Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-01 / 147. (1185.) szám

Mai számunk 1 © © Mai évf. 147. (1185) szám a CSÍÍtöltők ■ 1926 július 1 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: l'f'L * •/ * 121, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, pOLltlKCLl­nCipiLCLpiCi hivatal: Prága II., Panská ul 12/III.—Te­havonta 34 Ke. Egyes szám­ára 1*20 Ke Felelős főszerkesztő: DZURÁNYI LÁSZLÓ lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Eredményeink Minden eszközt meg kell ragadnunk, •hogy a kisebbségi sors nyomorúságát meg­könnyítsük és igy ismét emberekhez méltó életet élhessünk a háború utáni nagy em­bertelenségben. Belső politikai munka, né­pünk és intézményeink megszervezése, bá­torság és erély a közéletben és a sajtóban, nívó a kultúrában, nívó a teljesítményekben, nívó a becsületben, csupa olyan feladat vagy mód, mellyel operálnunk kell itteni élet­standardunk kiharcolásának érdekében. Bi­zonyos belső elégtétellel vallhatjuk be, hogy bármily nehéz körülmények közé állítottak bennünket, népünk szívóssága és bátorsága máris számos harcot harcolt meg dicsősége­sen és vannak eredményeink, melyekre­­ büszkék lehetünk. Hogy csak néhányat em­lítsünk: az illetőségi ügyet rendező törvény. Jóleső örömmel olvastuk egy nagyon előkelő bécsi lap vasárnapi cikkét erről az illetőségi törvényről. A lap objektíve állapítja meg, hogy a csehszlovák államban első a magyar kisebbség volt, mely sikeres módon tudta kicsikarni a rideg kormányhatalomtól plau­zibilis és szükséges jogainak elismerését. ... Kétségtelen, hogy a tradicionális magyar po­litikai iskolázottság diadala volt ez a tör­vény. Sietem végéig m­osz hatottan fogok gon­dolni arra a kis esetre, melynek az elmúlt napokban voltam tanúja Szlovenszkón. Az illetőségi törvény megszavazása után egy szegény, gondterhes asszony jött hozzám és könnyes szemmel szorította meg a kezemet: „Az Isten áldja meg magukat magyarokat ott Prágában, hogy megcsinálták ezt az illetőségi dolgot. Most talán már én is megkapom a nyugdíjamat. Az Isten áldja meg magukat!“ Szinte szégyenkezve hallgattam ezt a hálálkodást, mely a szlovenszkói magyar po­litikának szólt, s bizonyos, hogy az ilyesféle kis jelenetek csak újabb ambíciót meg erőt öntenek az emberbe. De nemcsak a politiká­ban tesz tanúságot a magyarság nagy élet­képességéről és a juss melletti szilárd kitar­tásról. A szlovenszkói magyar sajtó nívójával uralkodó erő Pozsonytól Ungvárig, sem el­terjedésben, sem technikailag odalent semmi sem hasonlítható hozzá, a magyar kultúra, irodalom, művészet, színjátszás közkincs, me­lyet a szlovákok éppen úgy becsülnek, mint a magyarok, ifjúságunk szervezkedik s csak­hamar olyan ideális egységbe tömörül, mely­nek segítségével tényleg kifejlesztheti azt a józanult mentalitást, mellyel a magyar ifjú­ság elitjévé és a magyar jövő megteremtőjé­vé válik, sportunk virul, szlovenszkói, magya­rok nevétől hangos a cseh atlétikai bajnok­ság listája s éppen vasárnap volt, hogy föl­avatták Ajnácskőn az első szlovenszkói ma­gyar falusi kulturházat, további tervek meg­valósult kiinduló pontját, a magyar erő és a magyar jövő egy biztos zálogát. Ezt a belső munkát gyönyörűen ki­egé­szíti a külföldön végzett munka. Most érkez­nek az első táviratok a népszövetségi ligák uniója aberystwet­i kongresszusának meg­nyitásáról. Tudjuk, a szlovenszkói magyarsá­got méltó egyéniségek képviselik ott s tud­juk, máris mennyire hozzájárult ez a propa­gáló, ismertető, jusst követelő munka sor­sunk megkönnyítéséhez. Mértékadó körök is­mernek bennünket már a külföldön, ügyes­bajos dolgaink mellett nem megy el többé kegyetlen ignoranciával Európa s mindenki előtt világos, hogy ma, amikor az ügyes pro­paganda államokat tud alakítani, mit jelent, ha egyenrangú szavunkat hallatjuk harminc nemzet száznegyvenöt előkelő képviselője előtt, örömmel üdvözöljük ezt a konferen­ciát, amelyen mi is ott­ vagyunk, s bátran hozzákönyveljük eredményeinkhez a már Benes, a „pótolhatatlan" államérdekből nem akar lemondani A cseh l nemzeti szocialisták támogatják Benes kSüülI­gyminiszter­­ségét és szabad kezet adnak neki a mandátumát illetően — Stribrrny szárnyát leszerelték — Stribrnyék