Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-01 / 247. (990.) szám

9 ^ Mai számunk 1@ oldal Mai számunk 1 ® oldal ÉL ff " MM*ff /n/ff^*7S- gT IV- MU1­ ,S­E­ >:zam Vasárnap «10'25 n­evemüsr 1 ^K £ m Jz? ff WLjMF Előfizetési árak belföldön: évente 300,MM ^_~inn*Ti"|| WaiM félévre ISO, negyedévre 76, havontaffff Jm Mar ^0^1^SaSSSmKBmW MP** 26 K5; külföldre: évente 450, félévre„ mff ffM ffM _______ Mm______________ _1# SB________________________ ____ _________ _ 225, negyedévre 115, havonta 39 Ké.t/iff7_ egyesszám ara 12ojl6a ff mS Ü ff má M Jm? jlff Mf MMlSk jm­ Szerkesztőség: Prága, 1L. Stépánská(L Jr m m Jm IS _JJf­f§L ffff M jM Mf Mk Mf ff WLM­ Ollce 16/DL Telefon: 30-3-49. Kiadó-fgg­ff­ffW jgfl. Mmmb hivatal: Prága, L, Lillová ulice 18. ^ ^■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]eeOggg^P1^ TeL: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. 11. évf. 247. (966) szim - Vasárnap :1025 nsveiBer 1 Előfizetési árak belföldön: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kö; külföldre: évente 450, félévre 225, negyedévre 115, havonta 39 Ké. EGYES SZÁM­ÁRA 1*20 Ke Szerkesztőség: Prága, IL, Stépánská ulice 16/HL Telefon: 30-3-49. Kiadó­hivatal: Prága, L, Szlová ulice 18. Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. A szlovensxfiéi és­­ Rusxinsxkéi Szövetkezett íllenzéki­­ fúrtok pof Jldíminisztrativ tősxeiftesxtő: 9zuróni­! Lásztó Setetös axernesxtS 9<M István Damaskus pusztulása Mindennek Sarrail az oka — Nyolc lázadó v­ezért kivégeztek — Az új kormányzó sze­mélye Damaszkus, október 31. Az Omrán nevű lap szerint a franciák hatezer főnyi erősítést kaptak Bejrútban. Damaszkus bombázása következtében óriási károk támadtak a vá­ros értékes épületeiben, úgy, hogy angol részen három millió fontra becsü­lik a veszteségeket. Az agyonbombázott műemlékeket részben le­hetetlen restaurálni, részben pedig évtizede­kig fog tartani, amíg az elpusztult házak is­mét fölépülnek. A francia hatóságok megen­gedték, hogy az asszonyok és a külföldiek elhagyják a várost. Október 20-ika óta körülbelül 15.000 em­ber távozott el. Újabb nyolc lázadó ve­zért kivégeztek s valószínű, hogy még újabb kivégzésekre is sor kerül. Páris, október 31. A kormány felszólí­totta Sarrail tábornokot, hogy jöjjön Parisba és számoljon be a helyzetről. Azt is elhatá­rozták, hogy Szíriába civil kormányzót kül­denek s a vezetést csak egyelőre bízzák Du­­port tábornokra, aki máris a gyarmatra uta­zott.Sarrail tábornok visszahívását minden lap helyesli. Az Ere Nouvelle szerint végre elérkezett a polgári kormányzók ideje. A francia jelentésekkel szemben a Daily Mail arról értesül, hogy Sarrail utóda a végtele­nül fontos szíriai kormányzói állásban vagy Bétáii marsall, vagy Na útin tábornok lesz. Egyes vélemények szerint Sarraut angórai követet küldik Szíriába. * Két kötelesség (fi.) Prága, október 31. Kétszer hét nap választ el benn­ünket november 15-től, a választások napjától. Két hétnek kel még eltelnie addig, amíg az új politikán konstelláció kialakul és kibontakoz­nak előttünk az azután következő események körvonalai. Addig valamennyiünkne­k az a kötelességünk, hogy a kishitűek é­s az inga­dozók táborának megmutassuk azt az irányt, amely felé mindnyájunknak haladnunk kell. Számtalanszor hangoztattuk az elmúlt évek során, hogy nekünk első és legfonto­sabb célunk a cseh nemzeti koalíció meg­buktatása, mert csak a mai­ rendszernek tá­vozásától várhatjuk a mostani viszonyok megjavulását. A feladat, amit magunk elé tűztünk, nem könnyű, mindazonáltal nem el­érhetetlen és nem meg­valósí­thatatlan. A