Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-24 / 142. (2659.) szám

10 sejtetni engedik, hogy a július 22—26-iki nemzetközi mérkőzés szintén sikeres keretek között fog le­­folynni. M­ERENCSÉN. TTS—Lévai TE 6:3 (3:2). Heves iramú, azonban végig érdekes mérkőzés. A hazaiak dacára, hogy előző nap nehéz meccset abszolváltak, frissen mozogtak és jobb technikával múlták felül az első húsz percet, kivéve egyenrangú vendégcsa­patot. A TTS-ben Marik a mezőny legjobb embere volt, aki egymaga négy gólt rúgott és állandóan veszélyeztette a lévaiak kapuját, amelyet Gábris — a kapott gólok ellenére is ■— kitünően védett. Nagy kár, hogy a meccs vége felé az LTE eldur­vult. A bíró Tulákot kiállította és igen ellenszenves volt Feuermann hangoskodása. A gólokon Marik (4), Michalec és Gruian, a T­S részéről, a lévaiak pedig Tulák, Kopriva és egy l­esből góloztak. Marmor­­sfcein zsolnai bíró a megszokottnál gyöngébb volt. )­ A Rimaszombati POL legyőzte a budapesti BAK-ot. Rimaszombati tudósítónk jelenti: A kitűnő formában lévő és igen jó játszó rimaszombati QjEyüt­­tes a füves pályához nem szokott pesti proficsapa­tot élvezetes küzdelem után megadásra késztette. A három gól közül Paricska kettőt, Simon pedig egyet lőtt. Az erős k­amu meccset Jelanek László kitünően vezette. )( A Fü­leki TC kikapott Besztercebányán. Tudó­sítónk­ jelenti: A Slavia a vendég Füleki TC-ot 2:1 (0:0) arányban győzte le. Biró a zólyomi Laboda volt. )( A losonci Slavia eldöntetlenül mérkőzött Sal­gótarjánban. Tudósítónk jelenti: A losonci Slavia vasárnap Salgótarjánban az SBTC-bal 1:1 (1:0) arányban eldöntetlenül mérkőzött. A Slavia jutott először vezetéshhez Bozó révén, majd Takács ül. kiegyenlített. A Slavia csapatában a védelem tűnt ki.­­( A cseh-német tenniszszövetség bajnokságát a brünni Rohrer nyerte a prágai Soykáml szemben. ( A brünni verseny női győztese Blanár Anny lett. )( A prágai vizipolóbajnokság második fordulóján a Sparta az APK-át 2:1 (0:0), a CsPK pedig a Sla­­viát 5:0 (3:0) arányban győzte le. )( A prágai Slavia a vasárnap-hétfői kettős ünne­pen Bécsben vendégszerepel a Hakoah versenyén. Rajta kívül még a bécsi Rapid és a varsói Légia lesz a rendező egyesület vendége. )­ A pozsonykerületi magyar csapatok érsekujvári gyűlésükön kimondták a Pozsonytól­ való elszaka­dást és elhatározták egy önállló vidéki kerület meg­alakítását. A Csehszlovákiai Magyar Tennisz Szövetség hivatalos közleményei MEGHÍVÓ A Csehszlovákiai Magyar Tennisz Szövetség 1531. évi július 18-án este fél 9 órai kezdettel tartja Rimaszombatban, a városkerti vendéglőben a cseh­szlovákiai magyarok tenniszversenyével kapcsolatos választmányi ülését Kérjük a választmányi tagoknak lehetőleg teljes számban való szives megjelenését Rimaszombat, 1931. június 19. Bárczy Oszkár, Weinberger Tibor, szöv. elnök.Jelűnek Ernő, szöv. titkár, szöv. főtitkár. KÖRLEVÉL 1. A vasúti kedvezmény az 1931. évre a követke­zőképpen lett módosítva: legalább 10 személynek kell egyszerre és 16 km.-re utaznia, hogy 33 száza­lékos kedvezményt kapjon. Utazási bélyegeket a Magyar Tennisz Szövetség ad (drb. 5 kor.) Meg­rendelés a pénz előzetes beküldése mellett a főtit­kárnál (Jelűnek Ernő, Rimaszombat, Losonci-ucca 23.) eszközlendő. 2. A Révay-serlegmérkőzések időpontja előre beje­lentendő s a mérkőzés után azonnal részletes jelen­tés küldendő. 