Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-01 / 27. (1950.) szám

2 ^pTW«AT-MAGYARHIRILAP béremelésekre fognak vonatkozni, vagyis hogy újabb húsz százalék lakbéremelés volna megengedhető a régi lakásoknál és esetleg a nagyobb lakásokat, a háromszobásokat is kivonnák a törvényes védelem alól. Mindez természetesen még csak kombináció és a koalíció érdemében ezzel a kérdéssel a legközelebbi nyolcas bizottsági ülésen fog foglalkozni, mivel Srámek miniszterelnök helyettes spanyolnáthája miatt ma sem jelent meg a bizottság ülésén. A miniszterelnök-kérdésre vonatkozólag lényeges változás nem állott be. Az agrárpárt kibővített országos vezetősége ma is egész nap tanácskozott, de tanácskozásait értesülésünk szerint még nem fejezte be. A mai helyzet szerint befejezett ténynek vehető az, hogy Svehla utóda Adrzsal lesz, aki minden valószínűség szerint a nemzetvédelmi tárcát is megtartja és mindaddig, amíg a kormány élén áll, Poghajszky hadseregfelügyelő fogja helyettesíteni. Mikor az agrárpárt a miniszterelnök személyére vonatkozólag végleges döntést hoz, ugyanakkor egy másik kérdés is fölmerül. Svehla lemondása az összkormány lemondásának formájában fog-e megtörténni és új kormányt neveznek ki, amelynek személyi változásai nem volnának nagymérvűek. Esetleg csak arról volna szó, hogy Gazsik nem vállalna tárcát a rekonstruált kormányban és helyét Labay foglalná el. Az egész kormány lemondásának kérdését azonban még nem érintették, mert ez nem tartozik sem az agrárpárt sem a koalíciós nyolcas bizottság hatáskörébe, hanem egyes-egyedül a köztársasági elnök döntésétől függ. Nyíltan hangoztatják a parlamentben, hogy Svehla lemondó levele keltezés nélkül már karácsony óta az agrárpárt elnökségének kezében van és a pártvezetőség csak taktikai okokból tartotta vissza, de most már belátják, hogy nem lehet a vezér iránti szentimenitalizmussal tovább dolgozni és kénytelenek a miniszterelnöki kérdést is megoldani. Végleges megoldás mindamellett nem várható előbb, mint a hét végével. 1929 február 1. pántok. A Vecerni List értesülése szerint a hágai csehszlovák-magyar döntőbíróság kimondta illetékességét a földreform-pörökben Prága, január 31. A Vecerni List a hágai döntőbíróság tárgyalásaival kapcsolatban igen érdekes leleplezést közöl. Miután nem áll módunkban a hít valóságát ellenőrizni, a cikket szó szerint, de Jentarfcáissítf az alábbiakban közöljük: „Elhallgatják előttünk, hogy a magyarokkal szemben Hágában elveszítjük a földreformot. A csehszlovák-magyar döntőbíróság Hágában úgy döntött, hogy illetékes a magyaroknak a mai földreformunk ellen benyújtott panasza ügyében. Mintegy tizennégy napja annak, hogy a hivatalos CTK, amely annyira Benes befolyása alatt áll, naponta terjedelmes jelentéseket hozott a csehszlovák-magyar vegyes bíróság tárgyalásairól, amely azt a kérdést tárgyalja, váljon a földreform törvényes-e a békeszerződések szempontjából. Az olvasóközönség ezekből a híradásokból úgy értesült, hogy a mi védelmünk a vegyes bíróság illetéktelenségét hangoztatta és hogy a mi védőink az illetéktelenség ügyében beterjesztett tiltakozásuk után kivonultak a tárgyalási teremből. Múltak a napok és a CTK elhallgatott. Kutattunk ennek okai után és egy borzalmas dolgot állapítottunk meg. A hágai csehszlovák-magyar vegyes bíróság a földreformunk ellen benyújtott magyar panaszok ügyében illetékesnek jelentette ki magát. Ezért hallgat a CTK és a külügyminisztérium, amely a mi jelszónkból: „a demokrácia aszdiszkusszió”, kudarc esetén rendszerint hallgatóeáka játékot csinált. Az ügy annál komolyabb, mert a döntés nem ma történt, hanem jóval előbb és ezt eltitkolják. A vegyes bíróság döntése súlyos. Bennünket jogbizonytalanság állapotába sodor. A