Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-01 / 172. (1210.) szám

Mai számunk 16 oldal 172. (1210) szám a Vasárnap ■ 1926 augusztus 1 Előfizetési ár: évente 300 félévre 150, szlovenszkói és TUSZÍnSzkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: ^ga I?!:’ ^anSka­u!‘C ® ! negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: r 12, II. emelet. Telefon: 30311 . Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100. Főszerkesztő: politikai UCipilCípiCL Felelős szerkesztő, hivatal: Prága II., Panská ul 12/III.—Te­havonta 34 Ke. Egyes szám­ára 1*20 Ke DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Egyházüldözés Mexikóban így messziről nehéz eldönteni, hogy tu­lajdonképpen mi is történik Mexikó földjén, de az ellentmondó jelentések tömegéből eset­leg kihámozható a lényeg: Mexikóban gát­nélküli harccá fajult az az elméleti vita, mely Európa vallásos és vallástalan elemei között évszázadok óta folyik. A spanyol tempera­mentum forró és meggondolatlan. Ha meg­fogja a nagy katolicizmusból ki­áradó miszti­kus vonzalom, nem tűr toleranciát, mert hisz emlékeznünk kell, hogy Spanyolország volt az inkvizíció klasszikus hazája. De az inkvi­­zitorok utódai kivándoroltak Amerikába s miután lemészárolták Montezuma népét, engedték az idő kerekét tovagördülni, néha dolgoztak is, míg előkelő elszigeteltségükben megcsapta őket néha-néha az uj európai áramlatok szele-Ha forradalom volt Európában, kétszeres erővel tört ki a spanyolok utódai közt Mexi­kóban,­­ sőt nyilvánvaló, hogy az örökös provunciamentókkal ad absurd­um vitték és diszkreditálták a forradalmakat. Egyszer császárt hívtak Európából, de alig tette lá­bát mexikói földre a szegény Habsburg Mik­sa, ellene fordultak és meggyilkolták. Nem hiába lőporos hordónak nevezik ezt a földet, valóban, amint Európában valami új láng tá­mad és hozzáér a vulkánok földjéhez, azon­nal robbanásra kerül a sor. A véletlen úgy akarta, hogy most Calles köztársasági elnök nyomában féktelenül radikális kormány ke­rekedjék felül Mexikó­ Cityben. Nosza, a he­ves vérmérsékletnek nem kellett több, mint az a néhány uszító szó, amelyet Európában hallott s nem gondolva következményekre, emberi rangra, valóságra, készpénzzé akarta váltani a demagógia pusztán emberfogásra berendezett, szélsőséges és keresztülvihetet­­len frázisait és megtette, amit a francia for­radalom őrültjein kívül egyetlen reális em­ber sem mert megtenni, egyetlen okos radi­kális kormány sem, még a szovjet sem: a hí­vőknek el akarja venni papjait, a jámborok­nak templomait, a mennyországra vágyóknak a mennyországot, a siralom völgyében tes­­pedő népnek egyetlen vigaszát, a túlvilágot. Ha mindentől eltekintünk, ami részre­hajlásnak vagy előítéletnek látszana, megma­rad a nagy kérdés: minek ez? Minek a la­kosság 90 százaléka ellen cselekedni — mert ennyi Mexikóban a templomokat hivő lakosság — minek provokálni, ostromló minek kierőszakolni, hogy a városok piacán, a tem­plomok körül, ezer és ezer elégedetlen és megbántott ember forradalom vagy vér után ordítson, minek kierőszakolni, hogy a hely­őrségek fegyverbe álljanak és tüzeljenek, minek megbántani a tömegeket és mestersé­gesen bajokat támasztani? A felelet: egy elv miatt. Néhány olyan részlet