Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-01 / 247. (990.) szám
9 ^ Mai számunk 1@ oldal Mai számunk 1 ® oldal ÉL ff " MM*ff /n/ff^*7S- gT IV- MU1 ,SE >:zam Vasárnap «10'25 nevemüsr 1 ^K £ m Jz? ff WLjMF Előfizetési árak belföldön: évente 300,MM ^_~inn*Ti"|| WaiM félévre ISO, negyedévre 76, havontaffff Jm Mar ^0^1^SaSSSmKBmW MP** 26 K5; külföldre: évente 450, félévre„ mff ffM ffM _______ Mm______________ _1# SB________________________ ____ _________ _ 225, negyedévre 115, havonta 39 Ké.t/iff7_ egyesszám ara 12ojl6a ff mS Ü ff má M Jm? jlff Mf MMlSk jm Szerkesztőség: Prága, 1L. Stépánská(L Jr m m Jm IS _JJff§L ffff M jM Mf Mk Mf ff WLM Ollce 16/DL Telefon: 30-3-49. Kiadó-fggffffW jgfl. Mmmb hivatal: Prága, L, Lillová ulice 18. ^ ^■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]eeOggg^P1^ TeL: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. 11. évf. 247. (966) szim - Vasárnap :1025 nsveiBer 1 Előfizetési árak belföldön: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kö; külföldre: évente 450, félévre 225, negyedévre 115, havonta 39 Ké. EGYES SZÁMÁRA 1*20 Ke Szerkesztőség: Prága, IL, Stépánská ulice 16/HL Telefon: 30-3-49. Kiadóhivatal: Prága, L, Szlová ulice 18. Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. A szlovensxfiéi és Rusxinsxkéi Szövetkezett íllenzéki fúrtok pof Jldíminisztrativ tősxeiftesxtő: 9zuróni! Lásztó Setetös axernesxtS 9<M István Damaskus pusztulása Mindennek Sarrail az oka — Nyolc lázadó vezért kivégeztek — Az új kormányzó személye Damaszkus, október 31. Az Omrán nevű lap szerint a franciák hatezer főnyi erősítést kaptak Bejrútban. Damaszkus bombázása következtében óriási károk támadtak a város értékes épületeiben, úgy, hogy angol részen három millió fontra becsülik a veszteségeket. Az agyonbombázott műemlékeket részben lehetetlen restaurálni, részben pedig évtizedekig fog tartani, amíg az elpusztult házak ismét fölépülnek. A francia hatóságok megengedték, hogy az asszonyok és a külföldiek elhagyják a várost. Október 20-ika óta körülbelül 15.000 ember távozott el. Újabb nyolc lázadó vezért kivégeztek s valószínű, hogy még újabb kivégzésekre is sor kerül. Páris, október 31. A kormány felszólította Sarrail tábornokot, hogy jöjjön Parisba és számoljon be a helyzetről. Azt is elhatározták, hogy Szíriába civil kormányzót küldenek s a vezetést csak egyelőre bízzák Duport tábornokra, aki máris a gyarmatra utazott.Sarrail tábornok visszahívását minden lap helyesli. Az Ere Nouvelle szerint végre elérkezett a polgári kormányzók ideje. A francia jelentésekkel szemben a Daily Mail arról értesül, hogy Sarrail utóda a végtelenül fontos szíriai kormányzói állásban vagy Bétáii marsall, vagy Na útin tábornok lesz. Egyes vélemények szerint Sarraut angórai követet küldik Szíriába. * Két kötelesség (fi.) Prága, október 31. Kétszer hét nap választ el bennünket november 15-től, a választások napjától. Két hétnek kel még eltelnie addig, amíg az új politikán konstelláció kialakul és kibontakoznak előttünk az azután következő események körvonalai. Addig valamennyiünknek az a kötelességünk, hogy a kishitűek és az ingadozók táborának megmutassuk azt az irányt, amely felé mindnyájunknak haladnunk kell. Számtalanszor hangoztattuk az elmúlt évek során, hogy nekünk első és legfontosabb célunk a cseh nemzeti koalíció megbuktatása, mert csak a mai rendszernek távozásától várhatjuk a mostani viszonyok megjavulását. A feladat, amit magunk elé tűztünk, nem könnyű, mindazonáltal nem elérhetetlen és nem megvalósíthatatlan. A