Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-01 / 273. (1311.) szám

M­ai ssAimiitfe to oldal ^ l /BimFtmr ^ V. évf. 273. (1311) szám » Szerda ® 1926 december 1 I ■ [UNK] [UNK] [UNK]—■ [UNK] ■jg—j^—Trirm—rÉWT—nrf^—i­mn—nwrrmaianTrrff—*—rv. Előfizetési ár: évente : félévre 150. A Szlovenszkói eS ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága JL. Panská aücs negyedévre 76, havonta 2 , külföldre: l'i'L ' */ * ^ eme^e^* telefon: 30311 — Kiadó­ évente 400, félévre 200, r. . .yedévre 100. Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal:Prága II.,Panskáull2/III.—Te­bavonta 34 Ké. Egyed szám­ára 1*20 Kö DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon:30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Anglia Itália javára lemond Kániáról Megegyezés a gyarmati kérdésben • Franciaország ragaszkodik Tunishoz Milánó, november 30. A Secula párisi levelezője hosszabb cikket ír Itália, gyarmati mandátumának kérdéséről. Megállapítja, hogy az utolsó napok tárgyalásán formulát találtak a megegyezésre. E formula szerint Anglia Itália javára lemondana a brit kelet­afrikai protektorátus alá tartozó Kénia-gyarmatról és Franciaország beleegyeznek abba,­­ hogy a tuniszi olasz állampolgárok állampolgárságukat megkaphassák. Ezekről a kérdé­­­­sekről Briáiul és Chamberlain még ezen a héten tárgyalnak és ha a formulát elfogad­ják, ak­kor Mussolini és Briano is találkozni fognak, hogy a tervezet keresztülvitelének részleteit megbeszéljék. Kéniát mint protek­turátus­ területet kebeleznék be Itáliába, amihez természetesen még a népszövetség hozzájárulása is szükséges. Párig, november 30. A Sfuovo Siecle Itália gyarmati kielégítése kérdésében közli egy képviselőnek Poincaréval folytatott beszélgetését. A képviselőnek arra a megjegyzé­sére, hogy Anglia lemondása Kéni a gyarmatról Olaszország javára Franciaországnak is például szolgálhat Tunisz kérdésében, Poincaré hevesen a képviselő szavaiba vágott és ezeket mondotta: Tuniszhoz éppen úgy ragaszkodom, mint Elzász-Lotharin­giához. Kmm s$rs$#ni$ érák élőnt Az idegeneket veszedelem fenyegeti — Anglia és Amerika készenlétben London, november 30. A lapok a sztrájk és a hankaui bojkott következtében előállott helyzetet rendkívül komolynak minősítik. Hankaub­an a kínai vámhivatálnokok és a rendőrök abbahagyták a munkát. Az angol és más külföldi koncessziókban az idegenek védelmére különleges rendőrségeket szerveztek. Mivel a vízi- és elek­tromos művek a külföldi koncessziókon kívül kínai területen fekszenek, attól tartanak, hog­yesben és világiasban szükség áll elő. Holnapra várják Scanghait, a „l>ispatch“ angol cirkálót amelynek fedélzetén van Miles Lampson, Ang Ha új kínai követe. A fedélzeten lévő 200 felfegyverzett matrózt azonnal Hankauba küldik. Két amerikai romboló tegnap a szövet­séges flotta támogatására Sanghajból Hankauba indult. Kinkiangban, amely 300 mérföld­­nyire van déli irányban Sanghajtól, idegenellenes kitörésekre került a sor. A kínaiak megkísérelték, hogy behatoljanak a külföldi koncessziók­ba. Chamberlain tegnap kijelen­tette az alsóházban, hogy a hankaui helyzet rendkívül komoly. Sanghaj, november 30. Suntcsuannannak, a sainghai diktátornak csapatai a kantoni seregek elől Fuj­csouba vonulnak vissza. A kínai polgári kormányzó elhatározta, hogy a men­­­­k­ülő csa­p­atoknak nem engedi meg a Futcsouba való bevonulásit. Briand külügym­in­iszter az ülés végén j rövid, felszólalásban Gab­in kijelentéseivel­­ foglalkozott és megcáfolta azt az állítást, hogy Francia­­ország a kínai harcokba be akarna avatkozni.