Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-03 / 225. (1852.) szám

Mai szám­unk 12 «»(«Pál vn. évf. 225. (1852) szám « Szerda - 1928 október 3 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám­ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: CZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, IL emelet Telefon: 36311 — Kiadó­­hivatal: Prága IL, Panská ul 12/NIL — Te­lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Estbiefl­rataiban Budapest, október 2. (Budapesti sz­er­­kesztőségünk telefonjelentése.) Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök ma Budapestre ér­kezett és átvette a kormány vezetését. Kmww­isis lesi az ír bukaresti magyar követ! Bukarest, október 2. A magyar kormány a román kormánytól működési engedélyt kért Magyary Géza követségi tanácsos, a pá­risi magyar követség titkára részére, aki bukaresti magyar követnek van kiszemelve. Ezt a hírt hivatalosan még nem erősítették meg. a SifSÉS Vitézi Vili a képviselőház költségvetési bizottságában Prága- október 2. A képviselői ház költségve­tési bizottsága tegnap délután megkezdte a költ­ségvetés részletes vitáját. Tárgyalás alá vette a költségvetés három első tételét és pedig a köztársasági elnök és irodája, a miniszterta­nács elnöksége és a nemzetgyűlés tételeit. A vit­át m­a délelőtt folytatták Sramek miniszter­­elnökhelyettes és Edel sajtófőnök jelenlétében. Hackenberg német szociáldemokrata képvise­lő felszólalásában kifogásolta, hogy a miniszter­elnökhelyettes az általános vita elején nem volt jelen. Sajnálattal állapítja meg, hogy az ellenzéknek semmi befolyása nincs a par­lamenti tárgyalásokra és javaslatait egyálta­lában nem veszik tekintetbe. Szükségesnek tartja, hogy a klubelnökök konfe­renciáját gyakrabban hívják össze. Az ellenzék mellőzése észlelhető abban is, hogy a kormány nem válaszol interpellációjára. Kritizálja a ház­elnökség cenzúráját a parlamentben elmondott beszédek felett és felvilágosítást kér a kormány­tól, mi készül a választási törvény reformját ille­tőleg. Végül állást foglal a miniszterelnökség propaganda­célokra szolgáló rendelkezési alapja ellen. Knirsch német nemzeti szocialista képviselő a parlament munkarendszere ellen amely a parlamentarizmus válságára foglal állást, vezet. Ha emelni és fejleszteni akarják a parlamentariz­must, akkor meg kell változtatni a most divő nyelvhasz­nálatot. Kérdezi, mi történt a kormány részéről, hogy a nyelvi kérdést megoldják és a nyelvi, valamint az iskolai problémákat a politikától mentesítsék? Bergmann cseh nemzeti szociáldemokrata képviselő tudni akarja azt, hogy a köztársasági elnökhöz néhány kérvény futott be, mennyit in­téztek el kedvezően, hányszor élt az elnök állam­fői előjogával nyugdíjkérdésekben, esetleg am­nesztiaügyekben. Ugyancsak a parlamenti válság­gal foglalkozva ennek okát abban látja, hogy a miniszterek ignorálják a bizottsági tárgya­lásokat, a kormányt a bizottságokban fiatal, tapasztalatlan tisztviselők képviselik és gyak­ran olyan felvilágosítást tagoknak, hogy az valóságos adnak a bizottsági káoszt idéz elő. A miniszterek ignorálják a képviselőházi ülése­ket is, valamint a parlamentben elhangzott pa­naszokat és kívánságokat. A déli órákban szünet volt és az ülést dél­után folytatták. Délután Neurat kommunista és Szlávi cseh cseh nemzeti szociáldemokrata képviselő szintén a parlamentarizmus válságáról beszélt. Ez utóbbi beszéde közben az ülésen megjelent Benes kül­ügyminiszter is. Szlavicsek után Sramek minisz­­terelnökhelyettes szólalt fel, aki részletesen vá­laszolt az elhangzott kifogásokra és ugyancsak­ a parlamentarizmus válságáról beszélt. Beszédét la­punk holnapi számában fogjuk ismertetni. A késő esti órákban a költségvetési bizottság a külügyi és hadügyi költségvetés részletes tárgyalását kezdte meg. I j I | | j í ; j • i í «1» Pasudszki titokzatos bukaresti látogatásának visszhangja A magyar-lengyel közeledés közi­ - Románia és Lengyelország viszonya