Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)
1924-08-01 / 173. (621.) szám
J ww, r . r é W jjr Prága, péntek, 1924 augusztus 1 Áradás fenyeget Bajorországban München, július 31. Az Isar folyó Bogenhausennél tegnap még csak 138 centiméter magas volt, ma délben pedig már elérte a 33S centimétert is és tovább dagad. Az Alpokból érkező folyók még növelik az áradást s a lakosság számol az árvízzel. miért hirdették ki a Mitériában az ostromállapotot? PrUiMkní fn'wprikf'wt'rv ... ______ A felelős szerkesztő távollétében petrogalli oszkár dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkoi Szövetkezett Ellenzéki Pártok a szerkesztésért weiss: Felelős szerkesztő: politikai napilapja . °ÁL ISTVÁN FLACHBARTH ERNŐ dr. r adminisztratív főszerkesztő. Budapest, július 31. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A budapesti román követség vezetője nyilatkozott a Magyarország munkatársa előtt azokról a hírekről, hogy Románia egész területén kihirdették az ostromállapotot. A követség szerint az új rendelet kiadása csak azért történt, hogy újból figyelmeztessék a régi rendeletben foglaltakra a kommunista agitátorokat és felhívják figyelmüket arra, hogy milyen büntetéssel sújtják őket, ha a rendet megbontják. Az ostromállapotot nem egész Romániára hirdették ki, csak bizonyos pontokra, mint Bukarestre, Kolozsvárra, Nagyváradra és a besszarábiai határvidékekre. A népszövetségi tanács maga határoz Magyarország katonai ellenőrzéséről Géni, július 31. (Saját tudósítónk távirata.) A népszövetség információs osztálya hivatalos közleményt adott ki, amely szerint a népszövetségi tanács holnap fog dönteni Magyarország katonai ellenőrzéséről és e kérdés tárgyalására sem Magyarországot, sem a többi érdekelt államot nem hívja meg. Terjed a sziléziai általános sztrájk Kattowitz, július 31. A bánya- és kohómunkások általános sztrájkja a tegnapi nap folyamán több vegyipari gyárra is kiterjedt. Rendzavarás eddig nem történt, a munkások és munkaadók között a helyzet azonban egyre éressebb lesz. Az a veszély fenyeget, hogy több kohót ki kell oltani. Két képviselő, a m munkásszövetség elnöke, kijelentette, hogy az általános sztrájkot a esés idézte elő s az azért terjedt ki a bányaművekre, mert a bányatulajdonosok egyoldalúan felbontották a május 31.4ki egyezményt és a munkabéreket 20 százalékkal leszállították. Két képviselő úgy véli, hogy az általános sztrájk lefolyását és következményeit ma még nem lehet belátni, összesen 70.000 munkás sztrájkol. T. L. Ellentétek Anglia és Amerika flottaprogramjai között London, július 31. A Reuter-ügynökség jelenti Washingtonból. Az államtanács képviselői kijelentették, hogy nem óhajtanak nyilatkozni az Egyesült Államok kormányának flottapolitikája felől, amelyet Angliának az amerikai flotta modernizálási programjára vonatkozó kérdései tettek aktuálissá. Általában az a vélemény, hogy ezt a kérdést hivatalos körökben igen fontosnak tartják s mielőtt Angliának válaszolnak, részletesen megvitatják az adandó választ. Kormánykörökben azt hiszik, hogy sem a francia, sem a japán kormány nem fogja osztani Anglia nézetét a flottaprogramra vonatkozóan. Ha tehát a washingtoni egyezmény aláíró hatalmai között szavazásra kerülne a sor, úgy bizonyosra veszik, hogy Angliát leszavazzák. ^ gt orbm -0 * Berlin. Az orosz kereskedelmi képviselet tevékenységét újból megkezdte. A londoni szovje delegáció vezetője, * Moszkva. Rakovszkij népbiztos visszaérkezett s kijelentette, hogy véleménye szerint Anglia és Oroszország között rövid időn belül meglesz a megegyezés. * Varsó: Komíanty képviselő a kereszténydemokrata parlamenti frakció elnökének kijelentette, hogy kapcsolatban a lengyelsziléziai munkások munkaidejének meghosszabbításával, le fogja tenni lengyel képviselői mandátumát. * Belgrád: A király Veldesbe való utazása előtt kihallgatáson fogadta Davidovics miniszterelnököt és Marinkovics külügyrrinisztert, akik bemutatták a királynak a szkupstina augusztus 6.