miatt, ami senki­nek sem árt, — s legföljebb a kormány veze­tőit söpörné el kényelmes helyükről. De ha elsöpörné, akkor kinek a nevében ülnek ott s kinek a nevében hangoztatják a „moderni” tanokat, melyeknek utóvégre nem utolsó fe­jezete a népképviselet elve sem. A lakosság egy része mellettük van. Ám jó, de minek a másik rész ellen cselekedni, anélkül, hogy ez a másik rész az elsőt megbántotta volna? Ez a másik rész csak imádkozni akar s minek fölráncigálni a békés térdelőket? Azok, akik szeretik a vért és meggon­dolatlanul hevesek, ugyanazt csinálják, amit őseik. Inkvizícióra inkvizícióval felelnek s ebből is kitűnik, hogy sohasem az elv a fon­tos, hanem az elv demagógiája, az uszítás és a vérmérséklet, mely bármiért és bárhogyan, de vért akar. A mexikói eset megmutatja, hová fajul a meggondolatlan radikálisok túlzása. Minde­nütt, Mexikóban épp úgy, mint Európa bár­mely országában, rengeteg hivő lélek él s mindenütt feneketlen felfordulás támad, ha szentségeiket, vallásukat elrabolják- A mexi­kói forradalmi jelenségek például szolgál­hatnak olyan európai kormányoknak vagy személyeknek, akik esetleg ugyanazt szeret­nék megcsinálni, amit a mexikói kormány cselekedett. Mexikói forradalom előt! Állandó készültségb­en a hadsereg — Coolldege nem tűr beavat­kozást — Az egySiásellenes törvények Newyork, julius 31. A mexikói kormány minden intézkedést megtett, hogy a várható zavargásoknak elejét vegye. A városok helyőrsége mindenütt készenlétben áll. Mexikó elővárosait és a közel fekvő városokat autom­obiljárőrökkel ellenőrzik. A csapatok szigorú utasítást kaptak, hogy ellenállás esetén kím­életlenül használják fegyvereiket. A kormány új rendeletet adott ki, melyben végérvényes­en leszögezi a templomok és az egyházi bir­tokok holnapi átvételét. Msg. Crispít, a pápai nuncius helyettesét, a korm­ányellenes ös­­­szeesküvésben való részvétel miatt kiutasíto­tták az országból. A katolikus lakosság és főleg a katolikus kezekben lévő ipar meg ker­eskedelem bojkottmozgalommal felelt a kor­mány egyházellenes rendeletéb­e. A hatóság­ok számos egyént letartóztattak, de a bojkott tovább tart. A hívők tegnap megrohamozták a Nemzeti Bankot és visszakérték pénzüket, mert ezzel is nyomást akartak gyakorolni a kormányra. A Nemzeti Bank pénztárait néhány napra bezárták. A szakszervezetek e­lhatározták, hogy a bojkott elleni tüntetés­ként vasárnap minden forgalmat beszüntetne­k. Azzal is fenyegetőznek, hogy a gyárakat megszállják, és saját számlájukra folytatják a­z áruk gyártását, mindaddig, amíg a kultúr­harcnak vége nem szakad. Coolidge elnök tegnap nyilatkozatot adott ki a mexikói ügyről. Kijelentette, hogy a fegyverszállítás eddigi törvényein nem változtat, azaz a mexikói kormányon kívül senki­nek sem ad el Mexikóba fegyvert vagy muníciót. Ezzel meg akarja gátolni, hogy Mexikó­ban új forradalom keletkezzék. Mexikó ma lőporos hordóhoz hasonlít s az Egyesült Álla­mok gondosan vigyáznak arra, hogy ne szolgáltassanak tüzet a lőporos hordó fölrobban­tására. Mexikó, julius 31. Az uj egyházellenes törvények a következő hét pontból állanak: 1. A külföldi papok számát jelentékenyen csökkentik. 2. A szerzetesrendeket és a felekezeti is­kolákat föloszlatják. 