Prágai Magyar Hirlap, 1927. november (6. évfolyam, 249-273 / 1583-1607. szám)

1927-11-01 / 249. (1583.) szám

lg*-- - ^ Mai számunk 1 © ©!«8aí ^V^" SZ^m * * 1927 november 1 Előfizetési év: évente m félévre 150, A szlovenszkói és mszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztő: ^ my­lU Pansk^ullC. negyedévre 76, havonta 26 Ké, külföldre: .. .. .­­j *2, II. emelet. Telefon: 30311 isiaap­évente 400, félévre 200, negyedévre 100. Főszerkesztő: pOlltlKdl TlCLpiidplCL Felelős szerkesztő, hivatal: Prága II., Panskáull2/IH.—­Te­havonta 34 Ke. Ejtyes szám­ára 1*20 Ke DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA !efon:303il. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Sk kUfisiminb^riHa kSn-ii j a naJ<ia«e!a!flS8iy © kaft NAreta siffrhwsett távirat, ásít a Kiilsyiminissterbim «ib © 3- fejtett—Ai orou keraiAny nagy fontosságot !NiaiAMlkrtt áalán esetleges arass © nessfásiölánafc Prága, október 31. A Csehszlovák Táv­irati Iroda ma délelőtt közzétette azokat az orosz okmányokat, melyek alapján Gajd­a volt tábornok ellen megindították a fegyel­mi eljárást. Három okmányról Be­nes külügy­miniszter tett említést a szenátusiban elmon­dott expozéjával kapcsolatban hozzá intézett kérdésre. Benes kijelentette, hogy a külügy­minisztérium 1920-­ban besifrirozta Csicseirin külügyi népbiztosnak a szovjet prágai keres­kedelmi missziójának elnökéhez intézett sif­­rírozott táviratait. Ezekben a táviratokban­­ szó volt Gajdta tábornokról is. „A Gajdával való össze­köttetésnek nagy fontos­­ítás»ot tulajdonítunk** A táviratok teljes szövege a következő: Sürgöny, 1920 október 24-ről. Rádió­­gramm Petrin 3019-25. X. 345. szám. Hillersomn mission russe Prague. Még nem tudtunk dönteni arról, hogy megengedjük-e Gajdénak Moszkvába való utazását. Azonban előre értesítem önt, hogy a vele való összeköttetésnek nagy jelentősé­get tulajdonítunk és kérjük, hogy ezt az ös­­­szeköttetést minden erejével támogassa és segítségére legyen, azonban föltétlenül vis­­­sza kell tartani őt a szibériai utazástól. A baloldal felé való hajlandóságát elő kell se­gíteni, a Kolcsáktól és a többi szélső­jobb­­old­altól való eltávolodása is kiaknázandó. A csehszlovák légionáriusok és Kolcsakék kö­zötti egyenetlenkedés siettette az utóbbiak­nak velünk szemben való elbukását és kellő napfényre hozta a K­ol­csak -féle ellenforrada­lom igazi ábrázatát. A légionáriusok egy ré­sze már rájött és kezdte megérteni hivatá­sát és a szovjetköztársaság igazi értelmét. Ezt az állapotot (hangulatot) támogatni kell, kifejezendő, hogy értékeljük a létrejött for­dulatot s törekedni kell a következmények kiaknázására. Csicserin: „A kezdeményezés Teilegramim 1920, © tőle induljon ki“ október 27. Rádió­­gremim Petrán 3032. szám. Hilterison mission russe Prague. Gajda meghívása ide részünkről nem ajánlatos, de ha ő maga fordul hozzánk azzal az ajánlattal, hogy idejön, ez ellen nem lesz ellenvetésünk, az engedély biztosítva van. Azonban érdekes volna előbb megtudni, milyen lesz az ő ajánlata részünkre; az ő ré­szére nekünk nincs ajánlatunk s bevárjuk, ő mit mond. Gondoskodjék arról, hogy a kez­deményezés ne tőlünk, hanem őtőle induljon. Csicserin:­­ (Megfejtve 1926 szeptember 11-éf.­) Krakovjeckij a szovjet szolgálatában Telegraaim 1920 október 7-é­ő­l. Feladó Hillersson Pragiuie. Címzett: Csicsei­in,­ Mosz­kva. Elküldve 1920 október 7. (Megfejtve 1921 novemberiében.) Kérem megtenni idejében a szükséges intézkedléseket Kraíkovjeckijn­ek feleségestül és gyermekestül, valamint adjutánsának, Mo­­lotkovszkinak Oroszországba való sürgős beutazására. Német és észt vízum hiányában Viaíl­ivasatokból valló útjukon Prágában re­kedtek. Útleveleik Vitemsziki­j és Marten­s névre szólnak. A szovjet kormány iránti hűségükről mélyen meg vagyok győződve. Számos bizonyítékom van rá. (Golubova részére: Mért nem ir senki Revaton, Rigán keresztül? Levin.) — Hiller­­son. A távirati iroda ehhez az utolsó sürgöny­höz a következő felvilágosítást közli: Ez a távirat Krakovjeckijre és Molot­­kovszkira vonatkozik, akik a Gajda elleni v­á".rint Gajda összeköttetését közvetítet­ték. Krakojeckij 1920 