Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-01 / 250. (1877.) szám

— Mai számunk 14 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzlovenSzkoi és TUSzinSzkoi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IU Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké, külföldre: nnlitibni nnrtib­nin 12, II. emelet Telefon : 30311 . Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévre 114. Főszerkesztő: POUN­ECU napilapja felelős szerkesztő, hivatal: Prága ul„ Panská ul 12/111. — Te­havonta 38 Ke. Eg­yes szám­ára 1*20 Ke* CZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon:30311.—Sürgönyeim: Hírlap. Praha ------------------------------------- ------------------------ -—1 ---------------- - - -----------------------■ [UNK]­­ iMMiiiliiíi­i III ..........................■ [UNK] [UNK]IBNI­HM ICIMPWI—Iei ■IIIIMHRI I­HMM Iliig! Ilii I III ll ¥ T ~~1NI||T| ‘ I­I |F­ITI |[1P "UlfH | ■0TNITI FT II III IMINIMIIH) III II NIUTH — MI ■ICIC I ■­ [UNK] [UNK] [UNK] ni ■­ ■ ................... - II turnénptatás előtt i­ll Süfllió Sicifl A jubileumi ünnepségek lezajlottak. El­hangzott az elnöknek nagyjelentőségű üzenete is, amelyben felhívta az állam sorsát intéző tényezők figyelmét azokra a fontos feladatok­­­ra, amelyeket a fiatal államnak meg kell ol­­­dania. Ezek között a feladatok között igen­­ nagy hangsúlyt helyezett az államfő a kisebb­ségi problémára, amelynek rendezése körül gyakorlatilag rendkívül kevés történt, úgy­hogy az elnöki üzenetben is csupán csak biz­tató kezdetnek van beállítva az a tény, hogy a jubileumi kormányban két német minisz­ter is helyet foglal. A magyar kisebbség legfontosabb és sür­gős rendezésre szoruló problémája az állam­­polgárság sürgős rendezése. Az állampolgár­­sági és illetőségi kérdés kezelésének mai módja már szinte tűrhetetlen helyzetet terem­tett. A két éves gyakorlat bebizonyította, hogy a lex Dérer nem tekinthető kielégítő megol­dásnak. Eltekintve attól, hogy öt kategóriát kirekesztett az állampolgárságra igényt tart­hatók sorából, az állampolgársági kérvények elintézése a közigazgatási fórumokon olyan lassan megy végbe, ami a lex Dérer haté­konyságát egészen­ pluzóriussá teszi. Akik a szlovenszkói és ruszinszkói viszonyokat isme­rik, a helyzetet már elviselhetetlennek tart­ják. Ezért mozdult meg Szlovenszkó és Ru­­­­szinszkó egész közvéleménye, hogy az állami jubileum alkalmából az illetékes tényezők figyelmét felhívja az állampolgárság ügyére. Munkács, Ungvár, Kassa, Pozsony képviselő­testülete memorandumot terjesztett az elnök­höz és a kormányhoz az állampolgárság kér­désének rendezése érdekében s így vált a magyar kisebbségi ügy belpolitikai jelentő­ségű akcióvá. A csehszlovákiai népszövetségi ligák ugyancsak a jubileum alkalmával memoran­dumot intéztek az elnökhöz, amelyben az emberiesség nevében kérik az állampolgár­­sági kérdés radikális és gyors megoldását. Nagyjelentőségű tény, hogy a legutóbbi állam­polgársági törvény megalkotója, Dérer Iván dr. új törvényjavaslatot készített elő, amely a parlament elé került. Ez az egy tény is iga­zolja, hogy az 1926. évi lex Dérer egyáltalán nem felelt meg annak a feladatnak, hogy az állampolgársági kérdést kielégítően és végle­gesen szabályozza. Szlovenszkó egész közvéleménye egyhan­gúlag kívánja az állampolgárság ügyének ki­elégítő rendezését. Ez a belpolitikai probléma európai ügy, amennyiben a konszolidáció ér­­­dek­ében nem lehet közömbös, hogy Európa szívében tízezerszámra legyenek hontalanok. Ezt a jelentőséget igazolja Scotus Viator leg­utóbbi cikke is, amelyet a csehszlovák köz­társaság jubileuma alkalmával írt s amely­ben precízen rámutatott az állampolgársági kérdés nagy jelentőségére. Azok között a fel­adatok között, amelyeket a fiatal államnak meg kell oldania, elsőrendű helyet foglal el éppen ez a probléma. Természetesen az a kívánatos, hogy olyan új törvényt alkossanak, amely egyszer­­s mindenkorra véget vet az állampolgársági kérdésben eddig uralkodott zűrzavarnak. A készülő lex Dérer az 1926. évi alkotmánytör­vénnyel szemben nagy előrehaladást jelent, a pártok képviselőit is, akik azonban Dérer azonban semmiképpen sem rendezi a kér­­t javaslatánál tovább fognak menni. Masaryk kést véglegesen, mert nem szüntetné meg a elnök