Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-01 / 76. (1114.) szám

. évf. 76. szám ■ Csütörtök • 1926 1 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 fő ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20­05 Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: DZUBÁNYI LÁSZLÓ Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Visszaállítják a kettős ünnepeket A tegnapi minisztertanács az ünneprendezési törvény módosítását és a tisztviselőjavaslatot tárgyalta Prága, március 31. A kormány tegnap este tartotta meg a húsvét előtti utolsó minisz­tertanácsát. Elsősorban az állami tisztviselők törvényjavaslat a volt napirenden és részle­tesen tárgyalták a tisztviselők szervezetének követeléseit. A minisztertanács még az ünnepek rendezésének módosító javaslatával is foglalko­zott, amelyet, mint ismeretes, a cseh nemzeti szocialisták nyújtottak be a parlamentnek. A kormány elméért szándéka visszaállítani a kettős ünnepnapokat, azaz húsvét hétfőjét, pünkösd hétfőjét és karácsony másodnapját. Ezen törvény módosításának sorsa azonban még teljesen bizonytalan. A szocialista pártok ugyanis csak abban az esetben hajlandó­k a kettős ünnepnap visszaállítását el­fogadni, ha több Mária-ünnepet törölnek az állami ünnep- és munkaszüneti napok sorá­­bal. Ez ellen természetesen tiltakoznak a cseh néppártiak, akik a törvény életbeléptetése előtti állapot visszaállítását követelik. A kormány, értesülésünk szerint, az ünnepek rendezésének módosító javaslatát a 1­­7.i szünidő utáni plenáris ülések valamelyikén a nemzetgyűlés elé terjeszti. Ramek látogatása és a lengyel sertések Észszerű viszony — ez az a kifejezés, mellyel a ma reggeli bécsi lapok az osztrák­csehszlovák viszonyt jellemzik. S e megál­lapításnak fontossága akkor tűnik teljes mér­tékben elénk, ha összehasonlítjuk az osztrák­­német érintkezésről szóló bécsi sajtóhangok­kal,­­ meleg és lelkes ünnepléssel, mely szin­te emlékeztet két régen elválasztott szerel­mes találkozásának tónusára. Tagadhatat­lan, hogy minden diplomáciai parádé, sok bók és kézszorítás dacára Ramek tizenkét­­órás prágai tartózkodása hideg volt s a mo­solyok, a nagyon ékes és a nagyon szüksé­ges mosolyok, nem a szívből, hanem az agy­velőből kerültek a frakkos urak arcára. Szinte nincs kedvezőbb alkalom két tel­jesen különböző minőségű miniszterlátoga­tást leírni, mint összehasonlítani Ramek ber­lini tartózkodását a prágai tartózkodással. Berlinben a diplomáciát a sarokba vágták, otthoni hangon, mindenki a saját nyelvén (mely ugye egyforma) beszéltek. Hinder­burgnál „Bierabend“ volt s Ramek, amikor elhagyta a birodalom területét, olyan köszö­nő táviratot menesztett Luther kancellárhoz, amelyet csak felejthetetlen vendégségi napok után szokás a szives házigazdához intézni. Az újságok pedig úgy üdvözölték egymás állam­­férfiait, mint testvéreket szokás s egyetlen „de“, egyetlen „azonban"­ sem keveredött a cikkekbe. Itt, Prágában sem zavarta semmi a láto­gatást. Korrektül, percről-percre kiszámítva, disszonáns hangok nélkül múlt el a nap, de milyen különbség mégis. A tegnapi bécsi sajtó igyekezett erős argumentumokkal be­bizonyítani, hogy Ausztria és Csehszlovákia kölcsönös jóviszonyára szükség van — tehát legyen meg az a jó viszony, a prágai lapok pedig, ámbár belátták, hogy naivitás lenne egyforma melegnek mondani a német-osz­trák és a csehszlovák-osztrák viszonyt, mégis minden erejükkel a régi rossz emlékek le­gyűrésén és a zsenge barátság erősítésén fá­radoztak. Mondanunk sem kell, hogy Prá­gában is csak észérvek hajtják a nagy barát­ságot, hiszen bizonyos, hogy a kisantant köte­lékének lazulása után, Bratianu bukásakor, Jugoszlávia balkáni, még római orientálódá­sa, a lengyel-csehszlovák kereskedelmi szer­ződés csődje idején, igen fontos Prága részé­re Ausztriának, ennek a tranzitó országnak a tüntető barátsága. Szóval:­lanatnyilag szüksége van Ausztriának Csehszlovákiára, Csehszlovákiának pedig pillanatnyilag Ausz­triára, innen a jó barátság. Mennyire időtle­nebb és függetlenebb holmi pillanatnyi és nagyon múló szükségl bektől a német-osztrák örök testvériség! S mintha Bécs és Prága közeledése már­is túlhaladta volna a delejét. Tegnap a bécsi lapok a szükségszerőség jegyében még barát­ságról