Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-01 / 51. (1678.) szám
I Mai nAmunk 12 ® f«Sa ̇ ( MVf ^ ^1678^cÍm *#***1**11 W28 márCIU*1 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyén számára 1*20 Kő A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Fejelős ^esxte: DZU&WYl LÁSZLÓ FORGÁCS GÉM Szerkesztőség: Prága IU Panská ulice 12, IL emelet Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága IL, Panská ul 12/NIL — Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Chamberlain pozíciója Mussolini szilárdsága következtében megingott a népszövetségben A kisantant államférfik nyárról súlyos komplikációkat várnak Középeurópában Magyarország visszautasítja Csang Li jogisulatlan közEnaivatkozását Budapest, február 29. A magyar Képviselőház külügyi bizottsága csütörtökön délután a szentgotthárdi affér ügyéel foglalkozott. Walko Lajos dr. külügymiszter hosszabb beszédet mondott, amiben részletesen kifejtette a magyar korány álláspontját. Hangsúlyozta, hogy a szengotthárdi affér a vasútszabályzatok értelmét bonyolíttatott le. A hadianyag megsemmizése a jogi és hites szakértők jelenlétében történt meg. Magyarország szomszédai a apSzövetségi paktum 143. cikkelyében foglet invesztigációs eljárást akarják ráhúzni a testre A szabályok értelmében az invesztigáció tárgyát, kereteit, csupán a népszövetségi tanács határozhatja meg és a tanács határozata alapján hajthatja végre. Mindaddig, amíg egy ilyen tanácsi határozat nincsen, a magyar kormányt teljes akciószabadság illeti és őt semmiféle kötelezettséggel terhelni nem lehet, felelősségre vonni ebben az ügyben tett intézkedéseiért senkinek sem áll jogában. Tehát egyetlen államnak, így a népszövetségi tanács elnökének sem volt meg az a joga, hogy a magyar kormánnyal szemben bármiféle igényt támasszon. Ha ez másképpen lenne, az alaptalan feljelentések jól kiépített rendszerével az egész közigazgatást és az ország egész gazdasági életét meg lehetne bénítani, ami az állami szuverenitás súlyos kárát jelentené. Ez okból szükség volt arra, hogy a kormány a csehszlovák és jugoszláv kormányoknak januári jegyzékében foglalt kívánságát, miszerint a lefoglalt hadianyag az elrendelendő invesztigáció érdekében érintetlenül maradjon, a leghatározottabban visszutasítsa. A tanács elnökének sincs több joga, mint a tanács bármely más tagjának. Kétségtelen tehát, hogy a tanácselnöknek arra sincs joga, hogy az invesztigációs eljárás indítványozása esetén bármiféle előzetes intézkedést tegyen, így fogja fel az ügyet a nemzetközi sajtó is. Csupán egyes lapok szeretnék az affért felhasználni egy precedens megteremtésére, amelyet azután más államokkal szemben is hasznosan használhatnának fel. Egészen más lenne az eset, ha közvetlen háborús veszedelem forogna fenn. Ebben az esetben, azonban kizárólag csupán ebben az esetben lehet a népszövetségi paktum II. szakaszára való utalással a népszövetségi tanács elnökének az előzetes intézkedéseket megtennie.Magyarország lefegyverzését a trianoni békeszerződés rendelte el Ez a szerződés azonban arra is rámutat, hogy a központi hatalmak leszerelése után általános leszerelésnek kell bekövetkeznie. Teljes joggal számíthattunk tehát arra, hogy leszerelésünk nem lesz egyoldalú. Az általános leszerelésből azonban idáig semmi se lett. Bármennyire egyoldalúaknak és igazságtalanoknak tekintjük a leszerelésre vonatkozó határozatokat, Magyarország mégis lelkiismeretesen alávetette magát azoknak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a leszelés ellenőrzését kicsinyes és sértő módon lehessen vele szemben gyakorolni Az invesztigációs jog gyakorlását fontos "ecsetekre vonatkozásban nagy gonddal nyúzták elő, azonban nem abból a célból, hogy ennek a jognak segítségével államemkát gyilkoljanak meg. Szilárdan bízunk a népszövetség bölcsességében és igazságosságában és reméljük, hogy ilyen törekvéseknek nem fog segítő kezet nyújtani. Apponyi