Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)
1923-07-01 / 146. (299.) szám
] évfol yam (299.) szám. Prága, vasárnap, 1923 július 1. ^ Liy#rf .y C w mmM IMSXJr: jr TOraSfe (fi uliee 18. 8Z-< Telefon 6797. szám $80?' QGP' 11- Sürgönyeim: Hirlap, Pralia. — Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. A községi választások igazi képe (fi.) Prága, június 30. A képviselőház nyári ülésszaka, amint az már bevett és meggyökeresedett szokás a prágai parlament minden szessziójának végén, most sem múlt el botrány nélkül. Az utolsó ülésen, annak is a legvégén, Kreibich kommunista képviselő szólt hozzá ahhoz a javaslathoz, amely felhatalmazza a kormányt, hogy ideiglenes jellegű gazdasági szerződéseket a törvényhozás megkérdezése nélkül köthessen meg. Noha ez a javaslat is elegendő okot szolgáltat a legélesebb bírálatra, Kreibich nem ragaszkodott a tárgyhoz, hanem az ellenzék óriási izgalmának közepette lerántotta a leplet azokról a praktikákról, amelyek a ruszinszkói községi választások meghamisítására irányulnak. A kommunista törvényhozó kénytelen volt a tárgytól eltérni, mert a képviselőház elnöksége pártjának ismételt sürgetésére sem volt hajlandó nyomtatásban közzétenni azt az interpellációt, amelyben a kommunista képviselők a sötét üzelmeket ország és világ elé tárják. A szónok nem elégedett meg az általánosításokkal, hanem fölolvasta a ruszinszkói polgári igazgatás elnöki ügyosztályának II. 3393. prés. 1923. számú, a hatóságokhoz szétküldött körlevelét az állandó választ.ási névjegyzékek és a községi választások tárgyában. Ez a körlevél megelégedéssel veszi tudomásul a kormányzóság 1922 december 14-én kelt rendeletére a zsupánoktól és főszolgabíróktól beérkezett jelentéseket, a jövőre nézve pedig kívánatosnak tartja, hogy a járási hivataloknak minden községben kétnégy értelmes, a köztársasághoz hű és befolyásos bizalmi férfia legyen, akik azután minden fontosabb politikai mozzanatról tájékoztassák a hatóságokat. Ezeknek a bizalmiférfiaknak feladata az is, hogy felügyeljenek az „államellenes** elemekre. A polgári igazgatás erre a „sürgős** munkára pénzösszegeket is kilátásba helyez a hivataloknak azzal az utasítással, hogy azokat személyesen kérjék és egyúttal megküldi a „megbízható*” személyek névsorát. De ez még nem minden. A ruszinszkói kormányzóság nem elégszik meg a spicli-rendszer állami támogatásával, hanem a magyar lakosságot el akarja ütni politikai jogaitól, amint az egy másik körrendeletből kitűnik. A polgári igazgatás egy 1380. számú rendeletét csak az alsóvereckei és teresfői szolgabirói hivatalok értették meg, miért is Bláha referens szükségesnek tartja, hogy részletesebb utasításokat adjon az alárendelt hivataloknak, így fölhívja figyelmüket az állandó választási névjegyzékekre és utasítja őket, hogy dolgozzanak azon, hogy az „államhű** elemek neve belekerüljön a névjegyzékekbe, az „államellenes elemekét**, azaz a magyarokét azonban töröljék. Minden esetben — így szól a rendelet — gondoskodni kell arról, hogy a szláv elem győzedelmeskedjék. Az ellenzéki ruszin pártokhoz tartozó szláv őslakosságnak ugyan nem kell nehézségeket okozni, de már azokat a szláv polgárokat, akik magyarán, vagy kommunista érzelműek, irgalmatlanul ki kell törülni a listából, mert őket nem szabad lojális elemeknek tekinteni. Ugyanez a rendelet a bizalmiférfiak rendszerében azt a nagyszerű újítást is behozza, hogy olyan községekben, ahol