Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-01 / 125. (1459.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám­ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: CZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Mai számunk 12 oldal Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, 0. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­­hivatal: Prága II., Panskául 12/01.­.—Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Prahia öt év a magyarság szolgálatában is. Ma öt esztendős évfordulója van annak, hogy a Prágai Magyar Hírlap első száma meg­jelent kisebbségi sorsba szakadt szlovenszkói és ruszinszkói magyarság kisebbségi életének nevezetes fordulópontja volt ez az öt eszten­dő előtti június elseje, amikor a porig meg­alázott, az üldözött, az életereiben megtáma­dott magyarság a nemzeti őserő minben vi­harokkal dacoló, diadalmas elszántságával önvédelmi küzdő frontjának legexponáltabb szárnyát építette ki az új államalakulat cent­rumáig. A kisebbségi nemzeti élet egyik leg­fontosabb és legerősebb őrállomását abban az idegen Prágában építette meg, ahonnan a magyar nemzeti lét jövőjét a legsúlyosabb veszedelmek fenyegetik és amely városnak a történelem szeszélyes istenasszonya a magyar nemzet Szlovenszkói és ruszinszkói részének sorsirányításában sorsdöntő jelentőségű sze­repet juttatott. A kisebbségi magyarság életének kétség­kívül történelmi jelentőségű eseménye volt a Prágai Magyar Hirlap megindulása, s épp ez­ért szerénytelenség nélkül merjük most meg­állapítani, hogy a mai nap nemcsak a Prágai Magyar Hirlap megteremtőinek, szerkesztői­nek és munkatársainak szűk házi ünnepe, ha­nem az egész szlovenszkói és ruszinszkói ma­gyarság ünnepi évfordulója. Különösen annak a magyar nemzeti intelligenciának van joga és van oka a prágai magyar ujságirógárda mai ünnepi hangulatában osztozni, amely in­telligencia alkotja a Prágai Magyar Hírlap hatalmas, egyre erősödő olvasótáborát, amely magyar értelmiség a legsajátabbjának vallja a magyar politikai, kulturális és gazdasági nem­zeti egységnek azt a célkitűzését, amelynek jegyében született meg s amelynek szellemé­vel áll vagy bukik a Prágai Magyar Hirlap. A magyar egységre való törekvés terem­tette meg a magyarságnak ezt a központi, fő­városi napilapját, amely a magyar egység valóra válásának kristálytiszta légkörét és mindég aktuális programját soha meg nem szűnő mementóként képviseli életének első percétől kezdve. A magyar nemzeti egység halhatatlan, nagy emlékű apostola, Petrogalli Oszkár volt ennek a lapnak a szellemi vezé­re. Petrogalli Oszkár neve ma is e lapnak iránya és programja, s az öt esztendős jubi­leum ünnepi megállásánál nem lehet más és méltóbb kötelességünk, minthogy Petrogalli Oszkár szellemét idézzük s Petrogalli Oszkár politikai végrendeletére hivatkozzunk. Mint Petrogalli Oszkár hű tanítványai messzehangzó szóval kiáltjuk ma minden szlovenszkói és ruszinszkói magyar felé: Ha a magyar egység kiépítésének útján százszor is megbotlunk és elbukunk, százegyedszer is újra kell azt kezdenünk! Nem lehet olyan nagy politikai ellentét, taktikai programkü­lönbség, amely el ne törpülne a magyar egy­ség nemzeti fontossága mellett. Nem lehet megállás, nem lehet pihenés, nem vagyunk addig eléggé önzetlenek és önfeláldozók, nem vagyunk addig igazi magyarok, amíg Petro­galli Oszkár programját, a magyar egységet meg nem valósítottuk! Ezzel az ünnepélyes szózattal állunk meg ma lapunk félévtizedes jubileumi állomásá­nál s törhetetlen magyar lélekkel köszöntünk mindenkit, aki közösséget érez velünk és aki nemzeti éréknek tekinti a Prágai Magyar Hírlapot. b elismeréssel hajlunk meg mind­azok előtt, akik lehetővé tették és nap-nap mellett lehetővé teszik, hogy itt, az idegen Moldva partján a magyar szónak, a magyar szellemnek, a magyar akaratnak, a nagy ma­gyar jövő elhivatottságának büszke zászló­tartói lehe­tünk. A cseh nemzeti munkapárt beolvad a nemzeti szocialista pártba? Prága, május 31. A Lidové Listy brü­nni értesülése szerint a cseh nemzeti munkapárt