írtak, ma­ reggel már nagyfokú hideg­ség és türelmetlenség keveredik a sajtó hang­jaiba. Egy apró incidens megmutatta, men­­nyire cserépanyagból van e jó viszony. Cseh­szlovákia megtiltotta a lengyel sertéseknek a területén való átszállítását. Ez a tilalom re­torzió a lengyel-csehszlovák gazdasági élet­ben s azért keletkezett mert Lengyelország a közelmúlt kereskedelmi tárgyalások alatt nem éppen a legkedvezményesebb körülmények között lett volna hajlandó a csehszlovák ipar­cikkek bevitelét megengedni. A tárgyalás megszakadt, Prága retorzióval élt. Nos, hogy a lengyel sertések nem kerülhetnek Ausztriá­ba, ezt elsősorban Bécs érzi meg, mert eddig hetenkint 12—15 ezer olcsó lengyel sertés érkezett az osztrák fővárosba. A csehszlovák tranzitó tilalom miatt ez az áru most elesik, drágábbal kell pótolni s a hús ára tetemesen föl fog szállni Bécsben. A szép pohárköszöntőknél pedig sokkal mélyebben reagál a derék bécsi nép a gyom­rára s innen magyarázható, hogy Ramek jó­formán még le sem tette az ünnepi evőesz­közt a Hradsin termében, máris fellegek tor­nyosulnak a mesterséges barátság­­gé­ e. A kis incidensről a csehszlovák­ ellenségeske­­déssel valóban meg nem vádolható Arbeiter­Zeitung már nagy, keményhangu cikket ir s a többi bécsi lap — nem is említve a nemzeti orgánumokat — siet a hasonló nyilatk­zatok­kal. A Hradsin és a Burg békéje nem lehet örök, ha egy ilyesfajta sertés­ véletlen már elégséges megingatására. Svajjon mi lenne a híres barátsággal, ha egyszer lengyel serté­sek helyett az itteni szudétanémetek sorsa ke­­­rül a két állam érdekeinek ütközőpontjába? ti A volt koalíciós pártok marakodása a földhivatal birtokáért Az állami tisztviselők megkapják a szokásos rendkívüli segélyt • Két minisztérium megünnepli húsvét hétfőjét Prága, március 3$. Cserny miniszterelnök a hét két elmúlt napjában folytatta tanácskozásait a volt koa­líciós pártok képviselőivel! Ezen tárgyalások előterében a tisztviselő javaslat kérdése áll, mert a kormány intenciója szerint ezt a ja­vaslatot a szociálpolitikai bizottságnak köz­vetlen húsvét után le kell tárgyalnia. Ha elfo­gadják a cukoradó emelését, amely 350 millió korona bevételtöbbletet jelent, úgy a tisztvi­selőjavaslat letárgyalása már csak rövid idő kérdése. Egyes lapok azt a hírt közölték, hogy a minisztertanács április elsejével rend­kívüli előleget folyósíthat az állami tiszt­viselőknek. Ez pedig a főiskolát végzet­teknek az alapfizetésük húsz százalékát, a többi hivatalnokoknak és alkalmazottak­nak a helyi pótlék húsz százalékát. Ezt a rendkívüli segélyt az­onban nem a fizetésrendezéssel kapcsolatban fizetik ki, ha­nem ez a kormány rendes pénzügyi intézke­dése, amilyen már az elmúlt években is volt. Ha a fizetésrendezési törvény január elsejé­vel visszamenő hatályú lesz, úgy természete­sen ezt a rendkívüli segélyt majd az általános fizetésrendezésnél levonják. Elhalasztották a földhivatal átszervezését Az elmúlt napokban sokat foglalkozott a cseh sajtó azzal, hogy a földhivatal vezetősé­gében nagy változások történnek. A földhiva­­tl átszervezésével kapcsolatban a pártok a következő álláspontot foglalják el: Az agrá­riusok szinleg követelik az új elnök kineve­zését, jóllehet mindenki tudja, hogy az ő ke­zükben van a döntés kulcsa. A jelenlegi elnö­köt, Vikovskyt kellene elsősorban resztrin­­gálni. A cseh nemzeti szocialisták követelik az elnökség kibővítését, mert Svorn távozásával annak idején elvesztették képviseletüket az­­ rtt tökségbe. Továbbá a végrehajtó ottság reorganizálására is törekszenek, amelyben ugyancsak nincsenek képviselve, mivel Laube képviselő az elnökségről lemondott. A nem­zeti demokraták is igényt tartanak egy elnök­ségi helyre. Ugyanezt kívánják a néppártiak is, akik ,a reorganizálást abban az értelemben követelik, hogy az úgynevezett földhivata­sesztka vegye át az intézkedést. Mindezeket a javaslatokat csakis parlamentáris úton le életbeléptetni, azaz a földhivatali törvény módosításával Éppen ezért előrelátható, hogy a földhivatal reorganizálását elhalaszt­ják mindaddigra, amíg a politikai válság el nem simul. Játék az eltörölt ünnepekkel Néhány nap múlva ismét húsvét hétfőjét érjük el, amely a tavalyi ünneprendezési tör­vény értelmében csak