ma mindenki tudja, mi történik a Ruhrnál, és mindenki gondol arra, mi történhetik Szalmában. Ma nem idegen egyetlen hang sem — még ha a tengeren túlról hozza is a kábel — melyben benne reszket Európa feldúlt lelkének valamelyes foszlánya. Ma többet tudunk, mint amennyit kellene. többet gondolkodunk, mint amennyit elbír egy agyvelő és többet izgulunk, mint amennyire be van rendezve az emberi idegrendszer Ma tisztán látjuk, hogy Európa, a politika, az emberek, a nyomtatott betűket mérgezők és a nyomtatott betűktől mérgezettek, a feszültség- az idegesség a nyugtalanság, a bizonytalanság, az elrontott politikák, a gyűlöltséges érzések lázával járják a világot. És gonddal érezzük, hogy ebbe a feszültségbe, ebbe a felajzott ideghangszerbe készül belecsapni a tavasz ideges öt ujja. Ebbe a tétova dülöngélésbe, céltalan és bomlottlelkű összevisszaságba a láz és a felkorbácsolás új csiráit csempészi be a tavasz, amelyik eljön, vagy annak lehelete, amely megcsalt már néha bennünket. Ennek a gondja nehéz. Ennek a gondolata az első lépésnél sötétbe vesz és egy nagy kérdést hordozunk magunkkal, mikor várjuk, hogy sóhajtást és vágyakozást kapjunk a meglibbenő szellőtől, hogy álmot csempésszen az üres éjszakánkba a tavaszi illat . . . Egy nagy kérdést: Emberek . . . kibirjuk-e idegekkel, józansággal, nyugalommal, emberi akaraterővel ezt a tavaszt? . . . JFmniciciOTSsakfl IrásEteli |«iW€i$ifsl#»É wmt iBémetf ele i&& ILor^i Gren <1 mnés^s2Efi&ir4eií'sét|& fiirterw«smici«^1. Fraga, boruar <to. A Simplicissimus című berlini élclap egyik legutóbbi száma politikai képet közöl. Egy védtelen emberre sötét utcán rablók támadnak. • A fejének revolvert szögeznek és úgy fosztják ki. A háttérben áll az angol rendőr, aki a faját jellemző hidegvérrel szól a rablókhoz. Én morális szempontból nem helyeslem amit tesztek, figyelmeztetlek annak káros és végzetes következményeire, de az osztozkodásnál részt akarok venni. Ez a kép jut eszünkbe, amikor azt a berlini hírt kapjuk, hogy a francia és angol nagyipari körök trösztszerű kapcsolatot készülnek egymás között létesíteni a buhrvidéki szén teluasználása céljából. Állítólag az ónémet iparosokat is belevonnák ebbe a trösztbe. A hírnek ezt a részét azonban a berlini távirat kérdésesnek és bizonytalannak minősíti. nátus Londoni jelentés szerint az amerikai szeama javaslat tárgyalását, hogy az Egyesült Államok vegyenek részt a nemzetközi törvényszék munkájában, bizonytalan időre elnapolta. A francia hatóságok visszaadják a németeknek a szombaton lefoglalt s bankjegyek nyomására szolgáló matricákat. A Wolff-ügynökség jelentése szerint Degoutte tábornok tegnap rendeletet bocsátott ki, amelyben a német rendőrséget az esseni kerületben feloszlatottnak nyilvánította. A rendőrség fegyverzetét és felszerelését be kell szolgáltatni a franciáknak. A feloszlatott rendőrség személyzetét kiutasítják. Helyükbe községi rendőrséget létesítenek. A rendőrség tagjainak névsorához a vezénylő tábornok hozzájárulása szükséges. Az új rendőrségnek nem szabad zöld egyenruhát viselnie A Wolff-ügynökség megállapítja, hogy február 26-ig a régi megszállott területről a Rajnabizottság ötszázötven embert uPsított ki. A Havas-ügynökség mai jelentésében élesen kikel a német sajtó ellen, amely állítólag hazugságokkal igyekszik a semlegeseket Franciaország ellen hangolni. Valótlannak minősíti a német lapoknak ama hírét, hogy a Panesák megakadályozták a Hollandiába irányuló szénszállíásokat. Valótlannak minősíti azt a Hít, hogy Mamiboim közelében a franciák