Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)
1924-10-01 / 223. (671.) szám
J ' ■ vtj. I • /^igW ,névforyam: 223, 1670 szám jfr Prága, szerda, 1924 október 1 •í&Óte ? Sürgönyeim: Hírlap, Praha. Kállay Jc Si SiafsüHis miniszter távozása befejezett fe« Utóda Humán kassai zsupán lesz — A P. M. 11. eredeti értesülése — Prága, szeptember 30. Beavatott forrásból arról értesül a Prágai Magyar Hírlap, hogy Kállay József dr. szlovenszkói teljhatalmú miniszter távozása, befejezett dolog. Kállay dr. utódául a legkomolyabb jelölt Ruman János dr. kassai nagyzsupán. Micsura Márton dr. volt teljhatalmú miniszter aktiválása ezek szerint elesett. Bár Micsura Márton dr. szeretett volna újra beülni a szlovenszkói bársonyszékbe, ettől a szándékától azonban elvbarátai eltérítették. i*fegei ® TOH@fiteis Samahai körül a világháború legborzalmasabb jelenetei Az északi harctéren is megkezdődött a küzdelem — Wu csapatai 2000 embert vesztettek London, szeptember 30. Shanghai körül hatalmas csata tombol. A várost több ponton katonaság tartja megszállva. Néhány külső városrész lángban áll. Mandzsúriai repülőgépek bombázzák a Shanghai-Kvartgig nyomóit kiangsui csapatokat. A Daily Mail tudósítója szerint a kiangsui kormányzó vasárnapi támadásai a legerősebbek, melyek a polgárháború folyamán eddig történtek A harc, melyet sokszáz nehézágyú pergőtüze vezetett be, 20 mérföldnyire áll a shanghai városfalaktól. A kiang-sang-muli fronton, mely alig hat mérföld hosszú, százával feküsznek a halottak. Lin-Ro offenzívája emlékeztet a világháború utolsó évének francia és német támadási módjára, a tüzérség és a rohamcsapatok végzik a legnagyobb bombát. New York, szeptember 30. Az északi harctéren is megindultak az ellenségeskedések. Csangsolln hivatalosan jelenti, hogy a szeptember 25-ről 26-ra virradó éjjel Wu tábornok seregei Jühontól északkeletre, mintegy ISO mérföldnyire Pekingtől, megtámadták a mandzsunai sereget, de visszaverték őket. A következő este nagyobb erővel megismételték a támadást, mely egész éjjel tartott. Az ellenséget ismét visszaverték és a mukdeni második hadsereg most déli irányban előnyomot. Wu csapatai ezekben a harcokban állítólag kétezer embert vesztettek halottakban és sebesültekben. Tanulságok írta: Efeischinann Gyula dr. mus — szocializmus. Ezek korunk jelszavai. Hogy ezekben az uj időkben és uj harcokban sok régi érték pusztul el, az természetes. Viszont elvitathatatlan, hogy sok uj érték is születik. Amikor mi hozzáfogtunk az összeomlás után a tömegek megszervezéséhez és a politikai pártok megalakításához, számot vetettünk az u.i, változott viszonyokkal, a tömegeket mozgató eme erőkkel. S hogy mi helyesen fogtuk föl a helyzetet és tisztán hallunk, azt igazolják a mai eredmények, hogy a szlovenszkói magyarság, a kommunisták egy bizonyos százalékától és az úgynevezett Politikai főszerkesztő: ,. .. A felelős szerkesztő távollétében petrogalli oszkár dr. A Szlovenszkói és Raszínszkoi Szövetkezettihkenzeki Partok a szerkesztésért felelős: fiaphrarth^fraja ár politikai napilapja r,ÁL ,S^VÁN FLACHBARTH ERNŐ dr. “ * is adminisztratív főszerkesztő. Kassa, szeptember 30. Az utóbbi időben meglehetős szomorú híreket olvasunk az erdélyi magyarság politikai életéről. Ugrón István pártelnök lemondása, de főképp a lemondásnak a lapokban is közzétett megindokolása egyenesen lesújtó és mindenkire mély hatást kell, hogy tegyen. „Az erdélyi magyarság — amelynek száma körülbelül két millió — nem ismerte föl azokat a föladatokat, amelyek kisebbségi helyzetéből folynak és amelyekért küzdenie kellene s a párt vezetőit nem támogatja anyagilag és erkölcsileg oly mértékben, ahogyan azt tennie kötelessége volna." Nemi ismerjük az erdélyi magyar párt működését olyan alaposan, hogy kritikát mondhatnánk az erdélyi magyarság és vezetőinek politikai működéséről s nem áll módunkban kutatni azokat a mélyebb belső és külső okokat, amelyeknek eredménye ma az a rideg tény, amit a párt elnöke levelében leszögezett. Mégis gondolkodnunk kell ezen a kérdésen. Vájjon a helyes úton indult-e el az erdélyi magyar politika, várjon embereken, vagy az adott