Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-14 / 36. (779.) szám

Szombat, február 14. A hitelszövetkezeteknek adott állami előlegről i. Pozsony, február 13. (B. J­) A szlovenszkói lapok ismételten közölték azt a hírt, hogy a kormány a szlo­­venszkói hitelszövetkezeteik segélyezésére 30 milliót folyósított. Az állami előleg kérdésével tudtommal senki részletesen nem foglalko­zott. A P. M. H. január 22-iki számában kö­zölt hír szerint a kormány a ruszinszkói hitel­­szövetkezetek részére 10 millió koronás se­gélyt folyósitott a cseh agrárpárt közben­járására. Úgy vélem, nem végzekt felesleges mun­k­a az 1920. évi 253. sz. törvény által a szlovenszkói hitelszövetkezetek segélyezé­sére rendelt 30 millió genezisét és felosztását ismertetem és felvetem azt a kérdést, vajjon a szlovenszkói hitelszövetkezetek helyzete az állami előleggel rendezve van-e? Az előadandók megérthetése végett, ha­bár röviden is, ki kell terjeszkednem a szlo­­vensz­kói hitelszövettkezeteknek a prevrát­­ összeomlás­ előtti és utáni viszonyaira. 1918. év végén, amidőn a volt magyar államban a kormányhatalom Károlyi Mihály és a kommunisták kezébe jutott és megkez­dődött a feldarabolás, az országos központi hitelszövetkezet (O. K. H.) mindazon hitelszö­vetkezeteket, amelyek az 1898: XXIII. t.-c. alapján lettek alapítva és az O. K. H.-nak tag­jai voltak, utasította, hogy a még be nem szállított­­ értékpapírjaikat és készpénzüket szállítsák a központba. A hitelszövetkezetek 95%-a e meghagyásnak eleget tett. 1919. év elején a szlovenszkói hitelszövetkezetekne­k jogilag az O. K. H. volt a központjuk, azon­ban el volt zárva annak a lehetősége, hogy a központjukkal érintkezzenek. A szövetkezeti ügyet rendezni kellett. Különben sem látszott rossz üzletnek, ha az új államban alapítandó szövetkezeti központ a régi központok (0. K. t­ és Hangya) va­gyonát átveszi és az alapítás nehézségeit mellőzve, rögtön egy egységesnek bizonyult szervezetbe, mint intéző hatóság fog belépni. Így alakult meg a központi szövetkezet (ustrediné diruzstvo) és hozatott a K. Sz. érde­kében az 1919. évi 210. sz. törvény, amely a szlovenszkói szövetkezeteket volt központ­juktól elszakította és azokat a K. Sz.-be ke­belezte be. A számítás azonban nem vált be, mert az O. K. H., hivatkozva arra, hogy a béke­kötésig Magyarországnak azon része, amely jelenleg Szlovenszket alkotja, csak meg van szállva és mindaddig, amíg a béke diktátuma a területi kérdést végleg nem rendezi, a vé­leménye szerint megszállottnak tekintendő területen lévő hitelszövetkezetek vagyoná­nak kiadását megtagadta. A területkérdés jogilag az 1921. évbeli trianoni szerződéssel lett megoldva. A béke ratifikálása után (1921 július hó) az O. K. H. hajlandó volt a szlovenszkói hitelszövetkeze­tek vagyonát a K. Sz.-nek kiadni. Időközben azonban a csehszlovák és magyar valuta közti arány 1:125 lett, amely a magyar va­luta süllyedése folytán napról-napra nagyob­bodott. A K. Sz. a hitelszövetkezetek vagyo­nának csehszlovák koronában való átadását követelte, az O. K. H. pedig csak magyar va­lutában akarta a vagyont átadni. Ezzel a tár­gyalás megakadt és ma is holtponton van. A hitelszövetkezetek 85—90%-a ezalatt szünetelt, majd a betevők betétjeiknek cseh­szlovák koronában való visszafizetését köve­telték,­­­ mert a betétek a vagyondézsmánál ezen értékben lettek vagyonként felvéve. A helyzet tarthatatlan volt. Midőn a K. Sz. meggyőződött arról, hogy az O. K. ft. a kí­vánt módon a hitelszövetkezetek vagyonát ki nem adja, vagyon hiányában pedig az idő előtt kierőszakolt szövetkezeti központ volta csak kiadásokat­ eredményez, a szlovenszkói hitelszövetkezeteknek az O. K. H.