kormánykoalíció korhadt alkotmánya minden izében recseg és ropog és megért a bukásra. Ma már Prágában is minden értelmes ember komolyan számol azzal, hogy a petka uralma már nem tarthatja magát sokáig és kénytelen lesz egy más rendszernek átadni a helyét. Beavatott körökben már most mindent megtesznek, hogy a cseh iparospártot, sőt esetleg a szlovák néppártot is beédesgessék a kormányba, mert tisztában vannak azzal, hogy a jelenleg uralmon lévő öt párt semmiesetre sem szerezheti meg a többséget. Ezek a jelenségek a gyengeség jelei és ezért nekünk minden okunk meg van arra, hogy bizakodva, reménykedve nézzünk a jövőbe. A magyarságnak érdeke tehát azt kívánja, hogy alaposan fölkészüljünk a választás napjára és egyfelől arra törekedjünk, hogy magyar szavazat csak magyar ellenzéki pártra essék, másfelől pedig arra, hogy mindenki teljesítse nemzetének tartozó kötelességét és akár holtbetegen is az urnák elé menjen. Magyar embernek csak olyan pártra szabad szavaznia, mely imtranzigens magyar ellenzéki politikát folytat. Ez magától értetődő kötelesség, amelyet csak azért emelünk ki, mert még mindig vannak egyes, magukat magyaroknak nevező emberek, akik részben tudatosan, részben pedig a kellő tájékozottság hiánya miatt akaratlanul a kormány szekerét tolják. Az első csoportba azok a gyászmagyarok tartoznak, akik Békefi-Friedmannéktól remélik, hogy a magyar birtokosoktól lefoglalt földből nekik is jut valami, noha már eddigelé is elég alkalmuk volt meggyőződni arról, hogy a mai kormányzati rendszer ígéreteit még véletlenül sem szokta beváltani. A másik csoport olyanokból áll, akik naivitásból fölülnek a különböző álellenzéki pártoknak, mint amilyen például a cseh iparospárt, amely most azért igyekszik Szlovenszkón és Ruszinszkóban híveket szerezni, hogy minél több maradékszavazatot * biztosítva, magának mentől több mandátumot szerezzen és ily módon mentől nagyobb előnyöket csikarjon ki akkor, ha majd — ami biztosra vehető — hivatalosan is meginvitálják a kormányba. Magyar ember csak két párt között választhat: a magyar nemzeti párt és az országos keresztény szocialista párt között, mert csupán ezek a pártok és ezeknek vezérei nyújtanak kellő biztosítékot az iránt, hogy minden erejükkel, minden igyekezetükkel csak a letiport magyarság érdekében fognak ezentúl is dolgozni. Minden magyar ember további kötelessége, hogy az urnák elé lépjen. Ezt a kötelességet azért emeljük ki, mert az 1921. évi választások statisztikájának tanulsága szerint éppen a két, úgynevezett magyar kerületben, az érsekújváriban és a kassaiban tartózkodtak a legtöbben a szavazástól. Ezt akkor sokan azzal magyarázták, hogy a békeszerződés még nem volt aláírva és így még nem voltak fölmentve a magyar államnak tartozó kötelességeik alól. Bármennyire is tiszteletreméltó volt ez az egyébként helytelen fölfogás, most már senki sem hivatkozhat rá. Ma az indolencia, a nemtörődömség jelet báinák abban, ha valaki távol maradna az urnától és ezzel közvetve támogatná a koalíciós pártokat. Aki így cselekszik, az nemcsak nemzetével szemben követ el mulasztást, hanem az állam törvényei ellen is vétkezik, mert hiszen ismeretes, hogy a törvények büntetéssel sújtják azokat, akik kellő ok nélkül nem mennek el szavazni. Lapunk olvasói, akik a magyar intelligencia színe-javát alkotják, figyelmeztessenek minden magyar embert erre a két elemi kötelességére. Ha minden magyar ember két nagy ellenzéki pártunk valamelyikére adja le szavazatát, úgy semmiféle kellemetlen meglepetés nem érhet