Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-01 / 172. (325.) szám

u nin*F ---- • /i h. V t. BUDAFB8T * M Bi X^^Kertész-^^^ ■ J WÉÍ^W­ ■. ^3 rJ^lf~ Jw ^ évfolyam ^72. (325.) szám. I ^ Prága, szerda, 1923 augusztus 1. I ^a0""MBBS -d^KÜL. . . , aS& M$r ._ ____ ______ Előfizetési órák. bel- és külfölde], B­SSISEft I^ Lixy/1.#i # # ## tJvmrx: .^£ v- -**TMLdF ^ J^i­nlice 18. re.. Telefon 6797. .szám­ Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. <■5^ $88^^ ^ísg^jí^^ é^ESB»igatf6 Biin­angwwBM^ - Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — H Bismarck emlékezete (f­.) Prága, július 31. A német nép, amelyet teljes joggal ne­veznek a költők és gondolkodók nemzeté­nek, a maga egészében nem politikus­ fajta és a századok folyamán alig szült igazi, nagy államférfiakat. A középkor sötét hátteréből ugyan fényesen bontakozik ki néhány Ho­­henstauff alakja, de akik azután jöttek — az egy Nagy Frigyes és talán még Stein kivéte­lével — aligha érdemlik meg az államférfin kitüntető elnevezését. Talán a nagy állam­férfiak hiánya okozta, hogy Németország­ban, amelynek gazdasági és kulturális szín­vonala nagyjában párhuzamosan fejlődött Franciaországéval és Angliáéval, csak a ti­zenkilencedik század második felében való­sult meg a németek politikai egysége (Auszt­ria németjei ebből is kimaradtak), noha másik két nyugati államban Richelieu, illetve a Cromwell idejében már befejeződött az in­tegrálódás folyamata. Bismarck, akinek ne­véhez az egység megvalósulása fűződik, azonban nemcsak életének ezért a legna­gyobb sikeréért tarthat számot nemzetének hálájára és a világ csodálatára. A német bi­rodalom megteremtése ugyanis csak egyik eredménye a vaskancellár hatalmas íve­­tésű­ politikai működésének, mert­ ennél talán még jelentő­sbb az, amit a birodaom fönn­tartásáért tett. A nagy államférfit­ minden jellegzetes tulajdonságát megtaláljuk az ő markáns egyéniségében: a törhetetlen aka­ratot és az óvatos előrelátást csak úgy, mint a cselekvő erőt, a nagy terveket és — ha kellett — a megfontolt alkalmazkodást. Könnyen érthető, hogy a német nemzetnek az a része, amelyből nem pusztult ki a nem­zeti öntudat, Bismarck halálának huszonötö­dik évfordulóján, amely tegnap volt, fájdal­mában is hódolattal tekintett föl a porból nemzetének legnagyobb, talán egyetlen igazi államférfiára. Fájdalmas lehet ma az emlékezés, büszke erő, amely Bismarck korában a kon­­­tinens első hatalmasságává tette a német birodalmat, ma mintha teljesen hiányoznék. A roi du soleil Versaillesi palotájának tükör­termében, ott, ahol a német államok fejedel­mei negyvennyolc esztendővel előbb kikiál­tották az egységet, irtózatos csapást mértek Németországra. Mostanáig sem ocsúdott föl belőle. A Rajna jobb- és balpartján a francia az úr és önön fiai közül is akad egy marok­nyi, aki támogatja a franciákat a birodalom egységének megbomlasztására irányuló tö­rekvéseikben. Odabenn az országban a pol­gárháború réme fenyeget. A rettenetes gaz­dasági nyomás következtében mindinkább tért hódít a vörös forradalom avant­gardeja, amely elé a szocialista törvénnyel oly szi­lárd gátat emelt valamikor Bismarck herceg. A frankfurti békekötés után bekövetkezett nagyszerű gazdasági föllendülést a versail­­lesi béke derékba törte és a birodalom haj­dan oly virágzó pénzügyei ma reménytele­nül ziláltak, lakosságának pedig oly nélkü­lözéseket kell elszenvednie, amelyek láttára