megbízható egyének nincsenek, a csendőrségre kell bízni az ezekre váró feladatok elvégzését. Blahai referens úr tudatában volt annak, hogy milyen botrány kerekedik akkor, ha az ő üzelmeiről a közönség tudomást szerez és ezért óvatosan úgy rendelkezett, hogy a bizalmi férfiaknak nem szabad írásbeli utasításokat adni, hanem velük szóval kell tárgyalni. Ennek a rendeletnek is az a vége, hogy a szükséges pénzek kifizetésére felhatalmazást ad a szolgabíráknak azzal a feltétellel, hogy előbb győződjenek meg számbajöhető egyének megbízhatóságáról. Gratulálunk a ruszinszkói kormányzóhelyettesnek ehhez a rendelkezéshez, amely a korrupciót oly magas fokra emeli, amire az igazi, nagy Oroszország gubernumaiban sem akadt példa. Gratulálunk kitűnő tisztviselőjéhez, Blaha úrhoz, aki csakugyan jól érti a csíziót. Mert valóban a spicli-rendszer legtökéletesebb szervezete az, amit ő gondolt ki. Minden faluban megfizetett besúgók és ahol pénzért sem akad senki, ott van a csendőrség, amelynek legfőbb feladata nem a bűntettesek üldözése, nem a csend és a rend védelmezése, hanem a polgárok politikai véleményének kifürkészése. Szellemes ötlet az is, hogy a magyarokat és az úgynevezett magyarónokat nem szabad a szavazási urnák elé bocsátani és ebből a célból már a választási listákból is ki kell töröltetni a nevüket, hiszen ezt azzal a kitűnő elmélettel is meg lehet okolni, hogy veszedelmes, államellenes és illojális elemek. A feladat igazán olyan nagyszerű, hogy nem kell sajnálni a bankót. Hadd guruljon az állam: az adófizetők pénze Ruszinszkóban, jusson belőle minden kis rusznyák faluban két-három embernek, a cél megéri: a gonosz magyaroknak nem lesz szavuk a községi képviselőtestületben. A rendeletnek mégis van egy helyre nem hozható hibája, hiába gondoltak Ehrenfeld és Blaha urak ki minden elképzelhető rendszabályt, hogy tervük a hivatali apparátus titka maradjon, mégis kiderült és most minden ember láthatja, hogy mit főznek az ungvári boszorkánykonyhán. A külföld is tudomást fog szerezni róla, hogy a csehszlovák köztársaságban miként készítik elő a községi választásokat és miképpen tisztelik a magyarság politikai jogait. Tomasek elnök hiába záratta ki Kreibichot, ezzel az esetet meg nem történtté tenni nem tudta. Legföljebb arról lehet még szó, hogy elszigetelt, vagy pedig szimptomatikus eset-e a ruszinszkói. Egy kommunista képviselő a csütörtöki ülésen máris elmondotta, hogy a szociáldemokraták egy és egynegyed millió koronát kaptak a szlovenszkói választásokra. Mi pedig nap-nap mellett arról kapunk hírt, hogy a koalíció számtalan választási irodája (mennyi pénzbe kerülhet a föntartásuk?) a magyar polgárok ezreit igyekszik elütni a választói joguktól. Gurul a pénz, repül bankó, munkában a spicli-rendszer, készena létben a csendőrség, kezd kibontakozni a községi választások igazi képe... Zágráb és Belgrád farkasszemet néznek ... Pasics kormánya állítólag* rászánja a^igát Radics letörésére — Óriási meglepetések készülnek Jugoszláviában Zágráb, junius 29. (Jugoszláviai szerkesztőségünk jelentése.) Vasárnap testvérvér ömlött a horvát főváros utcáinak aszfaltjára. Vasárnap fegyver ropogott a zágrábi utcákon és sebesültek jajkiáltása markolt a szivekbe, mert a horvát tömeg érchangként kiáltotta a varázsigéket: „Éljen a köztársaság!