Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-01 / 199. (1533.) szám

A hontalanok ügye az interparlamentáris konferencián Medinger szenátor az állampolgársági kérdés rendezéséért s a kisebbségek jogainak kodifikálásáért — A csehszlovák delegáció nyilatkozata Trianon érinthetetlenségéről Paris, augusztus 31. Az in­terparla­mentá­ris unió tegnapi teljes ülése a napirend 4. é 5. pontját, a nemzetközi jog kodifikálásánál tárgyalását kezdette meg. A szempontjából igen jelentékeny kisebbségei felszólal­ás hangzott el Medinger dr. csehszlovákiai né­met szenátor­­ részéről. Medinger dr., aki a nemzetközi fórumokon évek sora óta harcol az állampolgársági kérdés megoldásáért és a hontalanok érdekében, ebben a felszólalásá­ban is figyelmeztette az interparlamentáris uniót, hogy a kodifikálás alkalmával gondolni kell a hontalanokra, akiknek semmiféle állampolgárságuk nincs, to­vábbá azokra, akiknek kettős állampol­gárságuk van. A kérdéssel kapcsolatban rámutat arra, hogy az osztrák-magyar monarchia egykori állami alkalmazottai­nak ezrei és ezrei pusztulnak éhen, mert állampolgárságuk rendezetlensége miatt még a legcsekélyebb nyugdíjhoz sem tudnak hozzájutni. A szónok továbbá követeli, hogy az összes nemzeteknek jogait egységes jogi alapon kell biztosítani és hogy a ki­sebbségeknek jogait, amelyeknek védel­mével a népszövetség van megbízva, a népjogba föl kell venni. A kisebbségek­nek képviseletet kell nyerniük a nemzet­közi jog kodifikálását sogban.előkészítő bizott­A vita továbbá folyamán a magyar delegáció vezetője, Berzeviczy Albert dr. válaszolt Fio­­rescu román delegátus beszédére a Románia és Magyarország között a magyar optánsok körül még mindig fen forgó vitára vonatkozó­lag. Berzeviczy kijelenti, hogy az a román szemrehányás, amelyet amiatt emeltek, hogy a magyarok ezt a­­ kérdést itt is felhozták, nem állhat meg, mert Románia az ügyet nem akarta a nép­­szövetség elé vinni és a népszövetségből való kilépéssel­­ fenye­getőzött, ha a népszövetség döntése nem Ro­mánia javára esik. A bizottságok által előterjesztett indít­ványok elfogadásával­­ befejeződött az általá­nos vita. A jelentkezett szónokok a szerve­zeti szabályok szerint nyilatkozatukat írás­ban terjesztették be. Ezek között szerepel Hrusovszky csehszlovák képviselőnek nyilat­kozata is, amely­ lényegében a­­ következőket mondja: “ A csehszlovák csoport csatlakozik a vezértitkárság jelentéséhez, amennyiben kü­lönösen azt a megállapítását méltányolja, hogy az 1924. évi genfi jegyzőkönyv eszméi a jelenlegi politika számára világító tornyot jelentenek. A vezér­titkár ledöntésében a figyelmet ráirányítja az irritációs központok­ra. Valóban létezik ilyen irritációs központ nemcsak egy, hanem több is. És ha ilyenek vannak, ez azért van, mert a jogot vélemé­nyekkel helyettesítik és­­ különösen a kisebbségi kérdéseket meg a békeklauzulákat igen gyakran hozzák szőnyegre. Nagyon jól ismerjük azt a számos nehézsé­get, amelyek a kisebbségi kérdések összes részleteinek kielégítő szabályozását akadá­lyozzák. Csehszlovákiában teljes erővel ezek­nek békés megoldása érdekében dolgozunk. Ami Heler dr. szenátor nyilatkozatát illeti, elegendő megjegyeznem azt, hogy Csehszlo­vákiának legjelentékenyebb nemzeti kisebb­sége — a német kisebbség — másfél éve nemcsak a kormány­többségnek a részese, hanem a kormányban is két miniszterrel van képviselve, akiknek kezében fontos tárcák vannak.