nehéz helyzeten múlott, hogy ma ilyen szomorúan áll ott a magyar ügy, azt innen nem lehet megállapítani,am errő itt nem lehet ítéletet mondani. Bizonyos tanulságokat azonban mégis levonhatunk ebből a magunk részére s ezek a tanulságok meggondolásra késztetik esetleg az erdélyi magyarokat is. Kétségtelenül és megdönthetetlenül igaz, hogy a világháború után az emberek gondolkodása, érzésvilága, a társadalmi, politikai és szociális kérdésekről alkotott fölfogása rendkívül nagy változáson ment át. Maga a világháború, a forradalmi átalakulások, a gazdasági eltolódások, a békekötések, a nagy nyomor, a kapitalizmus erősödése és a bolsevizmus mély és átalakító hatással voltak az emberekre, a tömegekre. Számolni kellett azzal, hogy az 1914 júliusában megszakított életet 1919-ben ugyanazon mederben folytatni lehetetlenség és akik ezzel nem számoltak, azok azóta is keserves csalódásokon mentek keresztül. Az élet, mint minden nagy történelmi megrázkódás után, uj csapásokra tért, az emberekben uj vágyak, uj törekvések, uj akarások ébredtek, amelyek elől elzárkózni többé nem szabad és nem is lehet. Uj országok keletkeztek, új emberek vették kezükbe a népek sorsának irányítását, Vilmos császár és a Habsburgok nem tértek vissza, Olaszország diktátora az egykori szocialista újságíró Mussolini, Anglia miniszterelnöke egy munkásember, Herriot fölrúgta a francia diplomácia tradícióit és félretolta annak nagy név ü reprezentánsait. Oroszországban a bolsevisták uralkodnak s maholnap már udvarképesek is lesznek az európai szalonokban. tizek tények, — amelyek mindennél jobban beszélnek. És tények, — hogy a tömegek ma nyomorognak, elégedetlenkednek, forronganak, élni akarnak s jogokat és kenyeret követelnek. Tények, hogy gondolatoknak, eszméknek, vágyaknak nem lehet határokat, korlátokat szabni, mert azok eljutnak palotákba, tömeglakásokba, hivatalokba, gyárakba és a falusi néphez egyaránt. A XIX. század nacionalizmusa már nem egyedülálló tényező ma. Mellékelűit s talán részben fölébe is került a világnézeti és a gazdasági kérdés. Ez a három probléma izgatja és uralja ma a nagy tömegeket és az egyes osztályokat s ezen három kérdés tekintetbevétele nélkül semmiféle mozgalmakat sem lehet ma csinálni. Nacionalizmus és internacionalizmus. Kereszténység — materializmus. Kapitaliz Plegemelés a népszövetség és a japánok között — A. P. M. H. eredeti tudósítása — Geni, szeptember 30. Miután a japán követelés nyomán előállott válság a népszövetségi tanácstagok bizalmas tárgyalásai nyomán sem nyert elintézést, az ügy elintézésére egy háromtagú bizottság alakult, melynek tagjai:Loucheíir (francia), Sir Cecil Harst (angol) és Seialojn (olasz). A bizottságnak állítólag sikerült a megegyezést létrehozni. A népszövetségi tanács mai ülésén a mossuíi kérdés ügyében történt fontos lépés Branting, mint előadó bejelentette, hogy úgy az angol, mint a török delegáció elismeri s kérdésben a népszövetségi tanács illetékességét. A népszövetségi tanácsnak kell eldöntenie, mi alkotja a legjobb határt Irak és Törökország között. Miután lord Parmoor és Fethi bej szóval is kijelentették a tanács előtt, hogy alávetik magukat a tanács döntésének, elhatározták, hogy egy háromtagú bizottság alakul, amely a helyszínen fogja a kérdést megvizsgálni. A népszövetség teljes ülése ma elfogadta az olasz kormánynak ama javaslatát, hogy a magánjog egységesítésének nemzetközi intézetét Rómában állítják föl. A budapesti törvényszék nem javasolja Förster-Schulze kiadatását Mi történt a mai zárt tárgyaláson? — Az igazságügyminiszter döntése még szükséges. Budapest, szeptember 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A budapesti királyi törvényszék Förster-Schulze ügyében Toreky elnöklésével ma zárt tárgyalást tartott,, amelyen a vádhatóságot Boronkay királyi ügyész, a védelmet pedig Ulain Ferenc,dr. nemzetgyűlési képviselő . képviselte. .Az egész, .tárgyalás mindössze tíz percig tartott ,és arról Ulain Ferenc újságíróknak azt ..mondotta, hogy előterjesztést tett a bíróságnak, hogy az ott szereplő kérdést históriai szempontból, mérlegelve kezelje és ne tévessze el szem elől a történelemnek azt a korszakát, amidőn, a magyar nemzet nagyjai, külföldön, kerestek oltalmat és menedékjogot.. Tiltakozott az ellen, hogy Förstert kiszolgáltassák a német hatóságoknak, amikor Németország sem szolgáltatta ki a Magyarországon körözött gyilkosokat. A tárgyaláson Förster hangoztatta, hogy nem azonos Schulzéval. A bíróság tárgyalás után visszavonult, hogy az ítélet szövegezését megfogalmazza. Az indítványt azután átteszik az igazság.