-iki ülésén felolvasandó kormánynyilatkozatot. Mussolini táviratban üdvözölte az új jugoszláv miniszterelnököt. Amerika nem vállalja a felelősséget Európa politikájáért — A P. M. H. külön tudósítójától — London, július 31. A delegáció főnökei szinte permanens megbeszéléseket folytatnak, hogy Herriot kompromisszumos megoldását közelebb hozzák az amerikai követelésekhez. Tagadhatatlan, hogy Amerika részéről erős elkedvetlenedés állott be s jól Informált körökben határozottan állítják, hogy az Egyesült Államok semmiféle olyan javaslatot nem fog elfogadni, amely döntőbírói feladattal bízná meg őt, mivel nem hajlandó viselni a felelősséget Európa politikájáért. Az amerikai bankárok és politikusok egyformán tartózkodóan viselkednek s egyáltalában nem csinálnak titkot abból, hogy a konferencia lassan húzódó munkálataival nincsenek megelégedve. A tárgyalások mai állása mellett bizonyosra vehető, hogy a londoni konferencia néhány napon belül döntő stádiumba jut. A megbeszélések középpontjában Herriot közvetítő javaslata áll, mely a választott bíróságot tenné a szankciók igénybevételének kérdésében a legfőbb fórummá. A delegációk főnökei tegnap délután hosszabban tárgyaltak Herriottal, aki kijelentette, hogy közvetítő javaslata megbonthatatlan egész s hogy a döntőbíróság nem csupán Németország mulasztásainak kérdésében fog dönteni akkor, ha ez irányban a jóvátételi bizottságban ellentétek merülnek föl, hanem állást kell foglalnia mindazokkal a nehézségekkel szemben is, amelyek a természetbeni szállítások, a készpénzfizetések st. körül esetleg keletkeznek. A bankárok türelmetlenek Kellog amerikai delegátus azonnal tárgyalni kezdett a bankárokkal s nyilatkozata szerint ez utóbbiak aligha fogják elfogadni a jóvátételi bizottság által kinevezett választott bíróságot. Az amerikai delegátus nyomatékosan kijelentette, hogy a bankárok nem hajlandók továbbra várni a politikai problémák megoldására.is Az amerikai delegáció a francia javaslattal szemben ellenjavaslatot fog benyújtani, amelyben a bankárok elmennek az előzékenység legszélsőbb határáig. Ezt a javaslatot holnap benyújtják az első és harmadik bizottságnak. Abban az esetben, ha az amerikai javaslat nem találna kedvező fogadtatásra, úgy az amerikai delegáció újabb indítványokat nem tesz s visszavonul a szigorúan passziv megfigyelő állásba. Az uj amerikai javaslat szerint az amerikaiakkal kiegészített jóvátételi bizottság fog első fokon dönteni Németország mulasztása, esetleges szankciók, a természetbeni szállítások folyamán fölmerült nehézségek stb. kérdésében. Ha a jóvátételi bizottság nem tud egyhangú határozatot hozni, úgy a többség és kisebbség álláspontját három vagy négy döntőbíróból álló bizottságnak nyújtják be, amelyet a londoni konferencia nevez ki. Ha a módosított francia javaslatot és az új amerikai javaslatot a délelőtt folyamán az első bizottság nem fogadja el, az amerikai delegáció javasolni fogja a delegációk főnökeinek egybehívását, amely azonnal meghívja Londonba a német delegációt még akkor is, ha a megfelelő politikai formulát addig nem találták meg. Jól értesült körökben úgy tudják, hogy a francia javaslatot sem az angolok, sem az amerikaiak nem fogadhatják el. Herriot tervezete szerint a döntőbíróságnak csak tanácsadó és nem rendelkező jellege lenne. Mivel a francia—belga javaslatot Herriot utolsó indítványának tekintik, a helyzetet minden oldalról igen komolynak ítélik. A francia kompromisszum-javaslat részletei A Havas-ügynökség Londonból a francia javaslatra vonatkozóan a következő részleteket jelenti: 1. A három döntőbírót, kikhez a jóvátételi bizottságban képviselt kormányok minden határozat után nyolc napon belül felebbezhetnek, öt évre fogják kinevezni, mégpedig vagy a jóvátételi bizottság egyhangú határozata, vagy pedig a hágai állandó törvényszék döntése alapján. A választott bíróság elnöke amerikai lenne. 2. Mindazokban a kérdésekben, amelyekre vonatkozóan a jóvátételi bizottság illetéktelennek jelenti ki magát, vagy nem tud egyhangú döntést hozni, a döntőbíróság által kinevezett bizottság véleménye lenne az irányadó, vagy pedig a hágai állandó törvényszék elnöke által kinevezett külön döntőbizottságnak jutna ez a feladat. Ennek az albizottságnak az elnöke ugyancsak amerikai lenne. 