­­ Ami a magyar kisebbségeket illeti, azok sem panaszkodhatnak. A magyar­ok Csehszlovákiában aránylagosan több népiskolával bírnak, mint magában Ma­gyarországon. Ilyen körülmények között jogosan várhatjuk, hogy Csehszlovákia nemzeti kisebbségei tel­jesen lojálisan viselkedjenek az állammal szemben. Nagyon megelégedettek volnánk, ha másutt hasonló módon járnának el a szlo­vák kisebbségekkel szemben.­­ Ami az irritáció másik okát illeti, úgy hisszük, hogy a békeszerződések klauzuláit már tisz­tán jogi szempontokból is respektálni kell. Az itt jelenlévő Zoch püspök ék én kijelent­jük a szlovákok nevében, hogy a mi szempontunkból a Magyarországgal való határ igazságosan és véglegesen rendezve van. Ezeket a határokat a nagyköveti tanács aján­latára hosszas megfontolás és több mint egy évig tartó beható tanulmányozás után állapí­totta meg a békekonferencia. A népszövet­ség d­eformálációs bizottsága, amelynek élén egy angol állott és amelyben egy magyar tag is volt, a helyszínen pontosan tanulmányozta a határvonalat, állapításokra jutott.A bizottság igazságos meg­— Magyarország, éppen úgy, mint Cseh­szlovákia, aláírta és ratifikálta a békeszerző­dést és meg kell jegyeznünk, hogy Magyar­­ország a nemzetközi kölcsön megszerzéséért indított akcióban kijelentette, hogy a béke­­szerződéseket tiszteletben tartja. Azon az ál­lásponton vagyunk, hogy Középeurópában a jelenlegi határvona­lak a legjobban felelnek m­eg a népek igényeinek és a nyugodt fejlődés lehető­ségét teljes mértékben biztosítják. Készek vagyunk arra, hogy az összes népek­kel békésen, együtt dolgozz­unk és kívánjuk, hogy a világ ezen részén minden nép élvezze a békés együttes munkának jótéteményeit. Az, hogy amit a népek boldogságáért és sza­badságáért teremtettek, most megváltoztas­sák, meg­semmisíttessék, a konfliktust jelen­tené. Mi csehszlovákok a béke mellett fogla­lunk állást, mi nem akarunk háborút, ha szi­lárdan .Határozottak vagyunk is földünket megvédeni. A béke érdekében arra figyel­meztetünk, hogy nagyon érdemhozó volna in­kább a béke megszilárdításán dolgozni, mint az irritációs centrumokat meghallgatni. az Megnyílt az újonnan épült islamis­ram Stadtpark, Wilson pályaudvarral szemben % ■'*> *> s'■-SÁSUrÁk'*. ' Xí-íAa. A balti állam és­ szövetsége lengyel ®rsság elleni Lettország és Litvánia egyöntetűen lép föl s vámunióra is hajlandók Varsó, augusztus 31. A krakói Kurjer Dudzienny rigai jelentés szerint közli, hogy Cielens lett külügyminiszternek Woldemaras litván miniszterelnökkel folytatott leg­utóbbi konferenciáján főleg a lengyel-litván viszony kérdését tárgyalták meg. A litván külügyminiszternek sikerült Cielens külügyminisztert lengyel országellenes politikája számára megnyerni és megszerezte azt a biztosítékot, hogy Lettország a jövőben a Len­gyelországra vonatkozó ügyekben Litvániával teljes egyetértésben jár el.