3. Felhivatnak a klubok, hogy tagdíjaikat legké­sőbb julius hó 10-ig fizessék be (Léva, Duna-Bank). 4. Minden klubközi mérkőzés legalább 3 nappal előbb a szövetségi elnöknek (Banská­ Bystrica) írásban vagy telefonb­e bejelentendő. 5. Városok közötti-, csapat- vagy serlegmérkőzé­sek legalább egy héttel korábban jelentendők. A serlegmérkőzések pontos tervezete s alapszabályai felterjesztendők s az illető verseny csak akkor tartható meg, ha a jóváhagyás az elnökség részéről beérkezett. Ha a verseny az elnökség előzetes bele­egyezése nélkül volna kiírva, vagy hirdetve, az elnökség a versenyen való részvételt azonnal letil­tani volna kénytelen. Részletes eredmények a ver­senyek után legkésőbb 3 napon belül beterjeszten­dő­:. 6. A tagegyletek még egyszer felhivatnak az iga­zolványoknak a főtitkárnál való megrendelésére. A megrendelt igazolványokat 10 tartalék igazolvány kíséretében a tagegyletek utánvéttel kapják meg. 7. Ismételten felhívja a M. Ten. Sz. elnöksége a tagegyletek figyelmét, a klubok közötti-, valamint csapatversenyek rendezésének fontosságára. mmarmas minin* imiwmi—mman­BH —ijchb—h—bct ­ Minden gazdának érdeke, hogy talajának­­ trágyázását okszerűen hajtsa végre. Erre ad útmutatást Fodor Jenő: " trágyázás elmélete és gyakorlata" c. most megjelent könyvében. Ára 26*— Kő. Szerző könyvét vételkötelezettség nélkül is megküldi betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Strkovec. (Cim: Abovce p.9 #PM<3aMAGÍAR-H!ra^_ 1930 )m­in 84, smdá. KöZtiA­ZDA/ACP Az állattenyésztés nemzetközi problémái Prága, június 23. A múlt hetekben Prágában lezajlott tizenötödik mezőgazdasági kongresszus ötödik osztályának ülései az állattenyész­tés aktuális kérdéseivel Eme szakosztály tárgyalási foglalkoztak, anyagát az üléseiken résztvevő Fekete Imre mérnök (Prága) alapos tájékoztatása szerint alább közöljük. Az V. szekció főtárgya, analóg a növényterme­lőkhöz, a fajtanemesítés sokoldalú kérdése volt. Hasznothajtó állattartás csakis ott lehet, ahol az egyedek kiválasztása, azok tartása a legnagyobb produktivitás elérése végett céltudatosan történik. Hogy az egyes országok ebben az irányban mit ér­tek már el s hogy a céltudatos munka mily irány­ban folyik, azt az egyes előadók behatóan ismertet­ték, különös tekintettel a marhára, disznóra , juhra. Nagy érdeklődéssel hallgatta a szekció Wellmann dr.-nak, a budapesti állatorvosi főiskola tanárának előadását, aki különösen a magyarországi tejellen­őrzési akciónak fajtajavulásra való hatását ismer­tette. Az átöröklésen és tenyészkiválasztáson kívül dön­tő fontosságú a takarmányozás és tartás kérdése s csak ezzel sikerült azokat az eredményeket el­érni, hogy ma két magyar tehén tartja Európában úgy a tej, mint a tejzsírtermelés rekordját. Az Auguszta tehén évi tejzsírtermelése 667.5 kg., a Ruca, Európa legbővebben tejelő tehene pedig évi 15.898 kg. tejet termel. A Ruca tejének tejzsirtartal­ma alacsonyabb, mint az Augusztáé, úgy, hogy a tejzsirtermelés csak 588.2 kg. tejzsir. Hogy mennyi­re hatalmasak ezek az eredmények, azt a legjobban mutatja, hogy a németek az eredményeket először kétségbe vonták s gondtalan, hibás ellenőrzéssel akarták indokolni. Csak amikor Hauser berlini tanár Berlinből Magyarországon volt, az eredményeket saját maga ellenőrizte s a magyar ellenőrzés magas