Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-01 / 148. (1482.) szám

,,,,, •**m,M*10 VI. évf. 146. (1482) szám • Péntek 0 1927 július 1 nin?^ázsi Hévente 153150’ A szlovenszkói és ruszinszkoi ellenzéki pártok H Panská UL negyedévre 76, havonta 26Ke;külföldre, .. .. . 1 Í7, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100. Főszerkesztő: politikai napilapiCL Felelős szerkesztő, hivatal: Prága II., *>anská ul 12/IH.­­Te­havonta 34 Ke. 1»*M1 K­TS D7.TTR ANY7 T.ÁRZ.TA FORGACIFI fífi7A lafnn.— RflrnönvcW Hirlan Praha A lejárt váltó (fi.) Prága, június 30. A képviselőház költségvetési bizottságá­nak a múlt év november 10-én tartott ülésén, amikor az iskolaügyi tárca büdzséjéről ta­nácskoztak, H­od­sa Milán igen nagy feltű­nést keltett nyilatkozatokat tett. Kijelentette,­ hogy az iskola önkormányzatának jelenlegi­ formája elavult és reformra szorul. A minisz­­­ter véleménye szerint ugyan legtermészete­­­sebb volna, ha a szükséges változtatásokat a­ nagy­ megyei törvénnyel egyidőben hajtanák­ végre (akkor még a közigazgatási reformról nem volt szó és a történelmi országokban is be akarták vezetni a nagymegyei rendszert), de mivel e fontos kérdés megoldása ily módon haladékot nem tűr, a­z iskolai önkormányzat­­ reformját úgy a járásokban, mint az egyes or­szágokban mielőbb meg kell valósítani. Ezek­ az okok késztették az iskolaügyi minisztert annak kijelentésére, hogy Szlovéneken még az 1926. évben, de legkésőbb az 1927. eszten­dő elején, a történelmi országokban pedig 1927 július 1-ével be fogják hozni a reformot. Hódosának ezt az expozéját akkor szél­­­tében-hosszában úgy kommentálták, hogy a miniszter a kulturális autonómia megvalósí­tásán dolgozik és a kisebbségi közvélemény is bizakodó várakozással tekintett a beharango­zott javaslat elé. Mi is úgy fogtuk fel az isko­laügyi miniszter úr kijelentéseit, hogy azok megerősítését jelentik annak, amit egyik kol­légája, Sidinkó már egy évvel ezelőtt kilátás­­­ba helyezett a minoritásoknak. Srdinkó ugyanis közvetlenül a választások előtt, mint­ a költségvetés főelőadója nyilvánvalóan a­ kormányelnök hozzájárulásával azt a nyilat­­­­kozatot tette zárószavában, hogy a kulturális­­önkormányzatról abban a formában, amint azt­, Spina, akkor még ellenzéki képviselő java­solta, igen­is lehet beszélni. Időközben Spina­­ maga is tagja lett a csehszlovák kormánynak­­ és így plauzibilisnak látszott, hogy az új ka­binet magáévá tette az ő javaslatáig és Hód­­­­zsát, mint az iskolaügyi tárca képviselőjét , bízta meg ennek az elhatározásnak a nyilvá­­­­nossággal leendő közlé­sével. Teltek, múltak a hónapok a költségvetési­­ bizottság amaz emlékezetes ülése óta. Vártuk, egyre vártuk, hogy a­z iskolaügyi miniszter úr­­ a nemzetgyűlés elé terjeszti beígért javasla­­­­tát, vagy legalább is annak alapgondolatairól , tájékoztatja a nagy nyilvánosságot, hogy ál­­­lást foglalhasson e rendkívül fontos kérdés­­hez- De Hodzsa Milán, akinek a munka köz­­­tudomás szerint nem a legerősebb oldala, a­­ füle botját sem mozgatta és a kisebbségi sajtó­­ ismételt sürgetése ellenére sem készítette elő­­­ a várva várt javaslatot. Ámbátor ősszel még azt mondotta, hogy az iskolaügyi önkormány­­­zatot legtermészetesebb volna az új közigaz­­­­gatási rendszerrel egyidőben