és a cseh nemzeti szocialisták vezérei között igen fontos tanácskozások folynak. A tanács­kozásokon azokat a feltételeket tárgyalják, amelyek alapján a két párt fuzionálhatna. A két párt egyesülésére valószínűleg még a­­ községi választások előtt sor kerül. Az egye­sülésre mindkét pártban megtörténtek az­­ előkészületek, azonban a részleteket titkol­ják, nehogy a terv a végleges megegyezés előtt indiszkréció miatt hajótörést szen­vedjen. r^xaBsame^ssBBmai^wiaBBmEBaM © faszereiig fül az egyiptomi nacionalistáig elégedetlenkedését ! Az angol flottatüntetés elsősorban Róma ellen irányult — Az angol ultimátum a kairói parlament előtt — Fisáéi feloszlatja az egyiptomi parlamentet London, május 31. Tegnapi számunkban röviden jelentettük, hogy három amerikai csatahajó Máltából Egyiptomba indult, ahol Zaglul pasa egyiptomi elv veszedelmes méreteket szabadságmozgalma öltött, hogy An­glia szükségesnek tartotta e flottademonstrá­cióval ..nyomatékosan figyelmeztetni*" a kai­rói nyugtalankodókat agitációjuknak vesze­delmes következményeire. Az egyiptomi ese­ményekkel kapcsolatban a Westminster Ga­zette mai számában jól értesült forrásból fel­­tünést keltő cikket közöl. A lap szerint a három dreadnought ki­küldése nem annyira az egyiptomi sajtó idegenellenes agitációja ellen, hanem in­kább ,.bizonyos kos beavatkozása külföldi hatalmak" tit­ellen irányul. Min­denekelőtt Olaszországról van szó. A ró­mai kormány az utóbbi időben állítólag tudatta Londonnal, hogy abban az eset­ben, ha Anglia nem mutatkozik elég erősnek az „egyiptomi rend fentartá­­sára" és a nacionalista kihágások leve­résére, akkor Olaszország átveszi a protektorátust Egyiptom fölött. Eh­hez a t­ani­el­en­téshez azt­ is hozzá lehet fűzni, hogy Chamberlain az elmúlt hetekben kísérletet tett az albán konfliktusban való közvetítésre és a balkáni expanziós törek­vések­ leépítésének esetén Rómának bizo­nyos kompenzációkat ajánlott föl a Földközi tengeren. E közvetítési kísérletekor az olasz dip­lomácia állítólag nyíltan Egyiptomot követelte, mert szerinte ez a terület előbb-utóbb úgy is küzdelem nélkül Olaszország ölébe fog hullani. Erre An­glia azonnal visszavonult és megszakí­totta a közvetítő tárgyalásokat. Ez volt az idő, amikor a Foreign Office kijelen­tette, hogy Anglia a balkáni viszályban ,,aránylag érdektelen". A húsvét utáni hetekben az egyiptomi sajtó és az egyiptomi parlament a legélesebb for­mában fölulitotta az angolellenes agitációt- A mozgalom váratlan kitörése azonnal való­színűvé tette, hogy Egyiptom határán kí­vüli erők vannak a játékban s e föltevést az események be is igazolták. A külföldi centrum és az egyiptomi nacionalisták közti kapcsolatot Kairó egy sötét negyedének ha­tározatlan foglalkozású elemei tartották fön, ugyanazok, akik régóta kokaincsempészéssel foglalkoznak. Az angol hatóságok nyomban razziát rendeltek el e rasszhstű negyedben és sikerült is körülbelül ötszáz levantei, görög és olasz árust elfogutok. A razziát hivatalos bejelentés szerint azért tartották, hogy a keleten egyre erősebbé váló kokaincsempészést, meggátolják, de a tulajdonképpeni cél minden kétséget kizárva politikai volt, ugyanúgy, mint a londoni Arcos ház átkutatásának alkaton­áiról is. Az angolok jól tudták, hogy az egyiptomi an­golellenes mozgalom mesterséges eredetű és hogy az agitációt, egy külföldi hatalom sűti. fb Általában Szovjetoroszországra gondol­tak, de a Westminster Gazette szerint az elfogottak vallomásából kitűnik, hogy a kulisszák mögött nem Moszkva, hanem Róma áll. A nagy angol lap ezt, az értesülést állítólag egy Badwinhoz közelálló politikustól kap­ta. Alighogy Anglia értesült az olaszok akna­munkájáról, máris erélyes ellenlépésekre szánta magát. Negyvennyolc órával a razzia után ultimátum ment az egyiptomi kormány­hoz, melyben London az idegenellenesség azonnali megszüntetését, az angol sirdar kinevezésének megerősítését és az egyipto­mi hadsereg angol főparancsnokának elisme­rését követeli. Ugyanakkor a három hadiha­jó is elindult Máltából mintegy annak