bennünket. Benes @np@sic a locáméról A arbitrázsszerződések nem irányulnak Németország ellens — A nemzetiségek uj, lojális együttműködése — A háborúk kikerülése Prága október 31. Bence kitlügyiítihiszter ;eg? ib LslTóL. állandó bizottságban expozét mondott, mely kizáróan a locarnói szerződés kommentálásával foglalkozott. Mindenekelőtt a konferencia történetét vázolta, majd a döntőbírósági szerződésekre tért át, melyek a csehszlovák államot leginkább érdeklik. Hogy a nyugati hatalmak számára garanciapaktumot kötöttek, Kelet számára azonban csak arbitrázsszerződéseket, annak oka az, hogy Franciaországon kívül egyetlen állam sem akart garanciát vállalni a keleti határokért. Tekintetbe kell vennünk, hogy a nagyhatalmak eddig mindig húzódoztak a kis államok integritását garantáló szerződésektől s ezért már a német-csehszlovák arbitrázsszerződést is igen értékesnek kell tartanunk. Ez a szerződés hosszú időre szabályozza viszonyunkat a legnagyobb szomszédállamhoz. Hogy a garanciaszerződéshez minél közelebb kerüljünk, sikerült a csehszlovák-francia szövetségi szerződést megkötni, amelynek éle nem irányul Németország ellen s csak határaink újabb biztosítását jelenti. Eddigi francia szerződéseink sem vesztik el hatályukat. Mind a hét locarnói dokumentum egyetlen alapelvre és célra vezethető vissza. Egyik sem léphet életbe a másik életbeléptetése nélkül s egyetlen sem szűnhet meg a másik nélkül. Ha a szerződések nem is oly tökéletesek, mint a genfi jegyzőkönyv, mégis lépést jelentenek előre. A háborús lehetőségek legnagyobbjait mindenesetre kiküszöbölik s a népszövetség eszméje lényegesen erősödik az új tag: Németország megnyerésével. Németország újra mint nagyhatalom lép fel s ez kísérletet jelent az erkölcsi leszerelésre. A konszolidációhoz kell majd alkalmazkodnia Oroszországnak is és lehet, hogy nem sokáig kel várnunk, amíig Oroszországgal egy második locarnói konferenciához ülhetünk le. A rajnai paktum Csehszlovákiát is védi. Németországhoz való viszonyunk új fázishoz érkezik el és Ausztria meg Magyarország részéről is hangulatváltozást fog a megállapodás hozni. A miniszter ezután kiemeli, hogy az arbitrázsszerződések nem érintik az olyan megállapodásokat, melyeket más uton szabályoztak, így nem tartoznak ide a kisebbségi kérdések, sem pedig olyan bajok, melyek még a múltban történtek. A francia-csehszlovák szerződés, melyet Németország is elfogadott, amennyiben a megállapodás záró jegyzőkönyvét aláírta, arra az esetre vonatkozik, hogyha egy állam megtámadná Csehszlovákiát. Franciaországnak ebben az esetben kötelessége megsegítenie Csehszlovákiát és viszont. A népszövetségi paktum ugyan szankciókat helyez kilátásba bármely népszövetségi állam igazságtalan megtámadása esetén, de ezek a szankciók nem jelentik egyetlen hatalom aktív hadi segítségét sem. A locarnói francia-csehszlovák szerződés azonban kötelezi a két államot egymás fegyveres megsegítésére. A népszövetségi paktum továbbá azt mondja, hogy a népszövetség csak abban az esetben jön a megtámadott fél segítségére, ha a tanács azt egyhangúan határozza el. Ha például Németország bent van a népszövetségi tanácsban, ez az egyhangúság aligha érhető el. Nos, a francia-csehszlovák szerződés ilyenkor is aktív segítsége jelent. A rajnai paktum megszövegezése gondoskodik arról, hogy a különben érintelhetetlen rajnai határ Csehszlovákia és Lengyelország megtámadtatása esetén a szerződés megsértése nélkül megnyittassék a francia csapatok számára. Végül a miniszter azt hangoztatta, hogy a locarnói