Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)
1928-02-01 / 26. (1653.) szám
Mai számunk 10 oldal ^ ^ ^ SI^m * **_**^® * február 1 tnnM£SM5S«KBM^!35MBlM55BBB >•* 1*—i ■ n • «o^*aim—» Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes számára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja felelős szerkesztő: CZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II, Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Telefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha A református szlovák etiStás megye kirisa A pozsonyi egyetemes református zsinat szombati ülésén a szlovák egyházmegye felállításáról szóló törvényjavaslat vitáját Péter Mihály zsinati jegyző, a tiszáninneni egyházkerület püspökhelyettese az alábbi közérdekű beszéddel vezette be, amely a fontos kérdésnek úgy egyházi, mint nemzeti vonatkozásait tökéletesen megvilágítja. Nem ringatom magam abban a reményben, hogy változtatni fogok a szlovák egyházmegye kérdésével kapcsolatos helyzeten, de mégis felszólalok. Először is visszapillantást vetek a múltra. Az a vidék, ahol most a szlovák kálvinisták laknak, valamikor színmagyar volt. Régen ugyanis nem volt nemzetiségi kérdés. Nem törődtek vele. Már Szent István azt az intelmet intézte a fiához, hogy legerősebb ország az, amely sokfajta népből áll, így vált az a vidék is szlovákká- De hogy a reformáció kezdetén magyar volt, arra nézve igen sok bizonyítékot tudnék felsorolni. Azonban csak három dokumentumot említek meg. Gálszécsi István, annak a vidéknek a reformátora magyar nyelven írta a műveit. Ha a vidék népe szlovák lett volna, nem cselekszik így, mert a reformációnak az volt az elve, hogy mindig a nép nyelvén szólaljon meg. A régi okiratokban a dűlők nevei mind magyarok. Márpedig a dűlőknek a nép adott nevet. A harmadik dokumentum az, hogy az ott élő szlovák kálvinisták neve jó részben még ma is magyar. Most rátérek arra, hogy a kormány milyen okból kívánta a szlovák egyházmegye felállítását. Azért, mert — amint mondotta nekem egy hivatalos szerély — a magyar papok a szlovákok között nem tudtak elég buzgóságot kifejteni, a hitéletet emelni nem voltak képesek és hogy a magyar papok magyarosították a szlovákokat. Ami az elsőt illeti, a szlovák kálvinista ma is igen buzgó egyházi tag. Az elnemzetlenítést meg úgy végezték, hogy a hívek ma is megtartották nyelvüket és nemzetiségüket. Amint a tizennyolcadik század elején megtörtént az, hogy az egykor magyar kálvinisták szlovákokká lettek, gondoskodtak szlovák énekeskönyvek és egyéb szlovák vallásos könyvek kiadásáról. Ez tehát a feleletünk a kormány vádjaira. De érintenem kell a magyar kálvinisták elszlovákosításának a kérdését is. Az a vidék mindig bele volt kapcsolva az erdélyi szabadságharcokba s ez nagy vérveszteséggel járt. Az 1720. évi statisztika egy és félmillió magyarról beszél. Az elpusztult jobbágyok helyére tehát a felvidékről ruténeket hoztak le a kálvinista földesurak. S megtörtént az, hogy amig a lehe hozott rutének kálvinistákká lettek, addig a magyar kálvinisták a körülöttük hullámzó szláv áradatban elmerültek s elvesztették nyelvüket. Innen van a sok rutén és magyar nevű kálvinista. Most érinteni akarom azt az eljárást, ahogy a kormány a szlovák egyházmegye felállítása kérdésében eljár. Mikor Léván zsinatot tartottunk, a kormány követelte a szlovák egyházmegye felállítását, de mi erre azzal feleltünk, hogy a zsinatpresbiteri rend szerint felülről kiadott diktátumok alapján, nem járhatunk el. Épp ezért magát a népet kell megkérdezni. Ez meg is történt mindjárt a zsinat után. És a gyülekezeteknek a nagy többsége a szlovák egyházmegye ellen nyilatkozott. Most itt van előttünk a kormány parancsa, hogy tizenkét egyházat sorozzunk be a szlovák egyházmegyébe. Ámde, ha a népakarat a döntő a kormány előtt, miért nem veszi azt figyelembe? Össze tudja ezt egyeztetni a demokrácia jelszavával és a mi zsinatpresbiteri rendszerünkkel? Menjünk tovább. A kormány javaslatai jbán az van mondva, hogy a szlovák egyházmegyében magyar istentiszteletet nem lehet