-nál lévő betétjeire állami előleg kiutalását kérte. A bőkezű forradalmi törvényhozás ennek eleget tett és a szlovenszkói hitelszövetkeze­teknek az O. K. H.-nál lévő 40—42 millió be­tétjére az 1920. évi 253. sz. törvénnyel 30 mil­lió állami előleget utalt ki. A törvény meg volt, azonban a kiutalás késett. Majd az ön­magát kinevezett, forradalmi parlament vá­lasztás utján létesített kormány ak adott he­lyet, amely az 1920. évi 253. sz. törvényt végre nem hajtotta. Hosszas huza­vona és tárgyalás után végre 1923-ban a hitelszövet­kezetek felsegélyezésére 12.335.844 K 9.1 fill. ki lett utalva és a hitelszövetkezetek közt fel ______________________________________ lett osztva, így a szlovenszkói hitelszövetke­zetek az O. K. H.-nél lévő betétjük 28%-át megkapták. A többlet kiutalását a kormány megtagadta. Kétségtelen, hogy ezen akcióval a K. Sz. a szlovenszkói hitelszövetkezeteken segített és azoknak legnagyobb része a közel ötéves tespedésből új életre kelt. Azonban az állami előlegnek is meg van a maga hátránya, mert a hitelszövetkezeteknek az állami előleg el­lenében váltókat kellett adni és az állam a 12.335 millió után 4%-os kamatot számít. Igaz ugyan, hogy a kamat a hitelszövet­kezeteken eddig behajtva nem lett, azonban fenforog az a veszély, hogy a kamatokat meg kell fizetni, vagyis a hitelszövetkezet oly be­tét után lesz kénytelen kamatot fizetni, mely birtokában nincsen, így azt jövedelmi forrásul nem használhatja, a kamatot tehát csak az üzletrész tőkéjéből fizetheti. Az előleg visszafizetése is nyílt kérdés, mert azt senki sem fogja elhinni, hogy az ál­lam a hitelszövetkezetek támogatására 12.335 milliót ajándékozni fog; az előleget minden bizonnyal 4%-os kamattal együtt vissza kell fizetni. Komplikálja ezt a kérdést az, hogy az 1924. évi 224. sz. rendelettel a külföldön lévő követelések összeírása és klír­ingforgalom út­ján való kiegyenlítése lett elrendelve, egyben a magánúton való kiegyezés meg van tiltva. (Vége holnap.) — Kedvező mederben haladnak a cseh­szlovák—magyar tárgyalások. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A hét eleje óta folynak a tárgyalások a két delegá­ció között Budapesten, illetékes helyről nyert információk szerint eddig a vámtételeknél teendő kölcsönös engedmények ügyét tár­gyalták és máris számos tételre vonatkozóan történt megállapodás. A tárgyalás során fel­merült vitás kérdéseket függőben hagyták, ami a munka rendjét egyáltalában nem érinti. A megállapodás értelm­ében ezeket a tétele­ket újból megítélik és csak, ha nem sikerülne megegyezni, vonják be a szakértőket a vitás tételek rendezése céljából. A tárgyalások mai menetéből ítélve, a tárgyalási anyag nagyobb részével körülbelül március derekán elkészül­nek és csak akkor kerülne sor a szakértők­nek előreláthatóan szükségessé váló bevo­nására­. — A nyitrai kereskedők és iparosok a nagy adóterhek ellen. Nyitráról jelentik: A nyitrai­ kereskedők társulata, valamint az ipartestület tagjai, a nyitrai háztulajdonosok és gazdák bevonásával tiltakozó gyűlést fog­nak tartani a városháza nagytermében va­sárnap délelőtt. Előreláthatóan heves