Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)

1924-08-01 / 173. (621.) szám

J ww, r . r é W jjr Prága, péntek, 1924 augusztus 1 Áradás fenyeget Bajorországban München, július 31. Az Isar folyó Bogen­­­­hausennél tegnap még csak 138 centiméter magas volt, ma délben pedig már elérte a 33S centimétert is és tovább dagad. Az Alpokból érkező folyók még növelik az áradást s a la­kosság számol az árvízzel. miért hirdették ki a Mitériában az ostromállapotot? PrUiMkní fn'wprikf'wt'rv ... ______ A felelős szerkesztő távollétében petrogalli oszkár dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkoi Szövetkezett Ellenzéki Pártok a szerkesztésért weiss: Felelős szerkesztő: politikai napilapja . °ÁL ISTVÁN FLACHBARTH ERNŐ dr. r adminisztratív főszerkesztő. Budapest, július 31. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A budapesti román követség vezetője nyilatkozott a Magyarország munkatársa előtt azokról a hírekről, hogy Románia egész területén kihirdették az ostromállapotot. A követség szerint az új rendelet kiadása csak azért történt, hogy újból figyelmeztessék a régi rendeletben foglal­takra a kommunista agitátorokat és felhívják figyelmüket arra, hogy milyen büntetéssel sújtják őket, ha a rendet megbontják. Az ostromállapotot nem egész Romániára hirdették ki, csak bizonyos pontokra, mint Bukarestre, Kolozsvárra, Nagyváradra és a besszarábiai határvidékekre. A népszövetségi tanács maga határoz Magyarország katonai ellenőrzéséről Géni, július 31. (Saját tudósítónk táv­irata.) A népszövetség információs osztálya hivatalos közleményt adott ki, amely szerint a népszövetségi tanács holnap fog dönteni Ma­gyarország katonai ellenőrzéséről és e kérdés tárgyalására sem Magyarországot, sem a többi érdekelt államot nem hívja meg. Terjed a sziléziai általános sztrájk Kattowitz, július 31. A bánya- és kohómunkások általános sztrájkja a tegnapi nap folyamán több vegyipari gyárra is kiterjedt. Rendzavarás eddig nem történt, a mun­kások és munkaadók között a helyzet azonban egyre éressebb lesz. Az a veszély fenyeget, hogy több kohót ki kell oltani. Két képviselő, a m munkásszövetség elnöke, ki­jelentette, hogy az általános sztrájkot a esés idézte elő s az azért terjedt ki a bányamű­vekre, mert a bányatulajdonosok egyoldalúan fel­bontották a május 31.4ki egyezményt és a munka­béreket 20 százalékkal lesz­áll­ították. Két képviselő úgy véli, hogy az általános sztrájk lefolyását és következményeit ma még nem lehet belátni, ös­­­szesen 70.000 munkás sztrájkol. T. L. Ellentétek Anglia és Amerika flottaprogramjai között London, július 31. A Reuter-ügynökség jelenti Washingtonból. Az államtanács kép­viselői kijelentették, hogy nem óhajtanak nyi­latkozni az Egyesült­ Államok kormányának flottapolitikája felől, amelyet Angliának az amerikai flotta modernizálási programjára vonatkozó kérdései tettek aktuálissá. Általá­ban az a vélemény, hogy ezt a kérdést hiva­talos körökben igen fontosnak tartják s mi­előtt Angliának válaszolnak, részletesen meg­vitatják az adandó választ. Kormánykörök­ben azt hiszik, hogy sem a francia, sem a ja­pán kormány nem fogja osztani Anglia néze­tét a flottaprogramra vonatkozóan. Ha tehát a washingtoni egyezmény aláíró hatalmai között szavazásra kerülne a sor, úgy bizo­nyosra veszik, hogy Angliát leszavazzák. ^ gt­ orbm -0 * Berlin. Az orosz kereskedelmi képviselet tevékeny­ségét újból megkezdte. A londoni szovje delegáció vezetője, * Moszkva. Rakov­­szkij népbiztos visszaérkezett s kijelentette, hogy véleménye szerint Anglia és Oroszország között rövid időn belül meglesz a megegyezés. * Varsó: Komíanty képviselő a keresztény­demokrata parlamenti frakció elnökének kijelentette, hogy kapcsolatban a lengyelsziléziai munkások munka­idejének meghosszabbításával, le fogja tenni len­gyel képviselői mandátumát. * Belgrád: A király Veldesbe való utazása előtt kihallga­táson fogadta Davidovics miniszterelnököt és Ma­­rinkovics kü­lügyrr­inisztert, akik bemutatták a ki­rálynak a szkupstina­ augusztus 6.