színvonaláról a legelismerőbben nyilatkozott, akkor lettek azok általánosan elismerve. Wellmann tanár két ízben tartott a Deutsche Landw. Geselschaft meghívására ezekről az erdeményekről előadást, ahol azt is bizonyította, hogy ezeket a fenomenális eredményeket egyáltalán nem a rentabilitás terhére érték el, hanem ellen­kezőleg: a nagy teljesítményű s jól értékesítő állat rentabilitása mindaddig biztosítva van, amíg az 1 liter tej ára nem csökken a M­ag abrak ára alá — tehát egy olyan határig, ahol a normális kisgazda tehenének rentabilitása már régen megszűnt. Vajda (Bukarest) a bivalynál, a kisgazda trakto­ránál érdekesen mutatta az egyedi kiválasztás és a nemesítés által elérhető eredményeket. Amikor a magyar kormány 1882-ben a fogarasi tenyésztele­pet megalapította, a bivaly átlagos súlya 400 kg. volt, maximális 1.200 liter évi tejtermeléssel. Húsz év alatt, vagyis az állattenyésztés viszo­nyait figyelembe véve, igen rövid idő alatt si­került az egyedek súlyát 800 kg-ra, az évi tejter­melést 1.950 literre emelni. A szekció a kérdés fontosságára való figyelemmel részletes rezoluciót fogadott el, amelyben követeli a nemzetközileg egységes tejteljesít­­ményellenőrzést, a fajtakiválasztás és tenyésztés alaposabb propagálását és segítését. Kaiser a német, Massé a francia, a törzskönyve­­zeté­seknél szerzett tapasztalatokról, illetve azok helyzetéről referált. Németországban 1930-ban 2917 ellenőrzőegyesület 1.025.042 tehenet tartott nyilván, úgy, hogy az összes adomány 11 százaléka állott ellenőrzés alatt. Az átlagos évi tejtermelés 3.465 kg volt 3.43 százalék tejzsírtartalommal. Romániá­ban az ellenőrzött tehenek súlya 1926-tól 1930-ig 480 kg-ról 519 kg-ra emelkedett. A 100 kg élő­súlyra eső tejtermelés 309 liter, zsír 14.86 kg volt 1926-ban. 1930-ban a számok: 443 liter tej és 20.64 kg vaj voltak (Turcan). Ulmansky (Zágráb) a jugo­szláviai, Rostafinsky (Varsó) a lengyel és Leroy (Párig) a francia fajtakiválasztási eljárásokat ismer­tette. A karakul juh tenyésztésénél tapasztaltakat Bilek (Prága), Prawochenski (Krakó) és Contesco (Románia) ismertette. Prémes állatok A szekció második főtémája a prémes állatok te­nyésztésének kérdése volt. Valamennyi referens ar­ra a megállapodásra jutott, hogy a prémes állatok tenyésztése megfelelő viszonyok között igen jöve­delmező és biztos. Az állatok tartása meglehetősen olcsó, míg a termelt prémek meglehetősen állandó s magas árakon értékesíthetők. Az itteni tapaszta­latokról Menzl és Freund (Prága) referált. Az ezüst­róka tenyésztése 1928-ban kezdődött , igen szép eredményeket mutatott ki. A Kanadából és Észak­­amerikából behozott állatok gyorsan s teljesen akli­­matizálód­tak. A legnagyobb állatokat a klopotovicei telepen sikerült kitenyészteni: 1929-ben 126 cm, 1930-ban 128 cm. Ennek az állatnak az importált nagyatyja csak 113 cm volt. Ugyanígy emelkedett a termékenység is. A behozott példány egy hármas vetésből származott, az itteni vetések 5, 1930-ban 6 és 1931-ben 7 fiókát hoztak. A romániai tapasztala­tokkal Usurelul, a jugoszláviaiakkal Ulmansky fog­lalkozott. Haltenyésztés A szekció harmadik főtémája a kel­tenyésztés volt. A főreferens, Fischer Frigyes, a budapesti földmű­velésügyi minisztérium osztályfőnöke, a mestersé­ges halastavak berendezésének mai állásával fog­lalkozott s különösen a