Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-01 / 173. (2690.) szám

173 ^2690^ SZám ^X9mS>a^ 1931 augusztus 1 ^ -üwjww­: .Jw» Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* A­i j *■• < ■_/,­■ al1on^ábi nn­ r+nb Szerkesztőség: Prága 1L. Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, ^ SZLOVeUSZkOl eS JUSZJUSZ/COl ellenzéki pártok 1L emelet - Telefon- 30311. - Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki c. politikai napilapja fddös szerkesztői Pré9B ^ ? * telefon “ ^ emelet­ H képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több főszerkesztői r­r­r reieiOS izeches^in Telefon: 34184 Egyes szám­ ára 1.20 Ké vasárnap 2. —Ki DJEURANY! LÁSZLÓ FORGACÜ GÉ3ZA SOROÓMYCIM. HÍRLAP, PR A HA Interssacion­álé és leszerelésA német pénzügyi helyzet megoldását a Nemzetközi Fizetségek Bankja veszi kezébe AuistÉa Wiggin­t, a Chase Mattolial Bank elnökét küldte a bizottságba . Hétfőn kelődnek a Nemzetközi Fizetségek Bankja kormányzótanácsának tárgyalásai Páris, júliius 31. A párisi sajtó egybe­hangzó jelentései szerint a megállítási ak­ció ügyében bevezetett berlini banktár­gyalások kedvező eredménnyel végződtek. Megegyezést kötöttek, hogy a még Né­metországban maradt 5­5 milliárd értékű rövidlejáratú hiteleket hat hónapra meg­hosszabbítják és csupán két nagy amerikai bank nem járul hozzá a hitel megvalósítá­sához. A rövidlejáratú hitelekért a garan­ciát az Aranydiszkontbank vállalja. Így­beállították a Nemzetközi Fizetségek Bankja szakértői bizottságát is, amelynek az lesz a feladata, hogy elsősorban ellen­őrizze a megállítási akciót, másodsorban behatóan megvizsgálja Németország gazda­sági helyzetét, harmadsorban pedig előké­szítse a rövidlejáratú német kötelezettsé­gek átalakítását hosszúlejáratú kölcsö­nökké A bizottság tag­jai: Melchior (Németország), Moreau (Franciaország), Benneduve (Olaszor­szág), Franqui (Belgium), Bienscheedler (Svájc), Tanaik­a (Japán), Rybeck szág), van Miauien (Hollandia), Sir (Svédor­Walter Layton (Anglia). Wiggin képviseli Amerikát A Federal Basetive Board kormányzójának közlése szerint a Nemzetközi Fizetségek Bankja bizottságában Amerikát a Chase Na­tional Bank direktóriumának elnöke, Albert Wiggin fogja képviselni. Wiggin kiválasztá­sán a Wallstneeten általában örömmel üdvö­zölték, nemcsak azért mivel a Chase National Bank adta a legtöbb hitelt Németországnak, hanem főleg azért is, mert Wiggint általában az adósok revíziója ügy­védjének tekintik, bár ugyan ez a probléma kívül esik a Nem­zetközi Fizetségek Bankja bizottságának tu­lajdonképpeni programján. Wiggin már va­lószínűleg holnap indul a Leviathan fedél­zetén. Luther dr. Baselban Luther dr., a Német Birodalmi Bank el­nöke szombaton, vagy vasárnap indul Ber­linből, hogy a NFB kormányzótanácsának hétfőre egybehívott gyűlésén részt vegyen. Berlini körök rendkívül kedvezően fogadták Wiggin kiküldetését, Wiggin már hosszú ide­je behatóan foglalkozik a német helyzettel s ezé­rt Luthernek sok szolgálatot tehet a NFB bizottságban. Még nincs diszkontemelés A Német Birodalmi Bankban különben még nem történt döntés a diszkont eme­léséről. Legalább is ezideig a központi bi­zottságot nem hívták össze. A Birodalmi Bank vezetőségének állásfoglalása a szom­batra várandó kimutatástól fog