Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-01 / 273. (426.) szám

movszky (cseh néppárti) és Bubnik (kommunista) fel­szólalása után a vita­ befe­jeződött. Tárgyi meg­j­egyzés címén Mil­och (cseh iparospárti) szólalt fel, aki az enge­délyezési rendszterrel összefüggő visszaélé­sére sok példáit sorolt fel. Kijelenti, hogy a papok támadásai ellenére sem fog elhallgatni, hanem csak ezután fog beszélni. Tíz esetet sorolt föl, amelyekben megnevezi úgy az en­gedélyt kérő cégeket, mint azokat a referen­seket, kik kedvezően intéztek el oly ügyeket, amelyeket nem lett volna szabad kedvezően elintézni. Novak kereskedelmi miniszter a par­lamentáris szokással ellentétesnek mondotta, hogy Mik­och a plébum­ elé hozta adatait Vizsgálatot és beigazolás esetén büntetést ígér. Tárgyi m­egjegyzés cm­én fölsz­óllan­ak még S­i­m­­m, S­a­m­a­j­i­k, R­y­p­a­r és T­o­­m­­ia­n­e­k. z u­tóbbi­­ kár dönti, hogy múltkori be­szédében a „böhmische Ztrk­l“ kiélezéssel nem a cseh népet­ akarta megsérteni, hanem csak azokra az es­etekre vonatkoztatta ame­­ly­ekbe­n a bíróság jogerősen elíétélte a vád­lottak­a­t. S­r­d­i­n­k­o főelőadó beszéde u­tán meg­kezdődött a szavazás, amely csöndben fo­lyik. A javaslatot általánosságban elfogadták.­­Az ellenzéki módosító javaslatokat a ház mind elvetette. Az ellenzéki javaslatok mel­lett szavaztak: a keresztényszociális párt, a magyar kisgazdapárt, a német polgári pár­tok, a német szociáldemokraták, a magyar­német szociáldemokraták, a kommunisták és a szlovák néppárt. Ezután a­z egyes fejezeteket bocsátotta az elnök szavazás alá. Lapzárásig tizennégy szakaszt fogadtak el. Új adójavaslatok a tegnapi minisztertanácson — értesü­lésünk szerint — elhatározták, hogy a luxus- és forgalmi adótörvényt két évre meghos­­­szabítják. Azt az új rendelettervezetet, mely­nek 1924 január 1-ért kellett volna életbelép­­ni­e, elejtették. Új cukor­törvény Bacska pénzügyminiszter a képviselő­­ház mai ülésén javaslatot terjesztett be a cukoradó nagyságáról. A javaslat hatályon kívül kívánja helyezni az 1922. év június 10-én kelt törvény első cikkének 1. szaka­szát és ezt a következő rendelkezéssel akarja helyettesíteni: ,,A cukor minden faj­­­­táját, amelyet nyersanyagból, vagy az előb­­­­bi cukortermelés maradékaiból termelnek, a következő feltételek szerint esik fogyasztási adó alá: 1. Répacukor és minden hasonló­­nemű cukor a fino­mitvány állapotában, ki­véve az emberi élvezetre nem alkalmas szi­rupot, 100 kilogramért nettó 54 korona; 2. másfajta cukor 100 kilogramért nettó 12 ko­rona. A törvény január 1-én lép érvénybe.­* A miniszterelnök és a szociális miniszter a munkanélküli segélyekről szóló törvénynek 1924 június 30-ig való meghosszabbítására vonatkozó javaslattal kapcsolatban egy ú­jabb javaslatot nyújtottak be, amely felha­talm­­azást kér a pénzügyminiszter számára arra nézve, hogy azokat az összegeket, ame­lyek a munkanélküliek segélyezésére szük­ségesek, 140 millió korona erejéig hitelmű­veletekkel teremtse elő. Tárcarovatunk: Vasárnap: Donászy Kálmán: Az ember tragé­diája. (Vers.) Glin: Hubay Jenő Prágában. Bizottsági ülések A be és kiviteli engedélyek — Novak beter­jeszti a kijáró képviselők névsorát. , Prága, november 30. Az ipari és kereskedelmi bizottságban foly­tatták a vitát a francia kereskedelmi szerződésről Stodola az engedélyezési rendszer teljes eltörlé­sét, valamint a