Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)
1930-07-01 / 147. (2368.) szám
, Ma! számunk 02 © Se?a IX. évf. 147. (2368) szám > Kedd • 1930 julius 1 Előfizetési árt évente 300, félévre ISO, negyedévre 76, havonta 26 Kft; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké Egyes számára 1.30 Kt, vasárnap 2,—Kd Képes Melléklet ára havonként 2.50 Kd A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok lőszerfcesszió: politikai napilapja igeidős szerkesztő: CZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága n, Panská ulice 12- 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága 1, Panská ulice 12. Hl. emelet. Telefon: 34184 SORGONYCIMI HÍRLAP, PRFIHfl Na végleg fölszabadult a német Rajnavidék A franciák befejezték a kiürítést — Nainzis Wiesbaden örömünnepe — Savanyú francia kommentárok Wiesbaden, junius 30. A megszálló csapatok ma végleg kiürítik a harmadik rajnai zónát is s ezzel a Rajna-vidék végleg megszabadul az idegein uralomtól. A Wilhelm-szállodán, a megszálló csapatok főhadiszállásán, tizenkét év óta állandóan ott lengett a három megszálló hatalom lobogója, s ma, amikor az angol, a francia és a belga trikolór lekerült a házról, a lakosság óriási üdvrivalgásba tört ki. A francia csapatok délelőtt kilenc órakor tartották utolsó katonai szemléjüket. Tirard főbiztos és a rajnai bizottság tagjai a szálloda előtt nézték végig a csapatok elvonulását és a himnuszok hangja mellett történő zászlóbevonást. Az ötszáz főnyi díszőrség szemléje után a katonák a pályaudvarra vonultak, ahonnét Franciaország belsejébe szállították őket. A rajnai bizottság tagjai délben kil önvonattal ugyancsak elhagyták Wiesbadent. Mainza, június 30. A város utolsó francia csapatai ma vonultak el Mainzból. Délelőtt Guilleaumat tábornok főhadiszállása előtt csapatszemle volt, majd a Marseillaise hangjainál bevonták az utolsó francia trikolórt. A csapatok itt is kivonultak az állomásra és különvonnatokkal eltávoztak. A francia zászló bevonásakor a maiompolgárság percekig tartó örömrivalgásban tört ki. Wiesbaden, június 30. A megszálló csapatok 12 óra 10 perckor külön vonattal elhagyták Wiesbadent. A párisi lapok véleménye Paris, junius 30. A Rajnavidék végérvényes kiürítését a francia sajtó vegyes érzelmekkel kommentálja. Míg a baloldali lapok szerint a kiürítés a német együttműködésnek termékeny franciamegkezdését jelenti, a jobboldali lapok rámutatnak a német sajtó egy részének francia-ellenes támadásaira és kijelentik, hogy Franciaország óriási veszedelemmel játszik, amikor kiengedte kezéből a győzelem utolsó zálogát. A szabad Rajna (§.) Ma Németországnak nagy nemzeti ünnepe és a világtörténelemnek jelentős dátuma van, a rajnai terület uiből szabad, az utolsó megszálló csapat is elhagyja az okkupált területet, amelyen a fenséges folyam erdőkkel koszorúzott büszke bércek között, gyönyörű kanyarodókkal siet a végtelen tenger felé. A német nemzeti érzésnek és öntudatnak örömünnepe ez a nap, mert német területen nincsenek már Gessler-kalapok, mert a német nép testéből kihúztak egy fájdalmas tüskét és a súlyos tehertől megszabadultan a német nemzet újult erővel láthat hozzá nagy feladatainak betöltéséhez. Stresemann életének műve a mai nappal nyerte el a koronát. Sokszor mondogatta, hogy az orvosok megtiltották neki az ivást, de ezen a napon az örömtől részegre issza magát. A nagy államférfi, aki a népszerűtlenség ódiumát is magára vállalva, testi erejét, egészségét áldozatul hozva dolgozott a nagy cél érdekében, nem érhette meg ezt az öröm teljes napot, de az első pohár bor, amely az örömünnepen a magasba lendül, az 5 halhatatlan