a békeszerződésről Károly, Ugron Gábor, és Peidl Gyula hasonló szellemben szólaltak fel Majd Apponyi Albert gróf emelkedett szólásra. Kifejtette, hogy a békeszerződés morálisan tarthatatlan és csak formális jogot jelent. Magyarország elvégre élhet ezzel a formális joggal akkor is, ha az véletlenül neki kedvez is. [ Reméltük, hogy általános leszerelésre kerül a sor, — mondotta — mert nem hittük, hogy állandóan védtelenek maradjunk, mialatt a környező illantok állig föl vannak fegyverkezve. Tejestől-lelkestől híve vagyok a leszerelésnek. De jobb az általános fegyverkezés egy részleges fegyverkezésnél, sőt jobb a részleges leszerelésnél. Felháborító egy fegyverese meszesről, amelynek tárgya elárvereztetvén, csupán 1800 pengőt eredményezett, azt állítani, hogy ez veszélyeztetheti Európa békéjét.1 Cse&si Imrék ma és Magyarország Beck Lajos a következőket fejtette: A csehszlovák állammal való viszonyuk nem javul és így egész világosan felismerhetjük, milyen nagy áldozatot hoztunk, amikor a megingathatatlan csehszlovák minimális vámok ellenére szerződést kötöttünk. Egyesek ettől az ipari cikkek jelentékeny áresését remélték, azonban alaposan csalatkoztak, mert a csehszlovák ipar a szerződés megkötése után termékeinek árát hamarosan a magyar árak nívójára emelte. Németország és Magyarország Végezetül Bethlen István gróf miniszterelnök válaszolt egy hozzá intézett kérdésre Magyarországnak és Németországnak viszonyára vonatkozólag. — Németországhoz való viszonyunk jó és barátságos, — mondotta a miniszterelnök. Ha a német sajtó ellenünk is fordul, ezt nem külpolitikai szempontokból teszi, hanem csupán belső politikánkból meríti indokait. Ez azonban nem változtat a tényen, hogy Németországhoz való viszonyunk barátságos. A németországgal való barátság akkor lesz tökéletes, ha Németország nem viselkedik elutasítólag a velünk megkötendő szorosabb gazdasági kapcsolattal szemben. A szomszédos államokkal való gazdasági közeledés is kívánatos és szükséges. Szomszédainknak be kell látniok, hogy a gazdasági kiegyenlítődés a legjobb esilám az általános viszonyok megjavításához. Öt magyar asrasal egységesen áll a Sármány mögött ! Budapest, február 29. A Pester Lloyd -naí számában a következő koméntárt fűzi a külügyi bizottság üléséhez: A külföldi sajtó | © Sly részének általános offenzivája Magyarorszg ellen nem hoz ki bennünket sodrunkból. Magyarország már megedződött ilyen viharokban. Lelkiismeretünk tiszta és tr jyJfc, ......•!.>>. imPyv, /fíf P:ságteljes józanság jellemezte a külügyi bizottság tegnapi ülését is. A kormány a szentgotthárdi affrban mindent megtett, amit kötelezettségeinek legszigorúbb értelmezése mellett is elvárhattak tőle. Az idegen kormányoknak az a követelése, hogy a lefoglalt anyagot tartsák érintetlen állapotban az esetleges invesztigációs eljárás céljaira, meg nem engedhető beavatkozást jelent a magyar állam belső ügyeibe és flagráns megsértését is jelenti Magyarország állami szuverenitásának. Ezt a beavatkozást vissza kellett utasítani és vissza is utasítottuk. A külügyi bizottság a kormánynak ezt a korrekt, lelkiismeretes és az állami méltóságot szem előtt tartó eljárását kifejezetten és egyhangúlag helyeselte. Az ország közvéleménye ehhez az ítélethez hasonló nyomatékossággal csatlakozik. Walker külügyminiszter expozéjában bebizonyította, hogy a népszövetségi tanács elnöke is túllépte intervenciójával hatáskörét. Az adott esetben az olyan tanácsi határozat is, amely az invesztilációt elrendelné, azt a célt szolgálná, hogy a magyar államot, a népszövetség egyenlő jogú tagját, érdemetlen és hallatlan módon lealázza. A külügyminiszter expozéjához fűződő felszólalásokat a hang példás mérséklete és a kormány energikus állásfoglalásának helyeslése jellemezte. A legkülönbözőbb pártállású szónokok fentartás nélkül csatlakoztak a kormány eljárásához és biztosították, hogy a magyar nemzet ebben a kérdésben