­­Woldemaras ezekért a külpolitikai koncessziókért messzemenő gazdasági engedményeket tesz és kész Litvánia és Lettország közt a vámunió megkötésére is. A lap ehhez a jelentéshez hozzá­fűzi, hogy Németország politikája, amely a szovjettel közösen a balti államoknak úgy­nevezett kis blokkját akarja létrehozni Lengyelország ellen irányuló éllel, végre siker­rel járt. ■BMggggg Csizi Jód-Bróm gyógyfürdő Ajánlva: érelmeszesedés­, ideg, csont-, bőr-, mirigy- és izületi bajoknál f­olyva, izzadmányok, hüdések, angolkór, fförvély- s­ór és vérszegénységnél stb. Jóafürdők hidegvizkurák, fénykezelés. Otthoni ivó- és fü­rdőkurák Prospektust küld a Fü­rdőigazgatásig Csizfürdő—Cirkapele Briand a békeszeritések tiszteletben tartásában látja a béke útját A jobboldali lapok szerint Briand elveszteti a békét Francia­országgal - Loebe a német-francia közeledés három állomásáról Pár­is, augusztus 31. Az interparlamen­táris unió tiszteletére rendezett banketten Briand hosszabb beszédet mondott. A parla­menteknek feladatát különösen a jelen vi­szonyok között rendkívül nehéznek tartja s éppen ezért nagy elégtétellel kell üdvözölnie azt az egyesülést, amely a határokon át a né­pek parlamentjei között érintkezést és békés kiegyenlítődést keres. Az interparlamentáris unió munkájának gyümölcsei már örvendete­sen tapasztalhatók a világ közvéleményének befolyásolásában. Az unió előkészíti a talajt a kormányok munkájára és rendkívül ked­vező módon egészíti ki a népszövetséget, amennyiben számos pszichológiai elem mo­rális támogatását biztosítja számára. — A népszövetség — kiált fel Briand — a népek számára a legmagasabb politi­kai és jogi fórum, de határozatainak ereje elsősorban az emberiség hozzá­járulásában rejlik. A népszövetség értékét nem szabad a kriti­kák által lerombolni, belátásra bírtak, hogy A nehéz órák arra a az általános biztonsági protokollum he­lyett kisebb realitásokkal is be kell érni. Ma már az is nagy haladás, ha az egyezmé­nyek olyan rendszerét dolgozták ki, amely a konfliktusoknak kitett országok között a hadi erőszak helyébe a jogot helyezi. Szilárdan elhatározott arra­, hogy ezen a­z után a locarnói szerződés összes aláíróival együtt tovább halad előre. A béke ereje teljes mértékben a béke­­szerződések hatékonyságába vetett biza­lomban rejlik és ezért, ha a népek a béke jótéteményét akarják élvezni, a békeszerződéseket respektálniuk kell. A népeknek morális törvénnyé kell tenni azt az elvet, hogy egy papiroshatár, vagyis egy konvencionálisan megállapí­tott határ szent és sérthetetlen és ezt minden hátsó gondolat nélkül tisztelet­ben kell tartani. Briand hangsúlyozta továbbá, hogy a népek békéjére törekvő munkája nem könnyű. Kri­tikáknak van kitéve, amelyek a nehéz körül­­mények között különösen sértőek. Aki a bé­kének szolgál, egész lényét a béke szolgála­tába kell állítania. Inkább magára vállalja azt a vádat, hogy nem jó patrióta, mintsem abbahagyja törekvéseit. Aki a béke érdekét akarja szolgálni, el kell készülnie, hogy két fronton is kell harcolnia, egyrészt honfitársainak előítéleteivel szemben, másrészt a külföld bizalmatlanságával szemben. A béke útja egyáltalán nem a legkevesebb­­ ellenállás útja, de éppen ennek az ellen­állásnak kell az államférfiakat és politikuso­kat nagyobb munkára ösztönöznie. A jelen pillanatban ugyanis a béke nemcsak a nem­zetek közti­ békét jelenti, hanem a szociális békét is, mint a legjobb barrikádot, amely mögött a civilizáció a polgárháborúval, a barbársággal és az anarchiával szemben vé­­dekezhetik. — Uraim és hölgyeim — fejezte be Briand beszédét —, poharamat a világbéke tiszteletére emelem. Briand-it beszéde után minden oldalról