Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-01 / 222. (2147.) szám

* Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké Egyese szám­ára 1*20 Kő A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztői politikai napilapja Felelős szerkesztői DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Kai­sfek­arals II old­al 1 Vili. évf. 222. (2147) szám » KaflieS 1929 októberi wee”^­­ y Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­hivatal: Prága II.,­ Panská ul 12/III. — Te­lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Jugoszlávia hamarosan visszatér a parlamentáris államformához? Sándor király bejelenti a diktatúrát végit • Pasics Péter lesz az új miniszterelnök­­- Tömeges kommunista letartóztatások Bécs, szeptember 30. Jólértesü­lt diplo­máciai körökben úgy tudják, hogy Jugo­szlávia új politikai változás küszöbén áll. A közeli napokban valószínűleg kihirdetik a­ régóta jelzett új alkotmányt, amely a jugo­szláv királyságot új közigazgatási területek­re osztja. Ugyanakkor Sándor király beje­lenti, hogy az ország a diktatúrától vissza­tér a parlamenti államformára és kinevezi a politikai pártok megbízottaiból álló kor­mányt. Egyelőre nem tudni, váljon Zsivko­­vics tábornok továbbra is miniszterelnök marad-e, vagy pedig helyét Petar Pesic volt hadügyminiszter és jelenlegi brüsszeli ju­goszláv követ veszi-e át. Beavatott körök szerint Pesic egy átmeneti kormány élére kerül. Negyven kommunistát letartóztattak Belgrád, szeptember 30. Hivatalos jelentés szerint tegnap a jugoszláv királyság terüle­tén negyven kommunistát tartóztattak le. A letartóztatottak nagy része külföldi agitátor, akik a külföldi pénzzel szervezett jugoszláviai kommunista párt betiltása után maradtak a királyság területén és folytatták titkos agitá­­ciójukat. A letartóztatottak állítólag nagyará­nyú szabotázst készítettek elő Jugoszláviában és ki akarták rabolni az állampénztárakat. A rendőrség megállapította, hogy a kommunis­ták augusztus végén ki akarták rabolni a bel­grádi főposta pénztárát is és két postatiszt­vi­selőt megvesztegettek, akik segítségükre let­tek volna. A postatiszteknek nagyarányú ré­szesedést ígértek és biztosították őket, hogy a tett elkövetése után repülőgépen azonnal Oroszországba szállhatnak. A rendőrség ide­jekorán felfedte az akciót s megsemmisítette a betörést. A letartóztatott kommunistákat külön bíróság elé állítják. A hivatalos jelen­tés ezenkívül megállapítja, hogy szeptember 27-én csendőrök agyonlőtték Bracanovics kommunista vezért, aki Modrasek Gáspár né­ven mint csehszlovák állampolgár­, szerepelt Belgrádban. Bracanovics szökést kísérelt meg s az utánaküldött golyók egyike megölte. MASARYK AZ ÚJ EURÓPA PROBLÉMÁIRÓL „Európa a béke hosszú periódusát azért kapta, hogy a kisebbségi problémákról s Európa felosztásának hibáiról megegyezzen** Egy német publicista érdekes Interjúja Kistapolcsányban a köztársasági elnökkel — Masaryk a magyar kérdésről — Berlin, szeptember 30. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Rudolf Olden, a kiváló német publicista, nemrégiben Csehszlovákiában volt és kiutazott Kistapolcsányra, ahol a nya­raló elnök kihallgatáson fogadta és a Berliner Tageblatt számára interjút is adott neki. Ru­dolf Olden hosszabb cikkben számol be a neve­zett berlini lap hasábjain az elnöknél tett láto­gatásáról. Az érdekes cikket az alábbiakban szó szerint közöljük: A csehszlovák köztársaság elnöke, T. G. Masaryk, az esztendő nagy részét vidéken töl­ti. Tavasszal a­ csehországi Lana várában idő­zik. Azután Szlovenszkóba utazik és az ősz derekáig Tapolcsány kastélyában tölti idejét. A nyár hevében porral borított síkság, a hori­zonton a Kárpátok nyúlványainak dombjai, a zöld park, homokutak, amelyekre forrón