“, „Éljen Rádics István köztársasági elnök!" A zágrábi utcákon történt véres összeütközés és a horvát nép egységes tömörülése bombaként hatott Belgrádban. A vérmesebb, kalandokra kapható politikusok diktatúrát, könyörtelen eltiprást követelnek, de a higgadtabbak is elérkezettnek látják az időt arra, hogy a halogatás, a tétovázás és az engedékenység politikáját végleg föl kell adni a horvátokkal szemben. Bizonyos az, hogy nagy dolgok előkészítése folyik a belgrádi politikai életben. Ezúttal bizonyára nem olyan komolytalan szándékokról lehet szó, mint a koratavaszon, amikor hazaárulás miatt szándékoztak vád alá helyeztetni a borválság bálványozott vezérét. Az se valószínű, hogy a horvát blokk képviselői közül tartóztatnának le egyet-kettőt, mert végeredményben ez sem vezetne eredményre. Belgrád egészen más megoldásra — és talán megtorlásra — készülődik. Az a halálos csönd, amely az orkán előtti csöndesség gyanánt fekszik el a politikai élet fölött, valóban olyan rémségeket sejttet a fojtott levegő mögött, mint a vihar csöndjéé. Egyelőre nyíltan nem, csak suttogva, mint távoli lehetőségről beszélnek arról, hogy a kormány hirtelen és váratlanul elrendeli Radics letartóztatását és a vezérrel együtt letartóztatják magát a mozgalom vezető és irányító szervét, a köztársasági vezérkart is. Az állítólagos terv szerint Radicsot és főbb híveit meglepetésszerűen, minden zaj és feltünés elkerülésével fognák le és megfelelő szállítóeszközök igénybevételével olyan helyre szállítanák, ahol a fanatizált tömegek elöl hermetbe elzárhatnák. A híresztelést hivatalos helyen természetesen cáfolják, bizonyos azonban az, hogy Pasics nem hallgat hiába és nem tartózkodik ilyen feltünő módon, ha különben nincsenek vészes szándékai. A jugoszláviai politikai élet rövidesen nagy események és még nagyobb meglepetések színtere lesz. Belgrád és Zágráb nem színjátszásból néznek farkasszemet... Zendülés a ruhrvidéki francia csapatok között Budapest, június 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az Uj Nemzedéknek táviratoztak Berlinből, hogy az ottani lapok szerint a francia megszálló csapatok között zendülés tört ki. Több ezred föllázadt és megtagadta az engedelmességet. Szövetségközi konferencia a RuhrproMéma megoldására Páris, június 30. (Párisi tudósítónk távirata.) A francia kormány elhatározta, hogy hosszú idő óta szünetelő megbeszéléseit a Ruhrkérdésben újra megkezdi az angol kormánnyal. A párisi angol követ tegnap hosszan tanácskozott a külügyi bizottság igazgatójával. Párisi diplomáciai körökből úgy értesülök, hogy a megbeszélések folytatása azért lehetséges, mert a belga kormányválság végre megoldást nyert. Remélik, hogy a tárgyalások kedvező eredményre fognak vezetni. Lehetséges, hogy Baldwin ás Poincaré nemsokára találkoznak. A Daily Mailnek a Quai de Orsayról szerzett megbízható értesülései szerint nincs kizárva az sem, hogy szövetségközi konferenciát hívnak össze, hogy a Ruhrproblémát véglegesen megoldják. . Cimo brémai beszéde Bréma, június 30. Cuno kancellár tegnap Elberfeldből ideérkezett. A kereskedelmi kamarán a hozzá intézett üdvözlő beszédekre válaszolva kijelentette, hogy a kormány első célja mindig az volt, hogy a jóvátételi kérdést mindkét fél hasznára praktikusan oldják meg. Az ily szellemű ajánlatok elutasításának természetes következménye volt a passzív ellenállás, most azonban a védelmi harc befejeztéig a politikai belátásnak kell determinálni a helyzetet. A kormány kötelessége gondoskodni arról, hogy a márka zuhanása meg ne rendítse az állam