kor­mánykoalíció korhadt alkotmánya minden izében recseg és ropog és megért a bukásra. Ma már Prágában is minden értelmes em­ber komolyan számol azzal, hogy a petka uralma már nem tarthatja magát sokáig és kénytelen lesz egy más rendszernek átadni a helyét. Beavatott körökben már most min­dent megtesznek, hogy a cseh iparospártot, sőt esetleg a szlovák néppártot is beédesges­sék a kormányba, mert tisztában vannak az­zal, hogy a jelenleg uralmon lévő öt párt semmiesetre sem szerezheti­ m­eg a többsé­get. Ezek a jelenségek a gyengeség jelei és ezért nekünk minden okunk meg van arra, hogy bizakodva, reménykedve nézzünk a jövő­be. A magyarságnak érdeke tehát azt kí­vánja, hogy alaposan fölkészüljünk a válasz­tás napjára és egyfelől arra törekedjünk, hogy magyar szavazat csak magyar ellen­zéki pártra essék, másfelől pedig arra, hogy mindenki teljesítse nemzetének tartozó köte­lességét és akár holtbetegen is az urnák elé menjen. Magyar embernek csak olyan pártra szabad szavaznia, mely imtranzigens magyar ellenzéki politikát folytat. Ez m­agát­ól értetődő kötelesség, amelyet csak azért emelünk ki, mert még mindig vannak egyes, magukat magyaroknak nevező emberek, akik részben tudatosan, részben pedig a kellő tájékozott­­­ság hiánya miatt akaratlanul a kormány sze­kerét tolják. Az első csoportba azok a gyász­­magyarok tartoznak, akik Békefi-Friedman­­néktól remélik, hogy a magyar birtokosoktól lefoglalt földből nekik is jut valami, noha már eddigelé is elég alkalmuk volt meggyőződni arról, hogy a mai kormányzati rendszer ígé­reteit még véletlenül sem szokta beváltani. A másik csoport olyanokból áll, akik naivi­tásból fölülnek a különböző álellenzéki pár­toknak, mint amilyen például a cseh iparos­­párt, amely most azért igyekszik Szloven­­szkón és Ruszinszkóban híveket szerezni, hogy minél több ma­r­adék­szavazatot * bizto­sítva, magának mentől több mandátumot sze­rezzen és ily módon mentől nagyobb előnyö­ket csikarjon ki akkor, ha majd — ami biz­tosra vehető — hivatalosan is meginvitálják a kormányba. Magyar ember csak két párt között választhat: a magyar nemzeti párt és az országos keresztény szocialista párt kö­zött, mert csupán­ ezek a pártok és ezeknek vezérei nyújtanak kellő biztosítékot az iránt, hogy minden erejükkel, minden igyekezetük­kel csak a letiport magyarság­ érdekében fog­nak ezentúl is dolgozni. Minden magyar ember további köteles­sége, hogy az urnák elé lépjen. Ezt a köteles­séget azért emeljük ki, mert az 1921. évi vá­lasztások statisztikájának tanulsága szerint éppen a két, úgynevezett magyar kerületben,­­ az érsek­újváriban és a kassaiban tartózkod­tak a legtöbben a szavazástól. Ezt akkor so­kan azzal magyarázták, hogy a békeszerző­dés még nem volt aláírva és így még nem voltak fölmentve a magyar államnak tartozó kötelességeik alól. Bármennyire is tisztelet­reméltó volt ez az egyébként helytelen föl­fogás, most­ már senki sem hivatkozhat rá. Ma az indolencia, a nemtörődömség jelet bái­nák abban, ha valaki távol maradna az ur­nától és ezzel közvetve támogatná a koalí­ciós pártokat. Aki így cselekszik, az nemcsak nemzetével szemben követ el mulasztást, ha­nem az állam törvényei ellen is vétkezik, mert hiszen ismeretes, hogy a törvények büntetéssel sújtják azokat, akik kellő ok nél­kül nem mennek el szavazni. Lapunk olvasói, akik a magyar intelli­gencia szí­ne-jav­át alkotják, figyelmeztesse­nek minden magyar embert erre a két elemi kötelességére. Ha minden magyar ember két nagy ellenzéki pártunk valamelyikére adja le szavazatát, úgy semmiféle kellemetlen meglepetés nem érhet