Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-01 / 149. (1776.) szám

Kai szémunl* cSOal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzloVCTlSzkÓi és rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IU Paní­ i a­nlice évente 450, félévre 226, negyedévre 114, FösxaiesxtO: politikai napilapja fídelessKt&szlS: hivatal: Prága II., Panská ni 12/111.­­ Te­havonta 38 Ké. Egyes szám­ára 1­20 Ke DZUHVW LÁSZLÓ61.te­lefon:30311.­Surgonycím: Hírlap, Praha I gégi iFSáliam , Péllául írta Flachharth Ernő dr II. „ Pmga, junius 30. Az 1926. évi 152. számú törvény meg­­alkotásakor kimondották azt az elvet, hogy a csehszlovák állampolgárságira nincs igé­nyü­ük azo­knak, akik „a hűségeskü letételét megtagadták és ennek folytán őket szolgá­lati állásukban meg nem hagyták, sem abba őket később fel nem vették". Ez az elv ugyan ellenkezik a békeszerződéssel­, amely ilyen megszo­rításo­kat nem ismer, de hát a törvény törvény és a közigazgatási hatóságoknak kö­telességük magukat szigorúan a törvényhez tartani. De az már nem kötelessége a ható­ságoknak, sőt kötél feszégbe ütközik, ha olya­nokat is elutasítanak, akik a hűségesküt meg nem tagadták. Sok esetről van tudomásunk, amikor oly egyéneknek a lex Dérer alapján­­ benyújtott állampolgársági forgalmi adványát lökte vissza a belügyminikztérium, akiket a hűségesk­ü letételére soha fel nem szó­lítottak, tehát azt nem i­s tagadhatták meg. Vagy a­kik az esküt l­etették, de később a Vasutasok és postások sztrájkjában részt vet­­tek, avagy pedig állásaikat más okból vesztet­­ték el, jóllehet szabályszerűen hűséget es­­­küdtek az új államnak. Milyen jogon foszt­ják meg ezeket az állampolgárságtól ? Véleményü­nk szerint törvénytelen belügyminisztériumnak az a gyakorlata is, a­­mellyel a volt tényleges eseteket, alisszte­­ike­t és csendőröket elvilég kizárja az ál­lampolgárságnak a lex Dérer alapján le­endő megszerzéséből. A­ minisztérium szarvas okoskodás­a szerint ezek azért nem­­ kaphatnak állampolgárságot, mert a törvény értelmében az, aki 1906 január 1-től 1910 ja­nuár 1-ig valamely szlovenszkói, vagy ru­­szinszkói községben lakott, csak akkor igé­ny­elhetti az állampolgári jogokat,­­ha a köz­ség ez idő alatt nem érvények ítélte ellene az 1886:XXII. t.-c.-ben felsorolt kifogásokat. (A települő­­ bűntett, vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt vád alá v­an helyez­ve, vagy elitélve, a község megterhelése nél­kül magát­­ fönntartani nem tudja, legutóbbi tartózkodási helyétől kielégítő erkölcsi bizo­nyítványt fel nem mutathat.) Már pedig — amondja a bel­ügyminiszérium — a község csak­­ azok ellen emelhet kifogá­st, akik ha­tósága alá tartoztak. Ámde a­­ község hatósá­gi nem terjedt ki a had­seregnek, hadi­tenge­részetnek és honvédségnek tényleges szolgá­latban álló tagjaira, így tehát ezek nem is­­ kaphatnak állampolgárságot. Ez az érvelés azonban téves. TéveSs először is azért, mert ha a törvény a volt tényleges tiszteket, al­tiszteket és csendőröket ki akarta volna zár­ni az állampolgárságból, azt kifejezetten ki­mondta volna. Különben is a tényleges ka­­tonáikra csak a ka­to­nai szolgálathoz s a kato­nai biróiság hatásköréhez tartozó ügyekben nem terjedt ki a község, hatósága, egyéb­ként azonban igen. Végezetül pedig meg kell jegyezni, hogy az 1886:XXII. törvénycikk a csendőröket nem veszi ki a község hatóságá­ból és igy az, hogy nekik egy nem is létező törvényes rendelkezésre való hivatkozással nem adják meg az álllampolgárságo­t,­­m­ég különösebb, mint a tényleges katonatisztek és altisztek következetes elutas­ítása. * Ha valaki mégis olyan szerencsés, hogy­­ mindezeket a veszélyes szinteket kiikerül­ J i­ve végre megpillantja a csehszlovák állam­i polgárság Kánaánját, meglepetés még min­ j­i <** érheti. Ezt a meglepetést úgy hívják, hogy állampolgársági illetőik. A hatósági cse­lekményekért járó illeték maximuma a vo­natkozó törvény értelmében 50.OOO korona, amiből az következnék, hogy ötvenezer ko­ronát csak Rothscha­ld, vagy Pett­schek tar­toznék fizetni, ha