Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-20 / 91. (539.) Távirati kiadás

Towhrail kiadás (fdiyu&i 0 "#----• » » « Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Ü. évfolyam 91. (539.) szám Prága, vasárnap, 1924 április 20 Előfizetési árak bel- és külföldön. Egész évre 800 Ke, félévre 150 Kő negyedévre 76 Kő, egy hónapra 86 Ke. — Egyes számára 1*20 Ke. — Szerkesztőség: Prága IL, Stepánská ulice 40. L Telefon : 80349. — Kiadóhivatal: Prága. I„ Lilova ulice 18. SSL, Telefon 6797. szám.— Sürgönyoim: Hírlap, Praha. — Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Franciaország követeli adósságai leszállítását Egyelőre nem lesz angol—francia—belga konferencia • Az angol kormány szerint a szakértői tervet csak a német és francia választások után lehet megvalósítani Páris, április 19. A Mátia mai száma ,,A francia kormány preci rózsa álláspontját" cím alatt cikket ír, amelyben kijelenti, hogy mivel a közeljövőben az európai kormányaik között tárgyalásra kerül a sor, és mivel világos dolog az, hogy erre az eszmecserére sürgős szükség van, a francia álláspontot félreérthetetlenül le kell szögezni. Franciaország ismét tudta, adja azt ,hogy hajlandó követelését 26 millárdra leszállítani azzal a határozott feltétellel, ha Angliával és Amerikával szemben fennálló adósságait teljesen törlik. Ha ez a teljes törlés nem következik be, úgy Franciaország kénytelen igényeit a 26 milliárdon felül megfelelő arányban föntartani. Ami szankciókat eívít, úgy Franciaország csak a akkor adhatja föl ezeket, ha a szövetségesek más szankciókat állapítanak meg, amelyek Németország vétkessége esetén automatikusan életbe lépnek. Páris, április 19. A Journal jelenti Brüsszelből hogy az angol-francia-belga konferenciáról egyelőre nem lehet szó és az május első napjai előtt nem lesz meg, mivel a kormányoknak időt kell engedni arra, hogy a szakértői javaslatokat tanulmányozzák. A belga követet Londoniból Brüsszelbe rendelték és valószínű, hogy a párisi belga követ is rövidesen Brüsszelbe utazik. London, április 19.’ A Daily Telegraph ■ azzal a különös jelenséggel foglalkozik, hogy a jóvátételi bizottság a német kormányt oly határozatok elfogadására hívta fel, amelyeket még a szövetséges kormányok nem hagytak jóvá. Nem világos az, hogy ennek a lépésnek az-e ■ a célja, hogy a bizottság technikai muikálját, vagy a szövetségesek közötti s a Daves-jelentéssel összefüggésben álló kérdésekről, mint például a szankciókról, háborús adósságokról ás biztonságokról szóló diplomáciai eszmecserét siettesse, avagy pedig, hogy a Baves-terv keresztülvitelét kikényszerítse, hogy az egyik, vagy másik kormány számára ne legyen könnyű feladat a javaslattal szemben tartózkodó álláspontot eloglalni. A lap szerint a szövetséges kormányoknak, beleszámítva az angol kormányt is, az a nézetük, hogy nem lesz célravezető a kérdés politikai oldalát megvitatni addig, amíg a francia és a német választások meg nem történnek. Az Angol Bank buktatta meg a görög Sojálisságot Prága, április 19. A görög népszavazás eredménye, amely a monarchia teljes megbuktatását jelenti, bizonyos tekintetben meglepetésszerű volt. Senki sem gyanította, hogy kinek oly sürgős a görög monarchia megbuktatása és kinek fontos, hogy a hellén birodalom köztársasággá alakuljon át. Egy athéni jelentés most beszámol arról, hogy ez a nagy átalakulás a Bank of England, Anglia nemzeti bankjának követelésére történt. Ez a bank ugyanis legnagyobb hitelezője Görögországnak, amely az állandó a forrongó politika miatt veszélyeztetve látta törlesztés és kamatfizetés lehetőségét. Ezért követelte, hogy oly kormány alakuljon, amely véget vet a köztársaságiak és királypártiak között dúló harcnak és megszilárdítja az ország belső