hosszas, percekig tartó üdvözlésben részesí­tették. Utána Ultzka prelátus, német biro­dalmi képviselő emelkedett szólásra, aki a következőket mondta: “ A nemzeti és nemzetközi törekvések nem mondanak ellent egymásnak, sőt ha he­lyesen fogjuk fel őket, egymást elősegítik. Jó nemzetközi viszonylatokra van szükség, hogy saját nemzetünket is föntarthassuk és előre vihessük. Békét akarunk a jelen szá­mára és a jövő számára. Arra törekszünk, hogy a felnövő nemzedéket a béke*szereteté­ben neveljük. A német nép túlnyomó több­ségében becsülettel áll alakult szent szövetségben.a béke fentartására Páris, augusztus 31. Amíg a baloldali sajtó Briand tegnapi beszédét minit a francia nép nagy többségének érzéskifejeződését dicséri, több lap heves támadásban részesíti a francia külügyminisztert fejtegetései miatt. Az Avenir kijelenti, hogy Briand jól tudja, hogy Locarno politikája Franciaországban mindig növekvő bizalmatlanságot vált ki, mert Locarno nem a békét, hanem a feltétlenül bekövetkező Briand igen gyakran beszél háborút jelenti­ patriotizmusá­ról. Franciaországban senki sem kételkedik ebben, de egy nagy ország külpolitikáját nem le­het csupán szándékokkal vezetni, még ha azok a legjobbak is. A csalatkozás még nem jelenti az árulást, de gyakorla­­latilag ez következik belőle. Már 1917-ben is Briand megbeszéléseket ve­zetett be az ellenséges hatalmakkal, amelyek miatt Franciaország könnyen elveszthette volna a háborút. Akkor idejében húzták meg a hurkot a nyakán és most is kívánatos lenne idejében megszabadulni tőle, mert az a szándéka, hogy Francia­­országgal elveszíttesse a békét. Páris, augusztus 31. Loebe, a birodalmi gyűlés elnöke, a Petit Párisien egy munka­társával folytatott beszélgetésében kifejtette, hogy a francia-német megegyezés első állo­mását a kereskedelmi szerződés aláírása jelenti, a második állomás a Rajnavidék teljes kiürítése lesz, a harmadik és utolsó állomás pedig az lesz, ha Német­ország és Franciaország nem fog egy­mástól többé semmit sem követelni, ha­nem együttesen látnak hozzá az új fel­adatok megoldásához. Az újságírónak arra a kérdésére, hogy mi­képpen gondolkodik Loebe a német keleti határok kérdésében, kifejtette, hogy a német birodalom a locarnói megegye­zésben a jelenlegi keleti határokat nem­ ismerte el. Azonban Németországban csak egy vélemény van a német keleti határok megváltoztatásának kérdésében, hogy ennek békés módon, a népszövetség útján kell végbemennie. Ha ez még nem lehetséges, a kérdést félre kell tolni, örvendetes lenne, ha a német­francia kereskedelmi szerződésre német­­lengyel szerződés következnék. A csatlakozási kérdésre vonatkozólag ki­jelentette, hogy a csatlakozási mozgalomnak a híve, azonban ezt is csak békés úton lehet megvalósítani. Csankajsek Európába utazik? Páris, augusztus 31. A Petit Párisién je­lenti Hong-Kongbólé Egy Shanghaiból érke­ző francia gőzös két utasának közlése szerint a gőzösön egy titokzatos utas tartózkodik, akiről azt hiszik, hogy Csankajsekkel azonos. A kínai tábornok Európába készül. SiqueurRako/* M/v ruma LiKeRy­ uc-spoi. GÖMÖRÍ • RUM­e $• U KOft G Va­r. R]­ü -ROZNAVA­Mandarin • Cacao - Dió-Créme - Cherry Triple-Sec — Curacao — Karlsbadl késáru „Késmárki kiállítáton arany éremmel kitüntetve'' .A Nemzetközi Dunakttilizáton­ arany éremmel kitűnt^

Next