Venizelosz a görög-olasz , a görög-jugoszláv viszonyról • Nariikovics cáfol Bukarest, október 2. Az európai sajtóban tegnap nagy feltűnést keltettek azok a híreik, amelyek Pilsudszki marsall tegnapi romániai tárgyalásáról szólnak. Jól informált körök ér­tesülése szerint Bratianu értésére adta a len­gyel államférfi u­a­k, hogy Magyarország és Lengyelország közeledése, amely a közel­múltban nem kerülte el az illetékes diplomá­ciai körök figyelmét, igen kedvezőtlen be­nyomást keltett Romániában. Pilsudszki marsall állítólag olasz kezde­ményezésre azt az ajánlatot tette Romá­niának, hogy lépjen be abba a hatalmi csoportba, amelyet Mussolini a nyugat­­európai hatalmi csoportok ellensúlyozá­­sára Keleteurópában tervez , amelyben Németország, Románia, Bulgária, Len­­gyelország, Magyarország és Törökország vennének részt. Ezek az államok szövet­ségi sz A­tadást kötnének, külpolitikai téren is minden tekintetben együttmű­ködnének. Tegnapi számunkban arról is beszámoltunk,­­ hogy magyar diplomáciai körök ige­n nagy­­ figyelemmel kísérik a lengyel—magyar tár­­gyalásokat, amelyek célja a lengyel—magyar­­ politikai és gazdasági közeledés előkészítése­­ volna. A tárgyalásokat Mussolini kezdemé­nyezte, de Lengyelország azt a feltételt szab­ta, hogy Magyarország szakítson meg minden szorosabb együttműködést Németországgal. Görögország Ugyanekkor az Ethnos nevű görög újság­­­cikket ír Marinkovics jugoszláv külügymini­sz­­­­ter és Venizelosz görög miniszterelnök pártja tárgyalásairól. Jugoszlávia szövetségi szerző­dést kínált föl Görögországnak, de Venizelosz válaszában kifejtette, hogy Görögország nem fogadhatja el a felkínált szerződést, melynek t­őle, akarva, nem akarva, Olaszország ellen­e irányulna s így újból veszélyeztetné a hábo­­­­rú óta egyre jobban terjedő békeszellem to­­­­vábbterjedését. Venizelosz Londonban Mindezek a hírek, amelyekről tegnapi,­­ elkobzott számunkban már megemlékeztünk, Európaszerte nagy érdeklődést váltottak ki a különböző kancelláriákban. Az érdekelt álla­mok hivatalos tényezői sorban cáfolni igye­keznek a román—görög—­olasz közeledésről­­ elterjedt híreket, de a jólértesült sajtó fenn­tartja tegnapi állításait. Venizelosz görög miniszterelnök Lon­­donban tegnap kétórás megbeszélést folytatott lord Cushendunnal, majd inter­­ jút adott a Times megbízottjának. A mi­niszterelnök azért jött Londonba, hogy személyes intervenciójával meggátolja az olasz—görög szerződés téves interpretá­lását. Már a jugoszláv kormány előtt is kifejtet­te hogy a szerződés éle sem­mi esetre sem irá­nyul Jugoszlávia ellen. Párisi tárgyalásai után optimisztikusan ítéli meg a jugoszláv—görög közeledés lehetőségeit. Belgrádi tartózkodása alatt esetleg sor kerülhet a görög—olasz szer­ződéshez hasonló görög—jugoszláv szerződés­­ megkötésére, mert a szaJonikii vasút kényes kérdését sikerült Párisban Marinkovics jugo­szláv külügyminiszterrel folytatott megbeszé­lésük alatt­­ teljesen tisztázni. Általános­ politi­kájáról Venizelosz kijelentette, hogy fő törek­vése az összes szomszédos népekkel békében­ élni, ezt a békét intézményesen szabályozni. De Görögország nem kíván szövetségi szerződéseket, amelyek lényegileg több­nyire agresszív jellegűek, csupán barát­ságos szerződéseket, amelyek elegendők a függő kérdések maradék nélküli megol­dására. Ugyanilyen barátságos szerződést szándékozik kötni Bulgáriával is. Venizelosz később a Daily Telegraph tu­dósítóját fogadta, akinek ugyancsak kijelen­tette, hogy politikájának fő célja a béke fön­­tartása. Az olasz—görög szerződés elsősorban ezt a célt szolgálja. Görögország és Olaszor­szág viszonyát végérvényesen szabályozni si­került s ma épp olyan kölcsönös bizalom és barátság uralkodik a két nép között, mint amilyen Görögországot Franciaországhoz és Angliához fűzi. Görögország békeakaratának alig van na­gyobb bizonyítéka, mint az, hogy az athé­ni kormány mindent elkövet a Törökor­szággal megkötendő barátságos szerződés