őszén jött­­ Szibériából Prágába mint antibolsevista s Prágában­­ szovjet szolgálatába állt. Ma tárgyalják újból Gajda fegyelmi ügyét Gajda ügyének újabb tárgyalása külön­­b­épp ma reggel kezdődött a nemzetvédel­mi minisztérium fellebbezési bizottsága előtt, amelynek elnöke Járni tábornok, tagjai pe­dig Vorh­osiek, Antony, Polanik és Fajfr tá­bornokok. A vádat Komarek hadbíró-ezre­des képviseli, Gajdát pedig Csechovsky dr. ír . Pro­mredes védi. Az ünnepi szavakhoz ! (fi.) Prága, október 31. A köztársaság elnöke, mint minden év­ben, úgy ezidén is terjedelmes és programa­­tikus jelentőségű beszédben válaszolt a mi­niszterelnöknek az állami ünnep alkalmával hozzáintézett üdvözlő szavaira. Vannak e be­szédnek részei, mint például a cseh értelmi­­­ségre vonatkozók, amelyek csak a cseh nem­­­zethez szólnak és nekünk nem lehet fölada­­­ ránk, hogy ezekre reflektáljunk. Jogunk, sőt kötelességünk ellenben, hogy megjegyzéseket­­ fűzzünk az államfő ünnepi nyilatkozatának­­ ama kijelentéseihez, amelyeket az állam vala­mennyi polgárának, illetőleg a külföldi köz­vélemény címére adresszált. Így vélünk lég­­­­­obban megfelelni a köztársasági elnök úr an­­­­nak az intelmének, hogy a demokrácia dis­z­kusszió. Úgy hisszük, hogy nem tévedünk, ha azt­ állítjuk, hogy a köztársasági elnök úrnak a­­ csehszlovák földreformot dicsőítő panegyri­ j­kusa válasz akar lenni azokra a kritikákra,­­ amelyekben ezt a mi véleményünk szerint is el­hibázott alkotást kiváló nyugateurópai poli­tikusok, publicisták és jogtudósok mindunta­lan részesítik. A csehszlovák köztársaság el­nöke polemizál azzal az állítással, hogy a cseh­szlovák földreform ellenkezik a magántulaj­donjognak a civilizált államokban általánosan elismert elvével és azt a tételt állítja föl, hogy a csehszlovák agrárreform voltaképpen kon­zervatív alkotás. Bármennyire is csábító vol­na vitába bocsátkozni a konzervativizmus lé­nyegéről és kifejteni, hogy mit értünk mi e fogalom alatt, egy újságcikk szűk kerete ezt nem engedi meg nekünk és ezért csupán arra szorítkozunk, hogy az államfő néhány konk­rét állításához egy-két szerény megjegyzést fűzzünk. Az elnök úr a többi között arra hivat­kozott, hogy a földreform következtében né­­­­hány száz birtokos helyett több mint félmillió kisember szerzett magántulajdont. Ez kétség­telenül így van, amint dőreség volna tagadni, hogy a földreformnak, ha nem is olyan mér­tékben, amint azt rajongói hiszik, voltak tisz­teletreméltó szociális céljai és üdvös hatásai is. Ezzel szemben azonban tény az is, hogy az agrárreform végrehajtása során a szociális szempont erősen háttérbe szorult a nemzeti szempont mellett és hogy a birtokosoktól el­vett földet gyakran nem a helyi lakosság föld­­éhségének csillapítására használták föl, ha­­­­nem — legalább magyar vidékeken — idege­­­nek letelepítésére és politikai érdemek jutal­mazására. A magyar nép ennek folytán a földreform szociális áldásaiban úgyszólván egyáltalán nem részesült. Ez az az ok, amiért mi a legjobb akarattal sem tehetjük a magun­kévá azt az érvelést, hogy a csehszlovák állam világtörténelmi jelentőségű szociális refor­mot alkotott, amidőn a birtokosoktól egészen minimális kártérítés ellenében vette el föld­jüket. Mert mindenki, aki nem az elméletek elefántcsonttornyában, de a gyakorlati élet reális talaján él, tisztában van azzal, hogy az úgynevezett szabadkézből való eladás, amely­re az elnök úr céloz, távolról sem jelenti azt, mintha ezekben az esetekben a birtok átru­házása „önként”” és „kölcsönös megegyezés alapján 11 ment volna végbe, mert hiszen tud­valevő, hogy a földhivatal ilyenkor is olyan vevőt jelölt ki és olyan árat szabott meg, aki és amely neki a legjobban megfelelt. Külpolitikai tekintetben Masaryk G. Ta­másnak az a kijelentése volt a legérdekesebb, a""ópa háború utáni szervezetének rész­let őleg korrektúráról lehet beszélni, de­­­ tárgyilagos és igazságos, nem pedig agl­­yrikus formában kell történnie. A köztársa­­ági elnök úr tehát körülbelül ugyanazt a gon­dolatot emelte ki, amelyet a képviselőház kül­ügyi bizottságában néhány nappal ezelőtt Be­­­­nes, az ő leghűségesebb munkatársa és