Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-01 / 100. (1434.) szám

V Hal námmh 16 o!dal ^ sz*m * Vasárnap»1927 május 1 Előfizetési ár: évente 300 félévre 150, £ szlovenszkói eS­zUSZijlSzkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IL Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: .. . •/ * ^ 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiaao­évente 400, félévre 200, negyedévre 100. Főszerkesztő: pOntlKCLl TlClpUCLpICL Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III.—Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCR GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Elég volt már! – írta­ Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő. A „Role“ című prágai lap nyomán a csehországi és szlovénekéi lapok majdnem kivétel nélkül közlik, hogy ismét nagyobb sza­­bású telepítés van tervbe véve Szlovenszkón, még­pedig a Romániából visszavándorolni óhajtók felhasználása által. Az újabb telepíté­si terv ellen a „Slovák“, a Hlinka-párt lapja is erőteljesen tiltakozik s felhívja az összes szlovenszkói képviselőket, hogy interveniálja­nak, hogy a szlovenszkói földet az itteni em­berek között osszák szét. A „Slovák“ felhívását köszönettel és öröm­mel vesszük tudomásul, mert abból a magyar­sággal való őszinte megértés szándékát ol­vassuk ki, az eddig mellőzött, kenyerétől meg­fosztott magyar földvárak igényjogosságának elismerése által. A magyarság legfájóbb se­bét a földbirtokreform végrehajtása okozta. Ha a szlovák néppárt segítségünkre lesz ezen ég­bekiáltó igazságtalanság megszüntetésében és abban, hogy a magyar vidékeken a magyar földigénylők ezrei földhöz jussanak, úgy nem­csak valódi, a szó legszentebb értelmében vett igazi kereszténységről tesz tanúságot, de örök hálára kötelezi a magyar népet s az őszinte testvériség olyan Szilárd alapjait rak­ja le ezzel, mely mindkét nemzet jövőjének legfőbb biztosítéka leend. A szlovák néppárt­nak egy olyan lehetősége van ezen lépése ál­tal, melyet bűn volna elmulasztani. A szlo­vák és magyar nép — bármikép is igyekezze­nek néhányan beállítani — testvéri egyetér­tésben és Szeretetben élt egy ezredéven ke­resztül s a magyar nép mindig készséggel sietett a mostohább gazdasági viszonyok között élő szlovák testvérei segítségére. Ha voltak ellentétek, ezek sohasem a magyar népzetek­ből fakadtak és soha nem bírtak olyan jelen­tőséggel, mely a testvérek között is előfor­duló civódá­s mértékét meghaladta volna. Ha tehát a Szlovák néppárt most segédkezet nyújt­ a magyarságnak, úgy történelmi csele­kedetet visz véghez, mert megnyeri a magyar nép szívét, mely soha sem szokott hálátlan lenni s mely mindig ismeri a becsület paran­csát különösen azokkal szemben, akik balsor­sában segítségére voltak. Azt nem is kell hangsúlyoznunk, hogy a magunk részéről a legélesebb harcot ves­­­szük fel minden újabb telepítési kísérlet el­len. Elég volt már! A pohár csordultig meg­telt, ne éljenek vissza a magyar nép türel­mével! A földbirtokreform jó része már vég­rehajtott, számtalan telep hirdeti a ma­gyarság létére törő munkát s népünk még nem jutott számbavehető földhöz. Követeljük, hogy a magyar vidékeken még rendelkezésre álló föld kivétel nélkül a magyar földigénylők­nek juttattassék s figyelmeztetjük azokat, akik még e jogos kívánság teljesítését elgán­csolni akarják s meghiúsítani Szándékoznak a megértést keresőket, hogy vigyázzanak, mit cselekednek, vigyázzanak, mert a magyar nép kisemmizésére és tönkretételére törekvőknek soha sem fogunk megbocsátani és soha nem fogunk feledni. A kormány elnöke az új kormány bemu­tatkozásakor kijelentette, hogy céljuk a nem­zetek közti kiegyenlítés és megértés keresé­se. Ezt elvárjuk, sőt követeljük is tőlük, de ennek legelső feltétele, hogy szűnjön meg a magyarság elnemzetlenítésére és tönkre­tételére irányuló törekvés a földbirtok­­reform által. E nélkül nem komoly a ki­jelentés, e nélkül olyan harcra kény­szerítenek bennünket, amely minden eddigi politikai küzdelem méretét meg fogja haladni. E harcban a felelősség alól senki sem fog ki­bújhatni, de a legsúlyosabb felelősséget azok ­egfeneklett a kisantant-konferencia A jugoszláviai kormány­válsággal és a csehszlovákiai elnök­választással indokolják az elhalasztást Berlin, április 30. A Berliner Tagblatt jól értesült körökből származó jelentése sze­rint a kisantantkonferenciát, melyet