l­inek is jutna eszébe visszaemlékezni arra a jólétre és megelégedésre, amely itt még tíz esztendővel ezelőtt honolt. Egy uj nemzedék van felnövőben, amelyet az esztendőkig tartó nélkülözések csenevésszé és erőtlenné tettek, ilyen perspektíva mellett bizony fáj­dalmas lehet a vaskancellárra visszaemlé­kezni. Néha-néha olyan hangok hallatszanak, hogy Bismarck is felelős a nagy összeomlá­sért. Dőre beszéd! Bismarck nagyságát legjobba­n­ mutatja, hogy a német birodalom a annyi súlyos csapás után még ma is meg­van. Ha valaki, úgy bizonyosan a vaskan­cellár volt az, aki mindent elkövetett az új állam megmaradásáért. Az ő személyében testesült meg az az irányzat, amely a német politikát a kontinensről nem engedte kiha­józni a világpolitika tengerére. A pomerániai gránátosról mondott szavai jellemezték a legjobban a kontinenshez kötött felfogását. Egyedüli célja az volt, hogy a franciák re­­vánsát elkerülje. Ezért kötötte meg a három császárok szövetségét, ezért ment bele az osztrák-magyar monarchiával kötött szövet­ségbe, de ugyanakkor óvatosságból ezért kötött „házbiztosító“ szerződést Oroszor­szággal és végül ugyanebből az okból épí­tette ki Olaszország fölvételével a német— osztrák-magyar szövetséget hármasszövet­séggé. Ahogy Königgrätz után a legnagyobb mérsékletet tanúsította Ausztriával szemben, úgy nem vitte késhegyre a dolgot akkor sem, amikor Thiersnek megszabta a francia—né­met béke föltételeit. Ha marok módjára hallgatott Clemencea­u Bis­volna a higgadt megfontolás szavára és számolt volna a jö­vendő követeléseivel, Európa ma bizonyosan nem mutatna oly kaotikus képet... hogy Bismarck politikája éppen arra irányult, elkerüljön egy bonyodalmat, amely Németország ellenében csatasorba állítaná az irigy szomszédokat. Utódai: Caprivi, Hohen­­lohe, Bethmann-Hollweg és a többiek nem voltak olyan óvatosak és a híres Krüger­­távirat óta szinte kihívták a konfliktusok egész sorozatát. A német birodalom elszi­getelve indult neki a háborúnak és négy C­­ ig tartó titáni küzdelem után megadta magát az egész világ ostromló seregeinek. A háborút nem a német katona, de a német diplomata, nem Hindenburg, hanem Michaelis vesztette el. El kellett vesztenie, mert nem hajtotta végre a birodalom első kancellárjának poli­tikai végrendeletét s nem örökölte annak ál­lamférfiúi képességeit. Az elvesztett háború után kétségbeejtő feladatok vártak a berlini kormányokra, amelyeknek megoldására sem Scheidemann, sem Wirth, sem Cuno nem termett rá. Belőlük is hiányzottak marcki tulajdonságok. Azon a helyen, a bis­­a vaskancellár huszonnyolc esztendeig ahol tu­dott megmaradni, hat év óta hat kancellár követte egymást, de egyik sem tudta betöl­teni a feladatát. Mindegyikükben csalódott a népük. Bismarck halála huszonötéves év­fordulójának napján újabb kormányválság következett el és nemsokára ismét új ember foglalja el a kancellári széket. Hogy Müller jön-e, vagy Loebe, vagy más, az szinte mel­lékes. Árnyékkancellárok ezek az első kan­cellár ragyogó alakja mellett A német biro­dalmat csak egy bismarcki egyéniség ment­hetné meg. Prága, juius 31. A szinaiai konferencia tegnapi napjáról egy hivatalos jelentés számol be, amely hírül adja, hogy tegnap a magyar és bolgár kérdést részleteiben is megtárgyalták és teljes meg­egyezésre jutottak. A jelentés szerint tárgyal­ták a magyar kormánynak a jóvátételi bi­zottsági határozat megváltoztatására irányu­ló kérelmét