vasúti és posta tarifa leszállítását követelte. Micoch cseh iparospárti tiltakozott az ellen, hogy tegnapi beszédét a koalíciós lapok úgy kom­mentálták, mintha ő meghátrált volna. Még egy­szer kijelenti, hogy a miniszter személyét nem akarta megsérteni, csak a rendszert bírálta. Föl­olvassa a Reichenberger Zeitung és a Reform­ cikkeit, amelyekből kiderül, hogy augusztusban egy behozatali engedélyért 128.000 koronát fizet­tek ki a külkereskedelmi hivatalnál. Novak kereskedelmi miniszter válaszában kéri a képviselőket, hogy „tendenciózus lapjelen­téseknek ne üljenek föl“. A minisztérium vizsgá­latot indított és följelentette azokat akik vissza­éltek a kiviteli engedélyekkel. A bíróság azonban úgy itéli, hogy a ki- és beviteli engedély szer­zett jog és mint ilyen másra is átruházható. A minisztérium fekete, könyvet vezet azokról, akik a kiviteli engedélyekkel üzérkedtek, nem ad nekik többé engedélyt. Legközelebb a ház elé fogja terjeszteni azoknak a képviselőknek a névsorát, akik engedélyezési ügyekben közbenjártak a mi­nisztériumnál. Ezután a vitát félbeszakították és folytatását december 6-ára tűzték ki. A jogi és alkotmányjogügyi bizottság vita nélkül elfogadta a cseh-szlovák pénz védelméről szóló javaslatot. — A mentelmi bizottság Rettel, Nagy, Juriga, Tomanek és Jii­nka képviselők men­telmi ügyével foglalkozott, azonban a határozat­­hozatalt elnapolta.­­ A közélelmezési bizottság­ban folytatták a drágasági vitát. Tomanek szlo­vák néppárti tiltakozott a magyarországi borbe­hozatal ellen és az ellen, hogy az 1921-re kive­tett gabonakontingenst most hajtják be. Szombat, december 1» Praeludium a kisantant konferencia elé Románia veti föl Belgrád­ban az orosz kérdést. Prága, november 30.­­ A kis­antant januári konferenciájának kétségkívül legérdekesebb tárgyalási pontj­a az orosz kérdés tesz. Az a kérdés, amelyet a színajai konferencia mint pikáns kérdést levett napirend­jéről, de amely különösen Cseh-Szlovák­i­án­ak erős szláv orientációja következtében tengelykérdése a szomszéd­ság fénye s Oroszo­rszágna­k mint a közép­­európai politikára kiható vagy kiíratható fak­tornak problémája folytán. A Szimatában még erősen kényes kérdés úgy látszik, azóta lényegesen enyh­ültebb sta­dionba jutott, mert belgrádi jelentések sze­rint a belgrádi konferencia fölvette program­jába az Oroszországhoz való viszony tisz­tázásának kérdését is. Minden va­lószinűség szerint a kedvezően lefolytatott román— orosz tárgyalások eredménye ez, mert asz erintik­ napokban érkezett jelentések arról szólottak, hogy Tbraspollban Románia és Szovjetoroszország katonai természetű egyezményt kötöttek , mert egy bukaresti jelentésünk arról ad hírt, hogy a Belgrádban megtartandó kisan­tant-kon­­­ferencián Románia maga fogja javasolni, hogy a kisantant államok Romániához hasonló megállapodást szovjettel­ létesítsenek a Ezek a meg­llapod­ások kétféle termé­szetűek. Az egyik: a gazdasági összekötte­tésnek újrafölvétele bizonyos áruik és javak kölcsönös kicserélésére vonatkozólag. A má­sik: a határinicidensek elkerülésére vonatko­zik. Mindkét álla­m kötelezi magát, hogy le­hetőség szerin­t kiküszöböl mind­en incidenst és beleegyezik abba is, hogy ahol incidens történt, függetlenül, hogy melyik ország •terü­letéhez tartozik, a két bizottság­ együttesen végezhesse a felderítést. Arra nézve se meg­egyeztek, hogy a két állam katonai