máj­us 12-én kellett volna megnyitni Joachimsthal­­ban, elhalasztották. A lap bukaresti jelentése ezt az újabb halasztást a jugoszláviai krí­zissel és a csehszlovák elnökválasztással hoza kapcsolatba. A konferenciát valószínűleg csak június közepe táján tartják meg. A kisantantkonferencia helyének és idejének folytonos változtatása is mutatja, hogy a­­ teantant nem a legnagyobb egyetértésben dol­gozó államok szövetsége, melynek még a konferencia összehívása körül is sok nehézség­gel kell megküzdenie. A chiáfi legnagyobb árwinét nem fékezheti meg eieherliés News ©?B@ans állandó veszedelemben — A gátrobbantás nem hasznán — Az Arkansas új gáttörései — A Mississippi vízállása 30 méterrel magasabb a rendesnél — Akkora tér is lei van váz alatt, mint egész Ausztria —­­590.000 mene­kült, félmilliárd dollár a kár New­ Orleans, április 30. Tegnap délután Pegdras szomszédságában felrobbantották a Mississippi gátját. A robbantást drámai jele­netek követék.­­2 óra 4 perckor megszólaltak a folyami hajók és a gyárak szirénái, megad­ták a megbeszélt jelt és figyelmeztették a vidéki lakosságot, hogy meneküljön el a te­rületről, amely pár perc múlva tengerré vál­tozik. 17 perccel az első jeladás után a folyam­rendező bizottság vezetőmérnöke megnyomta az első aknához vezető villanyvezeték gomb­ját. A robbanás zaja több mérföldnyire el­­­ nílatszott. A töltés földjét a dinamit és ek­­razit ötven méter magasságig vetette föl és a borzalmas víztömegek rettenetes erővel törtek át a széles nyíláson. Néhány száz mé­ternyire a gáttól több emeletes kőház állott. Ezek a kiürített épületek alig néhány percig tudtak csak ellentállni a hullámoknak s tiz perccel a robbantás után mint a kártyavázak omlottak össze. Félóra m­ulva a zöldelő cu­kornád- és rizisültetvényeket, ameddig a szem ellátott, mindenfelé elnyelte a viz. Az eddigi megállapítások szerint a robbanásnak és a víz áttörésének egyetlen emberáldozata sem volt. Az Arkansas-tenger Vicksburg, április 30. Brunswick városa és Rolfingfork község közelében bekövetke­zett az a gátszakadás, amelytől már néhány napja fártak. Újabb óriási területek kerültek víz alá s mivel a gátszakadás New­ Orleans fölött történt, a város az alsó robbantás da­cára is veszedelemben forog. A környék lakos­sága minden vagyonának hátrahagyásával csak automobilokon és repülőgépeken tudott menekülni. Ismét körülbelül 200 ezer ember vált hajléktalanná. Pillanatnyilag az újabb katasztrófáról még nincs részletes jelentés , nem tudni, mennyi és milyen károkat oko­zott Új robbantásokra van szükség New­ Orleans, április 30. A kormány ki­küldött mérnöke bejelentette, hogy újabb gázrobbantásokra van szükség, mert az ed­digi rés nem elég széles a víz kitódulására és New­ Orleans még nincs megmentve. A töltés nyílását néhány száz méter szélessé kell tenni. Az újabb robbantáshoz szükséges előkészületeket egész nap lázasan végzik, mert az új kísérleteket holnap, legkésőbb hol­napután kell megtenni. Nyomor és szenvedés mindenfelé * London, április 30. A Mississippi legfon­­­tosabb déli mellékfolyója, az Arkansas, amelynek töltéseit 14 nap óta lázas munká­val erősíti a munkások valóságos hadserege, ma reggel mégis áttörte a gátat és elárasz­totta Arkansas állam délekeleti részét. Az áttörés borzalmas volt. A rendesnél 15 mé­terrel magasabb víztömegek egyszerre 200 méter szélességben sodorták el a töltést és valószínű, hogy a katasztrófának ismét sok emberáldozata lesz. A munkások igyekezete az utolsó órákban hiábavalónak bizonyult s emberi erő nem tudta megakadályozni az elemek garázdálkodását. Körülbelül félórá­val a gátszakadás előtt repülőgépek szálltak föl minden irányban és értesítették a vidék lakosságát, hogy­­ meneküljön. A nép sorában — ámbár várták a katasztrófát — pánik tört ki. Menekülés közben rettenetes jelenetek játszódtak le. A hegyek felé vezető utakon az automobilok ezrei száguldtak gyors iramban felfelé s a menekülők tömege rettenetes ké­pet nyújtott. Az emberek csak a legszüksége­sebbet vihették magukkal s a siránkozó gyermekek, jajgató asszonyok és komor fér­fiak látása — a szemtanuk elbeszélése sze­rint — borzalmas volt. Newyork, április 30. Az Arkansas South­­bendnél ismét áttörte a gátat. Délnyugati és délekeleti Arkansas fölött 30 láb magas­ságban áll a víz. Még az emeletes házak sem látszanak ki a hullámokból. Egyedül Monti­­cello