Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-01 / 148. (1482.) szám
,,,,, •**m,M*10 VI. évf. 146. (1482) szám • Péntek 0 1927 július 1 nin?^ázsi Hévente 153150’ A szlovenszkói és ruszinszkoi ellenzéki pártok H Panská UL negyedévre 76, havonta 26Ke;külföldre, .. .. . 1 Í7, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóévente 400, félévre 200, negyedévre 100. Főszerkesztő: politikai napilapiCL Felelős szerkesztő, hivatal: Prága II., *>anská ul 12/IH.Tehavonta 34 Ke. 1»*M1 KTS D7.TTR ANY7 T.ÁRZ.TA FORGACIFI fífi7A lafnn.— RflrnönvcW Hirlan Praha A lejárt váltó (fi.) Prága, június 30. A képviselőház költségvetési bizottságának a múlt év november 10-én tartott ülésén, amikor az iskolaügyi tárca büdzséjéről tanácskoztak, Hodsa Milán igen nagy feltűnést keltett nyilatkozatokat tett. Kijelentette, hogy az iskola önkormányzatának jelenlegi formája elavult és reformra szorul. A miniszter véleménye szerint ugyan legtermészetesebb volna, ha a szükséges változtatásokat a nagy megyei törvénnyel egyidőben hajtanák végre (akkor még a közigazgatási reformról nem volt szó és a történelmi országokban is be akarták vezetni a nagymegyei rendszert), de mivel e fontos kérdés megoldása ily módon haladékot nem tűr, az iskolai önkormányzat reformját úgy a járásokban, mint az egyes országokban mielőbb meg kell valósítani. Ezek az okok késztették az iskolaügyi minisztert annak kijelentésére, hogy Szlovéneken még az 1926. évben, de legkésőbb az 1927. esztendő elején, a történelmi országokban pedig 1927 július 1-ével be fogják hozni a reformot. Hódosának ezt az expozéját akkor széltében-hosszában úgy kommentálták, hogy a miniszter a kulturális autonómia megvalósításán dolgozik és a kisebbségi közvélemény is bizakodó várakozással tekintett a beharangozott javaslat elé. Mi is úgy fogtuk fel az iskolaügyi miniszter úr kijelentéseit, hogy azok megerősítését jelentik annak, amit egyik kollégája, Sidinkó már egy évvel ezelőtt kilátásba helyezett a minoritásoknak. Srdinkó ugyanis közvetlenül a választások előtt, mint a költségvetés főelőadója nyilvánvalóan a kormányelnök hozzájárulásával azt a nyilatkozatot tette zárószavában, hogy a kulturálisönkormányzatról abban a formában, amint azt, Spina, akkor még ellenzéki képviselő javasolta, igenis lehet beszélni. Időközben Spina maga is tagja lett a csehszlovák kormánynak és így plauzibilisnak látszott, hogy az új kabinet magáévá tette az ő javaslatáig és Hódzsát, mint az iskolaügyi tárca képviselőjét , bízta meg ennek az elhatározásnak a nyilvánossággal leendő közlésével. Teltek, múltak a hónapok a költségvetési bizottság amaz emlékezetes ülése óta. Vártuk, egyre vártuk, hogy az iskolaügyi miniszter úr a nemzetgyűlés elé terjeszti beígért javaslatát, vagy legalább is annak alapgondolatairól , tájékoztatja a nagy nyilvánosságot, hogy állást foglalhasson e rendkívül fontos kérdéshez- De Hodzsa Milán, akinek a munka köztudomás szerint nem a legerősebb oldala, a füle botját sem mozgatta és a kisebbségi sajtó ismételt sürgetése ellenére sem készítette elő a várva várt javaslatot. Ámbátor ősszel még azt mondotta, hogy az iskolaügyi önkormányzatot legtermészetesebb volna az új közigazgatási rendszerrel egyidőben bevezetni, mégis a legalkalmasabb időpontot: a közigazgatási reform javaslatának benyújtását engedte elmúlni anélkül, hogy ugyanakkor a kulturális önkormányzat megvalósításához szükséges lépéseket is megtette volna. A közigazgatási reformot a képviselőház már majdnem letárgyalta, de a kulturális önkormányzatra vonatkozó javaslatnak még híre-hamva sincsen Sőt mi több: a miniszter úr a nyilvánosság előtt azt a kötelező ígéretet tette, hogy július 1-én az iskolai önkormányzat épülete már tető alatt lesz és íme, holnap már július 1-ét mutat a naptár és semmi a világon nem történt, amiből arra lehetne következtetni, hogy az iskolás rendszer terén valami változás készül. Régen elszoktunk attól, hogy a miniszteri, , , ígéreteket készpénznek vegyük. Régóta tudjuk, hogy minálunk az ígéreteknek, még haj i hét pecsétet is ütöttek rájuk, vajmi, kevés értékünk van. De amit e téren Hodzsa Milán úr produkált, annak még a csehszlovák köztársaságban sincsen párja. A miniszter úr fix terminust jelent be, mégpedig nem egy magánbeszélgetés formájában, hanem a törvényhozás