Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-24 / 68. (221.) szám

■ !■ [UNK] [UNK]— ■!! ...■ [UNK] [UNK]Ilin——!■_________Ui.^—■TIT— T .i'iwaw Az eitraeius egljliai iirliai Émila Kormásagai. Gálszécs, március 23. (Saját tudósi tanícióL) A sztovenszkói református egyházkerületek püspökei és főgondnokai e napokban fontos kérdésekben tanácskoztak Pozsonyban. A tanácskozást a teljhatalmú miniszter vezette, részt vett benne a fentieken kívül a prágsai iskolaügyi minisztérium és a pozsonyi iskolai referátus két képviselője. Az egyházi lapok utján kiszivárgott hírek szerint a tanácskozások legkiemelkedőbb tárgyai voltak a felkészképzés és az 1919—20. évektől elmaradt államsegélyek. Sajnos, hogy mániá két ügynél a kormány képviselői eddig ismeretes álláspontjukon szilárdul megmaradtak. Ami az első tárgyat: a lelkészképzéstleti, a kormány elejétől fogva egy, az ágostai evangélikus egyházzal közös teológiai akadémia fölállításáit tervezi Pozsonyban és iedig oly feltételek mellett, hogy a református teológia tárgyai közül csak néhányat adnának elő református teológiai tanárok, a többi tárgyak oktatása közös volna, ágostai evangélikus tanárok vezetése mellett. Viszont a református egyház vezetőinek kezdettől fogva az volt a fölfogása, hogy őket mind széni arányuknál, mind történelmi hagyományaiknál fogva is külön református teológia illeti meg. A református és ágostai evangélikus egyház kétségtelenül testvérfelekezetelt. Egy talajból nőttek föl mindketten, de mégis több lényeges ponton annyira különböznek egymástól, hogy majdnem tehetetlenség számukra a tervezett módon közös teológiát ÓMítani le. Ez a megoldás az egyetemes református egyház tiltakozását vonná maga után. Az első lépés lenne a két felejezet uniójára. Nem akarunk próféták leírni, de úgy gondoljuk, hogy ez a kísérlet éppen úgy hajótörést fog szenvedni, mint az e téren már századok óta többször felbukkanó kísérletezések. A hitelvi különbségek mellett minden felekezet bizonyos speciális nemzeti karaktert öltött magára az idők hosszú folyamán. Magyarországon a kálvinizmust a szírmagyarság fogadta el vallásául, a luteránust a szloákság tekintette inkább a magáénak. Nem lehetetlen, hogy a kormány azzal számol, hogy e felemás igával elhalványítsa a kálvinista felekezetnek hagyományos tömegét, de elfelejti, hogy a kölcsönös ráhatással a másik felekezet is veszítene karakteréből épp úgy, mint a vegyes uzasságoknál a mindemk fél rendszerint feláldoz valamit a maga vallásából. Hadd haladjon azért mindkét felekezet az eddigi százados nyomokon és őrizze meg mindenik a maga egyéniségét, hiszen az egyéniségek megőrzése, a faji, a nemzeti sajátságok ápolása nem is ellenkezik a demokratizmussal A helvi és nemzeti különbségek mindkét felekezeti részére külön teológia fölállítását teszik szükségessé, hisz a főügyelet az állam részéről így is teljes egészében fönmaradhat- Különben e tárgyban, amint halluk, az áprilisban összeülő ikonvent elé a kormány tervezetet fog benyújtatni. A jövő fogja megmutatni, hogy ez a tervezet mennyiben fogja eloszlatni az aggodalmakat. Az 1919—20. évektől elmaradt államsegély ügyében a kormány képviselői ismértelten a régi álláspontjukat szögezték le. Újólag azt ígérte, hogy ha a jelen év második felében sikerül valamely téren valami megtakarítást elérni, akkor biztosan megmondják, van-e remény az elmaradt — tegyük mi hozzá: a törvényszerű — fizetések kiutalásához. Hogy a református lelkészeknek e téren való háttérbe szorítása mennyire jog- és törvényellenesen történt, azt e lapnak egyik számában bővebben megvilágítottam. Csak annyit jegyzek most meg, hogy mennyivel könnyebb lett volna a törvényhozás által megszavazott és a pozsonyi egyházi referátumhoz le is küldött összegeket kiutalni az egyes lelkészek részére, mint uij utat és módot keresni arra, hogy megtakarítások révén a lelkészeket hozzájuttathassák a fizetésükhöz. E megtakarítás csak valakinek vagy valaminek a hátrányára történhetik. Nem természetesebb eljárás volna-e az, ha a referátus e megszavazott, sőt Pozsonyba át is utalt, de a lelkészek részére ki nem osztott, sőt az államkincstárba visszaküldött összegeket mint tévesen visszaküldötteket kérné az államkincstártól? Erre nem is lehet más feleletet adni, mint azt, amit az egyházi küldöttség vezetője, Czinke püspök adott a kormány képviseletének és amely úgy hangzott, hogy javasolni fogják a konventnek, hogy a lelkészeket és egyházakat a peres útra utasítsa. Mennyivel szebb volna azonban, ha a kormány nem kényszerítené a református lelkészeket, hogy ehhez az ultima rációhoz folyamodjanak. Egyébiránt - amint ez a kormány képviselőinek nyilatkozataiból is kiviláglott - a nehézségek mindaddig fönn fognak állnik mm- a református egyház törvényhozó testülete össze nem ül s meghozandó törvényeit nem szankcionáltatja. Eziránt a református egyház kebelében már régóta megvan a hajlandóság, hiszen kétségtelen, hogy az egyház függő helyzetben az állammal szemben nem lehet. A júniusban összeülő törvényhozó zsinatra e tekintetben is nagy munka vár. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a református egyház megteszi ugyan a lojalitás kívánta módosításokat, azonban azokon a kardinális alapelveken, melyek az egyház szabadságának és autonómiájának leglényegesebb pontjai és amelyeket az egyház századok zivatarai között vívott ki és őrzött meg, semmit sem fog változtatni, mert akkor méltatlan terme őseihez s a mai nemzedék emlékéhez mindeng átok tapadna. Ezt a szabadság jegyében fogamzott államférfiaknak lélektani szempontból is könnyű megértenek• Péter Mihály. A mruszin várial ® ani iftSfltá HCSi kongresszusti. Száztagú nemzetvédelmi bizottságot szerveztek. A cseh agráriusok és szociáldemokraták meghiúsult rendzavaró kísérlete. A ruszin nép követelései, Munkács, március 23. (Saját tudósítónktól.) Tegnap zajlott le Munkácson az egyesült ellenzéki ruszin pártok kongresszusa, amelyet hetekig tartó előkészületek és a közönség osztatlan érdeklődése előzött meg. A kongresszust Kantinszky, Gagatkó, Mocskos és Beszkid ellenzéki pártjai rendezték és alig volt ruszin község, amely a kongresszuson nem képviseltette volna magát. A kongresszusnak nagy jelentőségét egymagában az a körülmény is bizonyítja, hogy a sajtó huszonhárom ruszin, magyar és cseh újságíróval volt képviselve. Részt vett a kongresszuson miniszterelnökség kiküldötte is. A főbb előadók Kaminszky József dr., Beszkid Antal dr., Mocskos Iván és Gagatkó András voltak. A kongresszus magáévá tette az elmúlt évben tartott eperjesi kongresszus határozatait, valamint az egyesült ruszin pártoknak a kormányhoz januárban felterjesztett feliratát. A kongresszus a Ruszin és Szlovák című kormánylapok támadásaival szemben egyhangúlag állást foglalt Kaminszky József dr. mellett és lelkesen