közönséges hétköznap­nak tekintendő. Az állam maga azonban a legjobban mu­tatja, hogy hogyan lehet a törvényeket a leg­feltűnőbben szabotálni. A vasútügyi minisztérium elrendelte, hogy húsvét hétfőjén a munkásvonatok ne köz­lekedjenek. Ennek következtében a gyárak, melyek a törvényt respektálva ezt a napot munkanap­nak tekintik és dolgozni akarnak, a munkások távolmaradása következtében nem tudnak majd dolgozni. A postaügyi minisztérium ugyancsak el­rendelte, hogy húsvét hétfőjén csakis ün­nepi szolgálatot teljesítsenek a postahi­vatalok. Ha két minisztérium jár elől jó példával a törvényellenes ünneplésben, nem lehet cso­dálkozni, ha magánvállalatok és magánembe­rek gondolkodóba esnek. Mert a helyzet ma olyan, hogy húsvét hétfője ünnep is, nem is. Odáig jutottunk, hogy az egyes minisztériu­mok határozzák el esetről-esetre, hogy a tör­vényt be kell-e tartani, vagy sem. A lakos­ság sohasem kívánta az ünnepek törlését és mindég ünnepnek tekintette húsvét hétfőjét és törvényellenesen bár, de most már aligha­nem követni fogja a két minisztérium példá­ját. Kállay májusban veszi át a budapesti csehszlovák követség vezetését Bécs, március 31. (A Prágai Magyar Hirlap bécsi tudósító­jától.) Kállay József dr., a pozsonyi szloven­­szkói teljhatalmú minisztérium vezetője —s diplomáciai körökből nyert értesüléseink szerint — májusban kiválik a csehszlovák kormányból és átveszi a budapesti csehszlo­vák követség vezetését. Kállay miniszter bu­­drá­­ti követségének híre már többször fel­­bu­k­ant, most azonban a prágai kormánynak sikerült állítólag Hlinkáékkal megegyezésre jutni a szlovenszkói minisztérium betöltését illetőleg és így Kállay távozásának már sem­mi akadálya nincsen. Kállay követté való ki­nevezésével egyidejűleg a budapesti cseh­szlovák követség összeállításában más válto­zások is várhatók. Briand sikere biztos Páris, március 31. A sajtó általános véleménye szerint Briandnak sikerült a parlament hangulatát ismét maga felé orientálnia. A pénzügyminiszter tegnapi beszéde igen kedvező benyomást keltett az országban. A lapok, a Petit Parisientől kezdve egé­szen a Quotidienig és az Avenirig, az utolsó sza­nálási terv győzelmét jósolják. Az bizonyos, hogy a kormány többsége nem lesz nagy, de mivel a baloldali pártok egy ré­sze tartózkodni­­ fog a szavazástól, a többség mégis tetemes lesz. Beavatott körök szerint ma már a szocialista kö­rök sem ellenzik annyira a forgalmi adó emelését, mint néhány nappal ezelőtt. A Quotidien szerint a szocialisták csak alkalomra, vagy jogcímre várnak (olyanra, mint amilyen például a Malvy-féle eset volt), hogy a kabinet mellett szavazhassanak. A tegnapi pénzügyi vitával kapcsolatban a la­pok kiemelik Peret pénzügyminiszter beszédének sikerét. Az a katasztrofális helyzet, amelyet a pénz­ügyminiszter, a kitűnő szónok, vázolt, mély benyo­mást keltett mindenütt. A baloldali lapok is a kor­mány győzelmét várják. Herriot, a kamara elnöke és a baloldal kimondott vezére, tegnap azt ajánlotta a radikálisoknak, hogy tegyenek engedményeket és szavazzanak a kormány mellett. A kínai tábornokok Peking alatt A nemzeti sereg visszavonult • Repülőgépek a város fölött London, március 31. óráról-órára várható, hogy a kínai tábornokok hadseregei küzdelem nél­kül bevonulnak Pekingbe. A nemzeti hadsereg csapatai elvonultak a városból és a kalgani út mentén szétoszlottak. A nagyhatalmak követei kénytelenek voltak a kínai kormánynak pénzügyi előleget adni, hogy a legveszedelmesebb radikális csapatok zsoldját sürgősen kifizethessék s így a za­vargásokat megakadályozzák. A nankaui szűk szo­roson át igen nehéz a közlekedés s ennek követ­keztében a tábornokok csapatai csak lassan nyo­mulhatnak elő. Vupejfu és Csangszolin minden ös­­­szeütközést ki akarnak kerülni a nemzeti hadsereg­gel s ezért erős repülőgéprajok állandóan földerítő munkát végeznek s ellenőrzik, vájjon a nemzeti hadsereg már elvonult-e. Peking fölött reggeltől estig idegen repülőgépek cirkálnak. A repülőgépek megjelenése a város lakossága közt nagy nyugta­lanságot okoz, mert nem tudható, melyik pillanat­ban hull le néhány bomba a védtelen s még ellen­séges kézen lévő városra. A pekingi fehér lakosság is tiltakozott a repülőgépek állandó jelenléte ellen.

Next