tűz alá a nap, vörösben és kékben sugárzó virág­ágyások, egy" nagy, fehér ház óriási udvarral, hosszában I­üves folyosók szaladnak, amelyek­be a szobák torkollanak. A magyar József fő­herceg, akinek budapesti palotája közvetlenül a királyi vár mögött áll, régebben itt töltötte az esztendő legszebb szakát. Most Tapolcsány vára a csehszlovák állam tulajdona és az el­nöknek áll a rendelkezésére. Hogy az elnök tartózkodik a kastélyban, azt abból lehet látni, hogy egyenruhába öltö­zött rendőr sétál föl és alá a park bejáratában. Ez az egyetlen külső jel, amely Tapolcsány várát a magánkastélyoktól megkülönbözteti. Az egyetlen uniformis, am­it itt láttam. Az el­nöknek nincs szárnysegéde, magántitkár ve­zet­ hozzá. A nyaraló elnök napirendje Az elnök irószobájában a falakon könyváll­ványok szaladnak végig, az alacsony polcokon rengeteg könyv sorakozik egymás mellé, a könyvek anyag szerint csoportosulnak, kön­­­­nyen hozzájuk lehet férni, az óriási íróasztalt újságok és iratok borítják. Reggel fél kilenc óra tájban, amikor Masaryk dolgozni kezd, megtalálja íróasztalán az összes lapokat, ame­lyek a köztársaságban megjelennek és a vezető külföldi lapokat is. Csupán a magyar újságokat olvassa titkárnő s a fontosabb cikkeket kivonatosan lefor­dítja az elnök számára. A szláv, német, angol és a román nyelveken megjelenő újságokat a publicista rutinh­ozott gyorsaságával forgatja át. Masaryk elnök most 79 éves. Az utóbbi két évben — 1927-ben, amikor újból elnökké vá­lasztották, láttam utoljára — feje még véko­nyabb lett, fehér és hosszú, a valódi dolichoce­­phalos. A sovány, finoman ráncos és rózsás arcból a szemek tisztán, fénylően, barátságo­san néznek ránk. Beszédmódja meggyőző, ma­gyarázó, spekulatív. Ritkaság, hogy maximá­kat mondjon, ezek is olyan meggyőződések, amelyeket már megformuláztak és éppen ezért annál erősebben hatnak. Kifejezésmódjából meg lehet ismerni a szlávot. Mondatai rövi­dek, kikerekítettek. Németsége, amelyet gyak­ran osztráksággal sző át, tökéletes. Termino­lógiája a filozófusé és a politikusé. Az elnök éppen a manőverről tért vissza, amelyet legnagyobbrészt lóháton szemlélt vé­gig. Most is lovaglóruha van rajta, erős, sár­gásan fehér vászonból, mellénye nincs, inge kékkel csíkozott, kemény, sarkos gallérokka­l, magas, barna bőrből készült lovaglócsizmák vannak rajta. Több, mint negyven éve nem iszik alkoholt, sohasem dohányzik. Fél egyig és azután fél háromtól van dolgozószobájában, ahol olvasgat, vagy iratokat intéz el, vagy pe­­dig barátainak, azután politikusoknak, tudó­soknak és minden országból idesereglő újság­íróknak látogatását fogadja. Fél hat órától va­csoráig lovagol. Mozdulatai bámulatosan kön­­­nyedek, testtartása egyenes. Nincs egy csöpp zsír sem a testén, egészsége kifogástalannak látszik. Az új Európa szerzője Masaryk 1915 elején elhagyta Prágát, min­den hidat fölégetett maga mögött s ettől az időtől kezdve, mint a külföldi forradalmi mun­ka feje a csehszlovák állam megalapítása ér­dekében, Párisban, Londonban, Rómában sza­kadatlanul és minden idők történetében párat­lan céltudatossággal dolgozott. Beszélgetésünknek azok a cikkek képezik kiindulási pontját, amelyeket a háború idején Oroszországban és Amerikában írt és amelyek az „Új Európa” címen egy kötetbe gyűjtve je­lentek meg. Ebben a programatikus brosúrá­ban figyelemreméltó pontossággal van megjósol­va az a kialakulás, amelyet a párisi szerző­dések Európának adnak. Az én gondolatmenetem beszélgetésünkben a következő: Ha az éleslátás és fölismerés, száraz számítás és a teremtő intuíció lehetővé a tette, hogy a véres viharok zajlása idején a jövőt olyan tiszta körvonalakban lássa valaki, akkor ennek az embernek Ítélete a közel­jövő­ről most, amikor a jelen