külügyi hivatal már erre vu. tekintettel is magyarázatot adhatott volna a dologról. Ezt nem tette meg. Inkább azt hangoztatja a tömjéntől elkábult nemzetnek: Itt a mi pótolhatatlan Benesünk, a külföldön semmi baj nem érhet. Ez sokkal könnyebb, mint beismerni a szomorú igazságot, hogy elvesztettük a pert. Az illetéktelenség ügyében benyújtott érvelésünk elutasítása pervesztés. svájci bíró kinyilvánította, hogy a per érdemi részébe is belemegy. A döntés ellenünk fog esni és megismétlődik a romániai eset, amelyet a népszövetségi tanács 1927 szeptember 17-én és 19-én oly nehezen intézett el. Ilyen ügyről tudni kellene a népet, ne vezessék buta és oktalan gyerekként az orránál, mint aki még nem képes és mint akinek nem szabad semmit tudnia arról, hogy a nemzetközi fórumok miképpen döntenek sorsa felöl. fiz agrárpárt önzése miatt veszélybe került a magánalkalmazottak nyugdíjbiztosítása Prága, január 31. Röviden jelentette a P. M. H„ hogy a szenátus tegnapi ülésén magánalkalmazottak nyugdíjbiztosításáról szóló törvényjavaslatot kiutalta a szociálpolitikaa biizottságnak, amely azonban egyelőre még nem társalhatja a javaslatot, mert a koalíció ebben a kérdésben még mindig nincs egy véleményen. Az újabb halasztásnak tulajdonképpemi oka az, hogy az agráriusok tegnap bejelentették, hogy Wir mit mindig nem engedik meg a •vjavaslat ..•ibizottsági tárgyalását, amíg a koalíció meg nem egyezik munkaprogramjában, vagyis a koalíció nem foglal állást az agrárpárt követelései ügyében. Az agráriusok generális követe’éve, mint ismeretes, az állatbehozatali vádvámok felemelése és az elemi károk elleni állami biztositás bevezetése. A koalícióban és általában a törvényhozók között, qsl agráriusok kiihivó viesékádi&*e órasi vitatetszést keltett. A cseh nemzeti demokraták tegnapi kilenbüliésüikön a legerélyeseibben ‘ kaveteóléik a törvényjavaslatinaik azonnali nyugdíjbiztosítási tárgyalását a szenátusban. Ezzel azonban az agráriusok vajmu szerveaet törődnek. Most, amikor már úgyszólván a levegőben Íóg'a parlament teleszilátása, az agrárok tisztián korte-je&naváikna rendeszkedneik be s a háromszázezer naá^áuiKdafiín',a Sotfnak tétit''; régebbi: ige irotokot fölrúgva az állatvámok védelmét tolják életért*®, .mert ezzel a jelszóval négy mezőgazda tömegeket vélnek a maguk számára megnyerni. ... A tárgyalás halasztásának súlyos következményei r tehetnek,, mert ©gyrészt nem biztos még, hogy a szenátus nem eszközöl-e a javaslaton olyan módosításokat, amelyek következtében kénytelen lesz a képviselő-írás is újból foglalkozni ezzel a törvényjavaslattal. Másrészt súlyos következményei vannak a hallgatásnaek a javaslat törvénybeiktatásántk késésbe miatt és mert a törvény, mint termézetes, 1929 január elsőével visz* sprimeorteg lén majd érvénybe, s igy mennél később hirdetik ki a törvényt, annál nagyobb anyagi megterhelést jerent a végrehajtása ugy a munkaadókna, mint az alkalmazottaikra. Az uj nyugdíjbiztosítási illetékek igen jelentékenyek s nem hitentik, hogy akár a munkaadók, akár a magánapikialmazouttak a mai nehéz gazdáasági viszonyok mellett képseek volnának súlyos megerőltetés nélkml három-nnégy hónapra visszamenőleg ilteléket kell fizetni. Nem szabad elteiejteni azt sem, hogy a törvényhez még végrehajtási rendeletit is adnak ki. A háromszázezer magánatfeailmazottat a nyugdijbirt óriási központnak újból kell osztályoznia, ez is eltart egy biionyos ideig. Isry az illetékeik megállapitására... még..a... csak • áprilisbaq •teü»,3ieiíni• seff, vj^Jgyí ®, üben yie • ev: a munkaadófőnek: és alkalmazottaknak első ízben nézve 4 hónánra vissrasnenőleg kellene az illetékeket fizetniük. Kikerült tehát , már az az eshetőség is, hogy a törvényt, még mielőtt ténylegesen életbelépők, módosítani kell és pedig az irányban, hogy az no jamaiáT edzejével, hámora csak július elsejével lépjen érvénybe*. Helyreállt a vasúti forgalom a Dunántúl Budapest, január 31. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Szerdán egész Magyarországon lényegesen javult az id járás és ezzel az ország közlekedési helyzete is. De 1,1dömölik-Székesfehérvár, valamint több más vonalon ismét fel lehetett venni a forgalmat. Osztrák területről még mindig 1 és fék két órás késéssel érkeznek a vonatok. A magyar államvasutak igazgatósága közli, hogy az időjárás a Dunántól eléggé megjavult, a szél megszűnt és a hóakadályok eltakarítása teljes erővel folyamatban van. A hegyeshalmi vontaton a Bicske és Szár közti vonalrész kivételével már mindkét vágány szabad. Az említett vonalszakasz jobb vágánya még el van torlaszolva, innen még mintegy 25.000 köbméter havat kell elszállítani. A forgalmat tegnap délután az Adoraypuszta‘Saborcs-paksi,' a Hegyes halom-oroszváhi, a Szomi'bathtély-zirci 'és Alsóörs-tapolcai 'vonalon felvették. A többi még elzárt vonalaikon a forgalom a Türje-balatonszentgyörgyi, a Veszpérm-alsóörsi és a Jutás-zirci vonalak kivételével a holnapi nap folyamán előreláthatólag felvehető lesz. Az Abúfjági Könyvtár az iskolai nevelés szerves kiegészítője, rendelje meg tehát sürgősen körosztályunknál. A Kis Pythagoras ára 12 K. Mikészéwm_ llfie Wonr •ss>ittfíi tike hevert X'ecfts JHa: ^ar Wallace (9) Jó ideig tartott, amíg csomagjához jutott. Egy hordár autót szerzett. Éppen pénztárcáját vette elő, hogy kifizesse, amikor egy férfi végigsorolta, egy másik pedig ugyanakkor erősen megtaszította. Kézitáskája a földre esett és mielőtt érte hajolhatott volna, egy harmadik férfi már felkapta a földről és egy cinkosának dobta, aki mögötte állott. A tolvaj futni akart, de egy kéz galléron ragadta és megpündörítette. Amikor kezeit védekezően emelte fel, acélos ököl csapott az állára és földre terítette. — Várj csak, gazfickó, majd megtanítalak én, hogy leszokj az enyhveskezűségről! — mondotta Dick Martin. ... 7. 1".név: Tiszta áprilisi reggel volt, délelőtt tii óra, amikor Dirik Martin belépett Havelock magáníródéjába. Az ügyvéd éppen befejezte diktandóját. Nevetve üdvözölte vendégét és intett neki, hogy foglaljon helyet. Amikor a gápírónő elhagyta a szobát, felemelkedett és megtöltötte pipáját. — Tehát egyáltalán nem látta őt? — kérdezte. — Sajnos nem! Bár csaknem folyton vonaton és autón ültem, azonban a fénysugár sebességével kellett utaznia. Például délután érkeztem meg Rióba, ő már reggel elutazott. Kapstadban három nap előnyt szerzett. Tabán Birában utolértem volna. Ekkor kaptam táviratot, amely hazaszólított. Havelock elgondolkodva bólongatott. Megnyomta a csengőt és titkárnője megjelent az ajtóban. .. .. Adja ide a Seyford-aktákat? — mondotta és hallgatva várakozott, míg a titkárnő visz, szalért a kék aktatáskával. Felnyitotta és átadta látogatójának. A felnyitott oldalon Dick egy Kapstadtból érkező kábel-sürgönyt látott: Havelook London Megtiltok további üldözést detektív által teljhatalmú megbízás útban augusztusban Londonba érkezem Pierce. A sürgönyt három nappal Dieknekstadtba való érkezése előtt adták fel.Kap— Látja, nem volt más teendőm, minthogy önt visszahívjam, — mondta Havelook vállát vonogatva. — Különben megtudott-e valami különösebbet róla? Dock nevetve felelt. — Ehhez túl keveset tartózkodott egy-egy városban. Hotel portásokkal és főpincérekkel beszéltem, de senkinek sem tűnt fel semmi. Akkor ért Kaputaddtba, amikor az új angol kormánybiztos bevonulását tartotta. — Nos, — mondotta kis szünet után Haverock — semmi több?