­­ Kijelentette, hogy Franciaország mindkét­­ pártnak teljesen lojális úton szállított keres­­­­kedelmi légi járműveket és semmit sem vé­­­­tett ) ben.a nemzetközi kötelezettségekkel szem- Bőrrel, Savoya képviselője nyilatkozott­­ ezután a határ közelében végrehajtott olasz­­ manőverről. Savoya szíwel­ Mlékkel francia és ott nincsenek olasz irredenták. A szónok fejtegetéseit Poincaré, Briand és a kormány tagjai nagy helyesléssel fogadták. A kép­viselő az egész olasz sajtóhoz és a politiku­sokhoz apellált, amelyben arra kérte őket,­­ hogy ebben a ta­rtományban, mely mindig­­ francia volt, ne okozzanak ellentéteket. Korompa—Nagyszlabos A megdöbbenés és irtózhat érzése ve­/, erőt Szlovenszkó lakosságán, amikor azo­ket a híreket olvassa, amelyek Nagyszilásdól kö­zeledő katasztrófájáról adnak számot, park-ment’üen tanácskozások folynak. im­-i polgári blokk megszervezésén dolgoz’..., amely csak abban az esetben tar­that­ja fenn magát, ha a szlovenszkói polgári­­ pártok, elsősorban a szlovák néppárt legnnagyo­bb súlyt képviselő ennek a törekvésnek szol­gálatába áll. Míg a tárgyalások lényege Szlo­­­­venszkó a­uton­óm­iájának kérdése, addig a gyakorla­tban rendületlenül folyik tovább a gyarmatosítás és kizsákmányolás rendszere s a cseh nagytőke kíméletlenül akarja letör­ni azokat a szlovén­ szívós iparágakat, ame­lyek konku­rrenciát jelentenek számára. Nin­­­csen tekintettel arra, hogy ennek a politika­­i­naik a nyomán könny, keserűség és végtelen­­ nyomorúság fakad, hogy ezrek és ezreik vél­­ inak ismét kenyéri elemié és kénytelenek vagy vándorbotot venni kezükbe, vagy­ az el­­panperizáltak egyre növekvő seregét, szapo­rítani, a gyarmatosító tőkének nincsen szí­ve, nincsenek érzelmi, még csak értelmi szempontjai sem,­­mert ha volnának ilyenek, a pillanatnyi haszonért, a ma sikeréért nem vetnének kockára annyit és nem tennék el­keseredett ellenségükké Szlovéneké lakos­ságát, amely most s már egész nyíltan hangoz­tatja, hogy a­­ bérét akarják lenyúzni és vá­llár­a vinni. A Dezindusztrializálás az a pokoli­ jelszó, amelynél gyűlöletesebb fogalom ma nincsen Szlov­enszkó lakossága előtt. Voltak olyan hangok is,­­amelyek ezt a d­ezindusztrializá­­lást azzal indokolták, hogy Szlovenszkó ipa­rának legnagyobb része nem természetes fejlődés eredménye, hanem a magyar kor­mány iparpol­itikáj­á­nak mesterséges követ­­k­ezményeképpen állott elő, mely a magyar iparnak legjelentősebb kontingensét Szlo­­venszkóm fejlesztette ki. Hogy­ mennyire ha­zug ez az indokolás, mi sem­ bizonyítja job­ban, mint Korompa esete után most legújab­ban a Nagyszlabos ellen fedezett merénylet. Ha a korámpai vasgyár is úgynevezett bodív Meendig, a hely természeti adottságá­ból fejlődött vállalkozás volt, még inkább ennek lehet tekinteni a nagyszilabosi