alapjait. Hétfőn válaszol Páris az angol memorandumra Paris, június 30. (Párisi tudósítónk távirata.) A francia kormány hétfőn válaszol az angol memorandumra. A válasz valószínűleg nem írásbeli válasz lesz, hanem a londoni francia követ útján szóbelileg fog történni. Ami a németeknek adandó közös választ illeti, ez a Malin szerint csak akkor lehetséges, ha a passzív ellenállás feladására és a Ruhrvidéknek a fizetések arányában történő kiürítésére vonatkozó francia formulát a szövetségesek elismerik. Ismét halálra ítéltek két németet Mainz, június 29. A francia haditörvényszék két németet halálra, egyet pedig életfogytiglani kényszermunkára ítélt. A franciák elismerik a százkilencven milliárd elkobzását Berlin, június 30. A B. T. ama hírére, hogy a franciák százkilencven milliárdot „zsákmányoltak“ a Ruhrvidéken, a franciák hivatalos választ adtak, melyben elismerik az összeg elrekvirálását és megjegyzik, hogy azt Németország számlájára fogják írni. Kavarodás a választói névjegyzék körül Ungváron A névjegyzék kiigazítása helyett új névjegyzéket készítettek . Elferdítették a magyar választók nevét Ungvár, junius 30. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Ungváron a választási névjegyzéket a kormánybiztos-polgármester június 15-től 22-ig közszemlére tette, amikor is a legnagyobb rendetlenségnek jöttek a nyomára. Nem tehető föl, hogy ezek a rendetlenségek elnézésből történtek, mivel az összeírók nagyobbrészt tanítók voltak, akik a magyar lakosság nevét minden nagyobb nehézség nélkül helyesen is le tudják írni. Kisült ugyanis, hogy az összeírók a magyar választópolgárok neveit elferdítve írták be a választási névjegyzékbe. Ez az elferdítés több, mint háromezer esetben fordul elő, úgy, hogy a tendencia nyilvánvaló. Az elferdített nevekkel azt akarták elérni, hogy a választás alkalmával a szavazó neve ne egyezzék a jegyzékben lévő névvel és igy az a szavazástól elessék. nak. Ez azonban csak eleje volt a kavarodásEgy politikai érdekcsoport valóságos reklamációs irodát szervezett és a magyar választók nagy részének (több, mint kétezernek) a választási névjegyzékbe való fölvételét azzal a koholt megokolással kifogásolta, hogy az illető nem cseh-szlovák állampolgár. Nem volt elég, hogy a választási névjegyzékben több, mint háromezer nevet elferdítettek és nem volt elég, hogy az összeírók százszámra hagyták ki a jegyzékből az ellenzéki érzelmű magyar választókat, még a tömeges reklamálással is azt a célt szolgálták, hogy a kevésbé értelmes, vagy kényelmes választópolgárok ezreit elüssék szavazati joguk gyakorlásától. A törvény szerint ugyanis, ha a kifogásolt választó három nap alatt nem jelenti be az észrevételeit, ugyr az illetőt törlik a választási névjegyzékből. Képzelhető az a csoportosulás, ami az ezerszámra kikézbesített reklamációs lapok nyomán a városházán keletkezett, így is azonban sokan nem tudták a kitűzött három nap alatt észrevételeiket megtenni és kiestek a névjegyzékből. Ez a praktika a legcsúnyább eszköze a magyarság elleni politikai hadjáratnak. A reklamációs bizottság első ülésén mindezek szóba kerültek. A magyar pártok szövetségének részéről Paulik János dr. főtitkár panaszt tett a tapasztalt törvénytelenségek egész sorozata miatt. 100 cseh-szl. Koronátrt fizettek ma, június 30-án: Zürichben 16.90 svájci frankot Budapesten 25 000.— magyar koronát Bécsben 212 309.— osztrák koronát Berlinben 467 000.— német márkát