3 A jövőben csupán született mexikói állampolgárt lehet pappá szeriJn. 4. Egyházi funkciókat csak a templomokban szabad végezni. 5. A szószékről mindenféle politizálás tilos. 6. Az egyházi vagyonokat elkobozzák. 7. A felszentelt papokat a hatóságok nevezik ki. Newyork, július 31. A Mexikóban állomásozó olasz és angol diplomaták igen komo­lyan fáradoznak azon, hogy felajánlják szolg­álatukat a mexikói kormány és a katolikus egyház között felmerült vitás kérdések elinté­zésére. A fascisták ultimátuma: t­z nap határidő a Gajda-ügy rendezésére „Kelenben... egyes uraknak melegük Leszl“ — A nemzeti radikálisok mégis megtartották a Zsófia szigetére egybe­hívott és visszavont népgyűlést — Szlovenszkói hitvallás Csajda mellett — Karnik dr bejelenti, hogy nem­ minden kompromittáló adatát hozta nyilvánosságra Benes cáfol és ellenleleplezéssel fenyegetőzik Prága, július 30. Dacára annak, hogy a polgári pártok a nemzeti demokratákkal meg­egyeztek abban, hogy a Zsófia szigetre egybe­hívott népgyűlést nem tartják meg, a kitűzött időre mégis több száz fascista gyűlt össze a sziget nagytermében. A szigeten valamint a teremben Kariik dr. röpiratát osztogatták szét. Első szónok Kiima dr. volt, aki kijelen­tette, hogy ami Garda tábornok ellen folyik, a spanyol inkvizícióhoz hasonló. Beszéde köz­ben heves közbeszólások hangzottak Benes dr. és a Hradzsin ellen. „Gajda ne add meg magad!“ Klima után egy szlovenszkói kiküldött beszélt. Kijelentette, hogy Szlovenszkón moz­galom indult meg arra nézve, hogy több ezer aláírásos sürgönyt küldenek Masaryk elnök­höz, amelyben Gajda tábornok azonnali reha­­bilitását követelik. Nagy tetszéssel fogadott beszédét e szavakkal fejezte be: — Gajda tábornok, mi nem hagyunk el, Gajda tábornok, ne add meg magad! A tömeg e kijelentését nagy éljenzéssel fo­gadta. Harmadik szónok szemére vetette az el­nöknek, hogy a szovjet küldöttet, Ovszejenkót, ünnepélyesen fogadta. A negyedik pedig ka­tegorikusan kijelentette, hogy a radikális nemzeti pártiak tíz napi ha­ladékot adnak a kormánynak, ha ez alatt Gajda elégtételt nem kap, akkor a cse­lekvés terére lépnek. Ezután nagy érdeklődés közepette Karnik dr., a Gajda-brosura szerzője kért szót. Kar­­likot a hallgatóság, annak dacára, hogy be­szédében rögtön bejelentette, hogy ő a nem­zeti munkapárt sorába tartozik, nagy ováció­val fogadta. Nagy szónoki hévvel elmondott beszédében elsősorban védelmére kel Masa­ryk elnöknek és kijelenti, hogy mindenkinek meggyőződését tiszteli. Ezután áttért a Gajda ügyre. Szemére veti a katonai vizsgáló bizott­ságnak, hogy az ügy vizsgálatában olyan ta­núkat vonultatott fel, akik a tábornok régi el­lenségei, vagy őt nem ismerik. Ugyanazt mondja, amit az utolsó szónok. Ha a tíz nap eredménytelenül múlik el, mi fogunk csele­kedni. Kéri azonban a hallgatóságot, hogy az ügyet ne vigye az utcára, mert ez nem méltó Gajda tábornokhoz. Végül kijelentette Kar­nik, hogy röpiratában nem használta fel a rendelkezésére álló egész anyagot, mert félt az elkobzástól. Meg van azonban győződve ar­ról, hogy Gajda tábornok tisztán fog kikerülni a hajszából. Karnik zárószavát nagy taps fo­gadta. A gyűlés vezetője kijelentette, hogy a nemzeti radikálisok tíz nap múlva er­re a helyre ismét visszatérnek és ha ad­dig igazságot nem