hatal­mas papírgyárat. Hiszen ennek az iparágnak a fő­ nyersanyaga a fa, amelyből a szlovensz­­kói papír- és cellulózé-ipar éven­kint körül­bel­­ félm­illió köbméternyi anyagot használt fel. Ennek a hatalmas kvantumnak legalább 95 százalékát szlovenszkói erdőségek, még­pedig a tátraalji, povázskai és zólyomi, újab­ban Ticáig a kassai erdőségek szolgáltatták és a csekély öt százalékot Lengyelországból hozták be. Szlovenszkón tehát a papír- és cellulózé-ipar teljesen megfelel a terület természeti adottságának és ebből következik az a tény is, hogy a csehszlovák köztársaság kilenc papírgyárából hat jut Szlovenszkóra és csak három a történelmi országokra. A szlovenszkói papírgyártás Szlovenszkó nemzetgazdasági életének igen jelentékeny tényezője. Meg kell állapítanunk azt, hogy a papírgyártás terén éppen az elmúlt két esz­tendőben örvendetes fejlődés következett be. Az egészségese­dés folyamata 1924-ben kez­dődött meg és 1925-ben tovább tartott, vala­mennyi papírgyár dolgozott és megfelelőleg volt foglalkoztatva. Hat munkanap mellett egész éven át állandóan tartott a munka, ami maga is a legnagyobb bizonysága annak, hogy ez az­­ iparág egészséges és a legnagyobb fokú támogatásra érdemes. Ez a szakma ki­zárólag a favál­la­latokban körülbelül 3000 szezonmunkát foglalkoztatott, vagyis Csehszlovákiában papi­ gyártással­ foglalkozó a munkások húsz százalékát. A produkció is egészen tekintélyes, amennyiben Szlovensz­­kó papírgyárai gennyit termeltek,egy esztendő alatt 1200 va­Nagyszlabos hatalmas üzemének kiter­­­jedt gazdasági köre volt, amennyiben ennek területnek sugara Maeh­risch-Ostr au­tói egészen Munkácsig terjedt és Szlovenszkó nyomdái nagy részének papír szükségletét ő látta el. Hogy a vállalkozásra mégis rá kel­lett a vállalatot finanszírozó Morva Agrár­­banknak fizetnie, az megint csak a helytelen gyarmatpolitikának következménye, amely a szlovenszkói papíripar termését nyolc száza­lékos szállítási költséggel sújtja a történelmi országokkal szemben. A cseh papírkoncern nem akarja tűrni tovább a konk­i­rrenciát és most Nagy­szí­ab­a­­son ugyanazt akarják végrehajtani, amit megcselekedtek Korompán. A rémület szo­rítja össze a szívünket, ha a Hernád felső völgyének haldokló telepére gondolunk, amely mellett nesztelenül siklik el a gyors­vonat, mert hiszen a halottak városában nem áll meg a robogó élet. Sohasem füstölő ké­mények, széttört gépek, melyeknek alkotó­részeit nyersvasnak adták el, éhség, nyomo­r­thén, november 30. Az összes politikai pártok vezetői vasárnap tárgyalásokat kezd­tek a nemzeti egység kormányának megala­kításáról. A tárgyalásokat tegnap folytatták és ezek még ma is tovább tartanak. Hivata­los közlések szerint a megegyezésre minden lehetőség megvan és csakhamar megalakulhat így Görögországban a nemzeti egység kormánya, ruság, szenvedés. Ez a sors vár most a Sajó, Szlabos és Murány völgyének munkásnépére. Az utolsó órában össze kell fognia Szloven­­szkó minden rétegének, minden politikai­­ pártjának, hogy a fenyegető katasztrófát el­hárítsák. Néhány napja, hogy Szlovenszkó képviselői leültek a tárgyalóasztalhoz, hogy Szlovenszkó gazdasági kérdéseiről tanács­kozzanak. Miután