függeni. Az elmúl­t napok folyamán kedvezően alakul­tak a deviza-beszolgáltatások. Közben Birodalmi Bank is tovább vezeti a tárgya­a­lásokat a külföldi nagy hitelezőkkel egy megállítási egyezmény létrehozása érdeké­ben. Francia hitel Paris, julius 31. A Matim úgy hiszi, hogy az angol diszkonttétel felemelése az an­gol büszkeség egy megnyilvánulása. In­kább választották ezt az utat, mint a fran­cia hitelt. Ma újból megkezdődtek Páriában az angol­francia hitel tárgyalások. Tula­jonképpen meg akarták várni a baeeli ülést, amelyen a Francia és az Angol Bank kormányója talál­kozik, de a németországi krízisről érkező je­lentések célszerűbbé tették, hogy a tárgyalásokat azonnal folytassák. Angliának döntenie kell abban a kérdésben, hogy a provizórium állapotából ki akar-e ke­rülni. A francia lapokban ma is igen nagy helyet foglalnak el a német pénzügyi helyzetről szóló jelentéseik. Az új gazdasági híreket egészében kedve­zően ítélik meg, bár az is kifejezésre jut, hogy a közvetlen nehézségek még nem szűntek meg. Most már csaknem egészen bizonyos, hogy a nemzetközi szakértői bizottság Né­metország helyzetét meg fogja vizsgálni és megfontolja a hosszúlejáratú kölcsön lehe­tőségét. Párisban is igen fontosnak tartják Sir Albert Wiggin kiküldetését, akii első íz­ben vesz részt személyese­n ne­mzetközi konferenciám. Egész bizonyos, tanácsa megerősíti hogy az NFB kormányzó­a bizottság tagjainak névsorát és megállapítja a bizottság műkö­désének aztal helyét is, amely a Matin infor­mációja szerint vagy Párizsbam vagy­ Ber­linben lesz. MacDonald beszámolója a berlini útjáról London, július 31. Az alsóház ma délelőtt ült egyike utolsó ülésére a parlamenti szü­net előtt és ezen MacDonald hosszabb be­számolót mondott berlini látogatásáról. MacDonald kifejtette, hogy­ a berlini láto­gatást eredetileg tisztán a német miniszte­rek londoni látogatása viszonzásának szán­ták. A berlini tartózkodás alatt azonban al­kalmat találtak arra is, hogy a Chequers­ben meg­kezde­tt tárgyalást folytassák és Németország pénzügyi helyzetét a londo­ni konferencia munkájával egybevetve behatóan megvizsgálják. Ezek a megbe­szélések arról győzték meg az angol mi­nisztereket, hogy a londoni konferencia által előirányzott rendszabályok Német­ország pillanatnyi pénzügyi nehézségein segítenek és arra a világos megítélésre is vezettek, hogy Németország további hiteleikre is rászorul. Megtárgyalták azo­kat a módokat is, hogyan kell ezeket a hiteleket megszerezni. Az NFB bizottsá­ga azonn­al megkezdi munkáját és meg­hozza határozatait. MacDonald ezután kifejtette, hogy a berlini tartózkodás alatt más fontos kérdéseket is megtárgyaltak, amelyek a két államot kö­­­zösen érdeklik. Különösen a leszerelési kérdés és a bányászati munkaidő genfi kon­ferenciájáról volt szó. MacDonald különösen barátságosan em­lékezett meg arról a szives fogadtatásról, amelyben neki és Hendersonnak része volt. Málti­eselte, mint zálogtárgyak? Párás, julius 31. Az Havas­i ügynökség je­lentése szerint Parisban régiség- és fest­­ménykereskedőik konzorciuma alakult meg, amely kész Németországnak egy milliárd frankos kölcsönt nyújtani, ennek fejében a német múzeumokban lévő német mester­műveket kívánja zálogul, amelyek Francia­­országban maradnának a kölcsön teljes