ünnepelte őt. Egyike a legjelentősebb határozatoknak az, hogy a kongresszus amerikai mintára egy száztagú ruszin nemzetvédelmi tanács fölállitását mondotta ki E tanácsban képviselve lesznek az egyes pártok, valamint a gazdasági és kulturális egyesületek. A tanács végrehajtó szerve egy tizenkét tagból ál36 végrehajtó bizottság lesz, amely a prágai kormánynak véleményezéssel fog szolgálni minden ru 1 szinszkói ügyben. A kongresszus követelte az ukrán irányzat megszüntetését, az idegen tisztviselők eltávolítását és az ősi ruszin nyelvnek mindenütt való érvényesítését. Követelte továbbá Szlovenszkó és Ruszinszkó halálának megállapítását és valamennyi ruszinnak egyesítését A kogresszus állást foglalt Ruszinszkónek a nemzetközi szerződésekben biztosított jogainak megadása mellett és követelte, hogy Ruszinszkó kormányzatából minden idegen törekvést zárjanak ki. Iyozva követelte egy teljhatalmú Hangsaruszin kormányzónak kinevezését, mert Ruszinszkóban csak akkor lesz rend, ha az ottani helyzettel ismerős ember lesz a kormányzó. Kulturális tekintetben a kongresszus követelte, hogy Eperjesen ruszin gimnáziumot, Kassán ruszin jogakadémiát, Ungvári pedig ruszin egyetemet létesítsen a kormány. Azt kívánta, hogy az elemi iskolákban a ruszin lakosság helyi nyelvén, a középiskolákban pedig nagyorosz nyelven tanítsanak. A kongresszus kifejezte abbeli meggyőződését, hogy a kormány könnyen segíthetne a Ruszinszkóban uralkodó állapotokon, ha teljesítené azokat a könnyen elfogadható követeléseket, amelyeket az egyesült pártok január 31-én a kormány elé terjesztettek. A kongresszus azt javasolta továbbá, hogy minden rusziszkói községben ruszinszkói őslakosokból és cselekből álló vegyes bizottságot szervezzenek az adósérelmek orvoslása céljából. Követelte a földbirtokreformnak sürgős végrehajtását a kincstári földeken, valamint a földáhes lakosságnak állami kölcsönnel való támogatását és tiltakozott a telepítési akció ellen. Az adókról szóló előadás, valamint Vlaszocsik József beszéde közben a kormány jelenlévő képviselője föl akarta oszlatni a kongresszust. A cseh agrárpártnak és a szociáldemokrata pártnak a kongresszuson megjelent tagjai azt többször meg akarták zavarni, de az egyesült ellenzéki pártok hívei kiszorították a teremből a rendzavarokat, akiket a ruszin nép megfizetett árulóinak neveztek. veit A kongresszus berekesztése után a részipártok megválasztották a száztagú nemzetvédelmi tanács tagjait. A kongresszus méltóságteres lefolyása és a hozott határozatok nagy jelentősége a ruszin körök felfogása szerint remélni engedi, hogy az egész ruszinszkói élet nagy fordulat előtt áll. Seregszemle az uj siisipskü parttal fülül. Uj pártok, szétmorzsolódott pártok. — A horvát blokk szenzációs előretörése. — Protics Sztoján nem jutott mandátumhoz. — A németek sikere. Túl erős az ellenzék. Belgrád, március 22. (Jugoszláviai szerkesztőségünk jelen jelentése.) A jugoszláviai választások lezajlása után meg lehet állapítani, hogy a választás váratlan meglepetéseket hozott. A radikális párt, vagyis a mai kormányzat pártja, amelynek Pasics Nikola miniszterelnök a vezére, olyan sikert aratott, amilyenre még a legvérmesebb reményektől fűtött politikusok sem számítottak, amíg egykori barátja és szövetségese, a demokrata párt, amellyel tavaly még közös kormányzásban vett részt, megsemmisítő vereséget szenvedett. ugyanilyen, sőt még ennél is