Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-24 / 68. (221.) szám
Szombat, március 24. g i» m ¥ WtiM wrMmt wraaawmcmmmmmi uum L.jjui.iar.uc Labdanigas. A bírói dijakról. A CsAF-MLSz Banik Testülete múlt heti ülésén megállitotta a bírói tisz’teletdíjakat és levonásokat, melyeik a kerületek és a központ részére teadrandók. A dijak oly magasra lettek szabva, mint a CsAF egyetlenegy bírótestületében sem. Mig a német testület csak a felét, vagy ennél is kevesebbet, a többinél hasonlóan, például a nemzetközi és ligamérközése döntés 80 Ke, ebből a központnak 50 Ke, mig a németeknek 1922- beni 35 Ke volt, amelyből a kerületnek 8 korona, a központnak pedig 12 korona járt, már 1923- ban ezt is magasnak találták és 32 koronára kellett redukálni A fenmaradó 12 koronát pedig önként szolgáltatják be és az így összegyűlt összeget német kisegyesületeik között osztják fel. Kisebb egyesületeknek méltányos esetekben az illetéket teljes egészében elengdik. Érthetetlennek tűnöm, hogy a fenti testület ilyen magas dijakat állapit meg, mikor a futballnak ezen intézménye amatőr. Ezek utáni a fenti testület által megállapitot összeg a közönség körében jogosan találhat ellenszenvre. Jó volna, ha a CsAF—MLSz testülete a többi társtestületektől békérné ai táblázatokat és a magasan megállapitott dijaka ezekhez képest redukálná. Egyben közöljük a német birótestület által legutóbb megállapított dijakat: ligavagy nemzetközi mérkőzés egész napra: 90 kor., félnapra 55 kor., helyben 32 kor., I. oszt. egész napra 65 kor., félnapra 40 kor., helyben 25 kor., II. oszt egész napra 40 kor., félnapra 31 kor., helyben 15 kor., III. oszt. egész napra 20 kor., félnapra 15 kor., helyben 5 kor. Ezeníkívül ha vidékre száll ki, saját kerületében a III. oszt. vasúti menetjegy, ha más kerületbe küldetik, II. osztályú oda és vissza mentjegyre jogosult. (—d. A.) A bécsi Amateure Prágában. Óriási érdeklődés előzi meg a Spárta vasárnapi mérkőzését a bécsi Ammateonrd. Az Amateur csapat ma a kontinens egyik legerősebb csapata. A bécsi csapatnak kapusa a híres Jokl, hátvédei pedig Henkenwalder és Hűll. A középfedezetben Bécs legjobb fedezete Konrád Jenő játszik, balfedezet Meyer, jobb Kunz, az előbbi tizenkét nemzetközi válogatottban szerepelt, az utóbbi pedig tízben. A csatársor a következő: Konrád Kálmán, aki a magyar válogatottal tizenöt nemzetközi mérkőzésen játszott, Swatcsek jobb összekötő, Ham! balösszekötő, Schaffer centerben (még nem biztos!) s végül Cull és Köck a széleken. A Sparta ezzel az erős csapattal szemben ugyancsak legjobbjaival áll ki a mezőnyre: Peyr, Kojer, Jamda, Kolenaty, Káda, Cservény, Sedtecsek, Haijny, Kozeluh, Dvoracseík, Müller. Bíró: Zenisek (Fazem). A mérkőzés eredményéről nehéz tippet mondani. Ha az Amateur valóban ezzel a csapattal jön Prágába, úgy a Spártaiaknak igen erős küzdelmük tesz s esetleg eldöntetlen gól arányú mérkőzésre van kilátás. Az MLSz központja is kérte már ama legjobb kassai játékosok megnevezését, akiket esetleg egy szövetségi (pozsonyi) reprezentatív együttesbe lehet kombinációba venni. A központ a jelölést nyolc napon belül kéri, aminek a keleti körzet ez idő szerint még azért nem tud eleget tenni, mert az aktív foglalkozást csak március 25-én kezdi meg. Első szövetségi börzenapját tartotta a kassai körzet március 20-án este. Jellemző az általános futballmohóságra, hogy ezen a találkozón nem csupán a hét-nyolc futbaintéző jelent meg, hanem a klubok vezetőségéből mintegy húszan. A legközelebbi vasárnapok kölcsönös programját, barátságos lekötéseket állapították meg. Megjelent a ruszinszkói kerület egyik vezető