s ezenkívül tanulmányozták a népszövetség következő ülésszakának pro­gram­ját. A kommüniké szerint minden kér­désben megegyezés jött létre. A hivatalos je­lentésen kívül érkező híradás szerint a magyar kérdésben elhatározta a kon­ferencia, hogy hozzájárulását adja a zálog­jogok felfüggesztéséhez, ha a kisantant egyik megfigyelője részt vehet az ellenőrzésben. A bolgár kérdésre nézve hir szerint akiként határoztak, hogy a kisantanti érdeklő­déssel várja Bulgária teljesítési szándékának eredményeit. A népszövetségben megválasz­tásra kerülő kisantant-képviselő tisztségére Benest jelölték. A Románia és Cseh-Szlovákia között a román moratórium-törvény miatt felmerült ellentétek közel jutottak a kiegyen­lítésihez. Nincsics nyilatkozata Nincsics jugoszláv külügyminiszter a Pra­­ger Tagblatt szinajai tudósítója előtt nyilat­kozatot tett és e nyilatkozat során szólt a magyar­­ kölcsön kérdéséről is, hogy a magyar kölcsön sikere kijelentette, érdekében rendkívül fontosságú az ellenőrzés keresztül­vitele. Példaképpen föl lehet hozni Ausztriát, de Magyarország esete lényegesen különbö­zik ettől. Az osztrák kormány megérdemelte a bizalmat, mert a kötelezettségek teljesítése iránt kellő akaratot mutatott föl. Ezt Magyar­­országról nem lehet elmondani. A kisebbsé­gekre nézve elmondotta a miniszter, hogy azok a biztosított jogokat élvezik s ő óhajtja, hogy azok jó állampolgárok legyenek. A lau­­sannei békére nézve kijelentette a miniszter, hogy reméli, hogy sikerülni fog a törökökkel­­ külön megállapodásra jutni. A kisantant álla­­­­mai között szükségesnek tartja a gazdaságii kapcsolatok elmélyítését. A következő kon­­f­ferencia körülbelül négy hónap múlva lesz Belgrád­ban. Új Balkánszövetség A Neue Freire Presse nyilvánvalóan görög információk alapján azt a hírt hozza, hogy a bukaresti görög követ, valamint Nincsics és Duca ui­ Balkánszövetség létesítéséről tár­gyalnak. Ez a Baánszövetség független lenne a folsamtamttól, mert ennek célja a neuil­­ly-i békeszerződés végrehajtása és a Balkán békéje fölötti felügyelet lenne. A Javorina-kérdés Lengyel lapok szerint e hét végén a szejm­­ben az összes parlamenti pártok közös inter­pellációt intéznek a külügyminiszterhez a Ja­­vorina-kérdésben. Ezzel az interpellációval kapcsolatban élénk vita várható a Javorina­­kérdésről és a cseh-szlovák viszonyról. Stronski tanár a Rsecs Pospoliitika-ban cikket ír a kisantantnak Lengyelországhoz való vi­szonyáról. Stronski Leyda külügyminiszter­nek jobb keze s így fejtegetései igen érdeke­ Kikapcsolták az orosz kérdést Szinaja, julius 31. Benes a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy a kisantant álláspont­jának kérdését Oroszországgal szemben nem tárgyalták. A népszövetségben résztvevő kisantant képviselő jelölését sem intézték el. A lengyel—cseh-szlovák ellentétekben Benes reméli a békés megegyezést. Tegnap délután befejezték a konferenciát s Benes elutazott. Szerdán este érkezik Prágába. Tegnap mi­nisztertanács volt, amelyen Duca beszámolt a konferencia munkálatairól s bejelentette, hogy Cons­tan­tincsen földmiv­elésügyi minisz­ter augusztus végén Prágába utazik Karls­­badból. — Pilz lengyel miniszter a Dimineata előtt kijelentette, hogy az ő missziója, a román kormánnyal és nem a kisantanttal való tár­gyalás. Pilz megbeszélést folytatott Ducával, aki arra törekszik, hogy a cseh-szlovák— lengyel ellentéteket kiegyenlítse. H kfesantent