legnagyobb magyar mester­séges halastavat ismertette. Ez Debrecen mellett a Hortobágyon létesült s a Tisza vizével lesz táplál­va. A halastó 1.360 ha területet foglal el s 24 km távolságról kapja a vizet egy 230 lóerős szivattyú­telep révén. Egy mesterséges halastó berendezésének költsé­gei igen változók s a helyi viszonyoktól függenek. A ha­ kinti költséget 600—1.200 pengővel lehet szá­mításba venni, ha az utóbbinál magasabb, úgy a halastó berendezése már nem jövedelmező. Egy kö­zepes, 200 ha területű halastó költségeit Fischer a következőképpen számítja ki: 900 pengő berende­zési költséget véve ha-ként 20 év alatti 15 százalé­kos amortizációval a berendezés, épületek amortizá­ciója és ez első telepesítés költségei, a személyzet, a táplálás, a növényzet karbantartása s trágyázás, földjáradék, stb. összesen évi 104.000 pengőt tesz­nek ki, vagyis hektáronkint 502 pengőt. Az egy hektáron termelt hal súlyát 5—6 g-nak vehetjük, úgy, hogy a bevétel 5,5 q termelést és 110 pengő árat feltételezve évi 121.000 pengő. Egy ilyen 200 ha-os halastó évi jövedelme tehát 17.000 pengő, hektáronként 85 pengő. Szárazság, halbetegségek, stb., ezt a kalkulációt természetesen megronthatják, de ennek ellenében a saját gazdaságban termel* a nehezen vagy rosszul értékesíthető feleslegek ré­vé­n a táplálás, a már meglevő személyzet jobb ki­használása révén az adminisztráció és karbantartás költségei is alaposan csökkenthetők. A mai viszo­nyok között is helytálló azonban az a megál­lapítás, hogy egy ilyen halastó a mezőgazdasági üzemben jövedelmező, ez pedig ma a mezőgazdaságnak csak igen kevés ágára mondható. Pytlik (Prága) a vizek fertőzöttségének a halte­nyésztésre való hatásával foglalkozott. Wolf (Prá­ga) a halt­enyésztésnek a köztársaságbeli mai ál­lását ismertette. Csehországban a mesterséges halte­nyésztők története igen régi. Már 1824-ben foglalko­zott egy gróf Rummerskirch Horazsdovicében vele. Ma harminc haltenyésztéssel foglalkozó intézetünk van. Pete termeléssel Csehországban 60, Morvaor­szágban 19, Sziléziában 9, Szlovenszkón 28 és Ru­­szinszkóban 14 helyen foglalkoznak. A legnagyobb hal petetermelése Csehországnak van 10,000.000 pe­te­, míg Szlovenszkón a termelés évi 2,500.000 petét tesz ki. Az évi haltenyésztése a köztársaságnak 1,500.000 hal. A takarmányozásnak a beltenyésztésre való be­folyásával Lusta (Trebon) foglalkozott. Érdekes táb­lázatokban különösen a trágyázás hatását mutatta a termelt halmennyiség nagyságára. Roule (Páris) a francia viszonyokat ismertette. Úgy a második, mint a harmadik főtémákra vo­natkozólag a szekció rezolúciókat fogadott el, amelyekben a gazdatársadalom figyelmébe ajánlja az állattenyésztésnek tárgyalt két jövedelmező ágat. Hogyan dolgozik a francia borpropaganda? Anti-,,antialkoholisták" párisi banketjén — Tardieu a borkedvelő miniszter Paris, június 23. Az északamerikai „száraz törvény"4 megszavazása után — amelyet a francia borkereskedelem érzett meg legjobban — párisi központtal egy „Commission d'exportations des Vins“ alakult, amelynek legfőbb célja volt: bor­propaganda a külföldön, amelynek eredményei hathatósan ellensúlyoznák az északamerikai Egye­sült Államok elzárkózó politikája következtében a francia bortermelést ért károkat. A párisi központ azonban nem elégedett meg ennyivel, hanem még 15 ország borkereskedel­mi