súlyosabb De radikális párt Protics-féle frakciójának veresége, mert ez a magyarbarát párt egyetlenegy mandátumhoz sem jutott és maga a pártvezér, Protics Sztoján dr., egykori miniszterelnök is megbukott. Protics Belgrádban is, Krusevácon is kisebbségben maradt és pártjának egyik embere sem tudott mandátumot szerezni. Protic-csal a kisebbségi legderekabb védelmezője szorult ki a érdekelt parlamentből. A horvát köztársasági parasztpárt ellenben, amelynek Radics István a vezére, föltűnően és meglepetésszerűen tört előre, óriási sikere egyszerűen elsöpörte a mérsékelten szeparatista Frank-pártot, a horvát egységpártot, sőt a horvát klerikálisok és a földművesek is elvesztették horvátországi mandátumaikat. Nagy sikereket ért el Radics pártja Boszniában, Hercegovinában és Dalmáciában is, ahol mind a déli, mind az északi kerületekben bejöttek a jelöltjeik, sőt több helyen új mandátumokat is szereztek. Szlovéniában a klerikálisok (Korosét, pártja) jutott szép eredményekhez. A vajdaságban a németek előretörése keltett nagy meglepetést. Csendben előkészített agitációval hét képviselőt tudtak behozni, ami a kisebbségi jogok érvényre jutása és képviselete szempontjából nagyon örvendetes. Ez valahogy helyrehozza és pótolja azt a hibát, amelyet Proticsék kimaradásával a kisebbségek védelme szenvedett volna. Hasonlóan örvendetes a románok sikere is, akik öt mandátumot szereztek. A németek és románok szép sikere nagyszerű biztosítéka annak is, hogy a Magyar Párt milyen tekintélyes parlamenti képviseletet nyerhetett volna, ha nem lett volna kénytelen kimondani passzivitást és ha a jogok megadásának és gyakorlásának útjában nem állott volna senki és semmi, így a közel egymilliós magyar tömegeknek újra csak némának kell lennie a sorsa intézésénél, a legközelebbi választásokig — három évig . . . A Vajdaságban a radikálisok 14 mandátumot szereztek, a németek 7 mandátumával szemben. A demokraták csak egyetlenegy mandátumot szereztek. A szabadkai pártszakadáson kívül elsősorban a nacionalista ifjaknak köszönhetik a vereséget, mert a párt hajdani népszerűségét terrorista működésükkel ezek ásták alá. Viszont a Bánságban b mandátumhoz jutottak. A szocialistáik sikere elég szép, a független munkáspárt (kommunisták) teljes veresége ellenben nagy meglepetést keltett. Ők az agitáció megfojtásával Szombat, március 24. magyarázzák a kudarcot. A választási eredményeket vizsgálva, megállapítható, hogy a magyarság nagyjában végesvégig megmaradt a passzivitás melletti Ahol mégsem lehetett a szavazás elől kitérni, ott leginkább a szocialistákra szavaztak, akik mindhárom mandátumukat a magyar szavazatoknak köszönhetik. Szavaztak ezenkívül még a radikálisokra is a magyarok és a bunyevác-sokác-pártra is. A miniszterek közül négy nem jutott mandátumhoz. Ezek: Supilo, Omerovics, Zsupancsics és Vulovics. Viszont több miniszter 2—3 mandátumot is szerzett, így Pasics miniszterelnök, aki hármat, Markovics Lázár 2, Vujicsics Milorád 2, Jankovics Velizár dr. 2, Nincsics Momcsiló dr. 2 mandátumot kapott A legtöbb minisztert a Vajdaságban választották meg, így Miletics Szlavko dr. közegészségügyminisztert Újvidéken, Trifkovics Márko dr. törvényegységesítő minisztere Zomborban, Sztojadinovics Milán dr. posta- és távirdaügyi minisztert Pancsován és Nincsics Moracsiló dr. külügyminisztert Nagybecskereken. Országrészek szerint a pártok a követező mandátumokat