Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-01 / 26. (1653.) szám

Mai számunk 10 oldal ^ ^ ^ SI^m * **_**^® * február 1 tnnM£SM5S«KBM^!35MBlM55BBB >•* 1*—i ■ n • «o^*aim—» Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám­ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja felelős szerkesztő: CZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II, Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó­­hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Te­lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Prah­a A református szlovák etiStás megye kiri­sa A pozsonyi egyetemes református zsinat szombati ülésén a szlovák­ egy­házmegye felállításáról szóló tör­vényjavaslat vitáját Péter Mihály zsi­nati jegyző, a tiszáninneni egyházke­rület püspökhelyettese az alábbi köz­érdekű beszéddel vezette be, amely a fontos kérdésnek úgy egyházi, mint nemzeti vonatkozásait tökéletesen megvilágítja. Nem ringatom magam abban a remény­ben, hogy változtatni fogok a szlovák egyház­megye kérdésével kapcsolatos helyzeten, de mégis felszólalok. Először is visszapillantást vetek a múltra. Az a vidék, ahol most a szlo­vák kálvinisták laknak, valamikor színma­­gyar volt. Régen ugyanis nem­ volt nemzeti­ségi kérdés. Nem törődtek vele. Már Szent István azt az intelmet intézte a fiához, hogy legerősebb ország az, amely sokfajta népből áll, így vált az a vidék is szlovákká- De hogy a reformáció kezdetén magyar volt, ar­ra nézve igen sok bizonyítékot tudnék fel­sorolni. Azonban csak három dokumentumot említek meg. Gálszécsi István, annak a vi­déknek a reformátora magyar nyelven írta a műveit. Ha a vidék népe szlovák lett volna, nem cselekszik így, mert a reformációnak az volt az elve, hogy mindig a nép nyelvén szó­laljon meg. A régi okiratokban a dűlők ne­vei mind magyarok. Már­pedig a dűlőknek a nép adott nevet. A harmadik dokumentum az, hogy az ott élő szlovák kálvinisták neve jó részben még ma is magyar. Most rátérek arra, hogy a kormány milyen okból kívánta a szlovák egyházmegye felállítását. Azért, mert — amint mondotta nekem egy hivatalos szer­él­y — a magyar papok a szlovákok kö­zött nem tudtak elég buzgóságot kifejteni, a hitéletet emelni nem voltak képesek és hogy a magyar papok magyarosították a szlováko­kat. Ami az elsőt illeti, a szlovák kálvinista ma is igen buzgó egyházi tag. Az elnemzet­­lenítést meg úgy végezték, hogy a hívek ma is megtartották nyelvüket és nemzetiségüket. Amint a tizennyolcadik század elején meg­történt az, hogy az egykor magyar kálvinis­ták szlovákokká lettek, gondoskodtak szlo­vák énekeskönyvek és egyéb szlovák vallá­sos könyvek kiadásáról. Ez tehát a feleletünk a kormány vádjaira. De érintenem kell a ma­gyar kálvinisták elszlovákosításának a kér­dését is. Az a vidék mindig bele volt kap­csolva az erdélyi szabadságharcokba s ez nagy vérveszteséggel járt. Az 1720. évi sta­tisztika egy és félmillió magyarról beszél. Az elpusztult jobbágyok helyére tehát a felvi­dékről ruténeket hoztak le a kálvinista föl­desurak. S megtörtént az, hogy amig a lehe­­ hozott rutének kálvinistákká lettek, addig a magyar kálvinisták a körülöttük hullámzó szláv áradatban elmerültek s elvesztették nyelvüket. Innen van a sok rutén és magyar nevű kálvinista. Most érinteni akarom azt az eljárást, ahogy a kormány a szlovák egyházmegye fel­állítása kérdésében eljár. Mikor Léván zsi­natot tartottunk, a kormány követelte a szlo­­­vák egyházmegye felállítását, de mi erre az­­­zal feleltünk, hogy a zsinatpresbiteri rend szerint felülről kiadott diktátumok alapján, nem járhatunk el. Épp ezért magát a népet­ kell megkérdezni. Ez meg is történt mind­­­járt a zsinat után. És a gyülekezeteknek a­­ nagy többsége a szlovák egyházmegye ellen­ nyilatkozott. Most itt van előttünk a kormány parancsa, hogy tizenkét egyházat sorozzunk be a szlovák egyházmegyébe. Ámde, ha a népakarat a döntő a kormány előtt, miért nem veszi azt figyelembe? Össze tudja ezt­­ egyeztetni a demokrácia jelszavával és a mi zsinatpresbiteri rendszerünkkel? Menjünk tovább. A kormány javaslata­­i j­bán az van mondva, hogy a szlovák egyház­­­megyében magyar istentiszteletet nem