3. A természetbeni szállítások kérdésében a szövetségesek és Németország megbízottaiból alakult külön bizottság fog dönteni E testületnek a szövetségesek részéről kinevezett tagjait állásukban a jóvátételi bizottság erősíti meg. A francia sajtó egyhangú véleménye szerint az új francia javaslatok jelentik azt a határt, amelyen túl engedményeket tenni többé nem lehet. Az Ere Nouvelle úgy tudja, hogy Anglia elvben hajlandó elfogadni a francia javaslatot. A többi lapok is kiemelik, hogy Herriot a francia álláspontot szívósan fogja védelmezni. A Ruhrvidék kiürítését illetően, amely a kiürítést a német készfizetésekhez alkalmazkodó szakaszokban akarja végrehajtani, a Journal megjegyzi, hogy a francia javaslat ugyan nem kerül a teljes konferenciák elé, azonban fontosabb valamennyi más problémánál. A Párisban megjelenő angol lapok azt hiszik, hogy a jóvátételi bizottságnése a munkálatokat eredményesebbé fogjanak a londoni tárgyalásokon való megjeletetni. Az általános mozgósítás tizedik évfordulóján (fi.), július 31. Egy évtized, egy hosszú, csigalassúsággal múló, szinte örökkévalóságnak látszó decennium telt le a nagy háború kitörése óta. Holnap lesz tíz esztendeje annak, hogy a nagyvárosok háztengeréből és a falvak bogárhátú kunyhóiból egyaránt megindultak az embermilliók, akiket piros mozgósítási plakátok és harsány dobszó hívtak fegyverbe hazájuk és nemzetük védelmére. Tíz évvel ezelőtt kezdődött meg az a nagy, történelmi folyamat, amelynek utóhullámai ma sem nyugodtak le teljesen ... Emlékezetünk tartósan megrögzítette belsőnkben ama napoknak gyorsan változó képeit. Lelki szemeinkkel még ma is élénken látjuk magunk előtt az utcákon fölvonuló embertömegeket, a föllobogózott városokat, az esküt tevő ezredeket, a fölbokrétázott katonavonatokat, a lelkesedéstől kipirult arcokat, amelyek közül milyen, de milyen sokakat nem láttunk többé viszont... Fülünkben még most is megcsendül a lelkesedő tömegek mámoros hangja és lelkünkben ma is meg-megrezeg az a végzetes alakulásokat sejtő komor rezignáció, amely akkor futott át először rajtunk, amikor az ősz király proklaiizciójában a „mindent meggondoltam és mindent megfontoltam* *” szavait olvastuk. Tíz esztendő telt le csak azóta, de néha úgy tűnik föl előttünk, mintha nem is tíz, de legalább száz esztendő múlt volna el e napok óta. Lelki életünk annyira átalakult azóta, hogy sokszor nem is tudjuk megérteni: hát csakugyan lehetséges volt-e, hogy azokban a napokban ujjongani tudott az emberiség, holott sírni és ruháját megszakgatva, zokognia kellett volna a rémes katasztrófa közeledésének láttára? Talán azért ujjongott, mivel botorul megunta az élet csöndes folyását és nagy időket, heroikus tetteket várt? Montesquieutől származik ez a paradoxon: „Boldog az a nép, amelynek évkönyvei unalmasok 44. Talán sohasem éreztük át oly mélyen e szavak igazságát, mint most, amikor a történelemnek erre a korszakára pillantunk vissza, amelynek annál eszei izgalmasabbaknál izgalmasabb és érdekesebbnél érdekesebb lapokkal vannak telve. Ezek az izgalmas lapok ugyanis az emberiség vérével vannak teleírva, míg az alkotó korszakok, amelyekben az emberi szellem és munka épitőereje érvényesül, nem nyújtanak nagy szenzációkat és ezért évkönyveik a felületes olvasóban az unalom érzését váltják ki. Mégis az utóbbi korszakok jelzik az emberiség boldog fejlődését, míg az előbbiek, minden izgalmasságuk mellett — mint Carlyle mondaná — akadályai az emberi munkának és boldogságnak. Az elmúlt decennium históriája az emberiség történetének talán legizgalmasabb eseményeit beszéli el és mégis, ugyebár, mennyit adnánk érte, ha e lapok örökre meghajlanok maradtak volna? Nemzetünk életében is mennyi eget ostromoló erőmegfeszítésről és hatalmas föllángolásról számolnak be az elmúlt tíz év annáleszei és mégis mennyivel, de mennyivel jobb volna mindnyájunkra nézve, ha e fejezetek olyan szürkék lennének, mint a megelőző félszázad krónikái! De az idő kerekét — sajnos — nem lehet visszafordítani. A világháborút nem lehet meg nem történtté tenni és hiábavaló a dölyfös győztes ama kísérlete, hogy a legyőzöttekre akarja rásütni a kaini bélyeget. A tör- 8WBWW—IMII Ilii .......Ml IHIUIU I JllilWLIftMffiiMJBffVJUMÜlWBBHSWt 100 cseh-szl. herendin fizettek ma, július 31-én. Zürichben 15.95 svájci frankot Budapesten —— magyar koronát Bécsben 209500.— osztrák koronát Berlinben 12400000000000.— német márkát