tesznek, úgy „egyes uraknak melegük lesz“. Gajda éltetése közben minden rendzava­rás nélkül oszlott szét a tömeg. Benes mindent cáfol Benes dr. külügyminiszter a cseh távirati iroda utján a következő levelet intézte a saj­tóhoz: Az utóbbi hírlapi és egyéb viták folyamán közvetlenül és közvetve, nyíltan és burkoltan ismételten támadásban volt részem. Úgy tün­tettek fel, mint politikai összeesküvések és afférek részesét és kezdeményezőjét. Főleg két afférról beszélnek s nem tudom, milyen úton-módon kapcsolatba hoznak engem velük. Amennyiben ezek a kérdések a csehszlo­vák szocialista pártot érintik, úgy azokat a párt fogja elintézni. Amennyiben pedig más ügyekre, főleg az úgynevezett Gajda-afférre vonatkoznak, úgy azok egyedül csak azon az úton intézhetők el, amely ilyen ügyekre néz­ve érvényes. Hogy barátaimat és a politikai tényező­ket megnyugtassam, ellenfeleimet pedig rá­bírjam, hogy kommentárjaikban és vitáikban az igazság, a becsület és a tisztesség érdeké­ben mérsékletet tartsanak, haladék nélkül a leghatározottabban kijelentem, hogy ezekben a dolgokban semmi részem nem volt és nem is lesz. Gajda tábornok úgynevezett afférjáról csak akkor értesültem, amikor egy hivatalos tényező közölte velem, hogy a tábornokot sza­badságolták. Egyes lapok nyilvános támadásaira és polémiáira, melyek gorombán, ízléstelenül és tisztességtelen módon személyeskedők, eddig szándékosan nem reagáltam. Megfelelő idő­pontban azonban mindenre válaszolni fogok s nyilatkozatomat okmányokkal igazolom. A közvélemény látni fogja, hogy ki és mi­lyen mértékig mérgezte meg politikai életün­ket, amivel annyira megnehezíti belpolitikai viszonyaink kialakulását és lerontja államunk jó hírnevét a külföldi közvélemény előtt. Ploschkowitz, jul. 30. Benes. Caillau­x és Schacht bécsi előadásai laux Bécs, július 31. Bécsi jelentések szerint Cail­­volt francia pénzügyminiszter szeptember 11-tól szeptember 25-ig Bécsbe jön, hogy előadáso­kat tartson a bécsi nemzetközi főiskolai tanfolya­mon. Caillaux a francia pénzügyekről, a francia és az európai közgazdaság helyzetéről s a bankügy problémáiról fog előadni. Ugyanezekről a kérdé­sekről Sch­ach dr. is előadást tart a bécsi főiskolai tanfolyamon, úgy, hogy Európa két legnagyobb pénzügyi embere egy helyen mondja el nézeteit a mindenkit érdeklő problémákról. Veszedelmes a helyzet Szíriában Paris, július 31. Eddig francia beavatott körök tagadták, hogy Szíriában rosszul áll a franciák ügye. A Quotidien mai száma már megállapítja, hogy a kormány optimisztikus nyilatkozatai elle­nére a szíriai helyzet minden egyéb, csak nem ki­elégítő. Magánjelentések szerint a felkelés ma már általános és azok a törzsek is részt vesznek benne, amelyek előbb lojálisak voltak a franciák iránt. Bizonyos, hogy a franciák katonai operációikat igen ügyesen végezték, de a politika mindent el­rontott, amit a katonaság elért. A törzseket meg­hódolásra kényszerí­tett­ék, látszólag elégtételt is kaptak a lázadásért, de alig, hogy a katonák el­hagyták az országot, a felkelés újból kitört s most mindent életről kell kezdeni. Ha Parisban nem akarják egész Szíriát a franciák ellen hangolni, ak­kor végre olyan politikát kell kezdeni, amely az ottani lakosság m­entalitásának megfelel.

Next