bevezetni, még­­­­is a legalkalmasabb időpontot: a közigazga­­­­tási reform javaslatának benyújtását engedte­­ elmúlni anélkül, hogy ugyanakkor a kulturá­­­­lis önkormányzat megvalósításához szüksé­­­­ges lépéseket is megtette volna. A közigazga­tási reformot a képviselőház már majdnem­­ letárgyalta, de a kulturális önkormányzatra vo­natkozó javaslatnak még híre-hamva sincsen Sőt mi több: a miniszter úr a nyilvánosság­­ előtt azt a kötelező ígéretet tette, hogy július 1-én az iskolai önkormányzat épülete már tető­­ alatt lesz és íme, holnap már július 1-ét mu­tat a naptár és semmi a világon nem történt, amiből arra lehetne következtetni, hogy az is­­­­kolás rendszer terén valami változás készül. Régen elszoktunk attól, hogy a miniszteri, , , ígéreteket készpénznek vegyük. Régóta tud­­­­juk, hogy minálunk az ígéreteknek, még haj i hét pecsétet is ütöttek rájuk, vajmi, kevés ér­­­­tékünk van. De amit e téren Hodzsa Milán úr produkált, annak még a csehszlovák köztár­saságban sincsen párja. A miniszter úr fix terminust jelent be, még­pedig nem egy ma­gánbeszélgetés formájában, hanem a törvény­­hozás palotájában és ez a terminus elérke­zik anélkül, hogy akárcsak a legkisebb lépés is történt volna a miniszteri ígéret teljesíté­se érdekében. Mi azonban nyilvántartjuk a határnapokat és bemutatjuk az esedékes vál­tót. És mivel a miniszter úr nem tud fizetni, elveszti hitelképességét nemcsak a mi sze­münkben, de az egész ország előt!­A kulturális autonómia azonban nem olyan gondolat, amelyet ily apró csalafintasá­gokkal el lehetne temetni. A kulturális au­tonómia ma már olyan eszme, amelyre Euró­pának úgyszólván valamennyi kisebbsége, te­hát sok-sok millió ember esküszik és amely­nek megvalósítását a kisebbségi közvélemény minden nemzetiségi államtól követeli. A kis Észtország gyönyörű, valóban demokratikus önkormányzatot adott kisebbségeinek, hogy kultúrájukat ápolják és fejlesszék s ennek áldásában e szép­ kis országban minden mi­noritás részesült amelyhez legalább hatezer lélek tartozik. A csehszlovák köztársaságban ezerszer annyi ember tartozik a kisebbségek­hez, mint amennyi Észtországban a kulturá­lis autonómia elnyeréséhez szükséges és még­is ez az álam semmit sem tett, hogy rokon­­népünknek ezt a gyönyörű példaadását kö­vesse. A kormány sokkal hasznosabb munkát végzett volna, ha a retrográd törekvésektől átitatott közigazgatási reform helyett a közok­tatás reformjának és a kulturális önkormon­y­­zat javaslatával örvendeztette volna meg az állam lakosságát. 1 magyar nemzeti párt a közigazgatási javaslat ellen Prága, június 30. A magyar nemzeti párt és a vele együttműködő szenességi német párt törvényhozói klubja a mai napon Törköly József dr. szenátor, helyettes klubelnök vezetésével ülést tartott, amelyen a klub elhatározta, hogy a közigazgatási reform tör­vényjavaslatának ellene fog szavazni, mivel abban csak a demokratikus önkényuralom megvalósításának eszközét látja, ami az igazi demokrácia intézményes megtagadását je­lenti, mivel abban a személyes szabadság alkotmányos biztosítékának hatalmi megtáma­dását, illetve a már megtörtént megtámadások tendenciózus folytatását ismeri fel és végül, mivel a klub arról szerzett kétségtelen bizonyítékot, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogának a javaslatban kifejezésre juttatott negligálása által a kormány a nemzeti egyenjogúság fennen hirdetett programját bizonyítottan megtagadta, cser­ben hagyta. Különben is a klub a szlovenszkói és ruszinszkói országrészekben ezeréves múlttal bíró és teljes önkormányzatot jelentő megyerendszer alapján áll és a régi megyék visszaállítását követeli. — Ezek után a klub számos adminisztratív kérdést tárgyalt meg. A képviselőház áttért a közigazgatási reform részletes tárgyalására Többségi válság a délutáni órákig — A Bm@g@$yezt ® k­a­i*® 3 £ igym§síi$zterrel — Sp?P9s Rí§ff§Ést­er ssetísáás és a SBsmoi «ier Laindwarte kinööSésési — Dérŕ r magyar* © risníáció követésével vádolta meg a szlovák néppártot A $savazis aránya 12Ss10O (:) Prága, június 30. A képviselőházijaik eredeti­leg már ma délelőtt be kellett volna fejeznie a közigazgatási reformjavaslat általános vitáját. német kormánypártok köve­telései miatt azonban­­ az általános vita befejezésére csak este hét órakor került a sor, mivel a Bund der Landwirte parla­menti klubja nem volt hajlandó mindaddig a vitá­ban és a szavazásban részt venni, amít a követelései teljesítése érdekében folytatott tárgyalások be nem fejeződtek. A tárgyalásokon most már Spina német miniszter is részt vett. Úgy látszik, hogy a németek ez alkalommal sokkal enteroikusab­­bak­ és határozottabban léptek fel, mint a múltkor. A koalíció nyolcas bizottsága is foglalkozott m­a a Bund der Landwirte követeléseivel. E tanácskozá­son Cserny belügyminiszter is részt vett. Értesü­lésünk szerint ez alkalommal úgy Cserny minisz­ter, mint Kramár egyaránt kijelentették, hogy a német követelések teljesíthetetlenek. A Bund der Landwirte és a koalíciós pártok, valamint a belügyiminiszter között folyó tárgyalá­sok végre délután 4 órakor befejezést nyert­ek. Értesülésünk szerint a németek ígéretet haláltak arra, hogy egyes nyelv jogi követeléseiket a tör­vény végrehajtási rendeletében teljesít­eni fogják. Magán a törvényen semmi változtatás nem törté­nik, úgy, hogy a németek követeléseit a törvény keretén belüli nem érvényesítik. A továbbiakban tehát a németek csaknem teljese­n Cserny belügy­miniszter ígéretére vannak utalva. A Bund der Landwirte parlamenti klubja este 6 órakor ü­lést tartott, amelyen Spina minisz­ter részletesen ismertette a hleyzetet. Kijelentette, hogy ha a német kormánypártok nem szavazzák meg a közigazgatási reformjavaslatot, akkor a je­lenlegi kormány azonnal lemond és helyét újabb hivatalnokkormány foglalná el. Két hónapon be­lül pedig újabb parlamenti kormány a­lakulnia, amelyben a cseh nemzeti szocialisták is helyet fog­­lalnának. A most tárgyalás alatt lévő közigazgatási reformjavaslatot ter­mtészetesen visszavonnák és az új parlamenti kormány ősszel újabb közigazgatási reformjavaslattal jönne a ház elé. Ez a javaslat természetesem sokkal hátrányo­sabb volna a németekre nézve, mint a mostani, mer­t hisz annak megalkotásában a cseh nemzeti szocialisták is részt vennének, akik pedig, mint ismeretes, a legnagyobb ellenszenvvel viseltetnek a német követelések teljesítése iránt. Ennek foly­tán választani kell a két rossz között, de minden­esetre helyesebb, ha a kisebb rosszat, a jelenlegi közigazgatási javaslatot fogadja el a párt. A Bund der Landwirte parlamenti