Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-01 / 223. (671.) szám

J ' ■ vtj. I • /^igW ,n­évforyam­: 223, 1670 szám jfr Prága, szerda, 1924 október 1 •í&Óte ? Sürgönyeim: Hírlap, Praha. Kállay Jc Si SiafsüHis miniszter távozása befejezett fe« Utóda Humán kassai zsupán lesz — A P. M. 11. eredeti értesülése — Prága, szeptember 30. Beavatott forrásból arról értesül a Prágai Magyar Hírlap, hogy K­á­l­l­a­y József dr. szlovenszkói teljhatalmú miniszter távozása, befejezett dolog. Kállay dr. utódául a legkomolyabb jelölt Ruman János dr. kassai nagyzsupán. Micsura Márton dr. volt telj­hatalmú miniszter aktiválása ezek szerint elesett. Bár Micsura Márton dr. szeretett volna újra beülni a szlovenszkói bársonyszékbe, ettől a szándékától azonban elvbarátai el­térítették. i*fegei ® TOH@fiteis Samahai körül a világháború legborzalmasabb jelenetei Az északi harctéren is megkezdődött a kü­z­delem — Wu csapatai 2000 embert vesztettek London, szeptember 30. Shanghai körül hatalmas csata tombol. A várost több ponton katona­ság tartja megszállva. Néhány külső városrész lángban áll. Mandzsúriai repülőgépek bombázzák a Shanghai-Kvartgig nyomóit kiangsui csapatokat. A Daily Mail tudósítója szerint a kiangsui kormányzó vasárnapi támadásai a legerősebbek, melyek a polgárháború folyamán eddig történtek A harc, melyet sokszáz nehézágyú pergőtüze vezetett be, 20 mérföldnyire áll a shanghai városfalaktól. A kiang-sang-mul­i fronton, mely alig hat mérföld hosszú, százával feküsznek a­ halottak. Lin-Ro offenzívája emlékeztet a világháború utolsó évének francia és német támadási módjára, a tüzérség és a rohamcsapatok végzik a legnagyobb b­om­bát. New York, szeptember 30. Az északi harcté­ren is megindultak az ellenségeskedések. Csang­­solln hivatalosan jelenti, hogy a szeptember 25-ről 26-ra virradó éjjel Wu tábornok seregei Jühontól északkeletre, mintegy ISO mérföldnyire Pekingtől, megtámadták a mandzsunai sereget, de vissza­verték őket. A következő este nagyobb erővel megismételték a támadást, mely egész éjjel tar­tott. Az ellenséget ismét visszaverték és a muk­­deni második hadsereg most déli irányban elő­nyomot. Wu csapatai ezekben a harcokban állító­lag kétezer embert vesztettek halottakban és se­besültekben. Tanulságok írta: Efeischinann Gyula dr. mus — szocializmus. Ezek korunk jelszavai. Hogy ezekben az uj időkben és uj har­cokban sok régi érték pusztul el, az termé­szetes. Viszont elvitathatatlan, hogy sok uj érték is születik. Amikor mi hozzáfogtunk az összeomlás után a tömegek megszervezéséhez és a­­ poli­tikai pártok megalakításához, számot vetet­tünk az u.i, változott viszonyokkal, a töme­geket mozgató eme erőkkel. S hogy mi he­lyesen fogtuk föl a helyzetet és tisztán hal­lunk, azt igazolják a mai eredmények, hogy a szlovenszkói magyarság, a kommunisták egy bizonyos százalékától és az úgynevezett Politikai főszerkesztő: ,. .. A felelős szerkesztő táv­ollétében petrogalli oszkár dr. A Szlovenszkói és Raszínszkoi Szövetkezett­ihkenzeki Partok a szerkesztésért felelős: fi­aphrarth^fraja ár politikai napilapja r,ÁL ,S^VÁN FLACHBARTH ERNŐ dr. “ * i­s adminisztratív főszerkesztő. Kassa, szeptember 30. Az utóbbi időben meglehetős szomorú híreket­­ olvasunk az erdélyi magyarság poli­tikai életéről. Ugrón István pártelnök lemon­dása, de főképp a lemondásnak a lapokban is közzétett megindokolása egyenesen lesújtó és mindenkire mély hatást kell, hogy tegyen. „Az erdélyi magyarság — amelynek száma körülbelül két millió — nem ismerte föl azo­kat a föladatokat, amelyek kisebbségi hely­zetéből folynak és amelyekért küzdenie kel­lene s a párt vezetőit nem támogatja anya­gilag és erkölcsileg oly mértékben, ahogyan azt tennie kötelessége volna." Nemi ismerjük az erdélyi magyar párt működését olyan alaposan, hogy kritikát mondhatnánk az erdélyi magyarság és veze­tőinek politikai működéséről s nem áll mó­dunkban kutatni azo­kat a mélyebb belső és külső okokat, amelyeknek eredménye ma az a rideg tény, amit a párt elnöke levelében le­szögezett. Mégis gondolkodnunk kell ezen a­­ kérdésen. Vájjon a helyes úton indult-e el az er­délyi magyar­­ politika, várjon embereken, vagy az adott nehéz helyzeten