bennünket. Benes @np@sic­ a locáméról A arbitrázsszerződések nem irányulnak Németország ellens — A nem­zetiségek uj, lojális együttműködése — A háborúk kikerülése Prága október 31. Bence kitlügyiítihiszter ;eg? ib LslTóL. állandó bizottságban expozét mondott, mely kizáróan a­­ locarnói szerződés kommentálá­sával foglalkozott. Mindenekelőtt a konfe­rencia történetét vázolta, majd a döntőbíró­sági szerződésekre tért­­ át, melyek a cseh­szlovák államot leginkább érdeklik. Hogy a nyugati hatalmak számára garan­­ciapaktumot kötöttek, Kelet számára azonban csak arbitrázsszerző­déseket, annak oka az, hogy Franciaországon kí­vül egyetlen állam sem akart garanciát vállalni a keleti határokért. Tekintetbe kell vennünk, hogy a nagyhatal­mak eddig mindig húzódoztak a kis államok integritását garantáló szerződésektől s ezért már a német-csehszlovák arbitrázs­­szerző­dést is igen értékesnek kell tartanunk. Ez a szerződés hosszú időre szabályozza viszo­nyunkat a legnagyobb szomszédállamhoz. Hogy a garanciaszerződéshez minél közelebb kerüljünk, sikerült a csehszlovák-francia szö­vetségi szerződést megkötni, amelynek éle nem irányul Németország ellen s csak ha­táraink újabb biztosítását jelenti. Eddigi fran­cia szerződéseink sem vesztik el hatályukat. Mind a hét locarnói dokumentum egyetlen alapelvre és célra vezethető vissza­. Egyik sem léphet életbe a másik életbeléptetése nélkül s egyetlen sem szűnhet meg a másik nélkül. Ha a szerződések nem is oly tökéle­tesek, mint a genfi jegyzőkönyv, mégis lé­pést jelentenek előre. A háborús lehetőségek legnagyobbjait mindenesetre kiküszöbölik s a népszövetség eszméje lényegesen erősödik az új tag: Németország megnyerésével. Németország újra mint nagyhatalom lép fel s ez kísérletet jelent az erkölcsi leszerelésre. A konszolidációhoz kell majd alkalmazkodnia Oroszországnak is és lehet, hogy nem sokáig kel várnunk, amíig Oroszországgal egy második locarnói konferenciához ülhetünk le. A rajnai paktum Csehszlovákiát is védi. Né­metországhoz való viszonyunk új fázishoz érkezik el és Ausztria meg Magyarország részéről is hangulatváltozást fog a megálla­podás hozni. A miniszter ezután kiemeli, hogy az ar­­­­bitrázsszerződések nem érintik az olyan megállapodásokat, melyeket más uton sza­bályoztak, így nem tartoznak ide a kisebbségi kér­dések, sem pedig olyan bajok, melyek még a múltban történtek. A francia-csehszlovák szerződés, melyet Né­metország is elfogadott, amennyiben a meg­állapodás záró jegyzőkönyvét aláírta, arra az esetre vonatkozik, hogyha egy állam megtámadná Csehszlovákiát. Franciaország­nak ebben az esetben kötelessége megsegí­tenie Csehszlovákiát és viszont. A nép­­szövetségi paktum ugyan szankciókat helyez kilátásba bármely népszövetségi állam igaz­ságtalan megtámadása esetén, de ezek a szankciók nem jelentik egyetlen hatalom aktív hadi segítségét sem. A locarnói francia-csehszlovák szerződés azonban kötelezi a két államot egymás fegyveres megsegítésére. A népszövetségi paktum továbbá azt mond­ja, hogy a népszövetség csak abban az eset­ben jön a megtámadott fél segítségére, ha a tanács azt egyhangúan határozza el. Ha például Németország bent van a népszövet­ségi tanácsban, ez az egyhangúság aligha érhető el. Nos, a francia-csehszlovák szer­ződés ilyenkor is aktív segítsége jelent. A rajnai paktum megszövegezése gondoskodik arról, hogy a különben érin­telhetetlen rajnai határ Csehszlovákia és Lengyelország meg­­támadtatása esetén a szerződés megsértése nélkül megnyittassék a francia csapatok számára. Végül a miniszter azt hangoztatta, hogy a locarnói