kapták: Szerbiában a radikálisok 67, a demokraták 25, a földmunkások 1 és a dzsenijecek S mandátumot nyertek, míg a Vajdaságban a radikálisok 21, a demokraták 4, a németek 7, a bunyevác-sokacok 3, a szocialisták 3, a földmunkások 1, a románok 1 mandátumot Horvátországban a Radics-párt 37, a radikális párt 1 és a demokrata párt 11 mandátumot szerzett Boszniában és Hercegovinában Szpahóék 7, Radicsék 4 és a radikálisok 1 mandátumot kaptak. Szlovéniában a Korosec klerikálisai 22, a demokraták 1, a Kmet-párt (földmivesek) 1 és a Radics-párt 2 mandátumot szerzett, míg Dalmáciában 5 radikálispártit, 2 Drinkovics-pártit, 1 Trumbics-pártit, 1 demokratát, 4 Radics-pártot, 1 földmivest és 1 Szmodlaka-pártit választottak meg. Megállapítható ezekből az eredményekből, hogy mely országrészek az ellenzékiek és megállapítható az is, hogy az összeülő új parlament kétharmada ellenzéki lesz. A nagy ellenzéki tábor azonban nem jelent halálos veszedelmet a kormányra nézve, mert az ellenzéki pártok között csak elvétve akad Pasicséknak olyan elszánt és engesztelhetetlen ellenfele, mint a horvát köztársasági parasztpárt. Vannak kevésbé engesztelhetetlen frakciók is, amelyekkel nem lesz nagyon nehéz a kormánynak paktumot létesítenie és akár teljes, akár részleges és feltételes kormánytámogatást szereznie. Ezen ellenzéki pártok közül megemlítésre méltó a számra nézve eléggé jelentékeny szlovén klerikális párt s a szocialista párt, nem lehetetlen azonban, hogy a kormány újból szövetségre lép a demokratákkal s barátságot keres az új, délszerbiai párttal is, a dzsemojec-párttal. Az új parlamentnek új és szokatlan képe lesz: három nagy párt, a radikális, a Radicsféle és a klerikális fog egymással farkasszemet nézni. Ezen a három nagy párton fog múlni az ország sorsa, boldogulása és belső békéje s ebben döntő szava lesz mindenkor Radics István pártjának, amely a parlamentben a radikálisok után a legerősebb pártcsoport lesz, az ellenzéki oldal kompakt tömegű legnagyobb pártja. Az természetesen, hogy Radicsék kibékülnek-e majd Pasiccsal és Belgráddal és bemennek-e a parlamentbe, vagy pedig újra a régi passzivitást folytatják-e, még egyelőre ismeretlem Magyarok az új parlamentben Horvátországban négy Radics-párti magyar képviselőt választottak. Belgrád, március 23. (Saját tudósítónktól.) A képviselőválasztáson annak ellenére, hogy a Magyar Párt a választójogfosztás miatt kimondott passzivitás alapjára helyezkedve nem vett részt a szavazásnál , mégis bekerült néhány magyar ember az új parlamentbe. Igaz, hogy nem a Vajdaság területén, ahol pedig félmilliónál több a magyarság lélekszáma, hanem Horvátországban, amelynek szlavóniai részében mindössze százezer magyar lakik. Természetesen nem a Magyar Párt lstáján kerültek be a Képviselőházba, hanem a Radics-pártéval A horvátországi választások eredményéről érkezett jelentések szerint a következő Radics-párti magyarok kaptak képviselői mandátumot: Bombay István, Salamon Balázs, Raffay Ferenc és Csapó Mihály. Meglepetéseket jósol a Balkán, Belgrád, március 23. Politikai körökben nagy izgalommal várja a szkupstina megnyitását. A Balkán értesülése szerint nagy meglepetések várható és nincsen az sem kizárva, hogy április tizenh vaikán nem nyitják meg a Szkupstinát, hanem hossz. Ma időre elnapolják, mindaddig, amíg a különböző pártok elhelyezkedése és az esetleges átcsoportosulások meg nem történnek.