palotájában és ez a terminus elérkezik anélkül, hogy akárcsak a legkisebb lépés is történt volna a miniszteri ígéret teljesítése érdekében. Mi azonban nyilvántartjuk a határnapokat és bemutatjuk az esedékes váltót. És mivel a miniszter úr nem tud fizetni, elveszti hitelképességét nemcsak a mi szemünkben, de az egész ország előt!A kulturális autonómia azonban nem olyan gondolat, amelyet ily apró csalafintaságokkal el lehetne temetni. A kulturális autonómia ma már olyan eszme, amelyre Európának úgyszólván valamennyi kisebbsége, tehát sok-sok millió ember esküszik és amelynek megvalósítását a kisebbségi közvélemény minden nemzetiségi államtól követeli. A kis Észtország gyönyörű, valóban demokratikus önkormányzatot adott kisebbségeinek, hogy kultúrájukat ápolják és fejlesszék s ennek áldásában e szép kis országban minden minoritás részesült amelyhez legalább hatezer lélek tartozik. A csehszlovák köztársaságban ezerszer annyi ember tartozik a kisebbségekhez, mint amennyi Észtországban a kulturális autonómia elnyeréséhez szükséges és mégis ez az álam semmit sem tett, hogy rokonnépünknek ezt a gyönyörű példaadását kövesse. A kormány sokkal hasznosabb munkát végzett volna, ha a retrográd törekvésektől átitatott közigazgatási reform helyett a közoktatás reformjának és a kulturális önkormonyzat javaslatával örvendeztette volna meg az állam lakosságát. 1 magyar nemzeti párt a közigazgatási javaslat ellen Prága, június 30. A magyar nemzeti párt és a vele együttműködő szenességi német párt törvényhozói klubja a mai napon Törköly József dr. szenátor, helyettes klubelnök vezetésével ülést tartott, amelyen a klub elhatározta, hogy a közigazgatási reform törvényjavaslatának ellene fog szavazni, mivel abban csak a demokratikus önkényuralom megvalósításának eszközét látja, ami az igazi demokrácia intézményes megtagadását jelenti, mivel abban a személyes szabadság alkotmányos biztosítékának hatalmi megtámadását, illetve a már megtörtént megtámadások tendenciózus folytatását ismeri fel és végül, mivel a klub arról szerzett kétségtelen bizonyítékot, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogának a javaslatban kifejezésre juttatott negligálása által a kormány a nemzeti egyenjogúság fennen hirdetett programját bizonyítottan megtagadta, cserben hagyta. Különben is a klub a szlovenszkói és ruszinszkói országrészekben ezeréves múlttal bíró és teljes önkormányzatot jelentő megyerendszer alapján áll és a régi megyék visszaállítását követeli. — Ezek után a klub számos adminisztratív kérdést tárgyalt meg. A képviselőház áttért a közigazgatási reform részletes tárgyalására Többségi válság a délutáni órákig — A Bm@g@$yezt ® kai*® 3 £ igym§síi$zterrel — Sp?P9s Rí§ff§Éster ssetísáás és a SBsmoi «ier Laindwarte kinööSésési — Dérŕ r magyar* © risníáció követésével vádolta meg a szlovák néppártot A $savazis aránya 12Ss10O (:) Prága, június 30. A képviselőházijaik eredetileg már ma délelőtt be kellett volna fejeznie a közigazgatási reformjavaslat általános vitáját. német kormánypártok követelései miatt azonban az általános vita befejezésére csak este hét órakor került a sor, mivel a Bund der Landwirte parlamenti klubja nem volt hajlandó mindaddig a vitában és a szavazásban részt venni, amít a követelései teljesítése érdekében folytatott tárgyalások be nem fejeződtek. A tárgyalásokon most már Spina német miniszter is részt vett. Úgy látszik, hogy a németek ez alkalommal sokkal enteroikusabbak és határozottabban léptek fel, mint a múltkor. A koalíció nyolcas bizottsága is foglalkozott ma a Bund der Landwirte követeléseivel. E tanácskozáson Cserny belügyminiszter is részt vett. Értesülésünk szerint ez alkalommal úgy Cserny miniszter, mint Kramár egyaránt kijelentették, hogy a német követelések teljesíthetetlenek. A Bund der Landwirte és a koalíciós pártok, valamint a belügyiminiszter között folyó tárgyalások végre délután 4 órakor befejezést nyertek. Értesülésünk szerint a németek ígéretet haláltak arra, hogy egyes nyelv jogi követeléseiket a törvény végrehajtási rendeletében teljesíteni fogják. Magán a törvényen semmi változtatás nem történik, úgy, hogy a németek követeléseit a törvény keretén belüli nem érvényesítik. A továbbiakban tehát a németek csaknem teljesen Cserny belügyminiszter ígéretére vannak