és Gradi városai menekültek meg, de e két kis száraz helyet is minden oldalról os­tromolják a hullámok. Különben is, a két város annyira tele van menekültekkel, hogy komoly éhinség fenyegeti. A New­ Orleans alatt történt gátszakadás rendkívül körülményes volt. Hétórás lázas munkával 1500 font (720 kilogram) dinami­­tot helyeztek el a gáton. Mindennek dacára estig a nyílás alig néhány száz méter széles volt. A víz gyengén folyik s a munkások ez­rei kénytelenek csákányokkal és ásókkal szélesíteni a nyílást. Az újságírók és fényké­pészek hiába várták a nagyszerű színjátékot, néhány perccel a robbantás után a víz szivár­gása megszűnt. A mérnökök attól félnek, ahogy a rés nem fog elég vizet elvonni a Mis­sissippiből, úgy hogy az ár a New­ Orleans fölötti kanyarulatoknál könnyen áttörheti a felső gátakat. Amerika polgárai a vöröske­reszt felhívására három nap alatt ötmillió dollárt adtak össze az árvízkárosultak fölse­­gélyezésére, de ez az összeg korántsem elégséges. A köztársasági elnök proklamá­­ciót bocsát ki, amelyben új gyűjtést rendel el. A teljes ká­rt körülbelül félmilliárd dol­lárra becsülik. Még Amerika közgazdasága is megérzi a csapást London, április 30. New orleansi jelen­tések szerint Hoovert, az ipari államtitkárt a Mississippi-terület diktátorává nevezték ki. Az állam egymillió fontot bocsátott rendelkezé­sére, hogy a menekülteket segélyezze. A vö­röskereszt 42.000 ápolónőt rendelt a sújtott vidékre, hogy a víz visszahúzódása után, ami­kor az ifc­-ott megmaradó pocsolyák minden­felé betegségeket és járványokat terjesztenek, kellőképpen megsegíthessék a lakosságot. Az amerikai kormány az elárasztott területet két millió acrére becsüli. Beavatott körök szerint a Mississippi ára­dása a legnagyobb, amelyet eddig a vi­lágtörténelem ismer. A vízállás egyes helyeken 30 méterrel maga­sabb a rendesnél- Az elárasztott terület kö­rülbelül akkora, mint a mai Ausztria terüle­te. A kár felbecsülhetetlen és még a­ gazdag, Amerika közgazdasági élete is okvetlenül megsínyli Amerikai arányok! London, április 30. A Mississippi gátjá­nak felrobbantása elégtelennek bizonyult. A vízállás ma éjjel nem csökkent. Az éjszaka folyamán utásztisztek vezetése alatt húszezer munkás dolgozott a rés kiszélesítésén. Az utászok és a mérnökök hajnalban konferen­ciát tartottak, melyen elhatározták, hogy ma délután Pogdras közelében folytatják a rob­bantásokat, mivel New Orleans megmentésé­nek érdekében akkora nyílást kell teremteni, melyen másodpercenként legalább 300.000 köbméter víz lefolyik- A tegnapi háromszáz­méteres rést 144 dinamitlövedékkel robban­tották ki.Pillanatnyilag kilencezer négyzetmér­föld terület, azaz Anglia területének egy negyede áll víz alatt. A hajléktalanok száma ma túlhaladta a hat­százezret. A szegény lakosság kocsikon ás utóm­obi­lokön menekül véget nem érő sorok­ban New Orleans felé, míg a gazdagabbak már napokkal ezelőtt Floridába utaztak. a német pártok fogják viselni, melyek, — ha várakozásunk ellenére nem győz a magyar kívánságokat teljesíteni parancsoló józan ész — tovább is támogatni hajlandók a kormány­zatot. Ha ez megtörténnék, úgy nem elégszünk­­ meg a parlamenten belül rendelkezésre­ álló felelősségrevonás eszközeivel, de kimegyünk a német nép közé s ott készülünk fel a leszá­molásra. A földbirtokreform ügyében az óra tizenkettő felé jár, késedelemre nincs idő, várjuk a döntést, megszű­nik-e az ellenünk irányuló telepítés, igen, avagy nem.!?. Csankajszek megverte a kantoni sereget London, április 30. A Chicago Tribüne shanghaji levelezője jelenti lapjának: Csan­kajszek Nankingtól délre három helyen el­vágta a nanking-shanghaji vasútvonalat s ez­zel a művelettel bekerítette Csunghieng kantoni tábornok csapatait. Az anyaország­tól elvágott kantoniak megkísérelték a véde­kezést, de harminc halott hátrahagyásával megadták magukat. Más vidékeken Csankaj­szek ugyancsak legyőzte a kantoniakat, úgy, hogy Csajig tábornok ma már összevissza alig kétezer katonával rendelkezik. A konzervatívok előnyomulása egy angol pótválasztáson London, április 30. A skót egyetemeken megtartott pótválasztásokon a konzervatív jelöltet 16.900 szavazattal választották meg a munkáspárti jelölt 2300 szavazatával szem­ben. Az előbbi képviselő szintén konzerva­tív volt, de annak idején nem választották meg oly fölényes többséggel, mint a mos­tanit.

Next