Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-02 / 76. (2001.) szám

Mai uáfflunk 12 oldal SBF 1 vni. évf. 76. (2001) szám * Szerda­­ 1929 április 3 7^iYARHIRMI> Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkói és ru­szinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága A­ Panskó ulice negyedévre 76, havonta 26Ké,külföldre: nnl­filni m­inimnm’n 12, n. emelet Telefon: 30311­­ Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévre 114. Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztői hivatal: Prága Il„ Panská ul 12/111. — Te­havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ki DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA­lefon:30311.—Sürgönyeim: Hírlap. Praha Politikamentes közgazdasági élet (agy) A szlov­euszíkai gyáriparosok orszá­gos gyűlésén Novak keresk­edelemügyi mi­niszter is megjelent és beszédet mondott. Az ilyen miniszteri megnyilatkozások rendsze­rint, hangulatot kívánnak teremteni a pes­­­sz­imizm­usra. hajlandó érdekeltség körében­ A szlovenszkói gyáripar is — már annak meg­maradt része, amely nem kényszerült a „le­­építésre 44 — minős valami rózsás helyzetben. Ez nyilatkozott meg az érdekeltség csaknem minden szónokának beszédében, egyet­ kivé­ve­ 3 miniszter urat, aki ezzel­ ellentétben —a leghatározottabb optimizmussal szemléli a közgazdasági élet­ eseményeit. A miniszter úr kijelentette, hogy Szl­oven­­szskó a kedvence, ahova mindenkor szívesen jön. Ezzel egy régi kijelentését akarta sztor­nírozni, amelyet annak idején a losonciaknak tett, hogy ..nincs háború halottak nélkül"4. Ma már Kovák miniszter úr is revideálja régi álláspontját a hősi halottak felől. Nyilatkoza­tának egyik pontja a legérdekesebb: politi­kamentessé kell tenni a közgazdasági életet! Hát ez tényleg programszerűen­­ hangzó nyilat­kozat, és érdemes vele gyakorlatilag is foglal­kozni, , ’ • , , , Miikor ^övenszkó ' itpáMösági jag' firtott­ y a­­közgazd­asági' életben, elke­ldődött a­ cseh racio­nalizmus munkája, amely a­ gyakorlatban azt valósította meg, hogy a fölöslegessé vált szlo­venszkói iparvállalatokat egyszerűe­n halálra­ í­télte. Hosszú időkön­ keresztül ebben a mun­kában a szlovenszkói szociáldemokraták részt vettek, hiszen akkor a kormánytöbbség­is­hez tartoztak. Mi készséggel elh­isszük a mi­niszter úrnak, hogy ez politikamentesen­ tör­tént és a cseh gyáriparnak ránkszabadítása is mind csak a véletlennek a műve. Hogy azután ebből a munkából származott a szlovenszkói krónikus munkanélküliség és a kivándorlás, amely ebben az országban a legnagyobb, bi­zonyára a politikamentes közgazdasági kor­­m­ánytevékenységnek eredménye volt.­­A közgazdaságba Prága vitte bele­ a politi­kát és Szlovenszkó ezt hosszú ideig meg fogja­ érezni.­ Ennek a politikának az eredmé­nye volt a­z is, hogy a magyar pénzintézetek, amelyek a hadikölcsön-érdekeltség következ­tében fizetési zavarok közé kerültek, egymás­után számoltak fel. A felszámolásokat pedig nyomon követte a szanáló cseh nagy­bankok fiókjainak a letelepedése Latovenszkó min­den nagyobb városában. A magyar városok­ban olyan eset is adódott, hogy egyetlen ma­gyar intézet menekült meg a kényszeregyez­ségek vízözön­éből, de a többi már a közgaz­dasági centralizmusnak a szolgálatában áll. A mezőgazdaságot nem számítják a szoro­san vett közgazdasági élethez, bár attól csak nehezen választható el. A szlovenszkói köz­gazdaságra várjon ki gyakorolta a legnagyobb, a szinte végzetes befolyást: az agrárpárt po­litikája, mely a magyar nemzeti birtokállo­mányra mért végzetes csapást , kisebbségünk megerőtlenítése céljából. Ennek lett követ­kezménye azután a magyar birtokoknak na­cionalista célokra való felhasználása, a birto­kokon élő gazdasági munkásságnak pedig a kommunizmus karjaiba kergetése, amiért, ki­zárólagosa­n, a csehszl­ovák agrárdem­okrá­ciá­­­nak földbirtokreformja a felelős. Ez a közgazdasági politika tekinti irányvo­nalául azt, hogy Szlovenszkó legyen a törté­nelmi országok fogyasztó területe. Ezért nem szükséges vasúti hálózatot kiépíteni és vasúti szállítási tarifát revideálni, amely egye­­­nesen a csőd felé kergeti a szlovenszkói ipart és kereskedelmet. A miniszter úr