embere és az UTE megbízásából lekötötte a Kassai Törekvés igen erős csapatát egy mindig helyi futballszenzációnak megfelelő barátságos meccsre. Ugyanekkor az UTE a KAC-al is több közös mérkőzés rendezését intézték el. Válogatott mérkőzés Kassán. Április 22-én tartja a CsAF—MLSz keleti körzetének válogatott csapata első mérkőzését a CsAF cseh zsupa válogatott tizenegyjével. A két körzet olyan megállapodást kötött, hogy az első mérkőzést egy magyar klub pályáján (ezúttal a KSC Csermelyvölgyi telepén) és MLSz bíró vezetése mellett tartják, míg a revánsot az őszi szezonban cseh zsupa pályáján, a Cesky Sváz bírójával rendezik. Ugyancsak április 22-én méri össze erejét a keleti körzet kassai I. b) csapatainak válogatott tizenegyese, a két eperjesi csapat (ETVE, Pr. Tőr.) válogatottjaival Eperjesen. Feloszlott a Rimaszombati Törekvés SpE. A losonci kerülethez tartozó RTSE feloszlott a Rimaszombati Polgári Olvasókör Sportszakosztáyához csatlakozott. A BPOL 18-án tartott évi tisztújító közgyűlésén megjelentek már a Törekvés kiküldöttei is. A Füleki TC részt vesz a bajnokságban. A losonci kerület bajnoki mékőzéseire utólag benevezett a Füleki Torna Club is.. Elkészült a budapesti Szövetségi párt jelölőlistája. A Szövetségi párt utolsó ülésén véglegesen összeállították az egységes jelölőlistát, amely a következő: Társelnökök: Csányi dr. és Shvoy ezredes; alelnökök: Malafky, Hajós, Tibor, Reinhajrd, Mamusiah dr. és Fodor dr.; főtitkár: Kenyeres; pénztáros: Mindér; titkár- Mester. A Szövetségi párt tehát meg sem engedte az MLSZben felszínre kerülő személyes harcokat előtérbe juttatni. Igaz, hogy a megoldást nagyban elősegítette az a körülmény, hogy Oprée társelnök hétfőn bejelentette az MLSz-nek lemondását s így tehetővé vált Fodor dT. alelnöki jelölése. Orth nem játszhat tavasszal. Megírtuk, hogy a legkitűnőbb magyar csatár, Orth György, a vasárnapi mérkőzésen megsérült. Maga a sérülés nem tartozik ugyan a súlyosabbak közé, de előreláthatóan hónapokig nem rúghat ismét labdába. Az MTK a legnagyobb zavarba jött emiatt, mert hirtelenében nem tudja Orthot megfelelő játékossal pótolni Opata lenne az egyedüli csatár, aki Orth helyére állhatna, de ő április közepéig el van tiltva a játéktól s szombaton cől el, hogy az MTK felebbezésének helyt a d-e a közgyűlés sapata büntetését elengedik-e vagy sem. A budapesti III. kerület Portugáliába utazott. A csapat hétfőn a Keleti pályaudvarról elutazott. Baselen át Párisba utazik, ahol egy napot tölt és szombaton érkezik Lisszabonba. A Bánát és Erdély sportélete. A hat labdarúgó-kerület közül háromban már megkezdődtek a bajnoki mérkőzések. A kolozsváriban csak barátságos mérkőzéseket játszottak, a brassói kerületben a rossz időjárás miatt még egyáltalán nem lehetett mérkőzni, a marosvásárhelyi pedig munkaképtelen. Az első bajnoki mérkőzések eredményei: Aradon Glória CFR—AMTE 2:1. Temesvárt: Kinizsi—BSE 5:0, Kadina—CFR 2:2. Napváradon: Nagyváradi AC—Nagykárolyi AC 5:0. Törekvés—Ráborul 4:0. Egyetértés—Makkabea 3:1. Úszás: Anglia új amatőrszabályai Az angol úszószövetség revízió alá vette szabályait s most körülbelül egyeznek a nemzetközi Amateur Athletic Federation szabályaival. Ezek szerint elveszti amatőrjellegét az, aki pénzért vagy egyáltalában anyagi előnyökért úszóversenyben részt vesz. Viszont nem vét az amatőrszabályok ellen az, aki egy uszoda tanítómestere, vagy aki tanítványaitól fizetést kap. HdZfiAZ OASjlG A ÜMMÜapesti sajtó a koronaárfolyam lasabb zuhanásáról. Prága, március 23. A budapesti lapok vezércikkben foglalkoznak a magyar korona újabb rohamos árfolyamcsökkenésével. Az „Uj