érdekképviseletével társulva, nemzetközi antiprohibiciós ligát alakított, amelynek feladata: nemzetközi terem folytatott­ küzdelem a prohibbició ellen — rámutatva ennek közgazdasági, kereskedelmi és szociális — sőt egészségügyi téren is tapasztalható káros követ­kezményeire. A nemzetközi liga minden évben más és más vá­rosban tartja üléseit, az idei kongresszus — a 12-ik — Párieban ült össze 4 napi tanácskozásra s ezen 16 nemzet képviseletében 250 delegátus vett részt. Természetesen elsősorban a borkeres­kedelem képviselői, de más foglalkozási ágakhoz tartozók — így egy-két orvos is. A kongresszus tanácskozásai és munkaprogram­ja, alig különbözött az egyéb és Párisban mind sűrűbben és sűrűbbé váló nemzetközi kongresz­­susok programjától és kirándulásaitól, az egé­szet azonban megkoszorúzta egy záróbankett, egy egy olyan bankett, amely a maga nemében párat­lan s amelyet csak Párisban lehet rendezni, ahol — bár ritkán — de akad még egy-két olyan­ ese­mény, amelyen lehet és érdemes csodálkozni és elgondolkodni. Az anti-antialkoholisták záróbarikettjét az egyik rue de Rivoli-i szálloda dísztermében tartották meg, — 300 vendég részvételével — akiknek so­raiban ott voltak a külföldi diplomáciai kar tag­jain kívül mindazok a francia személyiségek is, s azokról Merl és Freund (Prága) referált. Az ezüst­vagy borkereskedelemhez. A banketten André Tardien földművelésügyi miniszter elnökölt, — aki tudvalevőleg — tár­cája tradícióihoz híven, nagy barátja Champag­­nenak s minden déli étkezéskor egy egész üveg­gel élvez belőle. Tardeiu este fél 11 órakor érkezett a kamara ülé­séről a bankettre s itt már igen emelkedett han­gulatot talált, — különös tekintettel a várako­zás órái alatt elfogyasztott nagymennyiségű s kü­lönböző márkájú étvágygerjesztő italokra. Ez azonban még csak a kezdet volt. Az igazi meglepetés azonban nem a vacsora fogásai — különben remekek — keltették, hanem — a bor­lap. A díszesen kiállított, 10 lapból álló menü­kártya a borlappal. Ezen ugyanis — s a hitetlenke­dők­ rendelkezésé­re áll az eredeti példány — a következő italka­tegóriák voltak felsorolva: — márka, név, évjárat, és termelő pontos feltüntetésével: 5 fajta elzászi bor 10 fajta bordeauxi bor (fehér) 15 fajta bordeauxi bor (vörös) 5 fajta bourgognei bor (fehér) 15 fajta bourgognei bor (vörös) 28 fajta Champagne (pezsgő) 5 fajta rhone-vidéki (fehér) 5 fajta rhone-vidéki (vörös) 5 fajta saumur-vidékii (habzó) 5 fajta touraine-vidéki (habzó) 15 fajta különböző francia csem­egebor 27 fajta Cognac 5 fajta Armagnac 16 fajta különböző francia likőr. Az asztalon azonban semmiféle ital nem volt látható, csak a vörös rózsák mögé bujtatott kris­­tálypoharak serege, d­e minden vendég a kezébe kapta a díszes menükártyát a borlappal. Mindenki azt, annyit­­ akkor rendelhetett borlapon felsorolt italokból, — ahogyan ez neki­k éppen tetszett. Képzelhető, hogy a hangulat ilyen körülmé­nyek között éjfél felé — amikor a normális ban­kettek már befejeződnek Párisban — olyan ma­gasra emelkedett, amelyre ritkán van hivatalos alkalmakkor példa. A 10 személyes kerekasz­talokat ekkor már elborították a különböző ita­lok különböző színű, alakú, kiállítású üvegeinek nem százai, hanem ezrei, — mert hiszen a nagy francia pezsgőgyáraik és bortermelők jelenlevő képviselői egymással versenyeztek a