érdekében, holott a lausannnei békeszerző­dés igen kedvezőtlen Görögországra nézve. Venizelosz tiszteletére a görög követsé­gen tegnap ünnepi lakoma volt. A görög mi­niszterelnök ma visszautazott Párizsba. Szólgár török szerződés Szófia, október 20. A közeli napokban Angorában megkötik a török—bolgár táma­dást kizáró szerződést, amelyet az 1924-ben kötött barátságos szerződés már kilátásba he­lyezett. A szerződés alapírására október vé­gén bizonyára sor kerül. Bolgár részről a tár­gyalásokat Pavlov angorai követ fogja ve­zetni. Marinkovics párisi tárgyalásaitól Paris, október 2. Marinkovics jugoszláv­ külügyminiszter tegnap többórás megbeszé­lést folytatott­ Briand francia külügyminiszter­rel, majd ma fogadta a Petit Parisien munka­társát, akinek kimerítő interjút adott Jugo­szlávia külpolitikájáról. Marinkovics szerint A­­ párisi tárgyalások, elsősorban az új görög— jugoszláv barátsági szerződés megkötése kö­rül forogtak. Venizelosszal megbeszélte e szerződés alapelveit s ma már alig van aka­dálya a szerződés megkötésének. A Petit Párisién az interjúval kapcsolat­ban megcáfolja azokat a híreket, amelyek szerint Jugoszlávia Görögországnak szö­vetségi szerződést ajánlott föl és Venize­losz azt visszautasította. két véglet között A „Graf Zeppelin“ megkezdte hétnapos nagy A léghajó ma nem látogatta meg Berlint — Frankfurt fölött A Zeppelin az éjszakát a Keleti tenger fölött tölti — Friedrichshafen, október 2. A Graf Zep­pelin ma reggel hét óra öt perckor felszállt, hogy megkezdje kétnapos útját Berlin és a Keleti tenger fölött. A nagy amerikai út előtt ez a léghajónak utolsó nagy próbaútja. A fedélzeten összesen hetven személy tar­tózkodik, köztük húsz utas. Reggel az idő kedvező volt és a léghajó Ulm­ irányába indult. Ulm, október 2. A Graf Zeppelin reggel 8 órakor átrepült Ulm városa fölött, de a háztetőkön és az utcákon összegyűlt lakos­ság már hét óra 40 perckor látta. A közön­ség leírhatatlan lelkesedéssel üdvözölte az ezüst színben fénylő gyönyörű légi járművet. Stuttgart, október 2. A Graf Zeppelin Ulmból jövet negyed kilenckor átrepülte a várost. A léghajó északkeleti irányban Bajor­ország felé repült tovább. Nürnberg, október 2. Az új Zeppelin­léghajó 9 óra 10 perckor délnyugati irányból jövet átrepült a város fölött. A lakosság óriá­si lelkesedéssel fogadta a Graf Zeppelint. A fürthi repülőtér egyik repülőtére a léghajó kíséreteibe szegődött s 9 óra 17 perckor a Graf Zeppelinnel együtt eltűnt az észak felé húzódó szürke felhőten­gerben. It Németország fölött A Zeppelin-léghajó fedélzete, október 2. 10 óra. Nürnberg után a léghajó­­ b­rit felle­gek közé került, úgy hogy Eckener «!»•. weg­­változtatta tervét és északném­etország he­lyett Würzburg irányába repült. A siirű­ fel­hők miatt Berlin lakossága ugyanis semmit sem láthatott volna a léghajóból. Würzburg után a Graf Zeppelin Frankfurt felé vettél útját, de a nagy város fölött szintén áttörhe­­tetlen felhők közé került. Az oldalszél igen erős. A Zeppelin fedélzetén, fél 11 óra. A léghajó Forchheim és Würzburg között cir­kál. A kedvezőtlen időjárás miatt a léghajó mindenekelőtt Frankfurt am Main-ba veszi útját, majd északi irányban távozik. Való­szín­űleg Amszterdamig repül s az angol par­tot is érinteni fogja, majd az éjszaka alatt a Keleti tenger fölött cirkál s holnap reggel Helgoländern át Berlinbe röpül, ahova dél felé érkezik. Frankfus am Main, október 2. A lakos­ság legnagyobb része előtt meglepetésként hatott a Zeppelin megérkezése. Tizenkét óra ötven perckor Mainz­föltöt látták a léghajót, 12 óra 55-kor átrepülte Wiesbadent és­ észak felé tartott. Ausszterdans felé Berlin, október 2. A Zeppelin-művek ve­zetősége közli: A léghajó útját Frankfurtból Amszterdam felé vette, ahová délután h at óra­ tájban érkezik. Az éjszakát Helgoland és a Keleti tenger fölött fogja tölteni. Az úi út­irányról a döntést csak az esti órákVsn­­ ■ *.*i~­­cák meg, amikor az össze? idri jelenié? meg­érkezik.

Next