rendjét. Egy jugoszláv lap a románok kikergetését javasolja Európából Belgrád, április 19. A kisantaln harmóniájára nézve jellemző cikk jelent meg a Beogradske Novosti című lapban. A cikk kijelenti, hogy Jugoszláviának Romániával szemben az eddiginél sokkal erősebb szláv politikát kell folytatnia, mert Jugoszláviának Románia szövetségére sem háborúban, sem békében nincsen szüksége. Romániát egyszerűen nemlétezőnek kell tekintenünk — ma a lap. — olyan politikát kell folytatnunk, amely először csak jó viszonyba, aztán barátságba, végül szövetségbe vezetne el bennünket Bulgáriával. De meg kell teremtenünk a barátságos jó viszonyt Albánia felé is, sőt jó viszonyba kell kerülnünk a magyarokkal is, akikkel a korrekt viszony mindig föntartható s akiknek a barátsága hasznos nemcsak Középeurópára, hanem az érdekelt államokra is egyaránt. A románokra nekünk nem lehet szükségünk, de nemcsak nekünk, hanem Európának sem és ezért őket ki kell kergetnünk Európából. Hogyan oldotta meg Dánia a nemzetiségi problémát? Beszélgetés a dán külügyminiszterrel • Útmutatás a kisantant államai számára Kopenhága, április 19. Dánia nagytekintélyű külügyminisztere, Z. M. T. Cold hosszabb kihallgatáson, fogadta így budapesti lap kopenhágai tudósítóját. A hallgatás folyamán Cold érdekesen vázolta )áma magatartását az európai problémákon és egyúttal részletesen ismertette, hoyan oldotta meg a dán kormány nemzeti kiebbségek kérdését. Cold külügyminiszter bbeli fejtegetései általános érdeklődésre arthatnak számot, mivel példaképül szolgálatnak Cseh-Szlovákiának, Romániának ésugoszláviának, hogyan kezeljék a magyar, német és egyéb kisebbségeket. A versaillesi békeszerződés Dániának visszaadta Schleswig északi részét. Míg azelőtt Dánia mentes volt idegen elemektől, addig Észak-Schleswiggel együtt idegen nemzetiségű kisebbségeket nyertünk. A népszavazásnál a lakosság mintegy 25 százaléka Németország mellett szavazott- Ez a német érzelmű kisebbség mintegy 30.000 ember, ezzel szemben Dánia összlakosságának száma 3,3 millióra rúg. A nagyhatalmak Dániától nem követeltek külön szerződést, hogy a nemzeti kisebbségek jogait biztosítsa. Szerződés nélkül is megbíztak bennük, hogy a német kisebbséget nem nyomják el. Ma, há rom év múltán, megelégedetten rámutathatunk arra, hogy nem bizonyultunk méltatlannak erre a bizalomra. — A német kisebbség tagjai teljes jogú állampolgárok lettek és ugyanazt az egyesülési, vallási és sajtószabadságot élvezik, mint a dánok. — Gyűléseken szabadon beszélhetnek németül és egyáltalán mindenütt szabadon használhatják nyelvüket. Az iskolakérdés is ebben a liberális szellemben nyert elintézést. A német iskolákat az állam épp úgy támogatja, mint a dánok által alapított magániskolákat A németlakta vidékeken minden iskolában két csoport van. Az egyik csoport osztályaiban az oktatási nyelv a dán, a másikban a német. Minden községben, ahol legalább tíz német nemzetiségű gyerek jut egy osztály számára, az állam és a községek külön német osztályokat tartanak fönn. A német osztályokban hetenként néhány óra a dán nyelv oktatására van szentelve, azonban ez sem kötelező, ha a szülők nem akarják, úgy gyermekeiket mentesíthetik a dán nyelvórák alól, így tehát mi semmiféle kényszert nem alkalmazunk a német kisebbségekkel szemben. Német kisebbségeink gyermekei is teljes jogú állampolgárok lesznek, anélkül, hogy kötelesek lennének dánul megtanulni. A népiskolák felügyeletét egy az általános arányos választójog alapján választott bizottság végzi, úgy, hogy a németek ebben is képviselve vannak. A dán hatóságok már több ízben vitás ügyekben elutasították a dán többség álláspontját és a németek követeléseit ismerték el jogosnak. így oldottuk meg a kisebbségi kérdést és ezen