szerződésből a belföldi németek is vonják le a helyes konzekvenciákat. A nemzetközi konszolidáció remélhetőleg nálunk is békés és lojális együttműködést fog eredményezni. Ezután a miniszter dicsérően emlékezett meg a locarnói konferencián részt vett államférfiakról s különösen a németek belátását emelte ki. Az ülésen részt vett Svehla miniszterelnök is. Az expozé vitáját november 13-án tartja meg a bizottság. Bulgária dicséri a népszövetség igazságosságát Szófia, október 31. A népszövetség döntése igen kedvező benyomást keltett a bolgár fővárosban. Mindenki örömmel vette tudomásul, hogy azt a nemzetközi bűnt, melyet a görögök a lefegyverzett Bulgáriával szemben elkövettek, a nagy nyugati államok nem hagyják megtorlás nélkül. A közvélemény csak azért aggódik, hogy a határincidenst ellenőrző bizottság későn érkezik a helyszínére s közben eltüntetik a kegyetlenkedés összes nyomait. Az új szovjetkövet ünneplése Fariskan Paris, október 31- A szovjetköztársaság elismerésének első évfordulóján a párisi orosz követség nagy bankettet adott, amelyen Painlevé miniszterelnök, de Monzie és Delbos miniszterek is részt vettek. Briant külügyminisztert Berthelot, a külügyminisztérium főtitkára képviselte. Rakovszki, az új orosz követ, aki francia körökben nagyobb népszerűségnek örvend, mint a Londonba távozott Kraszin, beszédet mondott az orosz-francia közeledés első úttörőiről s emlékeztetett arra, hogy Brigád Cannesben európai szükségeséinek mondotta az Oroszországgal való együttműködést. Amíg a szovjetuniót távoltartják a nagy európai problémáktól, szó sem lehet a kontinens pacifizálásáról. Rakovszki beszédét a banketten megjelentek tetszéssel fogadták s egyáltalán a párisi sajtó sokat vár az elegáns, angolos új orosz nagykövettől, aki nem oly rideg számember, mint Kraszin s azonfelül széleskörű társadalmi összeköttetései vannak. A Havas ügynökség szerint Pavnlevé miniszterelnök nem vett részt az ünnepélyen. A parlament állandó bizottságának Illése A cseh koalíciós tagok ismét a régi rendszerrel dolgoznak • Minden ellenzéki javaslatot elutasítottak A parlament állandó Prága, október 31. bizottsága tegnap délután tartotta első ülését. A napirend előtt Benes külügyminiszter expozét mondott a locarnói tárgyalásokról, amiről lapunk más helyén számolunk be. A németek és kommunisták az expozét vita alá kívánták venni, de a cseh többség — a régi parlamenti szokás szerint — a vitát november 13-ra halasztotta. Ugyanaz a sors érte Spiegel, Spina és Lodgman német bizottsági tagok ama javaslatát, hogy a kormány az állami alkalmazottak nyomorának enyhítése céljából az állandó bizottság legközelebbi gyűlésén egy ideiglenes javaslatot terjesszen be. A német bizottsági tagok még egy sürgős interpellációt is benyújtottak az amerikai dollárkölcsön ügyében, amelyben felszólították a pénzügyminisztert, hogy az állandó bizottságnak azonnali részletes felvilágosítást nyújtson a dologról. Tomasek elnök kijelentette, hogy az interpellációt átadta a pénzügyminiszternek. A következő ülést írásbelileg hívják össze, amelyre az eddigi diszpozíciók szerint valószínűleg csak november 13-án kerül sor. A fascisták nem jelölhetnek Prágában Prága, október 31. Politikai tudósítónk jelenti: A prágai választási kerületben 16 képviselői és 13 szenátori jelöltlistát nyújtottak be a kerületi választási bizottságnak. A cseh fascisták jelölőlistáját nem fogadta el a bizottság, mert azt későn adták be. A fascisták jelölőlistáján — értesülésünk szerint — egyetlen légionárius sem szerepelt.