Nemzedék14 írja: „A korona értékét nem sikerült stabilizálni, a bankjegyforgalmat sem lehetett annyira megkötni, amennyire tervezték s most az a vigasztalásunk sincs, hogy csekély értékű, de tömérdek bankjeggyel legalább jobb és több falat kenyeret tudtunk vásárolni, produktív munkát fejtettünk ki és növeltük a nemzeti vagyonállományt. Ellenben itt áll a szomorú tisztviselőkérdés s itt zajlanak a drágaság következményeképp az ugyancsak szomorú, de tökéletesen érthető munkásmozgalmak. Mindezek a jelenségek arra vallanak, hogy a defláció politikája összeomlott s annak a fölfogásnak lett igaza, amely inflációt követel okos, egészséges és céludatos gazdasági és építőmunkával. A zürichi gyászjelentés után most már kiváncsiak vagyunk, ki fogja vállalni a felelősséget a csődpolitikáért? Ugyancsak kiváncsiak vagyunk arra is, hogy a kormány sürgősen levonja-e ennek a kudarcnak a következményeit s áttér-e új, jobban megfontolt pénzügyi politikára, amig nem késik el azzal is.44 Az „Az Újság”4 vezető helyen többek közt ekképp nyilatkozik: „Egy ország, mely a valutája érdekében redukálja a produkciót, még nem volt rajtunk kívül. A sok régi baj mellett a legvégzetesebbnek bizonyul Íme a Devizaközpont, mely magára vállalta, hogy a külföldi valutákkal és devizákkal jobban gazdálkodik, mint a szabad forgalom. S a szabad forgalom mellett romlott a korona és folyt a munka. Kérdezzük meg a megszorult kereskedőket és gyárosokat, nem fizetnek-e szívesen többet devizákért, miket megkapnak, mint kevesebbed olyanokért, miket nem kapnak meg. S a tapasztaltak után kérdezzék meg akár magát a Devizaközpontot: mit mentett meg a korona értékéből s mennyivel sülyedt volna mélyebben, ha nem volna? Ellenben, hogy megrekedt minden munka, mely a devizával összefügg, tény , hogy ez a tény nem nyilatkozik meg valutajavítólag, ugyancsak tény. Exporttal szerezni devizákat lehet, de lássuk át végre, hogy ez is csak egyszerű helycseréje az értékeknek, nem pedig azok szaporítása. Fölöslegek termelése vezethet hasznos exporthoz, a puszta pénzszükségletért való parforce-eladás a pillanatnyi könnyebbség kedvéért rontja a vagyonállományt.44 A „Pesti Hírlap44 véleménye: „A lefelé zuhanó korona és a fölfelé rohanó árak förgetegében lehetetlen minden higgadt számítás, mely egyensúlyt akarna teremteni akár az ország, akár az egyes szegény emberek háztartásában. Benne vagyunk egy gazdasági káoszban, melyet növel sok mindenféle politikai éretlenség, mely kicsinyes dolgok felfújásával mesterségesen növeli az idegességet, izgalmat és bizalmatlanságot. A pénzügyminiszter, az állami költségvetés egyensúlyát keresve, felbillent sok magánháztartás egyensúlyát s mindenféle kormányintézkedések, vagy csak ezeknek híre is, ijedelmet kelt egyes társadalmi rétegekben s mesterségesen is nő a drágaság. A korona zürichi értékelésének állandósítása azonban többféle körülménytől függ s itt nem elég a bankóprés megállítása és a mesterséges pénzszűkének föntartása, mert a belpolitikai konszolidáció s a felekezeti béke épp úgy belejátszik az egész ország külföldi értékel ésébe, akár csak az ártambudget papirosmérlege. A külföldi tőzsdék koronajegyzésében a külföld bizalma, vagy bizalmatlansága nyilvánul meg. Néha abszolút értéktelen emberek súlytalan nyilatkozatai estek legsúlyosabban mérlegbe koronánk külföldi értékelésénél. A külföld nem tudja kellően megkülönböztetni a magyar eseményeket s ezek szereplőit s nem lehet tájékozva afelől, hogy melyik közszereplőnek, vagy melyik sajtóorgánumnak nyilatkozata felel meg a valódi tényeknek s a nemzet igazi közhangulatának. Hiába szólaltatjuk