-iki ülésén fel­olvasandó kormánynyilatkozatot. Mussolini táv­iratban üdvözölte az új jugoszláv miniszterelnököt. Amerika nem vállalja a felelősséget Európa politikájáért — A P. M. H. külön tudósítójától — London, július 31. A delegáció főnökei szinte permanens megbeszéléseket folytatnak, hogy Herriot kompromisszumos megoldását közelebb hoz­zák az amerikai követelésekhez. Tagadhatat­lan, hogy Amerika részéről erős elkedvetle­­nedés állott be s jól Informált körökben határozottan állít­ják, hogy az Egyesült­ Államok semmiféle olyan javaslatot nem fog elfogadni, amely döntőbírói feladattal bízná meg őt, mivel nem hajlandó viselni a felelősséget Európa­­ politikájáért. Az amerikai bankárok és politikusok egy­formán tartózkodóan viselkednek s egyálta­lában nem csinálnak titkot abból, hogy a kon­ferencia lassan húzódó munkálataival nincse­nek megelégedve. A tárgyalások mai állása mellett bizo­nyosra vehető, hogy a londoni konferencia néhány napon belül döntő stádiumba jut. A megbeszélések középpontjában Herriot köz­vetítő javaslata áll, mely a választott bírósá­got tenné a szankciók igénybevételének kér­désében a legfőbb fórummá. A delegációk főnökei tegnap délután hosszabban tárgyal­tak Herriottal, aki kijelentette, hogy közve­títő javaslata megbonthatatlan egész s hogy a döntőbíróság nem csupán Németország mu­lasztásainak kérdésében fog dönteni akkor, ha ez irányban a jóvátételi bizottságban el­lentétek merülnek föl, hanem állást kell fog­lalnia mindazokkal a nehézségekkel szemben is, amelyek a természetbeni szállítások, a készpénzfizetések st­­. körül esetleg kelet­keznek. A bankárok türelmetlenek Kellog amerikai delegátus azonnal tár­gyalni kezdett a bankárokkal s nyilatko­zata szerint ez utóbbiak aligha fogják elfo­gadni a jóvátételi bizottság által kineve­zett választott bíróságot. Az amerikai de­legátus nyomatékosan kijelentette, hogy a bankárok nem hajlandók továbbra várni a politikai problémák megoldására.is Az amerikai delegáció a francia javas­lattal szemben ellenjavaslatot fog benyújta­ni, amelyben a bankárok elmennek az előzé­kenység legszélsőbb határáig. Ezt a javasla­tot holnap benyújtják az első és harmadik bizottságnak. Abban az esetben, ha az ame­rikai javaslat nem találna kedvező fogadta­tásra, úgy az amerikai delegáció újabb indítványokat nem tesz s visszavonul a szigorúan pas­­­sziv megfigyelő állásba. Az uj amerikai javaslat szerint az ame­rikaiakkal kiegészített jóvátételi bizottság fog első fokon dönteni Németország mulasz­tása, esetleges szankciók, a természetbeni szállítások folyamán fölmerült nehézségek stb. kérdésében. Ha a jóvátételi bizottság nem tud egyhangú határozatot hozni, úgy a többség és kisebbség álláspontját három vagy négy döntőbíróból álló bizottságnak nyújtják be, amelyet a londoni konferencia nevez ki. Ha a módosított francia javaslatot és az új amerikai javaslatot a délelőtt folyamán az első bizottság nem fogadja el, az amerikai delegáció javasolni fogja a delegációk főnö­keinek egybehívását, amely azonnal meg­hívja Londonba a német delegációt még ak­kor is, ha a megfelelő politikai formulát ad­dig nem találták meg. Jól értesült körökben úgy tudják, hogy a francia javaslatot sem az angolok, sem az amerikaiak nem fogadhatják el. Herriot tervezete szerint a döntőbíró­ságnak csak tanácsadó és nem rendelkező jellege lenne. Mivel a francia—belga javasla­tot Herriot utolsó indítványának tekintik, a helyzetet minden oldalról igen komolynak ítélik. A francia kompromisszum-javaslat részletei A Havas-ügynökség Londonból a fran­cia javaslatra vonatkozóan a következő részleteket jelenti: 1. A három döntőbírót, kikhez a jóvátételi bizottságban képviselt kormányok minden határozat után nyolc na­pon belül felebbezhetnek, öt évre fogják ki­nevezni, még­pedig vagy a jóvátételi bizott­ság egyhangú határozata, vagy pedig a há­gai állandó törvényszék döntése alapján. A választott bíróság elnöke amerikai lenne. 2. Mindazokban a kérdésekben, amelyekre vo­natkozóan a jóvátételi bizottság illetéktelen­nek jelenti ki magát, vagy nem tud egyhangú döntést hozni, a döntőbíróság által kineve­zett bizottság véleménye lenne az irányadó, vagy pedig a hágai állandó törvény­szék elnöke által kinevezett külön döntő­­bizottságnak jutna ez a feladat. Ennek az albizottságnak az elnöke ugyancsak amerikai lenne. 