lehet­ tartani, hanem az ott lakó kisebbség elmehet a legközelebbi magyar gyülekezetbe, ha is­­­tenigét akar hallgatni. Szóval visszatért a XVII. század, amikor voltak artikuláris he­lyek és csak ott vehetett részt a református ember az istentiszteletekben, így például a lasztoméri Szemerék, vagy a pályini 45 ma­gyar család nem hallgathatja Isten igéit ma­gyar nyelven abban a templomban, melyet ők emeltek, abban a gyülekezetben, amely­ben a lelkészi és tanítói fundációkat ők te­remtették meg, hanem ha úgy tetszik, elme­hetnek a tőlük húsz kilométernyire fekvő Deregnyőbe. Még egyszer hangoztatom, hogy nem előre, hanem hátra, retrogád irányban haladunk, ha e javaslatot elfogadjuk. Egy szempontot ki akarok még emelni. E javaslat értelmében az egyházakat meg­szavaztató küldöttség fele egyházi, a másik fele kormányember. Ez egy lehetetlen hely­zetet teremt A mi református egyházunk a mi legbelsőbb ügyeinkbe való ilyen beavat­kozást nem ismer. Az 1790—91. 26. t.-c. meg­engedi, hogy a zsinaton kormánybiztos le­gyen, de ott is csak passzív szereppel. Ám, hogy az egyházi gyűléseinket ő vezesse, ez egy abszurdum. Hyesmi a református egyház nen­-százéves történetében soha elő nem for­dult. Még súlyosabb kihívás az, hogy kor­mányemberek fogják meghatározni, melyik községbe szállnak ki. És ha az 1921. évi sta­tisztika alapján fognak kiszállni, akkor el­mehetnek például a színmagyar Deregnyőbe is, hisz itt is negyven százalék szlovák van a statisztika szerint. Hogy azután e népsza­vazást micsoda agitáció fogja megelőzni, azt jól tudhatjuk. Én e javaslatot úgy tekintem, mint amelyik magyarságunk szempontjából a sírunkat fogja megásni. Kívánom azért, hogy ítéleteiben módosíttassák. A ké­pviseletház visszautalta a bizottságokhoz a kényiszermunka­­telepekről szóló javaslatot Prága, január 31. A képviselőház a mai nap folyamán folytatta a kényszermunka­­te­lepek létesítéséről szóló törvényjavaslat vi­táját. A ház holnap délután is ülésezik. Ez­után csak­­ a jövő hét szerdáján fog újból ös­­­szeü­lni és egy- vagy kétnapos vitában letár­gyalja a régi nyugdíjasok illetményeinek rendezésére vonatkozó törvényjavaslatot. A mai ülést M­alypetr elnök délután fél négy órakor nyitotta meg. Gáti József dr. kommu­nista képviselő­­ élesen bírálja a kényszer­­m­u­nk­a­telep­­ek­rő­l szóló törvényjavaslatot. Pártja nevében javasolta, hogy a törvény­­javaslat határozottan mondja ki, hogy a kényszermunkatelepeken nem politikai bűnösöket elhelyezni­ lehet Miután a többség a módosítást a bizottság­ban már leszavazta, világos, hogy a törvény a politikai bűnösökre fog vonatkozni. Paterd? dr. (cseh nemzeti szocialista) rá­mutat arra, hogy az eredeti kezdeményező javaslat, amit az agráriusok nyújtottak be, relatíve sokkal liberálisabb volt a jelenlegi­nél. A kezdeményező javaslatnak célja az volt, hogy a tényleges munkakerülőket és javíthatatlan bűnösöket helyezzék el a kény­szermunkatelepeken. A mostani szövegezés teljesen ellentét­ben áll a liberalizmussal és a demo­kráciával. Ezután Kaoliniamne (német szociáldemo­krata képviselőnő) szólalt fel, aki hasonló szellemben beszélt.­­ Koberg (német nemzeti párti) felszólalá­­sa után Králik és Rybár előadók javasolják a törvényjavaslatnak visszautalását az alkotmányjogi és költségvetési bizott­sághoz. A ház egyhangúlag elfogadta ezt a javaslatot. Ezután második olvasásban elfogadták a csendőrtörvényt, majd mentelmi tszveket in­téztek el. A képviselőház legközelebbi ülése szerdán délután egy órakor lesz. A szociálpolitikai bizottság ülése Prága, január 31. A szociálpolitikai bi­zottság ma délelőtt 10 órától délutm 4 óráig tárgyalta a régi nyugdíjasokról szóló tör­vényjavaslatot és hosszú vita után azt el is fogadta. Csurik elnök egyúttal bejelentette, hogy a Schiessl volt miniszter által benyúj­tott akkori nyugdíjbiztosításról szóló javas­latot a kormány visszavonta és egészen új törvényjavaslatot fog beterjeszteni a Háznak, hogy Romániának nem kell tartania Magyar­­országtól, mert Itália semmi szin alatt nem támogatná Magyarországnak Románia elleni akcióját, sőt azt egyenesen lehetetlenné ten­né. A lap szerint Mussolini kifejtette