utalva. A Bund der Landwirte parlamenti klubja este 6 órakor ülést tartott, amelyen Spina miniszter részletesen ismertette a hleyzetet. Kijelentette, hogy ha a német kormánypártok nem szavazzák meg a közigazgatási reformjavaslatot, akkor a jelenlegi kormány azonnal lemond és helyét újabb hivatalnokkormány foglalná el. Két hónapon belül pedig újabb parlamenti kormány alakulnia, amelyben a cseh nemzeti szocialisták is helyet foglalnának. A most tárgyalás alatt lévő közigazgatási reformjavaslatot termtészetesen visszavonnák és az új parlamenti kormány ősszel újabb közigazgatási reformjavaslattal jönne a ház elé. Ez a javaslat természetesem sokkal hátrányosabb volna a németekre nézve, mint a mostani, mert hisz annak megalkotásában a cseh nemzeti szocialisták is részt vennének, akik pedig, mint ismeretes, a legnagyobb ellenszenvvel viseltetnek a német követelések teljesítése iránt. Ennek folytán választani kell a két rossz között, de mindenesetre helyesebb, ha a kisebb rosszat, a jelenlegi közigazgatási javaslatot fogadja el a párt. A Bund der Landwirte parlamenti klubja meghajolt Spina miniszter érvelése előtt s elhatározta, hogy ennek alapján a mai ülésen az általános vitáról a részletes vitára való átmenet mellett fog szavazni Az általános vita utolsó szónokai Mahjpetr elnök fél tízkor nyitja meg az ülést és bejelenti, hogy az elnökség a házszabályok 9 §-a alapján Haken kommunista képviselő június 28-án mondott beszédének egyes az állam közbiztonságát veszélyeztető kitételeit törölte. Tárgyi sorozaton szerepel a közigazgastársi reform és választási rend törvényjavaslatának általános vitája. Hrusovszky cseh nemzeti szocialista utal arra, milyen hihetetlen könnyelműen és hazárdul játszik a többség az állam jövőjével. A közigazgatási reformot nem államérdek szülte, hiszen maga a belügyminiszter még nem régen ellenkező véleményen volt. Az 1927. évi belügyminiszteri költségvetés indokolásában maga a miniszter foglalt állást a megyerendszer mellett. Ugyanolyan véleményen volt nemrégen a miniszterelnök is és a legtöbb szlovák képviselő, kivéve a néppártiakat. A javaslat a Szlovák néppárt és a többi koalíciós pártok között létrejött paktumban lelt magyarázatot. A szlovák néppárt a reformot szeparatista céljai kiindulópontjának tekinti. A szónok újból hitvallást tesz az egységes csehszlovák nemzet eszméje mellett. A régi prágai püspökség határai 973-ban a mai Sinovenszkót is magukba foglalták s éppen csehek voltak azok, akik a kereszténységet Magyarországra bevitték. István király vette el a lengyelektől Szlovenszkót és Morvaország egy részét István halála után a cseh politikumoknak ismét sikerült visszaszerezniük Morvaországot, azonban nem Szlovenszkót, amelynek határai azután változatlanul megmaradtak 1918 október 28-ig. Hrusovsky szerint a szlovákok még a XVIII., sőt a XIX. Század első negyedében is a cseh nyelvet ismerték el nemzeti nyelvüknek s csak Bécs és Budapest politikai befolyása révén kezdték a szlovák irodalmat különválasztani. Ez az állam nagyon kicsi ahhoz, hogy föderatív szervezetű állam lehessen. Cáfolja Kramár azon állítását, hogy a magyarok az utolsó pillanatban meg akarták alakítani a „Slovenska Krajinát“. Amikor Hodzsa Budapestről Prágába érkezett, azt mondta, hogy a magyaroknálegyetlen kívánságuk már csak az volt, hogy a Szlovákok a csehszlovák köztársaságban autonómiát kapjanak. A magyarok ezzel akarták megnyerni a szlovákokat és igy vetették el a szlovák Szeparatizmus magvak Szlovenszkó problémája csakis gazdasági és nem nemzeti probléma. (Éles ellenzés a szlovák néppárt részéről) A szlovákok egymás között Az uj reform következtében súlyos ellentétek fognak támadni a kormány és a képviselőtestületek között. Ezután felolvassa Juriga egyik háborús cikkét, amelyben Juriga megáldja a Szlovák katonaságot és hűségéről biztosította a királyt és a magyar hazát. Juriga (közbeszól): Ezeket a cikkeket azért írtam, hogy benneteket, 150 internáltat kiszabadítsam. Hálátlanok! Dérer: Ezt a röpiratot a magyar kormány pénzén adták ki és szétküldtük a katonáknak a frontra. Juriga: Iván, ezt nem állíthatod, hogy én a magyar kormánynak pénzért dolgoztam. Dérer: Tény az, hogy a magyar kormány adta ki a röpcédulát. A szónok szavai elvesznek a nagy lármában, amely a szlovák néppártiak és a cseh