meg az összes drágasági szakértőket s gazdasági kuruzslókat, a külföld segítsége nélkül nem állhatunk talpra. Ennek az őszinte elismerése volna az első lépés a javuláshoz. Mert a külföld száne előtt igenis meg kell javulnunk. A régi divatú hencegés nagyon rosszul áll most nekünk. Gascognelak módjára nem beszélhetünk, ha segítséget akarunk. Magánembernek sem ad kölcsönt egy hitelező, ha látja, hogy az tékozló, nem dolgozik, nem takarékoskodik s folyton veszekszik mindenkivel. A takarékosság és termelő munka, a teljes koszolidáció és felekezeti béke nélkül egyetlen fillért sem kaphatunk külföldről. S ha idegen valutában nem kapunk nagy kölcsönt, akkor koronánkat sohase tudjuk stabilizálni, legföljebb zéruson. Minden magyar embernek abban kellene közreműködnie, hogy előkészítsük és lehetővé tegyük egy külföldi kölcsön megszerzését.44 A szlovenaszkói ámentesitő társulatok és a vagyondézsma. Pozsony, március 23. (Saját tudósitónktól.) Már ismételten rámutattunk arra, hogy a vagyondézsma és vagyonszaporulati adó kivetésénél a pénzügyi kormány hiányos utasításai több, már régebbi törvényen alapuló adózási kedvezményt egyáltalán nem vesznek tekintetbe. Mivel sok adófizető maga sem tudja, hogy adójának kiszámításánál milyen törvényszerű kedvezmények illetik meg, számos esetben a pénzügyi hatóságok az adót törvénytelenül vetik ki és hajtják be. Erre iskolai példa az ármentesített földbirtok után kivetett vagyondézsma és vagyonszaporulati adó. Ugyanis az 1881. évi 24 tc értelmében a magánfelek által nagy költséggel ármentesitett területek gazdasági költségeit (ármentesitési költségek) a rendes gazdasági költségekkel együtt a kataszteri tiszta jövedelem megállapításánál számításba kell venni és levonni és csak az e levonás után fenmaradó tiszta jövedelem adóztatandó meg. Néhol ezek a költségek igen tetemesek és a kataszteri tiszta jövedelemnek több mint felét teszik ki. Mivel Szlovenszkó területén hét, Ruszinszkóban pedig három ármentesítő társulat van, melyek annak AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAáAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*. te ► < \ Meuyasszoayi kelengyék áruháza £ <,—' \ Saját készitményü finom férfi £ < \ ’ECv’ és női fehérnemű* asztal tn8 £ 3 \ térítők és mindennemű lenáru £ < \ , E £ \ Árusitás nagyban és kicsinyben £ ,eVwwwwwwwTVTwwwvwvwwvv7VisyvvrvTvvv*vvirywvw?vrvvvv5rvvvrFvvv^ * idején közel kétmillió káthold földbirtokot melioráltak vagy ragadtak ki a víz pusztító hatalmából, elképzelhetjük, hogy ez a túladóztatás milyen hatalmas összegekre rúg. Mivel a vagyondézsma és vagyonszaporulati adónak kivetésénél az ármentesített földbirtoknál a kataszteri tiszta jövedelem megállapítása nem az ármentesítési költségek levonásával történt, Szlovenszkó és Ruszinszkó ármentesítő társulatai együttesen elhatározták, hogy mozgalmat indítanak az adókivetések újból való felülvizsgálása érdekében és hogy mind az érdekelteket figyelmeztetni fogják, hogy törvényadta jogaikat esetleg a felebbezés alkalmával megfelelően érvényesítsék. (S.g.) — Szlovenszkói munkások magyarországi keresete. A salgótarjáni szénbányákban körülbelül ezer szlovenszkói munkás dolgozik. Ezek a bányászok eddig fizetésüknek hatvan százalékát cseh koronában kapták, hogy a Szilovenszkóban élő családjaikat eltarthassák. A magyar korona árfolyamának hirtelen zuhanása miatt azonban a bányászoknak az utóbbi időben bérüknek csak egy csekély részét fizették ki cseh koronában. A Venkov jelentése szerint a cseh-szlovák kormány ezért most beszüntette a szlovenszkói fa kivitelét Magyarországba, mivel a kivitelhez csak azzal