a veszély komminens, most kell egységesen fellépni és most kell min­den erővel azon lenni, hogy a tragédiát el­hárítsák 3000 munkáscsalád feje felől. Franciaország és Németország a világ urai lehalnak A francia kamara külügyi vitája • A német-francia közeledés Paris, november 30. A kamara tegnap esti ülése kevéssel éjfél előtt fejeződött be. Mindenki várta Briand-nak nagy beszédét, de erre valószínűleg csak ma kerül sor. Elő­ször a kommunista Caphin dr. emelkedett szólásra, aki a külügyi költségvetés ellen szólalt fel. Fontaimén szocialista képviselő nagy örömmel állapítja meg azt a nagy elő­rehaladást, amely a francia-német közele­désben bekövetkezett és amit Németország­nak a népszövetségbe való belépése világo­san illusztrál. A szónok ezek­ után reméli, hogy a lefegyverzési kérdést a lehető leg­gyorsabban szabályozzák és a Saar­ t­erüle­tét visszaadják Németországnak. Bertout kép­viselő elvileg a német-francia közeledés mellett szólalt fel, különösen ami a morális és pénzügyi együttműködést illeti, de azt hiszi, hogy a bizalmatlanságnak még nagyon sok pontját kell kikapcsolni. Ezek: a nagy­követi konferenciának legutolsó követelései a lefegyverzés kérdésében, a birodalmi had­seregnek adott új instrukció, a Franciaor­szág elleni támadó tervekről történt leleple­zéseik, a Deutsche Allgemeine Zeitungnak nyújtott kormánytámogatás stb. A rajnai tartományt nem lett volna sza­bad kiüríteni Németország pénzügyi ellenszolgáltatása nélkül. A rajnai meg­szállás mindenekelőtt biztonsági garan­cia volt. Michaut radikális képviselő fentartás nélkül a két állam kiengesztelődése mellett szólalt fel. Ha Franciaország és Németország meg­egyeznek, a világ urai lehetnek. A szónok további nyilatkozatokat követel Briand-tól a thoiryi politikáról. A külügyiminiszternek a külügyi bizottság legutóbbi ülésén tett nyi­latkozatai a thoiryi titkot még nem derítet­ték fel, de Stresemannak a birodalmi gyűlé­sen tartott beszéde sokat levont kedves lát­szatukból. : Mexikói agrárkommunisták Brownsville zendülése (Texas), november 30. I Mexikói agrárkom­muni­stákk­ megkísérlték,­­ hogy a mexikói területen fekvő Matam­oros­­ amerikai farmot birtokba vegyék. Az össze­­s tűzés alkalmával nyolc személy meghalt, hárman súlyosan megsebesültek. A többi tá­madókat a segítségül siető csapatok foglyul ejtették. Paul Claudel Franciaország amerikai követe Páris, november 30. Havas jelentése szerint biztosra vehető, hogy washingtoni kö­vetté Paul Claudelt, a kiváló francia írót, az eddigi tokiói követet nevezik ki. ■ Paul Clau­del 1868-ban született és diplomáciai pályá­ját a konzuli szolgálatban kezdte meg. Kez­detben az Egyesült Államok különböző he­lyein teljesített szolgálatot, majd a távoli Ke­letre került, ahonnan 1909-ben mint francia konzul Prágába került és itt 1911-ig műkö­dött. Tokiói követté 1921-ben nevezték ki. Jövő­ évben sem lesz leszerelési konferencia Genf, november 30. A tegnap megtar­tott sajtóértekezleten Lord Róbert Cecil be­jelentette, hogy véleménye szerint nem lehet arra számítani, hogy a nemzetközi leszerelé­si konferencia a jövő évben létrejön. Görögországban megalakul a nemzeti egység kormánya

Next