tanít­ványa fejtett ki, amidőn — ő, aki eddig az or­todoxok fanatizmusával hirdette Versailles, Saint Germaine és Trianon megmásíthatatlan voltát — meglepetésszerűen elismerte, hogy a békeszerződéseket ő sem tekinti tökéletes al­kotásoknak és azok megváltoztatása a népszö­vetségi paktum 19. cikkelye alapján igenis el­képzelhető. A csehszlovák állam e legmaga­sabb funkcionáriusai tehát, ha talán más sza­vakkal is, de ugyanazt mondják, amit mi már évek óta hirdetünk, őszinte szívvel örülünk ennek és csak azt sajnáljuk, hogy az elnök úr ünnepi beszédében nem jelölte meg világosan azokat az utakat és módokat, amelyeket jár­hatóknak tart. Az egyik mondatban ugyanis azt mondja, hogy „a korrektúrákra1s irányuló tárgyalásokat állam és állam között kell meg­indítani, míg a következő mondat már arra lát­szik utalni, hogy egy esetleges megegyezés­nek a népszövetség égisze alatt és a népszö­vetségi akta alapján kell bekövetkeznie. Az egyik helyen az államfő megkapó erővel és hévvel hirdeti, hogy tisztességes­­ és becsületes emberek a legnehezebb kérdésekben is meg tudnak egyezni, míg a másik helyen megint az a régi szólam tér vissza, hogy a békeszerző­déseket papírrongyoknak tekinteni semmi­esetre sem lehet. Masaryk G. Tamás, az emel­kedett szellemű filozófus ismét megbecsülhe­tetlen szolgálatot tehetne az igazságnak, ha azt, amire október 28-án csak röviden és kissé homályosan célzott, bővebben fejtené ki és magyarázná meg. Loewen báró svéd követ, a prágai diplo­máciai kar doyenjének üdvözlő beszédére adott válaszában a köztársaság elnöke talá­lóan utalt arra, hogy az elmúlt évben a cseh­szlovák államnak bizonyos belpolitikai nehéz­ségekkel kellett megküzdeni. Ő maga is jól látja tehát, hogy mégsem megy itt minden a hígjobb rendben. Ugyanez a gondolat tér vis­­­sza az elnök úrnak Svehla miniszterelnökhöz intézett válaszbeszédében, ahol is az államfő szükségesnek tartja, hogy a köztársaság tize­dik esztendejében felülvizsgálat tárgyává kell tenni mindazt, amit az állami igazgatásban ed­dig végeztek. Rendkívül bölcs és követésre­­­­ méltó szavak! Ha egy város jubilálni készül, kitatarozzák, kijavítják és kifestik a házakat, amerre az ünnepi menet el fog vonulni. A cseh­­szlovák köztársaság is jubileumra készül: jö­vőre ünnepli fönállásának tizedik évforduló­ját. Itt az ideje, hogy hozzá­fogjanak a tata­rozáshoz, de nemcsak Prágában, ahol az ün­nepségek legnagyobb része le fog folyni, ha­nem Szlovenszkó és Ruszinszkó minden hely­ségében, az isten háta mögött fekvőket sem ki­véve. Az állam legmagasabb funkcionáriusa kiadta a jelszót, hogy azokat a hibákat, ame­lyeket eddig elkövettek, a jövő esztendőben küszöböljék ki. Ki tagadhatná, hogy különö­sen az államnak a Morvától keletre és a Kár­pátoktól délre fekvő területein az állam igaz­gatása hibát hibára halmozott. A magyarság állandóan figyelmeztette a kormányt az elkö­vetett baklövésekre, de nem hallgattak rá, sőt államellenességgel vádolták figyelmezteté­seiért. Most az állam legfőbb funkcionáriusa hangsúlyozza annak szükségét hogy alapos re­­­ víziót csináljanak. Kérdés azonban, hogy kö­­­­vetni fogják-e az államfő utasításait? Maximilian Hard­en meghalt Zürich, október 31. Maximilian Harden, a neves berlini publicista, ma a svájci Montaná­­ban, ahol gyógyulást keresett, bronchitisben 66 éves korában meghalt. Harden, akit ere­detileg Witkowskynak hívtak, 1861 október 20-án született Berlinben. Mint publicista óriási feltűnést keltett Apostata álnév alatt megjelent essayivel, amelyekkel a politikai és szellemi életet ostorozta. Később a Zukunft cí­mű folyóirat alapításával növelte hírnevét. Bismarck bukása után heves kampányt folyta­tott ama kíméletlen rendszer ellen, mely a nagy államférfiút eltávolította politikai szín­teréről. Az utóbbi időben szintén erős vitában állott különböző politikai és irodalmi szemé­lyiségekkel. Genf, október 31. Maximilian Harden holttestét ma Lausanneba fogják átvinni, ahonnan a hozzátartozók a koporsót Német­országba kísérik. öt orvos fáradozott a nagy­beteg német n­ő körül, azonban betegsége annyira előrehaladott volt, hogy nem tudták megmenteni.

Next