lefoglalták volna egy holland hajó papírjait és hogy a Rojna vidékén lefoglaltak volna egy holland hajót. Mai jelentéseink nincs abban a helyzetben, hogy határozott javaslatokat és tényleges tervet tegyen s ezért küldte Bergmannt Parisba, hogy ott szóbeli kijelentéseket tegyen a szövetségesek előtt anélkül, hogy az írásbeli javaslattételre felhatalmazása lett volna. Bonar Law, Theunis és Mussolini teljesen egyetértettek Poincaréval annak megállapításásában, hogy a német birodalom nem tett határozott javaslatot, de elodázó manővert akar folytatni. Mindennapos jelentés a franciák „békás” megszállásáról Berlin, február 28. (VWolff.) Lapjelentések szerint Essenben a franciák letartóztattak hamar’ heltóőr-tisztviselőt és Bredeheybe szállították őket. Bodumba több magánautót i elrekviráltak a franciák és tíz vezető kereskedőt letartóztattak. Gerolsteinben arra kényszerítettek tizenhat vasutas családot, hogy azonnal ürítsék ki lakásaikat. A birodalmi bank trieri fiókjánál sikerült a francia megszállás előtt az öszes okmányokat biztonságba helyezni. A Rajna-bizottság Radek orosz kommunista vezérnek és kísérőinek megtagadta a megszállott területre szóló beutazási engedélyt. Amerika és a nemzetközi törvényszék Washington, február 28. (Havas.) A szenátus külügyi bizottsága határozatot fogadott el, amelyben felhívja Hardingot annak közlésére, váljon híve-e oly egyezménynek, amely a szerződés összes aláíró hatalmait kötelezné és amely útján nemzetközi törvényszéket lehetne előállítani, amely elé kerülnének az összes konfliktusok, amelyeket diplomáciai úton nem lehet elintézni, beleértve azokat a konfliktusokat is, amelyek a szerződésből kifolyólag és a szerződések megsértései folytán a nemzetközi kötelezettségekre és jóvátételekre nézve előállhatnak. Kérdést intézett Hughes államtitkárhoz annak ügyében, váljon híve-e egy ily irányú egyezménynek , hogy Harding kész lenne-e egy ily egyezményre vonatkozólag a többi hatalmak véleményét megtudni.' Amerika nem közvetít Paris, február 28. (Havas.) A Temps megcáfolja a berlini lapoknak ama hírét, hogy Amerika interveniálni készül Franciaország és Németország között. A lap kijelenti, hogy a francia kormány egyébként szilárdan azon az állásponton van, hogy nem fogad el közvetítést. A német kormánynak, ha valamelyes javaslatai vannak, melyeket elő akar terjeszteni, ezt írásbeli és hivatalos úton eljuttathatja a belga és francia kormányhoz és szükség esetén a többi szövetségesekhez. Amikor január elején a párisi konferencia megnyílt, Cuno látta hogy a német nagymarosokkal nem tud megegyezésre jutni, hogy Megszállják Elberfeldet Berlin, február 28. (Berlini szerkesztőségünk jelentése.) A Deutsche Algemeine Zeitung jelenti Parisból. Az esti lapok közlése szerint Elberfeld megszállása küszöbön áll. Ezt a megszállást arra az eshetőségre tervezik, ha Angliával a Rajna jobbpartján fekvő vasútvonalak átengedése tárgyában folytatott tárgyalások nem vezetnek eredményre. Delcasse utolsó nyilatkozata Páris, február 27. (Saját tudósítónktól.) Francia politikai körökben nagy érdeklődésit tanúsítanak Delcassé elhunyt volt külügyminiszter utolsó politikai nyilatkozatának, melyet halála előtt egy héttel Nizzában, egy nizzai lap szerkesztője előtt tett. A nyilatkozatban Delcasse kijelentette, hogy attól a pillanatól kezdve, amióta a franciáik a Ruhr vidéken vannak, ő is ott van és minden franciának ott kell lennie. Kijelentette, hogy ő neki nem volt szava a versailledi béke- szerződésűi, amelyről az a vék'iiJI&ige, hogy