rendkívüli országos pártgyű­lést hivattak össze Prága, június 30. A cseh nemzeti szocialista párt széle­se­bb körű végrehajtó bizottsága tegnap végre döntést h­ozott, amely az előzmények után már nem jelentett­ meglepetést. A döntés alapján Benes megmarad mi­niszternek, a mandátumára nézve pedig teljesen szabad kezet nyer a párttól. Ez­zel a párt beismerte súlyos erkölcsi vere­ségét, amidőn teljesen visszavonta kor­mánybuktató és Benest lemondató dik­tátumát, amelyet puccsszerűen Stribr­y­­ék erőszakoltak a pártra. De a döntés egyúttal Stribiny szárnyának is újabb és talán végső veresége, mert Klo­­vácsék határozata Stribm­yt, anélkül, hogy az őrültek házát­ i szállították volna, magában a pártban lehetetlenné tette. Hiábavalók voltak Stribiny sajtóemberei­nek, Kahaneknak­ és Schwarz dr.-nak a Po­­zorban megjelent cikkei, melyek amellett tör­tek igen erélyesen lándzsát, hogy Benes mint szocialista képviselő semmi szín alatt sem maradhat meg a kormány­ban. A végrehajtó bizottság ülését Klofács elnök vezette. A politikai helyzetről Franko, Stri­­brnv és Klofács referáltak. A vitában részt vett valamennyi jelenlevő. Klofács elnök fel­olvasta Benes levelét, melynek szavai szerint Benes teljesen egyetért a köztársasági elnök álláspontjával, hogy a mai nemzet­közi helyzet mellett és tekintettel azokra a feladatokra, amelyek különösen ősszel várnak megoldásra, államérdekből nem gondolhat a miniszteri tárcáról v­aló le­mondásra, de lojálisan beismeri azokat a nehézségeket, amelyekbe a párt a b: Etikai helyzet következtében jutott s ez­ért bejelenti, hogy képviselői mandátu­máról lemond. A bizottság határozatáról a következő kommünikét adták ki: A szélesebb körű végrehajtó bizottság méltányolja Benes indító okait arra vonatko­zólag, hogy az állam­ érdekében a külügymi­nisztérium élén maradjon és minthogy a nemzeti szocialista párt az állam érdekeit min­dig előbbrevalóknak tartotta mindennél, ter­mészetesen eláll a visszalépésére való köve­telésétől és Benes dr. külpolitikáját éppen olyan h­íven fogja támogatni, mint eddig. And a mandátumról való lemondását illeti, teljesen­ szabad kezet enged Benesnek, hogy cserébe:­sék belátása szerint. Stribiny a szélesebb körű végrehajtói­­zottsági ülésnek már a kezdetén vereséget szenvedett mikor emberei, összesen négy ke­rületnek a kiküldöttjei Stribrnyt ajánlották az ülés vezetésére, a többség azonban Klovács mellett szavazott. A Stribrny-csoport azonban nem igen nyugodott bele a kialakult hely­zetbe, mert az ülés végén kieszközölt egy rendkí­vüli országos pártnap mrgős egybehívását. Valószínűnek látszik, hogy Benes saját presztízse érdekében mégis le fog mondani a mandátumról. A Národni Listy vezércikkben foglalkozik Benes ügyével és rámutat arra, hogy Benes akkor követte el a nagy hibát, amikor kép­viselő létére a hivatalnokkormányban tá cát vállalt. Aki csak kevéssé tájékozott a politikai életben, az tudja, hogy a személyi aspirációk a legjobban ártanak és Benes mégis ezen az úton halad. Benes külügyminisztertársai, akikkel az első időkben együtt dolgozott, köz­tük olyanok is, akik megnyerték a háborút, valamennyien már régen lemondottak, Benes azonban még mindig a rendkívüli helyzetre hivatkozik és azzal érvel, hogy ő pótolhatatlan. Ezzel ő maga állít önmaga elé akadályokat, mert komplikálja külpolitikai helyzetét a bel­politikával. Ezt a komplikációt legalább a barátai megakadályozhatták volna. De úgy lát­szik, neki nincsenek barátai. Viszont nem te­kinthetők ellenségesnek azok, akik ezekre a hibákra őszintén figyelmeztetik. eddig is végzett, a most és a jövőben sor­sunk érdekében kifejtendő nagyon lényeges külföldi propagandát is. Ilyenek után nyomulókkal mondhatjuk: mi nem esünk kétségbe. Mi dolgozunk. Az elért eredmények bizalommal és büszkeség­gel töltenek el s hiszünk a szlovenszkói ma­ A lex Dérer—Szent-Ivány a szenátus alkotmányjogi bizottsága előtt Este folytatják a javaslat tárgyalását — A szenátus mai ü­lése Prága, június 30. A szenátus mai ülése teljesen a­­ nyári szünidő előtti hangunatban folyt le. Az érdeklődés csökkent, a tárgysoro­zaton szereplő kisebb jelentőségű javaslatok­hoz egyetlen szónok sem jelentkezett. Az előadók rövidre fogták