emlékeinek szól. 1923 január 16-ám vonultak be a megszálló csapatok a rajnai területre, és a szenvedő, szétmarcangott Európa lelkét súlyos mércék ülték meg. Bebizonyosodott, hogy a békeszerződések nem hozták meg a békét és csak a legnagyobb emberi erények, a legnagyobb belátás, a legnagyobb méltányosság és a szolidaritás érzésének felébredése háríthatja el az Európát végzetesen fenyegető katasztrófát. Megszállás, reparáció és biztonság, ez a hármas jelszó feküdte meg baljóstatulag az európai politikát, ennek a trializmusnak a jegyében vétkeztek a bűnösök és bűnhődtek az ártatlanok. Ma nemcsak Németország, hanem egész Európa fellélekzik, volna a lidércnyomás, mert mintha szünetoe ® mintha ezen a forró nyári napon oszladozóban volnának a sötét Miegek és a rajnai derűs égboltozatról a jobb jövő reményének sugarai árasztanák el az egész európai horizontot. Hét év alatt mégis csak nagy haladás történt, a trializmus hidrájának két fejét, a reparációt és a megszállást agyontaposták, így tehát remény van arra, hogy az egyensúlyi állapot helyreállítása talán már a közeljövőben a harmadik vitás kérdésnek, a biztonságnak végleges megoldásához is vezet. Biztonságra tényleg minden államnak szüksége van és a biztonság nemcsak a Rajna vonalára kell hogy vonatkozzék, amelynek mentén évszázadokon át vívta elkeseredett élet-haltoarcát két szomszédos nagy nemzet, hanem szükség van a biztonságra Európa minden részében. A biztonsághoz azonban, amint a rajnai terület kiürítésének nagy példája mutatjja, gondosan, előkészített intézkedések szükségesek, amelyeket a jóakaratnak, az önös érdekeken felülemelkedni tudó nagy emberi szempontoknak kell megvalósítaniuk. akat a saját maga számára. Aki biztonságot annak tudnia kell méltányos áldozatokat is hoznia a biztonság érdekében, annak felül kell emelkednie a szűkkeblű önzés, soviniszta elfogultságok gátlásain és az igazság felé kell haladnia, amely minden érdekelt fél jogát kielégíti. Amikor Európa nyugati felében helyreálllani készül a nagy egyensúlyi helyzet és ezzel a századokon át zord csatamezőkkké változtatott területre a boldog kulturális jövő napjai virradnak, akkor meg kell állapítanunk, hogy Középeurópa még távol van ettől az idillikus állapottól, s ha a keleti reparációk kérdését meg se oldották, sokk és súlyos probléma vár még elintézésre. A középeurópai biztonság kulcsproblémája a kisebbségi kérdés, amely negyven millió teleket érint, tehát Középeurópa lakosságának egynegyed részét. A politika veszélyeztetett övnek nevezte már a háború előtt is a Balti tengertől az Égei tengerig nyúló pasztát. A kisautó ®tkonferencián őszintén beismerte ara újságírók előtt Marinkovics, hogy Jugoszláviának van egy súlyos elintézetlen problémája: a macedón kérdés. Ez a legdélibb, talán a legizzóbb, mert egy izzó nép teimperameintuima is hevíti, ne feledjük el azonban, hogy a macedón kérdés a csúcsára állított középeurópai kisebbségi piramisnak csupán a legdélibb foka és észak felé haladóban a piramis egyre szélesedik, egyre jobilian benyomul Európa szívébe. Briand és Stresemann az egész emberiség érdekében nagy munkát végeztek, amikor a mai napot előkészítették, az ő példájuk követésre volna érdemes Középeurópában is, ahol szintén nem konferenciákon elhangzott békenyilatkozatokra, hanem a Gessler-kalapok eltüntetésére, az európai szolidaritás nagy tetteire volna szükség a béke és megnyugvás érdekében. A lengyel baloldal Krakóban óriási tüntetést rendezett Pilsudski ellen A régi baloldali ellenfelek kibékülése - a kongresszus öt millió választót képviselt - Rendkívül éleshangú nyilatkozatok — „Erőszakot