nem biztosit a franciáik számára ^raferanciásat. Teljesen elképzelhetetlen föltevés es a hatvan mülió embert számláló néit negyvennégy éven kresztül hadisarc fizetésére lehetne kötelezni.. A politikáiban lehetőleg az egyszerűség felé kell törekedni. A háború utáni egy oly szerződésre lett volna szükség, amely a biztonságot és a reparációkat garantálja. A versaillesi szerződés nem adott sem biztonságot, sem jóvátételeket. Németországnak rövid határidőn belül kellett volna fizetnie és a fegyverszünet megkötésekor le kellett volna foglalni a német bankokat. A versaillesi szerződés ugyanazt az északkeleti határt állapította meg Németországgal szemben, amelyen keresztül a németek négyszer törtek be egy évszázad leforgása alatt Franciaországba- Amidón egy nép száz évnél rövidebb idő alatt négy betörést kénytelen elszenvedni midőn a negyedik betörésnél elpusztulni látta országának egy részét, joga vani oly határt biztosítani a maga számára, mely természetes védelmet nyújt neki. Hangsúlyozza Delcasse, hogy a Rajna bal partija különben is gaill, a rajaiiak a Rajnánál állapították meg a gaffleik határát. A Rajnavidéket el tóéi tehát Németországtól választani és Franciaország ellenőrzése alá kel helyezni, így Franciaország megvonná jóvátételeit a Rajna vidék adóiból és e gazdag vidék kereskedelmi forgalmából, így’ földterületté'] lenne megfizetve a franciáikat illető jóvátétel és nem kellene untatni az egész világot a jóvátételek iránti reklamációkkal. Az angolok biztosan és eredményesen intézték el a békét, elvették a német gyarmatokat és kiszolgáltatták maguknak a német flottáit. Franciaország semmit sem vett el, visszahódított egy francia területent, de jóvátételt nem kapott Nem bizony&tottságáá minden .(•áír.m v)lmárTön&k van kitéve. A mindmenti határ nélkül nincs számunkra üdvözülés eivélkül egy uj háború mered elé borzasztó perspektívaként, egy új háború, amely borzalmasabb lesz, mint a régi volt — mondotta Delcctssé. • • i • Lord Grey a népszövetségi Vtervencióról London, február 28. A liberális ellenzék felsőházi vezetője, Lord Grey Bristolban tartott beszédében kijelentette, hogy nézete szerint az angol nép többsége azt az álláspontot foglalja el, hogy a jóvátételi kérdést a népszövetség útján lehet megoldani és hogy más megoldási mód nem kínálkozik. Ehhez azonban a francia kormány hozzájárulása szükséges A jelen pillanatban egy oly kísérlet, közvetítését célozná, amely a népszövetség nemcsak eredménytelenül végződnék, de minden valószínűség szerint a népszövetség fölbomlásával járna. Az angol kormány kötelessége, hogy’ kijelentse Franciaország előtt, hogy a jóvátételi kérdés megoldása csak úgy érhető el, ha a francia kormány előbb kijelenti, hogy hajlandó a népszövetség útján történendő megoldást elfogadni. Mindaddig, amíg a francia kormány ezt meg nem teszi, Anglia nem interveniálhat és nem segíthet. Grey hangoztatta, hogy Franciaországot állandóan figyelmeztetni kell arra, hogy a jóvátételi kérdést csak a népszövetség oldhatja meg. Franciaországnak két gondja van: jóvátételi kérdés és biztonságának kérdése. a Mind a kettőben tartósan csak egy erőteljes népszövetség hozhat döntést. Mennyit fizetett Németország Angliának? London, február 2S. A pénzügyi kancellár írásbeli után adott választ arra a kérdésre, hogy Németország mennyi jóvátételi fizetéseket eszkö- 100 csets-szt. korongért fizettek ma, február 28-án, Zürichben) 580 svájci frankot Budapesten 8650.— magyar koronát Bécsben 210700.— osztrák koronát Berlinben 67200.— német márkát