ugyan­ezeknek az urak­nak a lex Dérer alapján kellene kérniük az állampolgárságot Nekünk azonban tudomá­sunk v­an arról, hogy egy kis vidéki nagy­községiben m­űködő fiskálistól,­­akinek ös­­­szes vagyona egy nyolcvanezer korona ér­tékű házból áll és akinek jövedelme havi 4—5000 koronást­­ tesz ki, 45.000 korona ille­téket követeltek. Egy ruszimiszkói kiskeres­kedőtől pedig, akinek vagyona 100.000 ko­­­ronára tehető, amelyből hét ellátatlan gyer­mekről kell gondoskodnia, 25.000 koronát követeltek. Azt mondhatná valaki, hogy a belügyminisztérium azért szab ki ilyen hor­ribilis illetékeket, hogy elrettentse az em­bereket az állampolgárság végleges megszer­zésétől. Ez azonban valótlan rálfogás. A ha­tóságok ugyanis végrehajtás útján hajtják be az illet­ékeket azoktól, akik az árat túl magas­­n­ak találják és az utolsó pillanatban szeret­nének meglépni az állampolgársági frigy elől. Ezek után merje még valaki az­t mon­dani, hogy a csehszlovák állam nem erőszak­kal fogdos­sa polgárait! ! * ) A­ csehszlovákiai állam­polgá­rs­ági és illetőségi probléma rendezetlensége egész Európa figyelmét felkeltötte. Még Scotus Viator is szükségesnek tartja e rendkívül­­ ko­moly kérdők mielőbbi megoldását. A kor­mány azonban úgy ítélt, mintha a lex Dék­er­­rel minden kiválla­lóimnak eleget tett volna. Előbbi fejtegetéseink azonban megmutatták, hogy a közigazgatási hatóságok miképpen­­ alka­lmazzák­ ezt a különben sem kielégítő törvényt. Ne hivatkozzék senki arra, hogy a közigazgatási bíróság előreláthatólag jóvá fogja tenni a törvénytelenségeket, mert e bíróság munkatúkterh­elése miatt évek tel­hetnek el addig, amíg a belügyminiszteri határozatok felültvizs­áálatára sor kerülhet. Addig várjatnak-e a szerencsétlen hontala­nok és legyenek kitéve a kiutasítás veszé­lyének s ne kapjanak emberhez méltó nyug­díjat és ne folytathassák hivatásukat? Kö­nyörüljön már meg végb­e a kormány és a nemzetgyül­és ezeken a jogtalan pártokon és fogadja el­ a magyar képviselők kezdemé­nyező javaslatát, mert különben legnagyobb­­ sajnálatunkra is inmét kénytelenek leszünk kimenni Genfbe, hogy ott kérjünk segítséget a szenvedők számára, Széttöri az úszó jégsziget: Lundborgék sorsa reménytelen Kérdés, meg tudják-e várni a leg­biztosabb megmentőt: az orosz Kraszin hajó megérkezését ~ A repülők egyelőre nem startolhatnak megmenté­sükre a szél és köd miatt ~ Lundborgot századossá léptették elő Prága, júniius 30. Mint valami izgalmas amerikai filmregény idegfeszítő jelenetei, úgy izgatják a szorongó szívvel figyelő világ érdeklődését napról-napra a Nobile-expedí­­ció megmentésére irányuló emberfölötti küzdelmek. Mennél közelebb a megmene­külés reménye és a segítség, annál izgatóbb, annál kétségbeejtőbb a megmentendők sor­sa. A délkeletre sodródó jégsziget a tenger­­zajlásban egyre jobban szétmorzsolódik, úgy hogy a rajta úszó hősöknek már a puszta élete is minden érában kockán forog, óriási örömet jelent a hír, hogy a Kraszin cirkáló­­jégtörő a ma apón már befut Virgo-Rayba s így a jégtörő, ez a legbiztosabb segítség, úgyszólván már a veszélyzóna környékén van s igazán csak néhány nap választ el at­tól, hogy a hajótörötteket a fedélzetére ve­hesse, de ugyanakkor az előbbi részük­ úgy­szólván kétségessé teszi, hogy a Viglieri- Lindborg-csoport életben tud-e maradni a szerteziúzódó jégtömbön a segély megérkez­téig. A sürgető helyzetre való tekintettel új­ból a repülőgépeken való mentés gondolata nyomul előtérbe, de e szempontból viszont alighanem bekövetkezett az a tragédia, hogy Lundborg háromszáz méter hosszú start­helye a jégtömb szétdarabolódása következ­tében szintén megsemmisült , így ezzel együtt eltűnt a remény is, hogy a jégsziget­re repülőgépek ereszkedhessenek le. A tra­gikus helyzetet tetézi az, hogy a szélvihar és a nagy köd még mindig lehetetlenné repülőgépek ultrak­elését. Az egész világot lázban tartó északi dráma legutolsó részleteiről alábbi távira­taink számolnak be. Babuskin repülő a hajó­­­­töröttek közelében Kopenhága, június 30. A hajótöröttek megmentésén