múlott, hogy m­a ilyen szomorúan áll ott a magyar ügy, azt innen nem lehet megállapítani,am e­rrő­ itt nem lehet ítéletet mondani. Bizonyos tanulságokat azonban mégis levonhatunk ebből a magunk részére s ezek­­ a tanulságok meggondolásra késztetik eset­leg az erdélyi magyarokat is. Kétségtelenül és megdönthetetlenül igaz, hogy a világháború után az emberek gondol­kodása, érzésvilága, a társadalmi, politikai és szociális kérdésekről alkotott fölfogása rend­kívül nagy változáson ment át. Maga a vi­lágháború, a forradalmi átalakulások, a gaz­dasági eltolódások, a békekötések, a nagy nyomor, a kapitalizmus erősödése és a bol­­sevizmus mély és átalakító hatással voltak az emberekre, a tömegekre. Számolni kellett azzal, hogy az 1914 júliusában megszakított életet 1919-ben ugyanazon mederben foly­tatni lehetetlenség és akik ezzel nem szá­moltak, azok azóta is keserves csalódásokon mentek keresztül. Az élet, mint minden nagy történelmi meg­rázkódás után, uj csapásokra tért, az emberekben u­j vágyak, uj törekvések, uj akarások ébredtek, amelyek elől elzárkózni többé nem szabad és nem is lehet. Uj­ orszá­gok keletkeztek, új emberek vették kezükbe a népek sorsának irányítását, Vilmos csá­szár és a Habsburgok nem tértek vissza, Olaszország diktátora az egykori szocialista újságíró Mussolini, Anglia miniszterelnöke egy munkásember, Herriot fölrúgta a francia diplomácia­­ tradícióit és félretolta­ annak nagy név ü reprezentánsait. Oroszországban a­ bolsevisták uralkodnak s maholnap már udvarképesek is lesznek az európai szalo­nokban. tizek tények, — amelyek mindennél job­ban beszélnek. És tények, — hogy a töme­gek m­a nyomorognak, elégedetlenkednek, forronganak, élni akarnak s jogokat és ke­nyeret­ követelnek. Tények, hogy­ gondolatoknak, eszmék­nek, vágyaknak nem lehet határokat, korlá­tokat szabni, mert azok eljutnak palotákba, tömeg­lakásokba, hivatalokba, gyárakba és a falusi néphez egyaránt. A­ XIX. század nacionalizmusa már­ nem egyedülálló tényező ma. Mellék­elűit s talán részben fölébe is került a világnézeti­ és a gazdasági kérdés. Ez a három probléma izgatja és uralja m­a a nagy tömegeket és az egyes osztályo­kat s ezen három kérdés tekintetbevétele nélkül semmiféle mozgalmakat sem lehet ma csinálni. Nacionalizmus­­­­ és internacionalizmus. Kereszténység —­ materializmus. Kapitaliz­ Plegem­elés a népszövetség és a japánok között — A. P. M. H. eredeti tudósítása — Geni, szeptember 30. Miután a japán követelés nyomán elő­állott válság a népszövetségi tanácstagok bi­zalmas tárgyalásai nyomán sem nyert el­intézést, az ügy elintézésére egy háromtagú bizottság alakult, melynek tagjai:­­Loucheíir (francia), Sir Cecil Harst (angol) és Seialojn (olasz). A bizottságnak állítólag sikerült a meg­egyezést létrehozni. A népszövetségi tanács mai ülésén a mossuíi kérdés ügyében történt fontos lépés Branting, mint előadó bejelentette, hogy úgy az angol, mint a török delegáció elis­meri s kérdésben a népszövetségi tanács illetékességét. A népszövetségi tanácsnak kell eldönte­nie, mi alkotja a legjobb határt Irak és Tö­rökország között. Miután lord Parmoor és Fethi bej szóval is kijelentették a tanács előtt, hogy alávetik magukat a tanács döntésének, elhatározták, hogy egy háromtagú bizottság alakul, amely a helyszínen fogja a kérdést megvizsgálni. A népszövetség teljes ülése ma elfogadta az olasz kormánynak ama javaslatát, hogy a magánjog egységesítésének nemzetközi inté­zetét Rómában állítják föl. A budapesti törvényszék nem javasolja Förster-Schulze kiadatását Mi történt a mai zárt tárgyaláson? — Az igazságügym­iniszter döntése még szükséges. Budapest, szeptember 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A budapesti királyi törvényszék Förster-Schulze ügyében Toreky­­ elnöklésé­­vel ma zárt tárgyalást tartott,, amelyen a vádhatóságot Boro­nkay királyi ügyész, a védelmet pedig Ulain Ferenc,dr. nemzetgyű­lési képviselő . képviselte. .Az egész, .tárgya­lás mindössze tíz percig tartott ,és­ arról Ulain Ferenc újságíróknak azt ..mondotta, hogy előterjesztést tett a bíróságnak, hogy az o­tt szereplő kérdést históriai szempontból, mér­legelve kezelje és­ ne tévessze el szem elől a történelemnek azt a korszakát, amidőn, a magyar­ nemzet nagyjai, külföldön, kerestek oltalmat és menedékjogot.. Tiltakozott az el­len, hogy Förstert kiszolgáltassák a német hatóságoknak, amikor Németország sem­­ szolgáltatta ki a Magyarországon körözött gyilkosokat. A tárgyaláson Förster hangoz­tatta, hogy nem azonos Schulzéval. A bíró­ság tárgyalás után visszavonult, hogy az ítélet szövegezését megfogalmazza. Az in­dítványt azután­ átteszik az igazság.