jelentéseiket, amelye­ket gyors iramban referáltak . Klovács elnök még gyorsabban bocsátotta szavazás­ alá a ja­vaslatokat, amelyeket a szenátus egytől­­egyig elfogadott. A plenáris ülés egynegyed öt órakor vette kezdetét Klovács elnök megnyitó szavai után. A tárgysorozat első pontján szerepel Csehszlovákiának az utódállamokkal, Magyar­­ország kivételével kötött római egyezménye, a bécsi takarékpénztár betéteinek és követelé­seinek átvételéről. A javaslatot Krupka és Kárász előadók terjesztették elő és a szená­tus minden vita nélkül elfogadta. A következő pont a szlovenszkói és ruszinszkói ipartör­vénynek a fényképészetre vonatkozó módosí­tásáról szóló javaslat volt, amelyet Rohacsek előadó rövid jelentése után ugyancsak elfoga­dott a szenátus. Gyors egymásutánban elfo­gadták még a társulatok fúziójával kapcsola­tos adókedvezményekről, a Törökországgal és Lengyelországgal kötött kereskedelmi szerző­­désekről, valamint a délcsehországi 6%-os vil­lamosítási beruházási kölcsönről szóló javasla­tokat, az előadók bizottsági jelentése alapján. Ezután félbeszakították az ülést, hogy a mentelmi és alkotmányjogi bizottság össze­ülhessen. Az alkotmányjogi bizottság ülése Prága, június 30. Az alkotmányjogi bi­zottság ma délután három órakor ült össze. Az ülést a távollevő Hrubán helyett Vesely nemzeti szocialista szenátor vezette. Napi­renden szerepelt a lex Dérer—Szent-Ivány. A cseh nemzeti szocialisták delegátusa, vala­mint a belügyminisztérium referense a tár­gyalás elhalasztását kívánta. A magyar nem­zeti párt részéről Törköly József dr. sze­nátor szólalt föl, aki a javaslat sürgős elfoga­dása mellett foglalt állást. Az ülést ezután a szenátus plenáris ülése miatt félbeszakítot­gyarság létében. Mekkora utat tettünk meg eddig 1918, 1919 fertőjétől és kétségbeesésé­től! S ha látjuk, hogy szívóssággal, munká­val, őserejű vitalitással el lehet érni valamit, eddigi eredményeink csak úgy fognak szere­pelni, mint ösztökélés, mint lendítő rugó, mint a jobb jövő pirkadása. Ha pedig olyan­ ták. Este az alkotmányjogi bizottság újból összeül és folytatja az állampolgársági javas­lat tárgyalását. Minden remény megvan ar­ra, hogy a bizottság még ma letárgyalja a javaslatot. Dyk szenátor mentelmi ügye Prága, június 30. A szenátus mentelmi bizottsága ma délután és este ülést tartott, amelyen Dyk Viktor cseh nemzeti demokra­ta legutóbbi beszédével foglalkozott. Dyk ugyanis súlyosan megsértette a cseh nemzeti szocialista pártot. Döntést a bizottság ezideig nem hozott. A népszövetségi ligák uniójának kongresszusa London, június 30. Aberyshvethban tegnap nyitották meg a népszövetségi ligák uniójának ti­zedik rendes kongresszusát. 145 delegált 30 álla­mot képviselt. Dolphus svájci delegált, a kongres­­szus elnöke, megnyitóbeszédében kiemelte, hogy az ezidei összejövetelt Drezdában akarták meg­tartani, de mivel Németország nem léphetett még be a népszövetségbe, a konferenciát Angliába hív­ták össze. Davis angol delegált üdvözlő beszédé­ben szintén sajnálatának adott kifejezést, hogy a konferenciát nem Drezdában nyitották meg. Bizo­nyos azonban, hogy a közeljövőben Németországot fölveszik a népszövetségbe, amelyben Spanyolor­szág nem érdekelt már, s amelyből Brazília kilé­pett, s így orvosolható lesz a mostani sérelem. Később a polgármesternél banker volt, amelyen Bernstorff gróf német delegált nagy beszédet mondott Németország külpolitikájáról. A biroda­lomban még mindig Locarnó szelleme uralkodik és a nyugateurópai békepolitikán kivül nincs is más külpolitika Berlinben. Veszélyben két erdélyi magyar mandátum Bukarest, június 30. Hétfőn tovább foly­tatta a parlament a mandátumok igazolását. Szele Béla képviselői és Barabás Béla szená­tori mandátumát az ellenzék meg akarja semmisíttetni. Bucsan államtitkár azonban kijelentette, hogy Barabás mandátumát a kormány meg fogja védeni. Szelét azért tá­madják, mert a Brassói Lapokban 1916-ban egy románellenes cikk jelent meg. formát tudunk mutatni, hogy környezetünk mindenütt megszeret, szintén csak újabb am­bíciót merítünk a tényekből s annak tanúsá­gát, hogy a magyar kultúra, a magyar nép elpusztíthatatlan s nagyon sok értékes poten­ciát rejt még belsejében.

Next