Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-01 / 173. (1800.) szám
ial számunk 17 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A Szlovejlszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IU Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké, külföldre: „ nnlifikni nnilnnin , 12,n.emelet.Telefon: 30311 . Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114. Főszerte azS: politikai napilapja Fdelesixer&eszk: hivatali Prága 10, Panská ul 12/m. — Tehavonta 33 Kő. Egyes számára 1*20 Ké DZURVA LÁSZLÓ Iefon:30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha A világpolitika nagy problémái a Westminster-palttában Chamberlain és Lloyd George izgalmas párharca — Locarno, Kelloggpaktum és a rajnai terület kiürítése London, július 31. Az angol alsóháznak tegnap igen nevezetes ülése volt. Az ellenzék vezére, Lloyd George nagyon ügyesen vezette az ellenzéki tábort a nagy kupolitikai vitában, úgy hogy a világpolitikia döntő jelentőségi problémái, az egyiptomi kérdés, Kína és a leszerelés kérdése mind megvitatásra kerültek. Anglia és Kína Az ezekben az ügyekben benyújtott liberális interpellációra Chamberlain összefoglalta külpolitikájának irányelveit. A kinai kérdésiben kijelentette, hogy Anglia materiális t tárgyalásai csak akkor indulhatnak meg a kínai kormánnyal, ha Nanking megfelelő kártalanítást és elégtételt nyújt a Mankángban megölt és megsebesített angolok hozzátartozóinak. Amerika is csak akkor ismerte el a nemzeti kormányt, amikor már az amerikai polgárok Nankingban szenvedett sérelmeit és kárait orvosolták. Készek vagyunk arra — jelentette ki Chamberlain —, hogy az amerikai kártalanítás mértékét mi is elfogadjuk. Az angol kormány a kínai kérdésben kitart az 1926 decemberéiben és 1927 januárjában kifejtett álláspontja mellett. Anglia kész arra, hogy Kínával kereskedelmi szerződést kössön, amely biztosítja a vámautonómiát és hajlandó a legliberálisabb alapon revideálni a kapitulációs szerződések alapjait is abban a tempóban, ahogyan Kínában a rendezett közigazgatás és igazságszolgáltatás előrehalad. Ekkor valaki közbekiáltotta: — Shanghai ! Chamberlain rögtön reflektált a közbekiáltásra. Kijelentette, hogy Angliának nincsenek területi igényei Kínára vonatkozólag és a shanghaii helyőrséget is csak addig akarja fentartani, ammíg ezt az angol polgárok személyi és vagyonbiztonsága megkívánja.A megszálló csapatok csökkentése különben is küszöbön áll. Shanghait Anglia egy napig sem tartja megszállva, amint ezt Kína belpolitikai helyzete lehetővé teszi. Mandzsúriát Anglia a kínai birodalom integráns részének tekinti és csak arra hajlandó, hogy Japánnak erre a területre vonatkozólag csupán egyes különleges érdekeit méltányolja. kormánnyal az angol-egyiptomi viszony kérdéseiről tárgyalásokba bocsátkozzék. Titkos kompromisszum Anglia és Franciaország közöitt Chamberlain beszédének második részében a leszerelés és béke kérdéseiről beszélt. Beszédének ezt a részét azzal a szenzációs leleplezéssel vezette be, hogy a népszövetség előkészítő leszerelési bizottsága tárgyalásainak meghiúsulása óta az angol és francia kormányok bizalmas tárgyalásokat folytattak, hogy a flották leszerelésének kérdésében kompromisszumra jussanak, hogy ilyen módon a munka újból megindulhasson az előkészítő bizottságiban. Ez a kompromisszum az elmúlt napokban létre is jött és a két kormány szakértői véleménynyilvánítás céljából mindazon hatalmaknak beterjesztette, amelyek a flotta leszerelésének kérdésében érdekelve vannak. Ez a kompromisszum lehetővé teszi, hogy a bizottság tárgyalásait szeptember folyamán újból felvehesse. A kompromisszum tartalmáról azonban semmiféle közlést nem tehet. A Kellogg-paktum Ezután