egységesen áll a kormány mögött. Ennek a ténynek meg kell erősítenie azokat a férfiakat, akiknek feladatuk lesz, hogy Genfben Magyarország ügyét képviseljék és a Magyarország ellen elhangzó támadásokat a jog fegyvereivel az igazságosság nevében visszaverjék. Genf, február 29. A magyar kormány állandó népszövetségi képviselője útján tudatta a népszövetség vezértitkárságáral hogy Táncos tábornokot bízta meg a szentgotthárdi affér ügyében teendő felvilágosítások előterjesztésével. Chamberlain súlyos helyzete Párig, február 29. Amint a Chicago Tribune londoni beavatott politikai körökből értesül, Chamberlain angol külügyminisssíesi helyzete a népszövetségben Mussolini intranzigens magatartása következtében rendkívül súlyosra fordult. Mussolini értesítette Chamberlaint, hogy a népszövetségi tanácsülésen, amelyen a fegyverszállítás ügyét akarják megtárgyalni, kétséget kizáró módon Magyarország oldalán avatkozik bele az ügybe. Mussolini intranzigenciája Chamberlainre különösen azért kinos, mert ő lesz a fegyverszállítás ügyének tanácsi előadója és most már nem remélhető, hogy sikerülni fog egy mindenkit kielégítő kompromisszumos formát találni. Az olasz-osztrák konfliktust a londoni diplomáciai körök szintén rendkívül komolynak minősítik és Chamberlain álláspontját úgy definiálják, hogy az angol külügyminisztjter Mussolini eljárását a Jegyesebben rosszalja, azonban a béke érdekében az osztrák kormányt arra figyelmezeteti, hogy igyekezzék megőrizni nyugalmát. Nussolin! szombaton beszé! Róma, február 29. A kamarának kedd esti mésén az elnök közölte a kamara tagja^ . j vaU h ° gy $ £ $ Mussolini Belizzari képviselő int ' \ § _ ® ; dójára a déltiroli kérdésben szó c adja meg feleletét. Xidux “uidapoi mersekej Közben Róma és Bécs között élénk diplomáciai tárgyalások indulnak meg a különböző vitás kérdések tisztázására. A hivatalos Tribuna kijelenti, hogy Mussolini Olaszországa mint nagyhatalom semmiféle külső nyomást nem tűr meg.Belgrádi, február 29. Hoffinger Miksa dr. jugoszláviai osztrák követ a Politika munkatársának nyilatkozatot adott az osztrák-olaszi konfliktus ügyében. Nem kapott hivatalos közlést Bécsből, de az osztrák parlamentben elhangzott, beszédekből jogosan állapíthatja meg hogy Ausztria magatartása nyugodt és méltóságteljes volt. Csak olyan tényeket hoztak szőnyegre, amiket semmivel sem lehet megdönteni. Éppen ezért csodálatos, hogy ezeket a beszédeket az olasz sajtó olyan heves támadásokkal viszonozza. Az olasz sajtó nem kísérli meg a tények megdöntését, hanem gyalázkodással és gúnnyal válaszolt Amikor két évvel ezelőtt a német parlamentben Déltirol ügyében vita folyt, Németországot hasonlóképpen támadták meg. Az olaszk még a legjogosultabb kritikával szemben is túl érzékenyek. Az ügy semmiféle okot nem szolgáltat a diplomáciai eljárásra. A konfliktus békés elintézése egyedül Mussolinitól függ. Az osztrák kormány Seipel kancellár útján I világosan és minden hátsó gondolat nélkül kiejtette álláspontját. A békeszerződés formális szemszögéből Ausztriának nincs joga, hogy a toiroli német kisebbség védelmének érdekében a népszövetséghez forduljon, mert Olaszország a kisebbségvédő szerződést nem írta alá. Azonban nem lehet a közvéleményektől rossz néven venni, ha az olaszországi német kisebbségek sorsával foglalkozik, amint a délszláv közvéleményt nem lehet megakadá?lyozni abban, hogy a délszláv kisebbségek ügyével törődjék. Ki tilthatja meg a parlamenteknek, hogy ezekről a kérdésekről tárgyaljanak? A nép képviselőinek megvan az a joguk, hogy beszéljenek és a véleményüknek kifejezést adjanak, ebben pedig a külföld nem akadályozhatja meg őket. Németország és az Imresstigágfé Berlin, február 29. A szentgotthárdi afférnak a népszövetségi tanácsban való tárgyalása Németország részére igen kényes helyzetet teremt és Németország delegátusai nem fognak nyilatkozni az invesztigáció mellett, azon felfogásból kiindulva, hogy