perhorresz­kállja a szubvenciók rendszerét, amellyel halódó gyáripart lábra lehetne állítani. Ámde a nemcsak a szubvenció-rendszer alkalmas er­re, hanem a kormánynak ezer és ezer módja van támogatni a szlovvenszkói közgazdasági életet, m­ég adókedvezményekre sem gondo­lunk ennél. Nagyon érdekes lenne statiszti­kai kimutatást készíteni arról, hogyan része­sedik Szlovenszkó gyáripara a katonai és más állami megrendeléseknél h­a viszont a kereskedelemügyi miniszter ki­jelentéseivel szemb­eáillítjuk a gyűlésen el­hangzott előadásokat, azokban megtaláljuk ennek a gyáriparnak minden akadályát, el­kezdve az adóiktól, az adózás viszonyaitól, a kivetésektől, s az adóhivatalokban uralkodó szellemtől- A szomorú Intel viszonyok a gyár­ipart kiszolgáltatják a magas kamatlábakkal dolgozó pénzintézeteknek. A szociális bizto­sítás terhei a termelési költségeket fokozzák hihetetlen arányban.­­ A népjóléti m­­inisztérium kimutatása­i m­un­kanélkülisségről nem fedik a tényeket és a megokolatlan optimizmussal készülnek. munkaközvetí­tés mai rendszere teljesen cső­­­döt­­ mondott a gyakorlatban. A munkanélkü­l­iség 'kö­vetkezm­énye azután' az a­ szomorú ’eredmény, hogy Szlovenszkő első helyen áll a kimndo­­lás statisztáivá.jóban. Ilyen­­ körülmé­­­nyek közt nem­ a­ közgazdasági élet politika­mentességére kellene törekedni­, hanem olyan közgazdasági palánkára, mely egy országrész­nek a tönkre jutását megelőzni igyekezzék in­tézményes eszközökkel és a demokrácia egyenlős­égi ekvének alapján, mely nem is­mer megkülönböztetést és kedvezményezet­teket. Nekünk létérdekünk, hogy gazdasági szer­vezet­tségünk se nélkülözze a politika segítő kezét, am­ely mégis csak hatásosabban tud küzdeni mellőzés és megokolatlan protekcio­­nizmus ellen, amely ma a magyar kisebbség közgazdasági­­ életének szomorú tünetét alkot­ja. Ha egyenlő lenne a küzdelem a történel­mi országok iparával szemben és egyenlő fel­­­tételekkel lehetne azt­ megvívnunk, úgy közgazdasági poli­tikamentesség­ dogmájá­ban a könnyebben hihetn­énk; de az erős és a gyen­ge küzdelmében, amely a létért folyik, szen­­timentalizm­ussal nem megyünk semmire és hátrányos gazdasági­ helyzetünket megszün­tetni, nem tudjuk. A szlovenszkói gyáriparnak pedig elsősorban arra van szüksége, hogy a maga lábán tudjon megálllani, mert Prágától nem sokat várhat, sem ajándékot, sem jóin­dulatot;­­•­­ , Húsvét hétfőjén vívták Jimenez városában a mexikói polgárháború legvérengzőbb csatáját Borzalmas barrikádharcok a város utcáin, ahol minden házat külön rohammal kellett elfoglalni . A nagy vérontás dacára nem történt döntés New York, április 2. Almazan szövetségi tábornok vízhiány miatt kénytelen volt az északi hadsereg hatezer emberével el­hagyni a Csihuahua felé vezető útvonalat és húsvét vasárnapján erőltetett menetben átkelt a Maomi-sivatagon, hogy torony­­irányban előnyomuljon a forradalmárok k­özpontja, Jimenez városa felé. A csapatot, mely Torreón felszabadítása óta a forra­dalmárokkal elvesztette a kapcsolatot, hét­főn reggel Jimenez városa előtt három mérföldnyire heves fegyvertűzzel fogadták. A lázadók a város előtt három mélyre ásott védelmi vonalban fogadták ellenfeleiket. A forradalmárok gépfegyver­­észkekkel erősítették meg harcvonalukat. Miután a korménycsapatok több órán keresztül ágyútűz alatt tartották az ellenség védelmi vonalát, Almazan tábornok virradatkor ki­adta a parancsot a forradalmárok állásá­nak megrohamozására. A lázadók minden talpalatnyi földért kétségbeesetten harcol­tak. Azonban Almazan a Jimenez-szakasz­­ról íisi erősítést kapott s­ így a­­ lázad­ók r­á túlnyomó erővel nem bírtak szembe$xállpi s úgyszólván egy szálig a csatamezőn pusz­tultak el. A korm­ánycsapatok is többszáz főre menő veszteséget szenvedtek.