Chamberlain a Kellogg-paktumra tért át és igyekezett legyöngíteni az ellenzék támadásait, amelyeket a két rezervátum miatt indított az angol kormány ellen. Az angol kormány tudniillik a Kelloggjavaslattal szemben két rezervátummal élt. Az egyik az önvédelem esetére vonatkozik, a másik az ázsiai és afrikai területekre vonatkozólag felállítja az angol Monroe-elvet. Az önvédelem magának Kelloggnak megfőrmmlázása és Angliának szintén megvan a maga joga a Monroe-elv felállítására, amint azt Amerika is megtette. Ezután Chamberlain óva intette a közvéleményt, hogy ír támasszon túl nagy optimizmust a Kellogg -paktum várható hatásaival szemben. A paktum hatékonysága attól függ, vajjon az amerikai nemzet kész-e teljes fegyveres erejével fellépni azok ellen, akik a paktumot megszegik? A paktum hatékonyságát tehát Európában úgy fogják megítélni, amilyen mértékben Amerika közvéleménye és politikája síkraszáll a paktum érvényesülése érdekében. Ezután védelmébe veszi a locarnói szerződést, amely Európa politikai arculatát megváltoztatta s Németországot meg Franciaországot barátokká tette, Németországnak a népszövetségbe való belépése megerősítette ezt az intézményt. Egyiptom Az egyiptomi kérdést az 1922.évi angol deklaráció olymódon rendezte, hogy Egyiptomból modern államot teremtett, amelynek belső ügyei és alkotmánya olyan ügyek, hogy azokat Anglia beavatkozása nélkül a királynak és az egyiptomi népnek kell rendeznie. Az angol kormányt a diktatúra bevezetése előtt ugyan értesítették erről a lépésről, de tanácsát nem kérték ki. Az angol kormány ezt az alkotmányos működés nélküli korszakot nem tartja alkalmasnak arra, hogy az egyiptomi Lloyd George rohamot intés Chamberlain külpolitikája ellen Az a tény, hogy Chamberlain nagy expozéjában egyetlen szóval sem tett említést a rajnai terület megszállásának kérdéséről, természetesen nagy alkalmat nyújtott Lloyd George-nak a vitába való beavatkozásra. A kiváló államférfi széles felületen intézett rohamot Chamberlain külpolitikája ellen. Először röviden helyeslőn vette tudomásul a kínai politika alapjait és megkérte a kormányt, hogy foglaljon állást Japánnak Mandzsúriára vonatkozó annexiós tervei ellen, azután rendkívül nagy hatást keltve a Kellogg paktumot vette éles bonckés alá. Nagyon sajnálja, hogy nem az az egyszerű formula kerül Párisban aláírásra, melyet Kellogg először fogalmazott meg. Az úgynevezett önvédelem elvének tekintetbe vétele rendkívül szerencsétlen, mert minden állam meglevő erejének arányában ezt az elvet másképp fogja interpretálni. Németország még ma is azt hiszi, hogy 1914-ben az önvédelem kényszerítette a világháborúba és elég plauzibilis okokat hoz fel ennek igazolására. Franciaország a jövőben nem fogja megvárni, amíg a német csapatok átlépik a határát, hanem Poincaré szavai szerint minden olyan fenyegető cselekedetet vagy magatartást, amely Németország belsejében megy végbe, elegendő alapnak fog tartani arra, hogy az önvédelem kritériumát alkalmazza. Éppen ilyen sajnálatos az angol Monroe-elv felállítása. Chamberlain nem nevezte meg azokat a területeket, amelyekre Anglia különleges érdekei ezt az elvet kiterjesztenék. Az angol és amerikai Monroe-elv különbsége abban áll, hogy az angol elv területileg nincs elhatárolva, míg száz év óta mindenki tudja, hogy Amerika milyen területet vont a Monroe-elv alá. Az angol Monroe-elv határozatlansága feltétlenül megnehezíti a paktum ratifikálását az amerikai szenátusban. Ezután Lloyd George rendkívül élesen kritizálta azt a tényt, hogy a Locarnóban megkötött keleti szerződéseket szintén bevonták a Kellogg-paktumba. A nyugati Locaroo csak egy olyan állapotot garantált, amelyet Németország maga is önként