erővel nem fogja egym­á­szt támadni. Ily megállapodásnak Cseh-Szlovákia ré­széről semmi akadálya nem lehet, mert Cseh- Sz­lová­kia máris igen barátságos viszonyt tart fenn a szovjettel és rendszeresített dip­lomáciai teofigatesttal bír. Jugoszláviában már nehezebb a kérdés. Jugoszláviában a Wzan­gol-hadsereg odamenkült nagyszámú tisztjei állandóan propatgtaindá­t űznek a jelenlegi orosz rezsim ellen és már az a körülmény, hogy a letört orosz fehér­terrornak fő mene­déki helyet Jugoszlávia nyújt, mutatja, hogy a jugoszláv mentalitás az orosz közeledés erősbítésének nem kedvez. A színajai konferencia egy másik ké­nyes és le nem tárgyalt kérdése: Lengyelor­szágnak és Görögországnak a kisantantba való felvétele, úgy látszik, még mindig nem érett meg a tárgyalásra. Egy varsói távirat határozottan cáfolta a napokban azt a hírt, hogy Lengyelország részt vesz a belgrádi ta­nácskozáson s hogy a távirat ne tűnjék föl kudarcként, a kis­antant hírszolgálata most cáfolja a hírt, hogy a kisantant belgrádi kon­ferenciájára Görögországot és Lengyelorszá­got is meghívták volna. A kisantant egyetértésének és harmoni­­kus jóviszon­yának jellemzésére szolgálhat az a hír, hogy az S­IS-királyság és Romániai tárgyalásai, melyek Temesváron az egyházi és iskolai kérdésekben folytak, eredmény­te­­linn­ megszakadtak, valamint az a Bécsbő­l érkező jelentés, mely szerint a ma összeülő Nemzetközi Dunabizottság foglalkozni fog azzal a panasszal, melyet néhány hónap ellőtt a román kormány juttatott el a Durábizott­­­­­sághoz és amely Jugoszlávia ellen irányult­, Románia amiatt­­ emelt petíciót, hogy Jugo­­­­szlávia megakadá­lyozza a román hajók for­­­galmát. Jugoszláva a Dunabizottság titkár­i­ságának felszólítására részletes magyarázatot­­ adott. A belgrádi kormány Románia parna­­i­szára nézve kijelentette, hogy a dolgot meg­ fogja vizsgálni és a panasz okait a lehetőség­­ szerint megszünteti. A Dunabizottság bécsi­­ konferenciája valószínűleg felvilágosításokat­­ fog kérni a román és jugoszláv delegátusok­­­tól, hogy a­ belgrádi kormány mennyiben vál­­­­totta be ígéretét Molnár Jenő tréfái: A természet ölén. —■ A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Annyi szépet hallottam már a szabad természet öléről, hogy elhatároztam:­­megmu­tatom két serdületlen gyermekemnek is, akik a zöldséget mindeddig csupán apjuk írá­saiból ismerték. Kivittem tehát őket vasár­nap délután a Városerdőnek nevezett termé­szeti ölbe, ahol telekspekulánsok tervei és villamos vágányok keresztezik egymást. Első megfigyelésem az volt, hogy az erdő­ben sok a fa és a fáktól nem lehet látni a­­ szerelmes párokat, akik mögöttük meghú­zódnak. Kisleányom élénken figyelmezte­tett, hogy a természet ölét sokan, különösen férfiak, fehérblúzos, lebontott hajú nők ölé­vel tévesztik össze, amit én zavartan úgy próbáltam kim­agya­rá­zni, hogy az anyaföld minden kultúrnyelvben nőnemű. Családommal egy tisztás szélén fogtam, amelynek közepén felnőttek anda­­egy­másba fogózva láncot alkottak és valami nagyon szellemes játékot játszottak. A körbe minden második percben más leány lépett és valami dallam eléneklése után szájoncsó’­o! egy fiatalembert, kezében nagy vörös zseb­kendőt lobélva. A szöveg tisztán volt hall­ható: — Szabad pétitek, szabad szombat, szá­jaid szappanozni . . . fiam.