Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-01 / 78. (1705.) Második kiadás
EBk«B>ia» utew ma»fldlfc kiadás Mai számunes 2. oldal évf. 78.(1705) szám * Vasárnap &1928 április A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: CZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCS GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke Obstrukció, pofozkodás, dulakodás a lengyel parlament ülésén Varsó, március 31. A lengyel szejm mai délelőtti ülésén a költségvetés harmadik olvasásánál botrányos jelenetek játszódtak le. A szejm egy a vita elnapolását célzó indítványt elutasított. A kommunisták az elnöki cnunciációt nagy lármával fogadták. Több kommunista képviselő szólásra is jelentkezett, az elnöklő Daszynski azonban nem adta meg nekik a szót. A kommunisták erre technikai obstrukcióba kezdtek, s Csapkodták a padokat, autótülkökkel, kereplőkkel és sípokkal éktelen macskazenét csaptak. A lárma oly erős volt, hogy a tárgyalást nem lehetett lefolytatni. A szejmmarsall Zohatcki képviselőt kiutasította a teremből. Zohatcki az elnöki felszólításnak nem engedelmeskedett. A rajongók még nagyobb lármában törtek ki. Daszynski erre rendelkezést adott ki, hogy az obstrukciót vezető Zohatcki képviselőt távolítsák el a teremből. A parlamenti őrség csak erős dulakodással tudta az ellenálló képviselőt kivonszolni a folyosóra. A kommunisták újabb botrányos jeleneteket rögtönöztek és összeverekedtek a szocialistákkal. A pofozkodás általános dulakodássá fajult, melyben az összes kommunistákat megverték. Daszynski szejmmarsall újabb két kommunistát távolíttatott el az ülésteremből. Amikor a szejmmarsall bejelentette, hogy a parlament méltósága ellen semmiféle provokációt nem tűr, az egész szejm nagy ovációban részesi 4 e no. Is Amint előre látható volt, az olasz miniszterelnök nyilatkozata körül óriási zenebona támadt és különösen a francia, a jugoszláv és a román sajtó szenvedélyes hangon támadja a Ducét, akinek szemére vetik, hogy Magyarországgal együtt az európai béke állandó megzavvarója. Ez a vád paradoxnak tetszik akkor, amidőn Mussolini éppen a támadott interjúban világosan kifejti, hogy a fascista diplomáciának egyetlen célja van, az európai béke fentartása. Mussolini nem tartozik a katasztrófapolitikusok közé, akik 1935-re elkerülhetetlennek tartják az újabb európai háborút. Szavai őszinték és hitelt érdemlőek akkor, amidőn kijelenti, hogy Olaszország éppen úgy rászorul a békére, mint minden más állam. Ugyanez a gondolat nyilvánult meg szerencsésen Stresemann tegnapelőtti beszédében, amikor kijelentette, hogy nincsenek boldog győztesek, nincsenek boldog legyőzőttek és nincsenek boldog semlegesek, mindenkit egyaránt sújtott a háború és mindenki egyformán irtózik egy újabb véres katasztrófa felidézésétől. Olaszország a háború után súlyos gazdasági krízisen ment keresztül, gazdasági és társadalmi rendje felborulással fenyegetett, ekkor Mussolini vette kezébe a hatalmat és megszervezte a fascista rendet, amelyről bármiképpen vélekedjenek ellenségei, vagy barátai, annyit mindenkinek el kell ismernie, hogy a legérdekesebb világtörténelmi kísérletek közül való. Nos, ennek a rendszernek kiépítéséhez még sok munka szükséges és az olasz újjáépítés vezetője nagyon jól tudja, hogy mindent kockáztat, ha Olaszországot háborús konfliktus veszedelmének teszi ki. Bukarest, március 31. A félhivatalos Indépendence Roumaine felszólítja Olaszországot, nyilatkozzék kétértelműség nélkül, hogy a jelenlegi békeszerződések ellen vagy mellett, a kisantant és Franciaország ellen vagy mellett foglal-e állást? Olaszország világos és szabatos válasza nemcsak szavakban, hanem tettekben is halaszthatatlanul szükséges. — A parasztpárti Dreptatea vádolja a kormányt, hogy maga idézte elő Románia külpolitikai helyzetének kedvezőtlen alakulását. Felveti a kérdést, miért mondotta Timilescu, hogy római útjának eredménye kielégítő? Bukarest, március 30. A Dimineata, a nemzeti parasztpárt lapja, közli Mussolini és Rothermere beszélgetését és a következő megjegyzéseket fűzi hozzá: Most merjenek Mussolini román barátai ezen megnyilatkozás után olasz barátságról beszélni. A duce a békeszerződések feltartásáról beszél, de a trianoni szerződés részleges revíziójáról is. Azt mondja, hogy a lovaglás magyar nemzet nem földrajzi, hanem etnográfiai határokat érdemel. Etnográfiai határ? Meddig? Egészen biztosan addig, amíg magyar telepet még találni lehet. Nem állhatna meg sem Kolozsváron, sem Marosvásárhelyen, mert hiszen Csíkszereda és Kézdivásárhely tovább keleten fekszenek. A duce nem mer nyíltan beszélni, hanem kacérkodik a régi Magyarországgal és ebből látszik, hogy mit ér Mussolini barátsága Románia számára. London, március 31. A munkáspárti Daily Bcraid igen mulatságosnak találja azt a megrökönyödést, amit Mussolininak a magyar határokról tett nyilatkozata Bukarestben keltett. A kormánylapok — írja a lap — egyszerűen nem akarják elhinni az interjút, az ellenzéki sajtó pedig hevesen támadja a Bratianu-Titulescu-Ducatinót állítólagos olasz barátsága miatt és emlékeztetik Mussolinit, hogy Romániának hatalmas barátai vannak. Mindez a Daily Herald szerint azt mutatja, hogy Maniuék a közeljövőben a legnagyobb erőfeszítést fogják kifejteni a liberális uralom megdöntésére, és hogy Maniut Londonból és Párásból támogatják. A Balkán-politika, úgy látszik, ma is a nyugat európai államok pénzembereinek játékszere. A csehsztoválk saltóvfisssfcang Prágta, március 31. Ivánka Milán pozsonyi lapja, a Národny Dennik, az első csehszlovák lap, amely vezércikkben foglalkozik Mussolininek Rothenmere előtt tett nyilatkozatával. A vezércikk többek között ezeket mondja: „Mussolinii nyilatkozata természetesen elsősorban bennünket és legfőképpen a szlovákokat érinti. Mussolini meggyőződést szerzett a magyar reviaáes mozgalomról, amely Rothecmerének, Trianon elleni harc atyjának pártfogása alatt inadult meg s amely a legerősebben Szlovénszkó ellen irányul. Hogyan jött ahhoz Mussolini, hogy ítéletet mondjon rólunk? Azt hisszük, hogy Mussolinii nincsen kellően informálva Csehszlovákiáról és a szlovákok aspirációiról, valamint nemzeti jogairól; a csakis így ragadtathatta el magát ilyen