sokkal inkább átlát­ható, a kétségek és bizonytalanságok szűntek meg és nyugtalansággal töltenek nem el bennünket, föltétlenül igen nagy értékű. A jövő megrajzolásának módja Az elnök ezeket mondja: —• Bizonyos határozottsággal mondhattam előre, hogy a régi Ausztria-Magyarország nem állhat fönn tovább. Vagyis: reméltem ezt. — Egy kézmozdulattal, amely a szkepszisre és az emberi tökéletlenség tudatára céloz, hozzá­fűzi: — Természetesen másképp is történhetett volna. De meg volt a reményem s a biztosság bizonyos mértéke. —• Történelmi kutatás és a jelen viszonyai­nak megfigyelése vezetett erre. A jelen is történelem. A német historikusok a legkiválóbbak, a kul­­t­urhistorikusok, a dogmatikusok, egyháztörté­nészek, — csak legújabban lépnek nyomukba­ , az angolok. A legtöbbet a német történészektől tanul­tam. Ha valami hiányzik bennük, a szintézis az, s ennek következtében nagyon elvesznek a rész­letekben, a tények följegyzésében. Később cso­dálkoztam rajta, hogy a háborúban milyen ku­darcot vallottak. —■ A szintézis azonban önmagában semmi sem volna. A következtetésen, az értékelésen fordul meg a dolog. Gyermekkorom óta politikai érdeklődéssel szemléltem a világ eseményeit. Édesatyám a régi Magyarország területéről származott, nemzetiségi határvidéken élesedik a szem­lélet. Mint prágai tanár, később pedig bécsi képvi­selő, mindazt, amit megfigyelhettem, figyel­mesen és pontosan szemléltem, a hadsereget, az egyházat, az udvari életet, szóval mindazt, amit szociológia néven össze lehet foglalni, például az öngyilkossági statisztikáit és a sta­tisztikának minden fajtáját. — A szépirodalomból is tanulni lehet, sőt­­ gyakran többet, mint a tudományosból. Azo­kon a nyelveken, amelyeket beszélek, most is elolvasok minden jelentősebb regényt és novellát. Kis kitéréssel Remarquera kerül a szó, akit az elnök kissé izgatónak tart és a német háborús irodalom más termékeiről is meg­emlékezik az elnök. — így jutottam hozzá, hogy történelem, megfigyelés és értékelés által jóslatokat tegyek, amelyek realizálódtak. Miképpen lehet megítélni Európának mai helyzetét? Milyen következtetéseket lehet vonni mostani megfigyeléseiből? — Ezek a kérdéseim képezik beszélgetésünk második részét. Európának minden egyes kritikus pontját, konfliktus felületét sorba vesszük. Az elnök ítélete így hangzik: Miért fegyverkezik Csehszlovákia? — Európa nagy lépéssel haladt előre. Há­rom kimondott theokrácia­ tűnt el: a porosz­­német, az osztrák és a cári. Európa végleges megegyezése a nagy népeknek, az angolnak, a németnek, a franciának és az olasznak a dolga. Az orosz népnek csak jóval később lesz ismét befolyása Európa sorsának alakulására. Egy olyan nép, mint a miénk, nem sokat te­het ebben. Itt van a kisantant, amely egészen defenzív és amely Magyarország miatt szükséges. Ma­gyarország már megtámadott min­ket 1919- ben. Az ottani bolsevizmus tiszta nemzeti ügy volt. Fegyverkeznünk kell, mivel mások is fegy­verkeznek. Támadni azonban sohasem fo­gunk. Az önvédelem jogáról egyizben hosszabb be­szélgetésem volt Tolsztojjal. Az én álláspon­tom ez: Ha valaki megtámad engem és egyi­künknek meg kell halni, úgy az az igazságos, ha a támadóm hal meg. Tolstoj ezt nem akar­ta elismerni. Úgy hitte, hogy ha a megtáma­dott nem védekezik, a támadó karja megbé­nul. Ezt azonban én nem hiszem. A magyar integritás — Értesülésem van arról, hogy az Itália és Jugoszlávia közti viszony javul, így fog tör­ténni Jugoszlávia és Bulgária között is, már csak azért is, mert Bulgária mögött Itália áll. Egy félmillió macedóniai miatt Európában nem lesz konflagráció. A fődoolg, hogy a tö­rök uralom ezeken a területeken megszűnt. Magyarországnak törekvése az integritásra, vagyis Szent István koronája országainak

Next