az erőszak ellen" Krakó, június 30. A lengyel munkás- és parasztpártok vasárnap Krakóban óriási arányú tüntetést rendeztek a demokrácia mellett és Pilsudski rendszere ellen. A több napra tervezett tüntetés első része rendkívül hatásosan, de nyugodtan telt el. A kormány mindent elkövetett, hogy a külföldi vendégeket s a vidékről érkező párthíveket elriassza az összejöveteltől és törvénytelen eszközök alkalmazásától sem riadt vissza. A vidékről például autóbuszok hozták be a parasztokat a városba s a kocsik nagy részét a hatóságok nem engedték tovább, mert állítólag technikai hibákat találtak az autóbuszokon. Ezenkívül a vidéki szervezetek az utóbbi napokban több száz hamisított táviratot kaptak híres szocialista vezérektől és munkásoktól aláírva, amelyekben tudatják velük, hogy nem kell bejönniök Krakóba. Mint utólag kiderült, az aláírások kivétel nélkül hamisítványok voltak. Az ellenpropaganda dacára óriási tömeg gyűlt össze Délnyugatlengyelország fővárosában. A régi ellenségek kibékültek és közös frontot alkottak Pilsudski ellen, így Vitos parasztvezér és volt miniszterelnök, Thugutt volt belügyminiszter és Lengyelország egyik legismertebb politikusa, valamint Barlitzki volt kultuszminiszter, a szocialista párt vezére. Az elfogadott program határozottan a demokrácia mellett és Pilsudski ellen szól. A megjelent pártvezérek körülbelül ötmillió választót képviselnek, úgyhogy az összejövetelnek komoly súlya van. A kongresszuson fölolvasták Daszinskynak, a távollévő szejmmarsallnak üdvözlő táviratát, amelyet a tömeg viharos éljenzéssel fogadott. Az angol alsóház harmincnyolc képviselője ugyancsak távirati uton biztosította rokonszenvéről a kongresszust és felszólította az egybegyűlteket, hogy folytassák küzdelmüket a demokráciáért. A szónokok kivétel nélkül élesen kikeltek Pilsudski kormánya ellen s különösen az államfőt támadták, aki minden tekintetben kényelmes eszköze a diktátornak. A jelenlegi kormányformát a szónokok az elnyomatás idejéhez hasonlították s kijelntették, hogy akkor, amikor Lengyelország három részre volt osztva, a rezsim nem volt oly kegyetlen, mint ma. Végül egyhangú határozatot fogadtak el, amelyben követelik az államfő azonnali lemondását és Pilsudski diktátori akaratának letörését. A tárgyalások folyamán a kongresszus tagjai számos határozatot fogadtak el az esetre, ha Pilsudski újból államcsínyt akarna elkövetni. Hangsúlyozták, hogy a terrorral fizikai erőt kell szembeállítani. A kormány alkotmányellenes volta fölmenti az állampolgárokat kötelességeik alól. A diktatúra nemzetközi szerződései nem köthetik az államot és minden, ami a diktatúra alatt történik, törvényellenes, erkölcstelen és megszüntetendő. A lengyel demokraták krakói összejövetelének bizonyára nagy hatása lesz a lengyel politika fejlődésére. Pilsudski kormánya az utóbbi hónapokban szemmel láthatóan sokat veszített népszerűségéből és a tábornok újabb huszárcsinnyel, esetleg puccsal állíthatja csak helyre megingott tekintélyét. Viszont az ország ellentállása napról-napra nő és nem bizonyos, hogy a tisztikar ma oly könnyen legyűri a polgári ellentállást, mint legyűrte az elmúlt években. Korfanty újabb esetei Breslau, június 30. A kattowitzi Savoy-szállodában szombaton este Korfanty sziléziai lengyel képviselő és Kujawski kattowitzi orvos, akinek felesége szintén képviselő, összeverekedtek. Kujawski hátulról támadta meg Korfantyt, aki azonban erősebb ember és csakhamar fölülikerekedett. A verekedőket a szállodaszemélyzete tudta csak szétválasztani. Az incidensre az adott okot, hogy Korfanty az orvos feleségét a szejmben több ízben megsértette.