különböző italok kóstoltatása körül s altig került a sor arra, hogy egy üveget teljesen kiürítsenek. És ekkor emelkedett szólásra André Tardien — gróf Bertrand de Mun, a kongresszus elnöké­nek üdvözlő s erősen békés hangú beszédére vá­laszolva — s igen érdekes és tanulságos dolgokat mondott el a jelenlevőknek. Rámutatott arra, hogy a Franciaország lakosságának egyhatod része a bor- és borkereskedelemből él, amely évente hétmilliárd frankot jövedelmez az államnak s ezt az összeget 350 ezer francia borkereskedői, ügynök vagy termelő fizeti ki különböző adók, illetékek és járulékok címén. A bont tehát szeretni kell, a borkereskedelemért pedig áldozni, mert ennek virágzása nélkül­­­« Franciaország nem virágozhat. Ez volt Tardien beszédének lényege, amelyet az anti-„antialkoholisták“ erősen megtapsoltak , utána tovább tartott a borkóstolás. Az utolsó ven­dég reggel hétkor távozott s a rue de Rdvoli-i szál­ló dísztermében a reggeli napsugár elárasztotta az üres és félig üres üvegek ezreit, amelyek a her­vadó rózsák mellett hirdették az egyes asztalo­kon, hogy az anti-„antialkoholisták“ propaganda­­bankettje pompásan sikerült, Németország eddig 118 millió svájci frankot fi­zetett a Young-kölcsön törlesztésére. A Nemzet­közi Bank legutóbbi kimutatása szerint a német kormány a Young-kölcsönre 118 millió svájci fran­kot fizetett, amely összegből 63 milliót kamatfize­tésre és mintegy 21 millió frankot a kölcsönköt­­vények vásárlására fordítottak. A kölcsön névér­­télke, amely eredetileg 1819 millió frank volt, 1793 millióra csökkent. Franciaország nem látja alkalmasnak az időt a hitelnyújtásra. Párisiból jelentik: A francia gazda­sági tanács ülésén Francois Poncet alállamtitkár­­ beszédet mondott, amelyben a többi­­ között kiemel­te, hogy Európának hosszúlejáratú hitelekre van szüksége felépítéséhez. Ilyen hitelek azonban csak azzal az előfeltétellel adhatók, ha a politikai at­moszféra nyugodtnak éss így a kihelyezés biztosí­tottnak látszik. E pillanatban nem látszanak a vi­szonyok kedvezőknek, mert alig behegedt sebet új­ra fölszaggatnak és mindeféle tervezgetésekkel foglalkoznak, amelyek csak általános megrázkód­tatás árán volnának megvalósíthatók. A szállítmányozók szokványai. Az állami köz­gazdasági tanács már régebben kidolgozta a szál­lítmányozók szokványait. A tervezetről a szállít­mányozó cégek a rendelőikkel tárgyaltak s eme tárgyalások alapján azt átdolgozzák. Emellett fi­gyelembe veszik a szomszéd államok szállítmányo­zási szokványait is, vagyis ilyképpen a szállítmá­nyozás bizonyos fokú normalizálásáról lesz szó, ami a nemzetközi szállítmányozást is könnyebbé teszi. A csehszlovákiai bíróságok ugyan a jövőben is a kereskedelmi törvény szerint fognak eljárni, a szállítmányozási szokványokat azonban segéd­jog­forrásként használják. Az új kereskedelmi tör­vény természetesen figyelembe veszi majd a szok­ványokat is. A csokoládé- és cukoripari egyezmény megkö­tése előtt. A köztársaság tizennyolc vezető csokolá­dégyára a szállítási feltételek egységesítése tár­gyában megállapodást létesített, amelyben az antwerpeni nemzetközi csokoládékongresszusnak az áru minőségére vonatkozó határozmányait is elfogadták. A nyár folyamán a csokoládégyárak a cukoriparral is tárgyalni fognak, annak érdekében, hogy a két szakma közös központi szervet létesít­sen.

Next