ügymi. .érhez, aki ígérvényesen dönt. A kiadatási fogság október 10-én lejár és addig határoznia kell a kiadatás felől. A bíróság ítéletében Förster-Schulze kiadatása ellen foglalt állást azzal a megokolással, hogy Németország és Magyarország között nin kiadatási szerződés és kétségtelenül politikai természetű bűntettről van szó. A bíróságnak ehhez a határozatához még az igazságügyminiszter hozzájárulása szükséges. liberális elemek pártjától eltekintve, egy jelentéktelen kis csőegységesen, szilárdan, megbonthatatlanuul áll azon két párt zászlaja mögött, amelyet öt év előtt számára kibontottunk s ez a két párt a keresztényszocialista és a’ kisgazdapárt. Semmiféle gáncsvetés, semmiféle intrika, lekicsinylés, üldözés, vagy bomlasztási kísérletezés nem tudta eltántorítani, vagy megbontani a magyarság tömegeit, amelyek a legutóbbi tavalyi községi és megyei választásokon oly imponáló többségben szavaztak le erre a két pártra s a legszebb kilátásokkal néznek a képviselőválasztások elébe. Öt év alatt politikailag iskolázott fegyelmezett, szervezett tömegekké formálta ez a két párt a magyarságot s a politikai szervezetek mellett szépen fejlődő munkás és földműves gazdasági szervezetek, a keresztény szocialista párthoz csatlakozott nagyszámú szlovákság és németség, fényessikerű nagygyűléseik és ünnepségek mindenfelé, törhetetlen ellenállás a kormánypolitikával szemben s a vezérekhez és a pártokhoz való ragaszkodás igazolják, hogy mi megtaláltuk a helyes utat, megszereztük a tömegek bizalmát és hogy ezek a pártok a mai viszonyok között a legjobban is felelnek meg a szlovenszkói magyarságnak. Mi helyesebbnek találtuk, hogy nem egységes pártba vontuk be a magyarság különböző világnézetű, fölfogásig különböző osztályokhoz tartozó, különböző foglalkozást űző rétegeit, hogy nem égj’ nemzeti pártba;egyesítettük a nagybirtokost és mezőgazdasági bérest, a gyárost és munkást, az interpektekrit, kereskedőt, iparost, tisztviselőt, • ciális liánéin egyrészt megteremtettük a speagrárérdekeket szolgáló kisgazdapártot, másrészt, hogy megalakítottuk a kimondottan keresztény világnézeti alapon álló , a társadalmi ellentéteket a modern szociális kérdéseket felölelő, egységesítő — szociális programmal megoldani akaró keresztényszocialista pártot. Ezáltal módot nyújtottunk az egyes társadalmi osztályoknak, hogy politikailag és gazdaságilag megfelelően elhelyezkedhessenek, osztályöntudatuk és gazdasági érdekeik megvédhetők legyenek s a nemzetiségük, világnézetük és szociális követeléseik törekvéseiknek, vágyaiknak, akaratuknak megfelelően képezzék programjukat. Meg kell állapítanunk azt is, hogy ez a két párt mindenkor és mindenben a legteljesebb harmóniában működik együtt s ezen nem változtatnak azok a hazug híresztelések, amelyeket ellenségeink olykor-olykor világgá röpítenek, hogy tudniillik a két párt között egyenetlenségek dúlnak. A pártoknak ma kétségtelenül tömegpolitikát kell csinálniuk s ennnek csak úgy lehet tartós sikere, hogyha számol a tömegek akaratával. Keresztény gondolat és szociális program nélkül nem lehet sikeres nemzeti kisebbségi politikát csinálni. — ez a mi ötéves munkánk után leszűr ksölt tapasztalatunk Szlovenszkón. Az erdélyi magyarságnak mi nem adhatunk direkt utasításokat a most folyó politikai újjászervezéshez, azonban szíves figyelmükbe ajánljuk azokat a metódusokat, amelyek nálunk beváltak s azokat a tapasztalatokat, amelyek talán náluk is értékesíthetők lesznek. • • * 100 cseh-szl. Koronáia fizettek ma, szeptember 30-án: Zürichben 15.65 svájci frankot Budapesten 230800,— magyar koronát Bécsben 211600,— osztrák koronát Berlinben 12585 ÖÖÖÖÖÖÖ60— német márkát