ismert el. A keleti határokra vonatkozólag Németország nem tett ilyen nyilatkozatot, csupán megígérte, hogy amit ezen az oldalon tesz, nem teszi az erőszak útján, a békés revízió lehetőségét azonban fentartotta magának. A Lengyelországgal kötött német és francia szerződés bevonása a Kelloggpaktumba rendkívül megnehezíti a német revíziós törekvést a keleti határokon, mert a lengyelek és franciák most azon a nézeten vannak, hogy a Kellogg-paktum a kelleti részen levő területi viszonyokat is, amelyek teljesen tarthatatlanok, jelenlegi formájukban garantálja. Lengyelországot egyenesen felszólították, hogy ha a népszövetség ebben a kérdésben ellene is hoz döntést Németország javára, annak ne engedelmeskedjék. Lloyd George ezen szavaira Chamberlain kijelentette, hogy a Kellogg-paktum Németország keleti határainak kérdését nem érinti, ezt a felfogást azonban Lloyd George újból hatékony érvekkel cáfolta meg. Végezetül a Ház i.y. ,észének élénk helyeslése mellett sajnálatát fejezte ki, hogy az angol kormány semmiféle kísérletet nem tett, hogy az orosz kormányt bevonja a Kellogg-paktumba. — A Kellogg-paktumon túl — zárta be szavait — a békepolitikának új fejlődését kell bevezetni. Angliának most a Franciaországgal legnagyobb kötött kompromisszum alapján a szabású leszerelési programot kell kezdeményeznie és Chamberlainnek a feladata, hogy Biriand-nal való legközelebbi találkozása alkalmával kierőszakolja a rajnai terület azonnali kiürítését. Amikor a békeszerződést megkötötték, német területnek tizenöt évre terjedhető megszállását nem mint normális időt kontemplálták, hanem mint maximális időtartamot. A békeszerződés egyetlen aláírója sem gondolta volna, hogy a békeszerződés megkötése után tíz évre még idegen katonák állanak idegen talajon. Mindnyájan azt hittük, hogy Németország a reparációk szabályszerű fizetésével és leszerelésének meggyorsításával ezt az időt alaposan megrövidíti. Az infláció ellenére Németország évek óta becsületesen teljesíti reparációs kötelezettségeit és leszerelési kötelességeinek is teljes egészében eleget tett. A megszállásnak tehát semmiféle alapja nincs. A locarnói szerződés és a Kelloggpaktum után a feltétel nélküli kiürítést azonnal végre kell hajtani, mint a Németország jóakaratába vetett bizalom aktusát. Az angol kormányban válság tört ki? London, julius 31. Az alsóházban holnap Alexander Labour képviselő interpellációt nyújt be, amely megkérdezi, váljon az iparvédelem kérdésében Churchill kancellár július 24-iki beszéde, vagy pedig Johnson Hicks belügyminiszter július 28-iki megnyilatkozása fejezte-e ki hűen a kormány álláspontját? A Daily Telegraph elvárja, hogy a kabinet ezen a héten megtárgyalja a miniszteri felelősség kérdését, hogy az iparvédelem kérdésében a kabinet tagjainak részéről elhangzott különböző megnyilatkozásokat össze tudja egyeztetni. A Daily Chronicle akut krízisről ír, mely tegnap a késő esti órákban tört ki a kabinetben. A liberális lap tudni véli, hogy Amery gyarmatügyi miniszter benyújtotta lemondását, de megkérték, hogy lépését tegye még egyszer meggondolás tárgyává. A belügyminiszter helyzete is kétségessé vált. A Morning Post megcáfolja azt a híresztelést, mintha a kormányban szakadás következett volna be, ha Amery miniszter az iparvédelem kérdésében ellentétes állásponton is van minisztertársaival. A Daily Telegraph különben ma külön mellékletet adott ki az iparvédelem problémájáról, amelyen hatvan vezető politikus és gazdasági szakértő nyilatkozik meg mind a három párt részéről. A Daily Mail politikai levelezője szerint a beügyminiszter parlamenti megnyilatkozása a konzervatív párt körében is ellenzésre talált. Joynson Hicksnek ezért a minisztertanács