klubja meghajolt Spina miniszter érvelése előtt s elhatá­rozta, hogy ennek alapján a mai ülésen az általá­nos vitáról a részletes vitára való átmenet mellett fog szavazni Az általános vita utolsó szónokai Mahjpetr elnök fél tízkor nyitja meg az ülést és bejelenti, hogy az elnökség a házsza­bályok 9 §-a alapján Haken kommunista kép­viselő június 28-án mondott beszédének egyes­ a­z állam közbiztonságát veszélyeztető kitételeit törölte. Tárgyi sorozaton szerepel a köziga­zg­astársi reform és választási rend törvényjavaslatának általános vitája. Hrusovszky cseh nemzeti szocialista utal arra, milyen hihetetlen könnyelműen és ha­­zárdul játszik a többség az állam jövőjével. A közigazgatási reformot nem államérdek szülte, hiszen maga a belügyminiszter még nem régen ellenkező véleményen volt. Az 1927. évi belügyminiszteri költségvetés in­dokolásában maga a miniszter foglalt állást a megyerendszer mellett. Ugyanolyan vélemé­nyen volt nemrégen a miniszterelnök is és a legtöbb szlovák képviselő, kivéve a nép­pártiakat.­­ A javaslat a Szlovák néppárt és a­­ többi koalíciós pártok között létrejött paktum­ban lelt magyarázatot. A szlovák néppárt a reformot szeparatista céljai kiindulópontjának tekinti. A szónok újból hitvallást tesz az egységes csehszlovák nemzet eszméje mellett. A régi prágai püspökség határai 973-ban a mai Sino­­venszkót is magukba foglalták s éppen cse­hek voltak azok, akik a kereszténységet Ma­gyarországra bevitték. István király vette el a lengyelektől Szlovenszkót és Morvaország egy részét István halála után a cseh politikumok­nak ismét sikerült visszaszerezniük Morva­országot, azonban nem Szlovenszkót, amely­nek határai azután változatlanul megmarad­tak 1918 október 28-ig. Hrusovsky szerint a szlovákok még a XVIII., sőt a XIX. Század első negyedében is a cseh nyelvet ismerték el nemzeti nyel­vüknek s csak Bécs és Budapest politikai be­folyása révén kezdték a szlovák irodalmat kü­lönválasztani. Ez az állam nagyon kicsi ahhoz, hogy föderatív szervezetű állam lehessen. Cáfolja Kramár azon állítását, hogy a magya­rok az utolsó pillanatban meg akarták alakí­­­tani a „Slovenska Krajinát“. Amikor Hodzsa Budapestről Prágába ér­kezett, azt mondta, hogy a magya­rok­­n­ál­­egyetlen kívánságuk már csa­k az volt, hogy a Szlovákok a csehszlovák köztársaságban autonómiát kapjanak. A magyarok ezzel akarták megnyerni a szlo­vákokat és igy vetették el a szlovák Szepara­tizmus magvak Szlovenszkó problé­mája csakis gazdasági és nem nemzeti probléma. (Éles ellenzés a szlovák néppárt részéről) A szlovákok egymás között Az uj reform következtében súlyos ellen­tétek fognak támadni a kormány és a képvi­selőtestületek között. Ezután felolvassa Juriga egyik háborús cikkét, amelyben Juriga megáldja a Szlo­vák katonaságot és hűségéről biztosította a királyt és a magyar hazát. Juriga (közbeszól): Ezeket a cikkeket azért írtam, hogy benneteket, 150 internáltat kiszabadítsam. Hálátlanok! Dérer: Ezt a röpiratot a magyar kor­mány pénzén adták ki és szétküldtük a kato­náknak a frontra. Juriga: Iván, ezt nem állíthatod, hogy én a­ magyar kormánynak pénzért dolgoztam. Dérer: Tény az, hogy a magyar kormány adta ki a röpcédulát. A szónok szavai elvesznek a nagy lármá­ban, amely a szlovák néppártiak és a cseh

Next