üzenetében figyelmeztette a törvény­­hontalanság problémáját és még kizárna a hozást arra, hogy alapos törvényhozói min­­dlyanokat az állampolgárság elnyeréséből,­ kát végezzenek, mert csak e­z biztosítja a jó akiknek erre a trianoni békeszerződés értel­­t törvények megalkotásának lehetőségét. Egy rmében is joguk van. Ez a törvényjavaslat vann olyan új állampolgársági törvény, amely jószinüleg maga­ mellett­­ találja az összes nem adja meg annak a lehetőségét, hogy ezkrvenszkói törvényhozókat és igy a magyar-mindenki hozzájussont az állampolgársághoz, akit a szerződések értelmében is megillet, csak félalkotás, amely tehát nem vezet a cél­hoz. A lényeges az, amire már Scotus Viator is rámutat, hogy ezt a kérdést végre emel­jék ki a jogi csavarások útvesztőjéből és tel­jesítsék a békeszerződések értelmét olyan módon, hogy mindenki, akinek eme jogo­sultsága van, végre nyugodtan hajthassa álomra fejé­s* Prága a keleteurpai maffia-politika középpontjában A ziuk ukrán diák ma délelőtt Prágában merényletet követett el a lengyel főkonzul ellen Csehszlovákiában székel az ukrán emigráció nemzeti tanácsa . A főkonzul sértetten maradt­­ A merénylő bevallotta, hogy politikai ekekből a lengyel követet akarta meggyökozni..­Zápotocky kommunista képviselő parlamenti beszéde és a merénylet — Adatok az uk­rán irredenta fölélénküléséhez — A merénylet politikai következményei Prága, október 31. Ma délelőtt tíz órakor a prágai lengyel főkonzulátus filnichovi, Stefanik u. 46. szám alatti épületében megjelent a keletgaliciai Steezatenből származó Aziuk Tádé Miklós ukrán emigráns és a portásnál az útlevéloszt­ály hollétéről érdeklő­dött A fiatalember észrevétlenül fellopózott az épület első emeletére, ott a konzul hiva­talos helyiségének ajtaja előtt egy benzinnel teli üveget helyezett el, amelyet meggyúj­­tott, majd elfutott. A ház bejárata előtt találkozott Lubaczewski Tádé prágai lengyel fő­­konzullal, akire revolveréből egy lövést tett. A merénylőt azonnal letartóztatták és a smichovi rendőrségre vitték. A fiatalember vallomásából kitűnt, hogy most végezte el a gimnáziumot és Josefstadtban lakik. A főkonzulátus épületének kapujában megtalálták a golyót. A meggyújtott benzin csakhamar lángra robbantotta az épület lépcsőházát, de a konzulbv. 8 he­­lyzete a tüzet idejekorán eloltotta. A merénylet a konzulátusom­­ fé­nyében természetesen óriási izgalmat keltett s a kíváncsi embertömeg néhány perc alatt ellepte az utcát, úgy hogy a rendőrség kénytelen volt a gyülekezőket szétoszlatni. Zápotocky szenzációs beszéde A merénylethez rendkívül érdekes báb teret alkot az a beszéd, amelyet a prágai parlamentben Zápotocky kommunista kép­viselő éppen tegnap mondott el a Csehszlo­vákiában székelő ideiglenes ukrán kormány­ról és annak viselt dolgairól. Zápotocky a parlament minapi ülésén felolvasta az ideiglenes ukrán kormány me­morandumát, amellyel a forradalmi szerve­zet az egyes kormányoktól elismerését kérte. A memorandum szerint a nemzeti ta­nács, a kozák ukránok szervezete és az európai ukrainisták egyesülete kor­mányt alakít, amelynek székhelyéül ideiglenesen Csehszlovákia fővárosát vá­lasztották. A kormányeln­öki funkcióval Belousov Szav­­csenko altábornagyot, az ukrán forradalmi hadsereg vezérkarának volt főnökét ruház­ták föl. Mellette Vogony Gorbanyuk műszaki tábornok dolgozik, míg bizonyos államtitkári funkciókat Dosztal-Dosztalenko főtitkár tölt be. A diplomáciai funkciót a kormány Eduard de Oliva-Olivenko „teljhatalmú mi­­miszterre“ ruházta. Egyedül az említett kor­mány bír azzal a joggal és kötelességgel, hogy az ukrán nemzet érdekeit védelmezze. A memorandum szerint a kormány mögött negyvenkét, millió ukrán áll, akiknek nyolc­van százaléka orosz, húsz százaléka pedig lengyel iga alatt nyög. Zápotocky képviselő az állítólagos me­morandum fölolvasása után a következőkben jellemezte az ukrán „kormányt". — Otokar Dosfcal-Dostalemko, aki az ideiglenes ukrán kormány tagjaként sze­repel, senki más, mint a volt cseh fascista szervezet titkára, Gajda tábornok egykori segédtisztje. Dostal a fascistákkal megegyezett abban, hogy egyesült erővel harcot indít Szovjet- Ukrajna ellen. Dostal és a többi állítólagos ukrán tulajdonképpen cseh származású és egyszerű Dostal, Olíva