3. A természetbeni szál­lítások kérdésében a szövetségesek és Németország megbízottaiból alakult külön bizottság fog dönteni E testületnek a szö­vetségesek részéről kinevezett tagjait állá­sukban a jóvátételi bizottság erősíti meg. A francia sajtó egyhangú véleménye szerint az új francia javaslatok jelentik azt a határt, amelyen túl engedményeket ten­ni többé nem lehet. Az Ere Nouvelle úgy tudja, hogy Anglia elvben hajlandó elfogadni a francia javasla­tot. A többi lapok is kiemelik, hogy Herriot a francia álláspontot szívósan fogja védel­mezni. A Ruhrvidék kiürítését illetően, amely a kiürítést a német készfizetésekhez alkal­mazkodó szakaszokban akarja végrehajta­ni, a Journal megjegyzi, hogy a francia ja­vaslat ugyan nem kerül a teljes konferenciák elé, azonban fontosabb valamennyi más problémánál. A Párisban megjelenő angol lapok azt hiszik, hogy a jóvátételi bizottság­­nése a munkálatokat eredményesebbé fogja­nak a londoni tárgyalásokon való megjele­­tetni. Az általános mozgósítás tizedik évfordulóján (fi.)­­, július 31. Egy évtized, egy hosszú, csigalassúság­gal múló, szinte örökkévalóságnak látszó de­­cennium telt le a nagy háború kitörése óta. Holnap lesz tíz esztendeje annak, hogy a nagyvárosok háztengeréből és a falvak bo­­gárhátú kunyhóiból egyaránt megindultak az embermilliók, akiket piros mozgósítási plaká­tok és harsány dobszó hívtak fegyverbe ha­zájuk és nemzetük védelmére. Tíz évvel ez­előtt kezdődött meg az a nagy, történelmi folyamat, amelynek utóhullámai ma sem nyu­godtak le teljesen ... Emlékezetünk tartósan megrögzítette belsőnkben ama napoknak gyorsan változó képeit. Lelki szemeinkkel még ma is élénken látjuk magunk előtt az utcákon fölvonuló embertömegeket, a föllobogózott városokat, az esküt tevő ezredeket, a fölbokrétázott ka­­ton­a­vonatokat, a lelkesedéstől kipirult arco­kat, amelyek közül milyen, de milyen soka­kat nem láttunk többé viszont... Fülünkben még most is megcsendül a lelkesedő töme­gek mámoros hangja és lelkünkben ma is meg-megrezeg az a végzetes alakulásokat sejtő komor rezignáció, amely akkor futott át először rajtunk, amikor az ősz király proklaiiz­ciójában a „mindent meggondoltam és mindent megfontoltam* *” szavait olvastuk. Tíz esztendő telt le csak azóta, de néha úgy tűnik föl előttünk, mintha nem is tíz, de leg­alább száz esztendő múlt volna el e napok óta. Lelki életünk annyira átalakult azóta, hogy sokszor nem is tudjuk megérteni: hát csakugyan lehetséges volt-e, hogy azokban a napokban ujjongani tudott az emberiség, ho­lott sírni és ruháját megszakgatva, zokognia kellett volna a rémes katasztrófa közeledé­sének láttára? Talán azért ujjongott, mivel botorul megunta az élet csöndes folyását és nagy időket, heroikus tetteket várt? Montesquieutől származik ez a para­doxon: „Boldog az a nép, amelynek évköny­vei unalmasok 44. Talán sohasem éreztük át oly mélyen e szavak igazságát, mint most, amikor a történelemnek erre a korszakára pillantunk vissza, amelynek annál eszei izgal­masabbaknál izgalmasabb és érdekesebbnél érdekesebb lapokkal vannak telve. Ezek az izgalmas lapok ugyanis az emberiség vérével vannak teleírva, míg az alkotó korszakok, amelyekben az emberi szellem és munka épitőereje érvényesül, nem nyújtanak nagy szenzációkat és ezért évkönyveik a felületes olvasóban az unalom érzését váltják ki. Mégis az utóbbi korszakok jelzik az emberi­ség boldog fejlődését, míg az előbbiek, min­den izgalmasságuk mellett — mint Carlyle mondaná — akadályai az emberi munkának és boldogságnak. Az elmúlt decennium his­tóriája az emberiség történetének talán leg­izgalmasabb eseményeit beszéli el és mégis, ugyebár, mennyit adnánk érte, ha e lapok örökre megh­ajlanok maradtak volna? Nem­zetünk­­ életében is mennyi eget ostromoló erő­­megfeszítésről és hatalmas föllángolásról szá­molnak be az elmúlt tíz év annáleszei és mégis mennyivel, de mennyivel jobb volna mindnyá­junkra nézve, ha e fejezetek olyan szürkék lennének, mint a megelőző félszázad krónikái! De az idő kerekét — sajnos — nem lehet visszafordítani. A világháborút nem lehet meg nem történtté tenni és hiábavaló a döly­­fös győztes ama kísérlete, hogy a legyőzöt­­tekre akarja rásütni a kaini bélyeget. A tör- 8WBWW—IMII Ilii .......Ml IHIUIU I JllilWLIftMffiiMJBffVJUMÜlWBBHSWt 100 cseh-szl. herendin fizettek ma, július 31-én. Zürichben 15.95 svájci frankot Budapesten —­— magyar koronát Bécsben 209500.— osztrák koronát Berlinben 12400000000000.— német márkát

Next