doku­mentálására, hogy Anglia mindenre el van szánva Egyiptom megtartásának érdekében. A kairói közvélemény nagy felháboro­dással vette tudomásul Anglia katonai lépéseit. Egyiptomban mindenki az 1922- ben adott függetlenség megsértését látja a londoni kormány erélyes lépéseiben. A hadihajók ma délben meg is érkez­tek Alexandriába, illetve Port Saidba. Servat pasa egyiptomi miniszterelnök ma este jelentést tesz az egyiptomi parlamentben az angol jegyzékről. Ha a parlament, amelynek nacionalista több­sége kétségtelen, tiltakozni fog Anglia beavatkozása ellen és nem lesz hajlandó a sirdar régi vezénylési jogát visszaállí­tani, akkor Fuad király és Servat pasa, akik Angliához húznak, föl fogják osz­latni a parlamentet. Az új választások alkalmával komoly idegenellenes moz­galmak várhatók. Az Angliához közel­álló körök kétségtelen azzal fognak ér­velni, hogy míg Anglia bizonyos mérték­ben mégis garantálja Egyiptom függet­lenségét és csak a ország védelme áll a hadsereg, illetve az nyugati nagyha­talom­ hatáskörében, addig Anglia des­­interessementje esetén Olaszország ok­vetlenül rátenné kezét a Nílus vidékére és sokkal kevesebb autonómiát biztosíta­na az egyiptomiaknak, mint amilyet most élveznek. A nemzetgyűlés pünkösd után kezdi meg nyáreleji munkáját Prága, május 31. Beran képviselő, a csehszlovák agrárpárt főtitkára, egy vidéki pártülésen bejelentette, hogy az elnökválasz­tás után a koalíció folytatni fogja programjá­nak keresztülvitelét. Az elnökválasztás egyáltalában nem rendítette meg a koalíciót s az most új­ból épp oly szilárd, mint a választás előtt. A képviselőház elnöksége csütörtökön ülése­zik s azon megállapítja a legközelebbi ple­náris ülés napját és napirendjét- Értesülé­sünk szerint úgy a képviselőház, mint a szenátus csak közvetlenül pünkösd után kezdi meg rendes munkáját, amely valószínüleg július közepéig fog tartani. A képviselőház alkotmányjogi bizottsá­gát csütörtökre hívták egybe. A bizottság folytatni fogja a közigazgatási reform általá­nos vitáját. Ha a koalíció tizenhatos bizottsága a mai nap folyamán véglegesen megegyezik a közigazgatási reformjavaslat szövegezé­sében, úgy az alkotmány­jogi bizottság­a valószínüleg még e hét folyamán be­fejezheti a javaslat fölötti részletes vitát. A képviselőház pünkösd után terminushoz kötött javaslatokat és az erdővédelmet fogja tárgyalni, utána megkezdi azonnal a közigaz­gatási reform tárgyalását. A szenátus pün­kösd utáni programját az adóreform tölti ki, amelynek vitája valószínüleg négy-öt ülést vesz igénybe. Moszkva a kuomintang újjáébredését jelenti Shanghai, május 31. Moszkvai jelenté­sek szerint a koumintag lengyengülésének ideje elmúlt. Anglia törekvéseit nem koro­názta siker. A túlzó kommunisták háttérbe­­szorítása után a forradalom a Jangcéétől dél­re újból diadalmaskodik. Japán csapatküldé­sei az intervenció utolsó reményét képviselik. Anglia egy zászlóalj katonaságot küldött Ver­­havelbe, míg Amerika Shanghai­ban újabb ezerötszáz tengerészkatonát szállított partra. Shanghaiban és vidékén a májusi ünnep za­vartalanul folyt le. Az Arcos-ház hivatalnokai csak átmenetileg telepednek le Németországban Berlin, május 31. Egy berlini lap azt a jelentést közölte, hogy a londoni Arcos társa­ság szovjet t­agjai az angol fővárosból való ki­utasítás után nem térnek vissza Moszkvába, hanem Berlinbe költöznek, ahol folytatni fog­ják „kereskedelmi üzleteiket" Ez,a hír né­met jobboldali körökben érthető módon nagy ellentmondást váltott ki mert Németország­ban nem nézik hívesen, ha az eddig London­ban működő orosz kémszervezet Berlinbe köl­tözik. A Tägliche Rundschau mai száma szükségesnek ta­­­­dj­a hírt megcáfolni. A lap szerint arról szó sincs, hogy az Arcos 1.0 hivatalnoka Berlinbe jön , legfeljebb az tör­ténhetik meg, hogy az oroszok hathetes, át­meneti tartózkodásra szóló német vízumot kérnek a londoni német követségen, hogy ez alatt az idő alatt Németországból likvidálhas­sák európai üzleteiket. Hosszabb időre egyet­lenegy Arcos-hivatalnok sem jöhet a biroda­lomba.

Next