tartani, hanem az ott lakó kisebbség elmehet a legközelebbi magyar gyülekezetbe, ha istenigét akar hallgatni. Szóval visszatért a XVII. század, amikor voltak artikuláris helyek és csak ott vehetett részt a református ember az istentiszteletekben, így például a lasztoméri Szemerék, vagy a pályini 45 magyar család nem hallgathatja Isten igéit magyar nyelven abban a templomban, melyet ők emeltek, abban a gyülekezetben, amelyben a lelkészi és tanítói fundációkat ők teremtették meg, hanem ha úgy tetszik, elmehetnek a tőlük húsz kilométernyire fekvő Deregnyőbe. Még egyszer hangoztatom, hogy nem előre, hanem hátra, retrogád irányban haladunk, ha e javaslatot elfogadjuk. Egy szempontot ki akarok még emelni. E javaslat értelmében az egyházakat megszavaztató küldöttség fele egyházi, a másik fele kormányember. Ez egy lehetetlen helyzetet teremt A mi református egyházunk a mi legbelsőbb ügyeinkbe való ilyen beavatkozást nem ismer. Az 1790—91. 26. t.-c. megengedi, hogy a zsinaton kormánybiztos legyen, de ott is csak passzív szereppel. Ám, hogy az egyházi gyűléseinket ő vezesse, ez egy abszurdum. Hyesmi a református egyház nen-százéves történetében soha elő nem fordult. Még súlyosabb kihívás az, hogy kormányemberek fogják meghatározni, melyik községbe szállnak ki. És ha az 1921. évi statisztika alapján fognak kiszállni, akkor elmehetnek például a színmagyar Deregnyőbe is, hisz itt is negyven százalék szlovák van a statisztika szerint. Hogy azután e népszavazást micsoda agitáció fogja megelőzni, azt jól tudhatjuk. Én e javaslatot úgy tekintem, mint amelyik magyarságunk szempontjából a sírunkat fogja megásni. Kívánom azért, hogy ítéleteiben módosíttassák. A képviseletház visszautalta a bizottságokhoz a kényiszermunkatelepekről szóló javaslatot Prága, január 31. A képviselőház a mai nap folyamán folytatta a kényszermunkatelepek létesítéséről szóló törvényjavaslat vitáját. A ház holnap délután is ülésezik. Ezután csak a jövő hét szerdáján fog újból összeülni és egy- vagy kétnapos vitában letárgyalja a régi nyugdíjasok illetményeinek rendezésére vonatkozó törvényjavaslatot. A mai ülést Malypetr elnök délután fél négy órakor nyitotta meg. Gáti József dr. kommunista képviselő élesen bírálja a kényszermunkatelepekről szóló törvényjavaslatot. Pártja nevében javasolta, hogy a törvényjavaslat határozottan mondja ki, hogy a kényszermunkatelepeken nem politikai bűnösöket elhelyezni lehet Miután a többség a módosítást a bizottságban már leszavazta, világos, hogy a törvény a politikai bűnösökre fog vonatkozni. Paterd? dr. (cseh nemzeti szocialista) rámutat arra, hogy az eredeti kezdeményező javaslat, amit az agráriusok nyújtottak be, relatíve sokkal liberálisabb volt a jelenleginél. A kezdeményező javaslatnak célja az volt, hogy a tényleges munkakerülőket és javíthatatlan bűnösöket helyezzék el a kényszermunkatelepeken. A mostani szövegezés teljesen ellentétben áll a liberalizmussal és a demokráciával. Ezután Kaoliniamne (német szociáldemokrata képviselőnő) szólalt fel, aki hasonló szellemben beszélt. Koberg (német nemzeti párti) felszólalása után Králik és Rybár előadók javasolják a törvényjavaslatnak visszautalását az alkotmányjogi és költségvetési bizottsághoz. A ház egyhangúlag elfogadta ezt a javaslatot. Ezután második olvasásban elfogadták a csendőrtörvényt, majd mentelmi tszveket intéztek el. A képviselőház legközelebbi ülése szerdán délután egy órakor lesz. A szociálpolitikai bizottság ülése Prága, január 31. A szociálpolitikai bizottság ma délelőtt 10 órától délutm 4 óráig tárgyalta a régi nyugdíjasokról szóló törvényjavaslatot és hosszú vita után azt el is fogadta. Csurik elnök egyúttal bejelentette, hogy a Schiessl volt miniszter által benyújtott akkori nyugdíjbiztosításról szóló javaslatot a kormány visszavonta és egészen új törvényjavaslatot fog beterjeszteni a Háznak, hogy Romániának nem kell tartania Magyarországtól, mert Itália semmi szin alatt nem támogatná Magyarországnak Románia elleni akcióját, sőt azt egyenesen lehetetlenné tenné. A lap szerint Mussolini