ü@sr ellenzi a magyar kölcsönt sek. Kijelenti, hogy a mostani kisamtantban, amelyet Stronski túlságosan kis antantnak nevez, Lengyelország sem megfelelő helyet, sem megfelelő bázist nem talál. Trianon és Neu­illy szűk alapzatán n­em lehet Lengyelor­szágot bevonni. Egész Európa poltikai erő­viszonyainak fen­tartására kell e helyett tö­rekedni. Nagyvárad, július 30. A kisantant kül­ügyminiszterei a magyar kölcsön kérdésének megtárgyalásánál megállapították, hogy kö­zös kívánságuk az, hogy Magyarország szá­mára a jelenlegi nehézségekből megkönnyít­sék a kivezető utat azzal a feltétellel, hogy a kölcsönzendő összeget sem újabb fegyver­kezésre, sem pedig irredenta propagandára nem fogja Magyarország fölhasználni. konferencia megállapodott erre vonatkozóan a praktikus biztosítékokban. A Bulgáriával szemben elfoglalandó álláspont tekintetében megegyezés jött létre. Megállapították, hogy semmi ok sincsen arra, hogy a normális összeköttetést és a jó szomszédi viszonyt ezzel az állammal fönn ne tartsák mindad­dig, amíg a szófiai kormány főn­tartja békés szándékát. Görögországnak és Lengyelor­szágnak a kisantantba való belépéséről nem volt szó, mindössze tanácskozás folyt a kis­antant és a két állam közötti viszonyról. Pilz lengyel delegátus ma Szinaijába érkezett. ] Benes dr. fogadta Pilzet. 1 „Elérkezett a lélektani pillanat a közvetlen tárgyalásokra" Huszár Károly a szinajai konferenciáról Budapest, július 31. (Budapesti Vesztőségünk telefonjelentése.) Huszár Izer­Ká­roly, a nemzetgyűlés alelnöke a szinajai kon­ferenciáról ma délelőtt a parlament folyosó­ján a Magyar Hírlap munkatársa előtt a kö­vetkező nyilatkozatot tette: “ A szinajai konferencia Magyaror­szág szempontjából elsőrangú figyelmet ér­demel. Szomszédaink most határozzák el velünk szemben tanúsítandó magatartásu­kat. Bethlen külföldi útjának nagy sikerét abban látom, hogy Szinajában a szomszé­dos államok államférfiai revízió alá vették eddigi rideg, elutasító magatartásukat. — Azt hiszem, hogy elérkezett az a lélektani pillanat, amikor a magyar kor­mány közvetlen tárgyalások alapján igyek­szik szomszédaival való viszonyát tisztázni és a beállott kedvezőbb atmoszférát föl­használhatja arra, hogy egy modus vivendi találtassák a függő nagy kérdések megol­dására. Szükségesnek tartom, hogy el ne szalasszuk a mostani kedvező időpontot, hogy a miniszterelnök első külföldi útja alkalmával elért eredményeket továbbépít­sük. Úgy látom, hogy a szomszéd államok­ban ezekre a tanácskozásokra szintén el­érkezettnek látják az időt. — Azt hiszem, ha a felelős férfiak szemtől-szemben tárgyalnának egymással, akkor sokkal nagyobb kilátás lenne a prob­lémák kedvező megoldására, mintha sok­szor túlhangolt újságokból lövöldöznek egymás felé. Európa érdeke, hogy a Duna­­medencében a békés együttélés lehetősége meg­terem­tessék. Minden kormány köteles­sége, hogy e tekintetben mindent megte­gyen, ami szükséges. Budapest, július 31. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A szinajai konferencia eseményeit politikai körökben feszült figyelemmel kísérik. A kormány egy­előre nem tájékoztatja a nemzetgyűlést, ezt csak akkor teszi meg, mihelyt a szinajai megbeszélések határozatai konkrét formát öltenek. 106 cseh-szl. koronáért fizettek ma, július 31-én. Zürichben 16.575 svájci frankot Budapesten 58 600.— magyar koronát Bécsben 209 500.— osztrák koronát Berlinben —.— német márkát

Next