az alapon dolgozunk tovább, nemcsak azért, mivel ez felelt meg az igazságnak, hanem azért is, mivel csak ilyen módon lehet a nemzeti kisebbségeket az állam számára megnyerni és rábírni őket, hogy a többséggel együtt dolgozva vegyenek részt az újjáépítés munkálatában. A kisebbségek kibékítése és jogaiknak elismerése egyik alapfeltétele Európa konszolidációjának. * ‘ » s Amerika nem fogad el döntőbíróságot a Japán kérdésben Háríts, április 19. (Saját tudósítónktól:) Newyork döntés szerint az amerikai kormánykörök fölháborodással utasítják vissza azt a tervet, hogy a japán bevándorlási kérdést egy döntőbíróság elé terjesszék*. Amerikának az az álláspontja, hogy a kérdés az Egyesült Államok belíigye és hogy ebben döntőbírósági határozat nem intézkedhetik, Három és félmillió aranyrubel értékű szovjet pénzt hamisítottak Lelepleztek Moszkvában egy nagy pénzhamisító bandát Riga, április 19. Moszkvából jelentik, hogy egy nagy hamisító bandának jöttek a nyomára, amely körülbelül 3,5 millió aranyrubel értékű cservonecet hamisított. A banda tagjai a hamisításhoz az államnyomda kliséit használták föl. A hamisítványok teljesen hűek voltak s azokat az összes bankok és pénzügyi hivatalok elfogadták. A hamisítók lakásaiban két millió aranyrubel értékű hamis pénzt találtak. A hamisítókat letartóztatták. Azok legnagyobbrészt az államnyomda alkalmazottai. Változatlanul tart a budapesti nyomdészsztrájk Nincs megegyezés • A nemzetgyűlés munkarendje Budapest, április 19. (Budapesti szerkesztőségünk telei órajelentése.) A nemzetgyűlés, mintára végzett a szanálási javaslatokkal, háoratheti szünetre ment és május közepén hívják újból össze. E szünet alatt az utoló simításokat végzik azokon a törvényjavaslatokon, amelyek a parlament legközelebbi munkarendjét alkotják. Legelőször az autonóm vámtarifa ügye kerül a nemzetgyűlés elé, amelyet Valkó Lajos kereskedelmi miniszter már teljesen elkészített és minden részletében elő van készítve a bizottsági tárgyalásra. A vámtarifa letárgyalása után a büntetőjogi reformokról szóló javaslatot tárgyalja a Ház. Pesthby Pál igazságügyminiszter kijelentette, hogy a törvényjavaslatot a parlamenti szünet alatt teljesen elkészíti és semmi akadálya sem lesz annak, hogy a vámtarifa letárgyalása után a nemzetgyűlés azzal foglalkozzék. Ugyancsak előkészítés alatt áll a fővárosi törvényjavaslat is, amely a büntetőjogi reform tárgyalása után kerül a nemzetgyűlés elé. A nyomdászsztrájk A nyomdászsztrájjk ügyében a kereskedelemügyi minisztérium igyekezett közvetíteni a munkások és munkaadók között. A közvetítés azonban eredménytelen maradt. A tárgyalások folytatását keddre halasztották. A munkaadók holnap ismét tanácskoznak, de a lapok húsvéti számai nem fognak megjelenni, hacsak időközben a munkások nem engednek követeléseikből, amit a mankáskörök kizártnak tartanak. A nyomdászok és a munkaadók közötti tárgyalások újból megszakadtak. Egyelőre az a helyzet hogy a megegyezés lehetőségére még kilátás sincs. A lapok húsvéti számai nem jelennek meg. Egyedül a Szózat, a Nép és a Népszava jelennek meg, valamint a kormány állta a kiadóit és műegyetemi hallgatók által kiszedett Reggeli Hírek és Esti Hírek. Ma reggel, tekintettel arra, hogy tegnap, nagypénteken munkaszünet volt, egyetlen lap sem jelent meg. A főváros közönsége eléggé nyugodtan fogja föl a helyzetet. A sztrájk legjobb esetben a jövő hét közepén ér véget Korányi Parisba utazik Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter a húsvéti ünnepek alatt Parisba utazik, ahol Millerand köztársasági elnöknek átnyújtja visszahívó levelét és b ncsül átogatásokat tesz a francia hatóságok fejeinél. Párisi tartózkodása rövid ideig fog tartani és néhány nap alatt visza is érkezik Budapestre.