ügymi­­­.­ .érhez, aki ígérvényesen dönt. A kiada­tási fogság október 10-én lejár és addig ha­tároznia kell a kiadatás felől. A bíróság ítéletében Förster-Schulze ki­adatása ellen­ foglalt állást azzal a megoko­­lással, hogy Németország és Magyarország között nin­­ kiadatási szerződés és kétség­telenül politikai természetű bűntettről van szó. A bíróságnak ehhez a határozatához még az igazságügyminiszter hozzájárulása szükséges. liberális elemek pártjától eltekintve, egy jelentéktelen kis cső­egységesen, szilárdan, megbon­thatatlanuul áll azon két párt zászlaja mögött, amelyet öt év előtt számára kibon­tottunk s ez a két párt a keresztényszocialista és a’ kisgazdapárt. Semmiféle gán­csvetés, semmiféle intrika, lekicsinylés, üldözés, vagy bomlasztási kísér­letezés nem tudta eltántorítani, vagy meg­bontani a magyarság tömegeit, amelyek a legutóbbi tavalyi községi és megyei választásokon oly imponáló többségben sza­vaztak le erre a két pártra s a legszebb ki­látásokkal néznek a képviselőválasztások elébe. Öt év alatt politikailag iskolázott fe­gyelmezett, szervezett tömegekké formálta ez a két párt a magyarságot s a politikai szervezetek mellett szépen fejlődő munkás és földműves gazdasági­­ szervezetek, a ke­resz­tény szocialist­a párthoz csatlakozott nagyszámú szlovákság és németség, fényes­­sikerű nagygyűléseik és ünnepségek minden­felé, törhetetlen ellenállás a kormánypolitiká­val szemben s a vezérekhez és a pártokhoz való ragaszkodás igazolják, hogy mi meg­találtuk a helyes utat, megszereztük a töme­gek bizalmát és hogy ezek a pártok a mai viszonyok között a­ legjobban is felelnek meg a szlovenszkói magyarságnak. Mi helyesebbnek találtuk, hogy nem egységes pártba­ vontuk be a magyarság kü­lönböző világnézetű, fölfogásig különböző osztályokhoz tartozó, különböző foglalkozást űző rétegeit, hogy nem égj’ nemzeti pártba;egyesítet­tük a nagybirtokost és mezőgazdasági bé­rest, a gyárost és munkást, az interpektekrit, kereskedőt, iparost, tisztviselőt, • ciális liánéin egyrészt megteremtettük a spe­agrárérdekeket szolgáló kisgazda­pár­tot, másrészt, hogy megalakítottuk a kimon­dottan keresztény világnézeti alapon álló , a társadalmi ellentéteket a modern szociá­lis kérdéseket­ felölelő, egységesítő — szociá­lis programmal megoldani akaró keresztény­szocialista pártot. Ezáltal módot nyújtottunk az egyes tár­sadalmi osztályoknak, hogy politikailag és gazdaságilag megfelelően elhelyezkedhesse­nek, osztályöntudatuk és gazdasági érdekeik megvédhetők legyenek s a nemzetiségük, vi­lágnézetük és szociális követeléseik tö­rekvéseiknek, vágyaiknak, akaratuknak meg­felelően­­­­ képezzék programjukat. Meg kell állapítanunk azt is, hogy ez a két párt min­denkor és mindenben a legteljesebb harmó­niában működik együtt s ezen nem változtat­nak azok a hazug­ híresztelések, amelyeket ellenségeink olykor-olykor világgá röpíte­nek, hogy tudniillik a két párt között egye­netlenségek dúlnak. A pártoknak ma kétségtelenül tömeg­po­litikát kell csinálniuk s ennnek csak úgy lehet tartós sikere, hogyha számol a tömegek aka­ratával. Keresztény gondolat és szociális pro­gram nélkül nem lehet sikeres nemzeti ki­sebbségi politikát csinálni. — ez a mi ötéves munkánk után leszűr­­ ksölt tapasztalatunk Szlovenszkón. Az erdélyi magyarságnak mi nem adha­tunk direkt utasításokat a most folyó politi­kai újjászervezéshez, azonban szíves figyel­mükbe ajánljuk azokat a metódusokat, ame­lyek nálunk beváltak s azokat a tapasztala­tokat, amelyek talán náluk is értékesíthetők lesznek. • • * 100 cseh­-szl. Koronáia fizettek ma, szeptember 30-án: Zürichben 15.65 svájci frankot Budapesten 230800,— magyar koronát Bécsben 211600,— osztrák koronát Berlinben 12585 ÖÖÖÖÖÖ­Ö60­—­ német márkát

Next