nevüket „Dostalen­­ko“-ra és „Olivenko"-ra ukránosították. Mint az ideiglenes kormány tagjai és a Szovjetoroszország ellen irányuló ellenforra­dalmi támadás vezetői Benes dr. külügymi­niszter kegyeit és támogatását élvezik. — Az ukrán ellenforradalmárok, a petl­­juristák, a csehszlovákiai Podebradyban ren­dezték be rezidenciájukat s pártpolitikai köz­pontjukat az ottani ukrán földművelési és nemzetgazdasági akadémiával maszkírozzák. A petljuristák az utóbbi időben rendkí­vül erélyes tevékenységet fejtenek ki, így az akadémia mellett közigazgatási munkások részére tanfolyamot létesítettek, hogy különféle hivatalnokokat, rendőrbizto­sokat, igazgatókat és gubernátorokat nevelje­nek. A Charkoutba hamaros visszatérés remé­nyében katonai erőiket is konszolidálni igye­keznek. Ino kancev orosz emigráns ezredes segít­ségével egy külsőleg jámbor formájú had­tudományi kört létesítettek, melynek va­lóságos célja azonban az, hogy mobilizálja mindazt, ami az ukrán emigráció szem­pontjából a Szovjetukrajna elleni harchoz szükséges. Végül egy hónappal azelőtt az „Ukrajnai volt katonák és hadseregek szövetsége" Po­debradyban összeesküvésszerűen hozzálátott valamennyi volt ukrán katona összeírásához. Le Rond utazása, Ukrajna leválasztása Orosz­ország testéről és a merénylet Nem világos az összefüggés, ami Zapo­­tocky kommunista képviselő minapi beszéde és a prágai lengyel főkonzul ellen m­a elkö­vetett ukrán merénylet közöt van, mindazon­által bizonyos, hogy az európai államokba emigrált ukránok az utóbbi időben macedón jellegű komitékat alakítottak s nagy lendület­tel agitálnak és ágálnak egyrészt Szovjetorosz­ország, másrészt a nyolcmillió ukránt elnyomó L­emgvelország ellen. Talán még Zápotocky kommunista képvi­selő beszédénél is több fényt derít a mai merényletre, ha utalunk azokra a hírekre, amelyek Le Rond francia tábornok kelet­­európai utazásával kapcsolatban a közd.­­múltban bejárták a világsajtót. A Berliner Tageblatt bukaresti tudósítója több cikkében leleplezte, hogy Le Rond Ke­­leteurópában aktív szovjetellenes frontot akar létrehozni, melynek első teendője Ukrajna Szovjetoroszországtól való leválasztása volna. E célból francia pénzen öszeesküvést szít Kievben és Odesszában, a lengyel és román hadseregben pedig olyan alakulatokat teremt, amelyek adott esetben, az ukrajnai forrada­lom első fellángolására, közbeléphetnének és a petljuristákat kellő katonai támogatásban részesítenék. Csehszlovákiának szintén aktív szerepe van ebben a nagy szovjetellenes koncep­cióban, amennyiben állami szubvenciók­kal ukrán központot tart fenn és ukrán polgári középosztályt nevel. Azok az európai sajtóko­mmen­tárok, ame­lyek Le Rond útjával foglalkoztak, már an­nak idején rámutattak ugyanazokra a csehszlo­vákiai ukrán intézményekre, amelyekről a képviselőházban Zápotocky kommunista kép­viselő beszélt. Le Rond keleteurópai utazása és az uk­ránok általános európai mozgolódása föl­tétlenül összefüggésben állott egymással. Tagadhatatlan, hogy a csaknem egy év­tizedig szunnyadó ukrán emigráció az utóbbi hónapokban nagy pénzösszegek­hez jutott s új lendülettel szervezte meg ellentállását. Le Rond tábornoknak és a francia kormánynak semmiesetre sem volt szándékában, hogy az ukrán nem­zeti mozgalomnak lengyelellenes élt ad­jon, de a fölélesztett irredenta automa­tikusan maga után vonta, hogy az ukrá­nok egyrészt Szovjetoroszország, más­részt azonban az elnyomó szág ellen fordultak.Lengyelor­Körülbe­lü­l oly módon történt ez, mint a vi­lágháború előtt és alatt a lengyelek állásfog­lalása, akiket a monarchia területén Orosz­ország ellen uszítottak, Oroszország területén pedig a monarchia ellen s a lengyelek vég­eredményképpen mind a két elnyomót gyű­lölték. Jellemző, hogy az ukránokat, akiket Franciaország Csehszlovákia és Románia se­gítségével Szovjetoroszország ellen akar han­golni, Szovjetoroszország viszont Lengyelor­szág ellen uszítja s a kisebbségek elnyoma­tására hivatkozva, hatalmas propagandát fejt­i ki a nyugati országokban a Lengyelország­ban elnyomott ukránok érdekében. Ennek a propagandának Parisban van a központja s már tekintélyes ,,kisebbségi" sajtóorgánummal is rendelkezik. A mai prágai merényletnek, amelynek 1 Szerencsére senki sem esett áldozatuk romtost

Next