szerződésből a belföldi né­metek is vonják le a helyes konzekven­ciákat. A nemzetközi konszolidáció remélhetőleg nálunk is békés és lojális együttműködést fog eredményezni. Ezután a miniszter dicsérően emlékezett meg a locarnói konferencián részt vett államférfiakról s különösen a né­metek belátását emelte ki. Az ülésen részt vett Svehla miniszterelnök is. Az expozé vitáját november 13-án tartja meg a­ bi­zottság. Bulgária dicséri a népszövetség igazságosságát Szófia, október 31. A népszövetség dön­tése igen kedvező benyomást keltett a bol­gár fővárosban. Mindenki örömmel vette tudomásul, hogy azt a nemzetközi bűnt, melyet a görögök a lefegyverzett Bulgáriá­val szemben elkövettek, a nagy nyugati államok nem hagyják megtorlás nélkül. A közvélemény csak azért aggódik, hogy a határincidenst ellenőrző bizottság későn érkezik a helyszínére s közben eltüntetik a kegyetlenkedés összes nyomait. Az új szovjetkövet ünneplése Fariskan Paris, október 31- A szovjetköztársaság elismerésének első évfordulóján a párisi­ orosz követség nagy bankettet adott, ame­lyen Painlevé miniszterelnök, de Monzie és Delbos miniszterek is részt vettek. Briant külügyminisztert Berthelot, a külügyminisz­térium főtitkára képviselte. Rakovszki, az új orosz követ, aki francia körökben nagyobb népszerűségnek örvend, mint a Londonba távozott­­ Kraszin, beszédet mondott az orosz-francia közeledés első úttörőiről s em­lékeztetett arra, hogy Brigá­d Can­nesben európai szükséges­éinek mondotta az Oroszországgal va­ló együttműködést. Amíg a szovjetuniót távoltartják a nagy európai problémáktól, szó sem lehet a kon­tinens pacifizálásáról. Rakovszki beszédét a banketten megjelentek tetszéssel fogadták s egyáltalán a párisi sajtó sokat vár az ele­gáns, angolos új orosz nagykövettől, aki nem oly rideg számember, mint Kraszin s azon­­felül széleskörű társadalmi összeköttetései vannak.­­ A Havas ügynökség szerint Pavnlevé miniszterelnök nem vett részt az ünnepélyen. A parlament állandó bizottságának Illése A cseh koalíciós tagok ismét a régi rendszer­rel dolgoznak • Minden ellenzéki javaslatot elutasítottak A parlament állandó Prága, október 31. bizottsága tegnap délután tartotta első ülését. A napirend előtt Benes külügyminiszter expozét mondott a locarnói tárgyalásokról, amiről lapunk más helyén számolunk be. A németek és kommu­nisták az expozét vita al­á kívánták venni, de a cseh többség — a régi parlamenti szo­kás szerint — a vitát november 13-ra halasz­­­­totta. Ugyanaz a sors érte Spiegel, Spina és Lodgman német bizottsági tagok ama ja­vaslatát, hogy a kormány az állami alkalma­zottak nyomorának enyhítése céljából az ál­­landó bizottság legközelebbi gyűlésén egy ideiglenes javaslatot terjesszen be. A német bizottsági tagok még egy sürgős interpellá­ciót is benyújtottak az amerikai dol­lárkölcsön ügyében, amelyben felszólították a pénzügy­minisztert,­­ hogy az állandó bizottságnak azonnali részletes fel­világosítást nyújtson a­­ dologról. Tomasek elnök kijelentette, hogy­­ az interpellációt átadta a pénzügyminiszter­nek. A következő ülést írásbelileg hívják ös­­­­­sze, amelyre az eddigi diszpozíciók szerint valószínűleg csak november 13-án kerül sor. A fascisták nem jelölhetnek Prágában Prága, október 31. Politikai tudósítónk jelenti: A prágai választási kerületben 16 képviselői és 13 szenátori jelöltlistát nyújtot­tak be a kerületi választási bizottságnak. A­ cseh fascisták jelölőlistáját nem fogadta el a bizottság, mert azt későn adták be. A fascis­ták jelölőlistáján — értesülésünk szerint — egyetlen légionárius sem szerepelt.

Next