­ Húsvét hétfőjén déltájban Almazj&n tábornok csa­patai elfoglalták a jimenezi, hidrph A kézi tusa és a közeli tűzharc úgyszólván hétfőn egész nap tartott. A felkelők, akiknek szá­ma ötszázra volt tehető, az uteán barriká­­dokat emeltek. Számos céllövészt helyeztek el a házak tetejére és a templomok tornyaiba, ahon­nan nagy veszteséget okoztak a kormány­csapatok soraiban. A kormánycsapatoknak egyik házat a másik után kellett megroha­­mozniok. A barikádokat szuronyrohammal vették be. Calles tábornok Portez Oil köz­­társasági elnökhöz küldött jelentésében közli, hogy a város uccáit halottak és sebe­sültek borítják. A város lakosai, akik nem tudtak a Jimeneztől nyugatra levő dom­bokra menekülni, a pincékben és lakásaik­ban torlaszolták el magukat. A legutolsó jelentés szerint nap leszállta előtt a város északi része és a vasúti állomás is Almazan kezébe került. Mind a két oldalon bomba­­vető repülőgépek is részt vettek a harcban. Egy kormányrepülőt lelőttek. A vesztesé­gek egyelőre pontosan nem ismeretesek, de kétségtelenül mind a két oldalon rend­kívül súlyosak. Mexikó City, április 2. A Jimenez váro­sáért folyó heves harcok nem hoztak dön­tést Calles hadügyminiszter csapatai és az Escobar tábornok vezetése alatt álló fel­­kelők között. harc folyamán A kormánycsapatoknak a sikerült a város legésza­kibb részébe is behatolniok, ahol a támadó kormánycsapatok és a város védői között rendkívül elkeseredett óceai harcok fej­lődtek ki. A hétfői harrsztuior után, mely mindkét fél kimerülése következtében állt elő, Callés hadügyminiszter dást akar intézni a város ellen.újabb táma­Mexikó, április 2. Limon városát, mely Singola tartományban fekszik s amelyet ezer felkelő tartott megszállva.A többórás ütközet után a kormány négy ezrede el­foglalta. MadtonaM nyilatkozik a választási esélyekről és az angol munkáspárt programjáról London, április 2. Az angol politikusok húsvéti nyilatkozatai közül igen nagy érdek­lődésre’ tarth­at» számol Ramsay MacDonald sydl­ otigó-i miniszter­elnöknek,' avEaboure Party,’ vezérének a világsajtó részére adott nyilat­kozata.. Megállapítja, hogy­ a­ most következő választások során , ■­­ . , , a munkáspártnak vannak’ a legjobb esélyei. Az ország elvesztette, a mai kormányzatba vetett bizalmat A kormány tétován és tapo­gatózva botorkál a belpolitika és a külpoli­tika terén. Az egyre növekvő munkanélküli­ség égető problémáján nem tudott segíteni. Új hódításokra készülődött, ide-oda mozgatta a nép tömegeit,­ kivándorlásra biztatta az em­bereket minden üzletszerű energia, és­­ ko­moly terv nélkül. A szónkérdésben­ olyan gyöngeséget tanúsított, hogy ez az iparág csaknem a tönk szélére jutott. A gyapot-, a vas- és acélipar a válságok sorozatán ment­­ keresztül. Nem oldotta meg a lakásínséget, d­e legjobban akkor mondott csődöt,, amikor a munkástömegek iránti kötelességét kellett volna teljesítenie. A Franciaországgal legutóbb kötött kato­­­­nai egyezmény komoly veszedelmeknek tette ki az­ országot. Fölkeltette az egész világ gyanúját Anglia jóhiszeműségét ille­tőleg és hátráltatta a leszerelés mű­vének megvalósítását. A kormány ajándékba kapta Locarnót és et­től kezdve a maga részéről egymásután kö­vette el Genfben a baklövések sorozatát." A külpolitikát igen gyakran kizárólag párt­­szempontok irányították" .! .A mai kormánnyal"szem­ben ,csak egy meg­­­­oldás IeJtetssége"", a­ mai ellenzék, vagyis az 1024-es kormány. Ez a kormány két szempontból fog hozzá a munkanélküliség­­ megoldásához. Először munkané­lküliségi­­ segélyrendszert­ • épít föl, mely össpillingban­ van ,a nemzeti jólét álta­lános fejlesztésével. A másik követelmény a kivándorlás­ kérdésében olyan megállapodás­ra jutni a domíniumokkal, hogy az angol munkások kivándorlása ne érintse súlyosan sem azkő, sem az ottani munkások gazdasági nívóját. Fejleszteni kell az ipari és kereskedelmi életet.. Ehhez, békés, külpolitikára van szükség és ezért fel kell venni a­ kapcsolatot az orosz piac­ca­. A szénipart a bányák nacionalizálásá­­val fogja az új kormány megszervezni. A kormány külpolitikája az 1921-es po­litika folytatása lesz. Igyekszik helyreállí­tani Anglia teljes függetlenségét és a kon­tinensre gyakorolt befolyását. A nemzet­közi viszályok elsimítására a döntőbírásko­dás rendszerét akarja fölállítani, amelynek szükségszerű következménye a leszerelés lesz. A munkás kormány első feladata az lesz, hogy az Egyesült Államokkal fölmerült vitás kér­déseket őszintén és becsületesen letárgyalja és végül is teljes megegyezést hozzon létre a két állam között. ■■■■■■■■■■wanawapMaBBMWBgoiiiwMMiiijwiii mi. wm

Next