— Semmi több, — viszonozta Dirik — ez is csak éppen ugy jutott az eszembe. ÚJjabb szünet. Mit tart a lord különcködéséről! ? — kérdezte végül Dirik az ügyvédet. Havelork összehúzta száját. — Nincs határozott véleményem. — vallotta be. — Legrosszabb esetben olyan feleséget szerzett, akivel Angliában nem akar mutatkozni. Dirik elgondoltkoda dörgölte végig állát. — Vannak levelei tőle? Havelock bólintott. — Megnézhetem őket? — Kérem. — válaszolta Havelokk és mappára mutatott, amely még mindig Diók a kezében volt. Dirik lapozni kezdett a mappában. A világ minden részéből jött kábel-sürgönyök voltak benne, átutalásokról szóló jegyzékek, hosszabb és rövidebb levelek, kézirásosak és gépeltek is. Az utóbbi évek levelezése. Az egész levelezés aktaszekrényemnek csaknem két szárnyát tölti ki. — És felismeri ezekben a levelekben az ő kézírását ? — Tennészetee — sohasem kételkedtem benne. Ki van zárva, hogy valaki más hamisította volna! Dick visszaadta a mappát. — Sajnálom, Mr. Havelook, hogy oly kevés eredménnyel jártam. Úgy hiszem, könnyebb a fecskét elfogni, mint ezt a fiatal lordot. Egy pontban azonban megnyugtathatom. Asszony egész bizonyosan nincs a dologban. Egyedül volt Newyorkban és San-Franciscóban is. Nő nélkül kötött ki Shanghaibah és egész Indiát asszony nélkül kóborolta végig. Ha csak lehet, hozzon össze vele augusztusban. — Készséggel, — nevetett Havelorik boszszusan, — ha ugyan itt tudom őt tartani egy kis időre! Diák elbúcsúzott és elgondolkodva indult haza. Zsebében egy nagyon tekintélyes összegiől szóló csekk lapult meg, fejében olyan problémát forgatott, amely ugyancsak elfoglalta. Hazatérve leült íróasztalához, az asztal lapjára meredt a pillantása, mintha nehéz matematikai feladatot kellett volna megoldania .és hajét teljesen szétdúlta ujjaival. Fél órai töprengés után frizurája a pápuanégiery fejboglyájához hasonlított, de egy lépéssel sem jutott közelebb problémájának megoldásához. Kipakolta kofferjeit és az egyiknek tartalmát az asztalra szórta. Papíroknak halmaza hullott ki Jegyzetek, nyugták, szállodai számlák, újságkivágások hullottak alá és volt köztük egy iv itatópapir, amelyet fhost felemelt és a fénnyel szemben tartott. Világosan felismert rajta egy órmét: Mr. Bertram Cody, Weald House, South Welad, Sussex. ] Ezt az itatópapirt annak a szállodai szobának íróasztalán találta, amelyet a pihenés nélküli fiatal lord Buenos Airesből való elutazása előtt lakott. Diókot a szálloda tulajdonosa vezette be a szobába. A detektív gondosan elzárta a papírt. Ezr után hálószobájába ment és a tükör elé állott. — És te detektivnek hiszed magad, Dick Martin? — kérdezte tükörképétől. Ajkai gúnyosan összehúzódtak. — Szamár vagy te, édes fiam és nem detektív! A nap hátralevő részét egy kártyatrükk tanulmányozásával töltötte, amelyet útközben tanult. A trükk abban állott, hogy kártya felső lapját észrevétlenül a csomagaban a kilencedik helyre kellett átvenni. Stoppoló órával gyakorolta művészetét, míg a trükk a másodperc tizenötöd része alatt sikerült. Elégedetten állt fel és a garázsba indult autójáért ■ a — Vezesd le«, mondotta Bertram Cody. Kicsiny, teljesen kopasz emberke volt. Igen halkszavú. Körülményesen tette fel aranykere tű csip tetőjét és még egyszer végig betűzte a névjegyet. Mr. John Rendle 194, Colliins Street, Melbourne. A névből semmit sem tudott meg. A nyolcvanas években ismert egy Rendlet, aki nagyon buzgó teaskereskedő volt, azonban ismeretségük annyira futólagos volt, hogy aligha ez az ur kívánt nála látogatást tenni. Éppen egy kis jegyzőkönyvben lapozgatott, amikor a látogatást bejelentették. A jegyzőkönyv vörös szaffián bőrbe volt kötve és azonkívül két táska volt benne, az egyik bélyegeknek, a másik bankjegyeknek való. Amikor a látogató a küszöbre lépett, a könyvecskét egy halmaz papír alá tolta.