kifejtette Titulescunak, hogy erre a szempontra Bethlen gróf magyar miniszterelnököt világosan figyelmeztette a szerződés megkötése alkalmával. A Cuvantul arról is ír, hogy Romániának minden külön kívánságát teljesítették Rómában. Titulescu Bratianu miniszterelnöknek azonnal jelentést küldött, amelyben rendkívüli megelégedéssel számol be római eredményeiről. A bukaresti Lupta jelentése szerint a kisantant kormányai megállapodtak már abban, hogy milyen formában teszik meg diplomáciai lépésüket a szentgotthárdi affér ügyében. Elhatározták, hogy a kisantant államai a népszövetségtől szolidárisan fognak felvilágosítást kérni Magyarország állítólagos titkos fegyverkezéséről. Párisi jelentés arról számol be, hogy Korányi Frigyes báró a hét végén Budapestre utazik és jelentést fog tenni a szentgotti bárdi affér párisi visszhangjáról és Titulescu párisi útjának részleteiről is tájékoztatást fog nyújtani, ezenkívül az értékpapírhamisitás ügyében is részletes jelentést tesz. Fontos kérdés ugyanis, hogy mily összegű kártérítés összegére perelje a magyar kormány , Blumensteint. , I Titulescu elhalasztotta párisi útját Tovább folytatja római tárgyalásait Magyarország és Románia viszonya Róma, január 31. Titulescu román külügyminiszternek hétfőn este kellett volna út jját folytatnia Párisba. A külügyminisztert azonban meglepetésszerűleg az utolsó órában megváltoztatta szándékát. Titulescu ugyanis még egynéhány fontos látogatást akart elintézni és felkereste Rocco, Fedor- Volmi minisztereket, valamint a szenátus és a kamara elnökét. Az újabb megbeszélések következtében Titulescu valószínűleg csak csütörtökön indul el Párisba. Párisi politikai körökben úgy vélekednek, hogy Titulescu Rómában a szentgotthárdi eset ügyében nagyon engedékenynek mutatkozott, mégpedig elsősorban azért, hogy megnyerje Mussolinit a román pénzügyek szanálására. Egyes párisi lapok még azt is lehetségesnek tartják, hogy Románia fokozatosan egészen el fog válni a kisantanttól. A politikai körök mindenesetre nagy érdeklődéssel várják Titulescunak Párisba való érkezését. Nagyon érdekes cikket ír a bukaresti Cuvantul Titulescunak római tárgyalásaival kapcsolatban. A lap szerint a tárgyalás legfontosabb eredménye Mussolininak nyilatkozata volt az olaszmagyar szerződés ügyében. A szerződéssel szemben a kisantant államai a nagy bizalmatlansággal viseltettek, mert ezt szerződést nemcsak egyszerű barátsági szerződésnek tartották, hanem abban Olaszország támogatását vélték fölfedezni Magyarország területi igényeire vonatkozólag. A Mussolini és Titulescu közötti megbeszélésekiben az olasz miniszterelnök kijelentette, i—h [UNK] [UNK] [UNK]—mwihiiiwu—uhi inrim 'i i1 iMiiiii i'iHiirmi'HiHiuiii i Benes expozéja MiszQI Prága, január 31. A képviselőház külügyi bizottsága szerdán délelőtt 3 órakor ülést tart, amelyen Benes külügyminiszter nagy expozét fog tartani a külpolitikai helyzetről 1 A vahabiták s az iráni csapatok véres harca Basra, január 31. Ibn Akhvan sejk vezetésével Jaharak város közelében a vahabiták újból berontottak az iáni területre. A támadó csapatok 300 tevésből és 100 lovasból állottak. A vahabiták igen sok lakost lemészároltak és tevében meg más állatban nagy zsákmányra tettek szert. Azonnal tevés és gyalogos csapatok indultak üldözésükre és egy 30 autón haladó osztag Koveitnél beérte a vahabitákat. Heves ütközetre került a sor, amelyben mindkét fél nagy veszteségeket szenvedett A koveiti uralkodócsalád három tagja is megsebesült s egyikük bele is halt sérüléseibe. A koveiti csapatok visszaszerezték az elrabolt zsákmányt. Mexikó javaslatát visszautasította a pánamerikai kongresszus Havanna, január 31. A pánamerikai kongresszus bizottsága nagy szótöbbséggel visszautasította Mexikó azon javaslatát, hogy az unió elnökségében a vezérigazgatói tisztséget az amerikai államok betűrendi sorrendben, felváltva töltsék be. i Telefonforgalom London és Budapest között London, január 31. Hivatalosan jelentik,hogy Anglia és Budapest között a telefonösszeköttetés február elsejétől kezdve megindul«