felszó­lalások és éles beszédek fognak elhangzani a nagy adóterhek ellen. • Stabilizációs kölcsön és a csehszlo­vák jegybank. A kormány szerdai nyilatko­zatában Stribrny miniszter a felállítandó jegybanknak a kormány által jóváhagyott alapelveit is nyilvánosságra hozta, a jegy­bank meghagyná a mai koronavalutát, azon­ban stabilizálná azt. A jegybank további alap­elve­­ a külföldi kölcsönre vonatkozik. Ama hírek, hogy a kormány máris intézkedett egy 50 milliós dollárkölcsönnek felvételéről, ko­raiknak tekinthetők, mert a kormánynak pil­lanatnyilag nincs szüksége erre a kölcsönre, legfeljebb arról lehet szó, hogy a kormány felhatalmazást kérne a parlamenttől egy ilyen összegű stabilizációs kölcsönnek alkal­mas időben való felvételére. Ezt a kölcsönt a felállítandó jegybank vezetősége venné fel majd egy alkalmas pillanatban. — Az üzemi tanácsokról szóló törvény módosító javaslatán most dolgozik a népjóléti minisztérium. A novella szerint a pénzintéze­tekre nem fog vonatkozni az új törvény. — Szervezeti szabályok az állami gaz­dasági üzemek részére. Az állami üzemeknek kereskedelmi alapon való kezeléséről szóló törvény szerint a legtöbb állami gazdasági üzem január elseje óta a­z új mód szerint­ ve­zeti gazdálkodását. Értesülésünk szerint az érdekelt minisztériumok most dolgoznak az üzemek új szervezeti szabályzatain, amelyek a legközelebbi jövőben el is készülnek. — A középeurópai vaskartell. Az utóbbi időben oly hírek láttak napvilágot, hogy a csehszlovák vaskartell tárgyalásokat folytat egyrészt az utódállamok, másrészt a közép­európai vasműveknek egy szövetségben va­ló egyesítése érdekében. Értesüléseink sze­rint a csehszlovák vaskartell annak idején kijelentette, hogy egy európai tröszthöz szí­vesen csatlakozik, ez a szövetség azonban a német-francia ellentétek miatt meghiúsult. Az utódállamok vasműveinek szövetsége könnyebben volna megmenthető, itt is azon­ban felmerülnek még némi nehézségek. — Forgalmi kérdések a kereskedelmi kama­ra központja előtt. A csehszlovák kereskedelmi és iparkamarák forgalmi választmánya 1925 feb­ruár 1Q-én tartotta meg 12. ülését Enge­lmaim he­lyettes elnök elnöklete alatt. A titkársági beszá­molót Baseli dr. tartotta meg. Tudomásul vették, hogy kérdést intéztek a Lengyelországgal újra felveendő csomagforgalom ügyében és hogy köz­­benjárnak, hogy a Hollandiával, valamint Szloven­­szkónak és Ruszinszkónak Magyarországgal való közvetlen telefonösszeköttetését javítsák meg. A vonatjáratok időmegh­osszabbításának kérdésére a közlekedésügyi minisztérium ígéretet tett, hogy revideálni fogja az utazások időtartamát és hogy egyes hosszabb utakon a vonalrészeket gyorsíta­ni, illetve lassítani fogja. Kérelmezni fogják azt, hogy interurbant telef­onbeszélgetéseknél havon­kénti telefonszámlákat a postacsekkhivatal bianco­­reyugrái formájában vezessék be Megtárgyalták a postaügyi minisztériumnak a központ ama ké­relmére adott válaszát, hogy a postailletékeket szállítsák le. A postaügyi minisztérium képviselő­je kijelentette, hogy ez idő szerint az illetékek le­szállítása nem lehetséges. Ezt azzal igazolta, hogy bár a postaügyi minisztérium egy 100 millió eseti k­oronás többlettel zárta le az 1924. évet és az illetékek leszállítása tervbe volt véve, ezt a tervet el kellett ejteni. A postát utasították, hogy mindama állami kiadásokat saját bevételeiből fe­dezze, amelyek a postai közigazgatásból