— Nini, a mosónőnk! — kiáltott föl a ! Valóban a mosónőnk, a Vica, aki arról­­ nevezetes, hogy a háború óta csak lopott fe­­h­érnemüeket mos (persze odahaza, mert mo­sásba azóta nem megy). Most itt sürög-forog kifodoritott hajjal, patyolatruh­ábam, sárga félcipőben, selgemh­ari­snyában, mirmtumban cuppanó csókot ad És ebben a egy­ ke­ményen, sőt szúrósan kiálló Ádámcsutkának, il­letve egy legénynek, akit kedvem volna cipésznek nézni, ha nagyon meg akarnám tisztelni. — Papa, mit játszanak ezek? — kérdezi tizenkét éves kislányom. — Ezek, kicsikém? . . . Papát, meg ma­mát játszanak. — Az nem lehet­, papa. — felel szemér­me­tlen hidegvérrel tulajdon leányom — hi­szen a papák és mamáik nem csókolóznak. A kisfiam most megrántja a kabátomat és egy bokorra mutatva mondja: — Papa, ott is csókolóznak. — Az más, fiacskám. Azok csak cup­pognak, csak úgy csinálnak a szájukkal. Já­ték az egész. Azért teszik, hogy az emberek ne menjenek oda. — Akkor itt nagyon sokan játszott ezt a játékot, — vélte fiam és én siettem botanikai tárgyakra terelni a figyelmet. De gyermekei­met nem érdekelte a fák é­s bokrok rejtelmes élete, inkább a fák és bokrok mögötti — ke­vésbé rejtelmes — élet. Vissza, vissza a bűnös nagyvárosba sürgettem magam, de ekkor már úgy el vol­ta­m csigá­zva, hogy le kellett­ pihennem. A­­ gyerekek tes­ém­­ hevered­ek, Elvtt ÜlÉ;Szana­szét mimdenflé apró kirándulási emlékek... Kisfiam böngészni kezdett. Egyszerre csak egy hajtüst talált s mellette egy hajfürtöt. Odébb valamivel ezt az összegyűrt apróhir­detést: „Azt az előkelő urinőt, aki pénteken délutáni a 17-es villamos elülső perronján szemtelen fráternek nevezett, kérem, lehet­séges-e találkoznunk vasárnap délután a Városerdőben. Jelige: Tisztesség.** Talált az­után egy lejárt kenyérjegyet rákent vas­­jeggyel, egy ezüst plombát kilukasztott vil­lamos jegyben, egy leharapott szemölcsöt, fél kvarglit és egy könyvnek 127-ük kitépett oldalát, nyilvánvalóan egy jogi tankönyv­ből amelyen a lábjegyzetek közt egy 37-es női láb lenyom­ata volt látható. Rövid pihenő után búcsút vettünk a ter­mészettől és siettünk a városba, ahol éppen búcsu volt és a búcsún természetet vettünk. De mindössze már csak egy kiló szilvát kap­tam. Nekem mégis nagyon ízlett, mert a ter­mészettel való ezen intim barátkoz­ásom köz­ben nem kellett pirulnom gyermekeim előtt. Boldogan vezettem két oldalt enyéimet, akik a­z utcasarkoknál megálltak és a rikító mozi­plakátokat nézegették. Milyen meg­nyugtató, hogy a városban csak mozgóképe­ket hirdető utcasarkok vannak, nem pedig mozgó bokrok! S még arra is gondoltam, milyen csodálatos ít­élet: német,­ különö­sen erényes hölgy fiatalkori bokros érde­­mé­ért idővel sarokházat kap öreg balekok­tól. Milyen szerencse, hogy a gyermekeim­nek ilysmi nem jut az eszébe. De hogyan is juthatna, mikor a szabad természet öléről jö­vünk, ahol minden erényességet áraszt. Tető alatt az új német kormány Feflhatalmasás! törvény, vagy a parlament feloszlatása • A nacionalisták Ebért ellen Prága, november 30. Marx designert kancellár tegnap a késő éjszakai órákig tárgyalt a birodalmi kormány megalakítása érdekében. Marx oly kormányt akar, mely főképpen a középpártokra tá­maszkodna anélkül, hogy tulajdonképpen a koalíciós kormány volna, s­ amely kormány­nak "meg­volna " az összeköttetése jobb és balfelé. Hogy a nacionalistákkal megte­remtse az összeköttetést felkérte Schiefe­r nacionalista képviselőt, hogy vegye át az­­ élelmezési tárcát. Schiese válaszát a biro­dalmi szövetség döntésétől teszi függővé. A kormány további összetételére vonatko­zólag eddig csak kombinációk vannak for­galomban. A lapok túlnyomó része a követ­kező miniszteri listát tartja valószínűnek: Marx (centrum) kancellár, alkancellár Jar­res (német néppárt), külügyminiszter Strese­mann­ (német néppárt), belügyminiszter Hamm (demokrata), pénzügyminiszter Luther (német néppárt), hadügyminiszter Gessler­­ (demokrata). A Vorwarts a szociáldemokra­ták magatartását az új kormánnyal szemben i a kormány összetételétől és politikájától teszi függővé. A szociáldemokrata pártnak semmi kedve sincs kényszerítő szükség nél­kül újból kísérletezni a­ régi birodalmi gyű­léssel. Berlin, november 30. A miniszter listát­ már össze­állították, és nagyjában az eddigi Stresemann kormány tagjait foglalja ma­­­­gában. • A­­ kormány új tagja ugy látszik Emr minger dr. bajor képviselő lesz, ki az igaz­­­ság­ügyi miniszteri tárcát kapná. A birodalmi gazdaságügyi és a népélelmezésügyi minisz­ter helye még nincs betöltve, az előző tár­cáját Minoux visszautasította, míg az utóbbi tárca elfogadásáról Schiese nacionalista kép­viselővel tárgyalnak. Berlin, november 30. (Wolff.) Az új kor­mány tagjai a következők: Kancellár Marx, helyettes kancellár Jarres, külügyminiszter Stresemann, hadügyminiszter Gessler, mun­kaügyi miniszter Braun, pénzügyminiszter Luther, postaügyi miniszter Hefle, aki a megszállott területek minisztériumának ügyeit is fogja intézni. A közlekedésügyi, gazdasági, közélelmezési és igazságügyi mi­niszteri tárcákat valószínűen még ma betöl­tik. Még nem bizonyos, hogy Jarres helyet­tes kancellár megtartja-e a belügyminiszteri tárcát. Ennek átvételéről Hamm volt állam­titkárral tárgyalnak. nisztérium átvételéről A közlekedésügyi mi­Henrichhel, a Deut­sche Werke vezérigazagtójával tárgyalnak.­ Berlin, november 30. A nacionalista kö­­­rökben mind nagyobb ellenszenv nyilvánul meg Ebert birodalmi elnökkel szemben. A nacionalista lapok közlése szerint, melyek az utóbbi napokban heves támadásokat in­­­téztek Ebert ellen, most a nacionalista szer­­­­vezetek felvették programjukba Ebert meg­­­­buktatását. A nacionalista szervezetek ve­­­­zéreit vasárnapra Berlinbe hívták össze kon­­f­ferenciára, hol tanácskozni fognak arról a követelés­ről, hogy Ebert elnök lépjen vissza. Berlin, november 30. A német naciona­lista sajtó élesen kritizálja Marx megbiza­­­­­ását. — A Deutsche Tageszeitung kijelenti,­ hogy elképzelhetetlen, hogy a jobboldal bár­­­mily formában is támogassa Marx korm­á­­­nyát. — A Loknlunzeiger rendkívül szeren­­­­csétlennek tartja a konfliktus ilyen megoldá­­­­sát és azt jövendöli, hogy Marxnak csak 173 szavazata lesz 459 ellenében. Ha a Marx - kormány tető alá kerül, akkor a parlamen­táris elvet m­égegyszer sikerült tessék-lás­s sok módon megmenteni. Kérdés azonban,­­ hogy a német nép remélhet-e még egyáltalá­­­­ban kibontakozást.­­ A Vorwarts ezzel­­ szemben így ír; Marxot, a centrum vezérét, a jobboldal nem kedveli, azonban a szociál­ l­demokrata frakció rendkívül tiszteli meg­fontoltsága, szaktudása és igazságszeretete miatt.­­ Egyes lapok értesülése szerint az­­ új kormány egy úgynevezett kis felhatalma­­­zási törvényt fog a birodalmi gyűlés elé ter­­­jeszteni, mely lehetővé tenné, hogy a kor-, máim rendelt ü uio.i­ szabályozza m olv kért l

Next