jelenleg tizenkilenc hajó és ti­­zenhárom repülőgép fáradozik. Babuskin­­ orosz repülő a XII. Károly szigetig repült. A­­ szigeten szerencsésen leszállt és állandó bá­­­­zist biztosított magának, ahonnan kényelme­­­­sen kiszállhat a Viglieri-csoport tartózkodási­­ helyéig s az Italia maradványaival elragadt­­ csoport után is kutathat. A Kraszin hajó ka­pitányának jelentése szerint a Kraszin átvizs­­­­gálta a Barent tenger azon szakaszát, mely a norvég partoktól a Spitzbergákig terjed. Az orosz jégtörő munkája teljesen eredmény­telenül végződött. Nobile repülőúton? Milymó, junius 30. Nobile tábornok a Citta di Milánóra való megérkezése után nyomban kifejezte kívánságát, hogy szemé­lyesen részt akar venni a társainak megmen­téséire irányuló vállalkozásokban. Egészségi állapota miatt azonban a Citta di Milánó or­­­­vo­sa és parancsnoka nem teljesíthette a tá­bornok­ kívánságát. Legújabb jelentés sze­rint Nobile állapota annyira javult, hogy az ő aktiv részvétele megengedhető a munkálatok­ban s valószinüleg vagy Maddalena őrnag­­­gyal vagy Penzo kapitánnyal repülőgépen fel fog szállni az Italiával eltűnt csoport fel­kutatására. A gép indulása csupán attól függ, mikor áll meg a tomboló vihar. Nem lehet startolni Róma, június 30. A legújabb jelentések szerint a Viglieri parancsnoksága alatt álló Nobile-csoportot a szél és vízáramlat ismét 15 kilométerrel keletebbre sodorta. Jelenlegi helyzetük 16 kilométernyire van a Leigh Smith-foktól keletre eső Nagy-szigettől. Az úszó jégszigeten napról-napra súlyosabb a helyzet. A szántalpas fiinn repülőgép az első lehető alkalmat fel fogja használni, mihelyt Viglieri jelentése szerint az idő és a jégszi­­get állapota meg fogja engedni, hogy a jég­­szigeten kikössön és elszállítsa a hajótörötte­ket. Az időjárás még mindig rendkívül­ ked­vezőtlen. Egy kis svéd gép, mely a Hinlope- I szorosból startolt, a nagy köd miatt ered-; A Kraszin Virgo- éri: Oslo, junius 30. A Kraszin jégtörő cirká­ló péntek este befutott Green Harbour kikö­tőbe. Itt kutyaszánokat vett föl fedélzetére s most újból teljes gőzzel Virgo-bay felé fut. A hajó előhaladását nagyban akadályozzák a jégtorlaszok, melyek időközben ellepték a Spitzbergáktól nyugatra eső tengerszakaszt, ahol a Gitta di Milano aránylag még minden nagyobb nehézség nélkül hatolhatott előre. A Kraszin óránként csak öt mérföldet tud megtenni, de szombaton megérkezik Virgo­­bayba.­­ A Virgo­bayban Nobile tábornok részvételével az olasz és az orosz mentőexpe­­dició vezetői együttes tanácskozást tartanak s itt döntik el a mentési akció befejező részé­nek programját. Az oroszok azt ajánlják, hogy a Kraszin a Leigh Smiths-fokig hatol­jon s onnan délre és keletre kutasson az el­tűnt olasz csoport és Amundsen után. Azok a jelentések, hogy a norvég fókavadászok állí­tólag látták Amundsent a Medve-szigetektől északnyugatra, természetesen döntően fogja befolyásolni az orosz hajó mentési program­ját, mert minden energiáját az olasz eltün­­­tek felkeresésére összpontosíthatja. A Medve­szigetek tájékán három francia hadihajó és egy norvég cirkáló kutatja át a Norvégia és a Spitzbergák között elterülő tengert. Lundborg SOS-kiáltása Róma, június 30. A Citta di Milano jelen­tette rádión: A Viglieri csoporttal való rádió­összekötés újból helyreállt. A hajótöröttek este befutott jelentése szerint a hajótöröttek úszó jégszigete jelenleg az északi szélesség 80-ik foka és 20 perce, s a keleti hosszúság 28-ik foka és 21-ik perce alatt van. Ez a pont mintegy tíz mérföldnyire van a Leigh Smith­­foktól s tizenhárom mérföldnyire úszott el is­mét attól a helytől, ahonnan legutolsó jelen­tésüket küldték. A Braganza gőzös jég közé zártan, még mindig az Északi-fok táján vesz­tegel. Heves szél fúj s sürü köd ereszkedik le a tenger felszínére. A Mariano csoportról eddig semmi hír nem érkezett. New­ York, június 30. Kingsbayból rádión jelentik: Lundborg kapitány rádión közölte, hogy a délkeleti irányba sodródó jégsziget szétszakadt s így most a hajótöröttek helyze­te kétségbeejtő lett. I

Next