a feltétellel járul hozzá, hogyha a bányászok fizetésüknek hatvan százalékát továbbra is cseh korona értékben kapják. A Bohémia-bank összeomlása. A Bohémia-bank ügyeinek megvizsgálására kinevezték már a revíziós bizottságot. A „Ceske Slovo“ azt fűzi ehhez a közléshez, hogy nemcsak a mostani igazgatóság, hanem az előbbi igazgatóság tagjait is felelősségre fogják vonni a veszteségekért. Ennek során bizonyára vizsgálat tárgyává teszik a Bohemia-bank export- és importüzleteit, amerikai gyapotvásárlásait, amelyeken oly sok pénzt vesztett és a „Tschechoverre 44 gablonzi alapítását is. Egyelőre bejegyeztették a cégjegyzékbe, hogy a bank és belföldi fiókjaik nincsenek feljogosítva betéteket elfogadni és fizetéseket teljesíteni. Ez a tilalom csak az e bejegyzés előtt keletkezett tartozásokra vonatkozik. Ha csődöt nyitnának a bank ellen, akkor ezek a tartozások a harmadik rangsorba sorolnának, Szlovenszken és Ruszinszinszkón pedig a csődkövetelések második és harmadik rangsorába. A bank összeomása miatt a 25 millió koronát kitevő részvénytőkét, valamint az 1920-ban 9 és fél millió koronával kimutatott tartalékalapot elveszettnek tekintik. A bank ,,Kosmos“ import és export társaságánál az „Exportul 44 bukaresti fiókjánál és a „Tschechoverrénél 44 ért veszteségeit még nem állapították meg ” ,RuUc Právo44 közlése szerint a bank kimutatott saját tőkéi 35 282.000 koronára az idegen tőkék pedig 209.087.000 koronára rúgtak, úgy hogy a saját vagyon és a betétek 14:86 arányt mutattak. A Bohémia bank részvényének legnagyobb árfolyama a prágai tőzsdén 1045 koronát ért el. Az 1920. évi mérleg 25 millió alaptőke mellett 4.1 millió és az 1921-i mérleg 2.9 millió korona tiszta nyereséget mutatott ki. 1921-ben a bank csak 3.2 milliót írt le kétes követelések címén. A legutóbbi négy osztalék (1918—1921) 5, 8, 9 és 6 százalékot tettek ki. A ..Rude Právo 41 szemére veti a Bohémia-banknak, hogy olyan időben, amikor már veszteséges státuszban volt, tiszta nyereséget mutatott ki és osztalékokat, valamint tantemeket fizetett. Az 1921-ben kimutatott tiszta nyereségből 1 és fél millió korona oszalékot fizettek ki, 150.000 tartalékoltak, 1,2 millió kétes követelésekre tartalékoltak és tantemekre 150.000 koronát fizettek. — A szeszforgalmi adóátalány leszállítása. Az ezen a címen közölt újsághírekkel kapcsolatosan a Meziminisiterské komité pro likvidaciest komise lihové (a cseh-szlovák szeszbizottság miniszterközi felszámoló bizottsága) a következőket közli: A pénzügyminisztérium a szesz forgalmi adóját annak a következményeként szállította le, hogy az 1922 szeptember 9-én kelt 253. számú kormányrendelet alapján a ratifikált szesz árát absz. hektoliterenként 480 litert meghaladó hordókban való eladásánál 41.20 cseh koronáról 35.30 cseh koronára leszállították, amely árleszállításnál a most adódó és utólagosan megvalósított forgalmi adó leszállítás már a szeszáraikban benfoglaltatik. — A magyar búza ára és a drágulás. Budapesti szerkesztőségünk távirati jelentése: A búza mai áremelkedése a tegnapi árakhoz viszonyítva méter mázsánként 1500 korona. Ennek hatása alatt a terménypiacon minden cikk ára tovább emelkedett. Az állatvásáron is a nagy felhajtás ellenére 30—35 koronával drágult az elsőrendű marha élősúlya. — Megengedik a romániai lóheremag kivitelét. Kolozsvárról jelentik: A földmivelésügyi minisztérium előterjesztésére a minisztertanács foglalkozott a lóheremag kivitelének kérdésével. Most hivatalosan közlik, hogy a kivitelt szabaddá tették és a kiviteli engedélyre vonatkozó kérvényeket már be lehet nyújtani a kereskedelemügyi minisztériumhoz.