Titu­­lescunak, hogy erre a szempontra Bethlen gróf magyar miniszterelnököt világosan figyelmeztette a szerződés megkötése alkal­mával. A Cuvantul arról is ír, hogy Romániá­­­­nak minden külön kívánságát teljesítették­­ Rómában. Titulescu Bratianu miniszter­­­elnöknek azonnal jelentést küldött, amely­­­­­ben rendkívüli megelégedéssel számol be római eredményeiről. A bukaresti Lupta jelentése szerint a kisantant kormányai megállapodtak már ab­ban, hogy­ milyen formában teszik meg­­ diplomáciai lépésüket a szentgotthárdi affér­­ ügyében. Elhatározták, hogy a kisantant ál­­­­lamai a népszövetségtől szolidárisan fognak­­ felvilágosítást kérni Magyarország állítólagos­­ titkos fegyverkezéséről. Párisi jelentés arról számol be, hogy Korányi Frigyes báró a hét végén Budapest­­­­re utazik és jelentést fog tenni a szentgott­­i bárdi affér párisi visszhangjáról és Titulescu­­ párisi útjának részleteiről is tájékoztatást­­ fog nyújtani, ezenkívül az értékpapírhamisi­­tás ügyében is részletes jelentést tesz. Fon­­­­tos kérdés ugyanis, hogy mily összegű kár­­­­térítés összegére perelje a magyar kormány ,­ Blumensteint. , I Titulescu elhalasztotta párisi útját Tovább folytatja római tárgyalásait­­ Magyarország és Románia viszonya Róma, január 31. Titulescu román kül­­­ügy­miniszternek hétfőn este kellett volna út­ j­ját folytatnia Párisba. A külügyminisztert azonban meglep­etésszerűleg az utolsó órá­ban megváltoztatta szándékát. Titulescu ugyanis még egynéhány fontos látogatást aka­rt elintézni és felkereste Rocco, Fedor- Volmi mini­s­zt­ereket, valamint a sze­­nátus és a­­ kamara elnökét. Az újabb megbeszélések következtében Titulescu valószínűleg csak csütörtökön indul el Párisba. Párisi politikai körökben úgy vélekednek, hogy Titulescu Rómában a szentgotthárdi eset ügyében nagyon engedékenynek mutat­kozott, még­pedig elsősorban azért, hogy megnyerje Mussolinit a román pénz­ügyek szanálására. Egyes párisi lapok még azt is lehetségesnek tartják, hogy­­ Románia fokozatosan egészen el fog válni a ki­santanttól. A politikai körök mindenesetre nagy érdek­lődéssel várják Titulescunak Párisba való érkezését. Nagyon érdekes cikket ír a bukaresti­­ Cuvantul Titulescunak római tárgyalásaival­ kapcsolatban. A lap szerint a tárgyalás legfontosabb eredménye Mussolininak nyilatkozata volt az olasz­magyar szerződés ügyében. A szerződéssel szemben a kisantant államai a nagy bizalmatlansággal viseltettek, mert ezt szerződést nemcsak egyszerű barátsági szerződésnek tartották, hanem abban Olasz­ország támogatását vélték fölfedezni M­agyar­­ország területi igényeire vonatkozólag. A Mussolini és Titulescu közötti megbeszélé­­sekiben az olasz miniszterelnök kijelentette, i—h [UNK] [UNK] [UNK]—mwihiiiwu—uhi inr­im 'i i1 iMiiiii­ i'iHiir­mi'HiHiuiii i Benes expozéja MiszQI Prága, január 31. A képviselőház kül­ügyi bizottsága szerdán délelőtt 3 órakor ülést tart, amelyen Benes külügyminiszter nagy expozét fog tartani a külpolitikai hely­zetről 1 A vahabiták s az iráni csapatok véres harca Basra, január 31. Ibn Akhvan sejk veze­tésével Jaharak város közelében a vahabiták újból berontottak az iáni területre. A tá­madó csapatok 300 tevésből és 100 lovasból állottak. A vahabiták igen sok lakost lemé­szároltak és tevében meg más állatban nagy zsákmányra tettek szert. Azonnal tevés és gyalogos csapatok indultak üldözésükre és egy 30 autó­n haladó osztag Koveitnél beérte a vahabitákat. Heves ütközetre került a sor, amelyben mindkét fél nagy veszteségeket szenvedett A koveiti uralkodócsalád három tagja is megsebesült s egyikük bele is halt sérüléseibe. A koveiti csapatok visszaszerez­ték az elrabolt zsákmányt. Mexikó javaslatát visszautasította a pánamerikai kongresszus Havanna, január 31. A pánamerikai kongresszus bizottsága nagy szótöbbséggel visszautasította Mexikó azon javaslatát, hogy az unió elnökségében a vezérigazgatói tiszt­séget az amerikai államok betűrendi sor­rendben, felváltva töltsék be. i Telefonforgalom London és Budapest között London, január 31. Hivatalosan jelentik,­­hogy Anglia és Budapest között a telefonös­­­szeköttetés február elsejétől kezdve megin­­­­dul«

Next