származ­nak. Ide tartoznak a nyugdíjkiadások és az állami postaépületek jó karban való tartása, továbbá az eddig meg nem fizetett évi törlesztések. Ez éven­­kint 130—150 millió cseh koronát tesz ki. Ezért nem lehet a postailletékeket leszállítani­. A helyi­érdekű vasutaknál motorkocsikat akarnak beve­zetni. Neumann mérnök a vasútügyi minisztérium nevében kijelentette, hogy ez nagyobb forgalmú vonalakon hamarosan meg fog történni. A vasúti szolgálat ünnepnapjait külön egységes javaslattal fogják elintézni. Fliska vasútügyi minisztériumi felügyelő kijelenti, hogy ez idő szerint vonal­jegye­ket, amelyek a szlovák vidéket a nagyobb váro­sokkal közvetlenül összekötnék, nem lehet kiadni. Az idei évi jegyek nagyon olcsóak, úgy hogy több kedvezményt egyelőre nem adhatnak.­­ A cukoradó jövedelme az idei kam­pány első­­ évnegyedében (október­—december hó) a megadóztatott belföldi cukor szükség­leteinél ötvenhárom és fél millió koronát tett ki. A cukoradó összes évi jövedelme száz­hetvenmillió koronára tehető. — Kényszeregyezségek. Nyitráról jelen­tik: Gross­ Malvin és Gross Mihály érsekuj­­vári kereskedők ellen elrendelték a kény­szeregyezséget. Vagyonfelügyelő Práznovsky érsekujvári ügyvéd. — Egy nagytapolcsányi bank sikertelen fúziója. Nyitráról jelentik: A Nagytapolcsányi Kereskedelmi és Hitelbank — mivel a zsolnai Hitelbankkal tervezett fúziója hatósági dön­tés folytán nem sikerült — mint önálló pénz­intézet kezdte meg működését­— Megalakították a csehszlovák dohány­­termelők szövetségét. Január 25-én Komá­romban megtartották a csehszlovák dohány­­termelők szövetségének alakuló gyűlését. Ezen a gyűlésen a különböző állami és hiva­talos tényezők képviseltették magukat. Az alapszabályok elfogadása után megválasz­tották a választmányt és a tisztikart. A szö­vetkezet nem szolgál politikai célokat és egyetlen célja a dohánytermelők érdekeinek szem előtt tartása. — A kereskedelmi kamara központjának szociálpolitikája. A csehszlovák kereskedelmi és iparkamarák központjának szociálpolitikai választmánya Prágában 1925 február 11-én Scherb elnök elnöklete alatt tizedik ülését tartotta meg. A titkársági beszámoló a nyug­díjbiztosítás alá eső munkások természetbeni járulékainak értékével foglalkozott. A cseh­szlovák elektrotechnikai szövetkezet indít­ványai értelmében elhatározták, hogy a szak­­szervezetekben a villanyosság okozta bal­eseteknek biztosításával és a biztosítási szabályzat revíziójával foglalkozni fognak. Evvel összefüggésben a munkás balesetbiztosí­­tás egészének reformjával, továbbá avval foglalkoztak ,hogy revízió alá veszik azt az osztályozást, mely szerint a vállalatok az egyes veszélyosztályokat megítélték. kézimunka-ipar és fehérnemű gyárak szö­­­vetsége indítványozta a hazai munkások betegbiztosítási revízióját. Továbbá elhatá­rozták, hogy a ma már nem időszerű am­a meghatározásokat, amelyek a betegsegélyző orvosainak ingyenes kocsiszolgáltatásaira vonatkoznak, meg fogják változtatni. A vasárnapi munkaszünettel külön fognak fog­lalkozni. Horák dr. beszámolt a népjóléti minisztérium alosztályának a nyugdíjbiztosí­tásra vonatkozó reformjáról. Elfogadták azt a javaslatot, amely szerint a tanoncnak a továbbképző iskolában eltöltött idejét a nyolcórás munkanapba nem fogják beszámí­tani. Végül arról számoltak be, hogy a köz­pont mit végzett az államilag segélyzett építkezés és albérlővédelem dolgában. = Nemzetközi mezőgazdasági kogres­­­szus Varsóban. A folyó év március havában Varsóban rendezendő nemzetközi mezőgaz­dasági kongresszuson a csehszlovák köztár­saság részéről nagyobb mezőgazdasági kül­döttség fog részt venni Hodzsa miniszter ve­zetése alatt.­­ Mint a halastavak Bátyú mellett. Bátyú környékén három mintagazda­ság létesül a közeljövőben. A halgazdaság mesterséges ha­lastavakban létesülne; szakértők nézete sze­rint ez a vidék elsősorban pontytenyésztésre igen alkalmas. A­­ halastavak, ásásánál nyert agyagtömeget a folyók szabályozásánál­ fog­ják felhasználni. + Javult a prágai tőzsde. A mai tőzsde irányzata a tegnapi hangulattalanságnak folytatá­sa. Mintha lélegzetét veszítette volna, ami tőzsdei nyelven pénzt jelent. Igaz ugyan, hogy egyes nagy intézetek elegendő eszközzel rendelkeznek, ■ jórészük azonban nem a legnagyobb optimizmus­sal néz az ultimé elé. Ezek az iparvállalatokat tartják fenn. Az ipar pedig nem éppen pontos fizető. A legutóbbi időben szinte szokássá vált, hogy az­ iparvállalatok tételüket prolongálják a bankoknál és készpénzüket jó kamatra más inté­zeteknél elhelyezik. A tőzsde ezért egyelőre vé­letlen üzletkötésekből él. Ha ma nem is volt a legnagyobb a kínálat, mégis elegendő volt az ár­folyamok lecsökkentésére. Kissé élénkült az üzlet egyes textilértékekben, de ez sem volt tartós. Kullsszértékek 2,7 koronával javultak. Korlátban szénértékek gyengültek. Be­ruházási értékek közül állampapírok élénkül­tek. Záróirányzat javult. A devizapiacon nyu­godt üzlet volt vátozatlan árfolyamok mellett Előfordult kötésen: 11/13. 11/12 1923. évi kincstári utal­vény — 1924. évi kincstári utalvány • Nyeremvénykölcsön . • • • • és ?.■?« 6 °/n-os hnrnhézási kölcsön • ”1­­774? 6 °/„-os lisztkölcsön............. '' fi °/r Államkölcsön . . • • • 77.*u Morvaorsz-kölcs. 1911 4V. % _ Morva orsz.-kölcs 1917 7 o/n . /H.71 * Prá­h­a vérov 1917 köles. fi °/<> ‘ *_ Prána rims 1919 köles. 1­0,r "_ *_ Brüvin város 19 ° 1 köles fi 01 "_ * Pozsony város. 19inköles. 4 °/ QT‘en 07'sn Prána városi, takrat. 4 °/r. . . e‘c/» Ősi, vörös t­ereszt sorsiénz _ Manvar 'frtos vörös kereszt _* _‘ Manvar ieizáion sorsleny . *_­­­_ Budapesti Bazilika sorsiénz ■'aösn ‘ sas’sn Anrárbank ......... 485.au Csehn'nion Bánk* !!.**.’ £}|*{j Leszámítoló.......................... Cseh Tnarbank.................... Itt Prástaí Hitelbank............. 112-|2 tt?*50 Szlovák Bank.................... [f?*TM Zivnost­euska . .................... so ?ni“ Annos-Oslov. Bank.............. ttb” Osztrák hitel ....... . Bécsi Hnionbank................. slo? Wiener Bankv.................. 53.37 Cseh Tükor..........................­­JJJ-f ® Horvát cukor....................... .írTc2 Koliní műtrágya. .....­­30.50 Kolini kávé • • 11 Kálini petróleum.............. .íai’ Kolini szesz....................... na-' 795‘. Első n­iseni sörnyár .... . Breitfeld-Danék................. itt, tt,­.­Lanrin és Klement .... 42+.50 Sinnhoffer . ...................... ~ ^3).­Cseh északi szén ...... 3/95. Cseh nyugati szén.............. ttí-­Atoine . .............................. 202.50 206.­Poldi................................. 1? 5-“­3?}-- ' Pránai vasipar ...... UjJO’- 1010. — Skoda..........................» 6­4.— 692.— Pozsonyi kábel ..*•••• 1567.50 1570.— Inwald .............................. 317.- 323.— Prágai papír........................ — ■— —

Next