visszafizetéséig. A festményeket Parisban kiállítanák, belépődíjat szednének, természetesen a konzorcium hasznát amely szol­gálná. A konzorcium­­ rendkívül kedvező feltételeik mellett ajánlja fel kölcsönét. A nemzetközi szocialista internacionálé bécsi kongresszusán nagyon éles és határo­zott javaslatot fogadtak el a leszerelés kérdé­sében. A vita szónokai mindnyájan rámutat­tak azokra a súlyos veszedelmekre, amelyek Európát fenyegetik és amelyek feltétlenül katasztrófára vezetnek, ha idejében és haté­konyan nem szegülnek ellenük. Szörnyű gaz­dasági válság kínjai között vergődik, egész Európa népe, ezreknek, tízezreknek, milliós tömegeknek nincs meg a betevő falatjuk és akkor az egyes államok költségvetései súlyos adóval terhelik meg a lakosságot, hogy az így kisajtolt immenzis összegeket a fegyverkezés céljaira fordítsák. Mintha mindenki elveszí­tette volna bizalmát a békés megoldás lehe­tőségében, mintha minden kormány, minden felelős államférfi elkerülhetetlennek tartaná a háborút, olyan páni félelem mutatkozik az európai államok egymás közti viszonyában és amikor Európa az adósságok tengerében ful­­doklik, még mindig husz-huszonöt százalékát foglalja el egyes államokban a hadügyi kor­mányzat költségvetése az általános büdzsé­nek. 1932-re készítik elő a népszövetség kereté­ben a leszerelési konferenciát. Az elmúlt na­pokban jelent meg a nyilvánosság előtt a francia kormány memoranduma, a világ leg­nagyobb militarista hatalmának okmányszerű előterjesztése a konferencia előkészítése ügyében. Ez a memorandum nemcsak a kül­földön, hanem még a józan ítéletű francia sajtóban is meglepetést, sok esetben elször­­nyülködést keltett. Ha áttanulmányozzuk, igazán kételkednünk kell a vezető államfér­fiak jóhiszeműségében és bölcsességében, akik pedig Európa népeinek sorsát igazgat­ják. Nem csoda, hogy a tömegekben nem nagy bizalom mutatkozik a leszerelési konferencia irányában és természetesnek tartjuk, hogy a munkásosztály körében ez a bizalom még kisebb arányokban van meg, sőt egyenesen bizalmatlanság ütött tanyát a lelkekben. Ez a nagyfokú bizalmatlanság uralkodott a bécsi kongresszuson, ez volt az alaptónusa az el­hangzott beszédeknek, a meghozott határo­zati javaslatnak és ez irányítja a második in­­ternacionálénak a leszerelés ügyében most nagy hévvel megindítandó akcióját. Ha mindazok a határozatok, amelyek Bécs­­ben papirosra kerültek, tényleg teljes igaz­ságok lennének, illetve szükség esetében gyakorlati kivitelre is kerülnének, úgy a bé­csi kongresszust a leszerelési mozgalom tör­ténetében sorsdöntő jelentőségűnek monda­nék. Tényleg a munkásosztály társadalmi és politikai ereje, összefogása elméletileg kielé­gítő fegyver volna ahhoz, hogy minden hábo­rút csírájában megakadályozzon. Csakhogy a múlt tapasztalatai óvatosságra intenek. Élénk emlékezetünkben vannak a háború előtti szo­cialista kongresszusok, az a nevezetes 1911. évi párisi kongresszus, amelyen a francia szocialisták Jaures vezetésével elitélték a re­­váns-politikát, a német szocialisták pedig el­lene fordultak a német birodalom imperia­lista törekvéseinek, testvéri ölelkezések tör­téntek és a háborút mégsem lehetett meg­akadályozni, mert a szociáldemokrata pártok mindenütt a védelmi háború panaceájával állottak elő, ez pedig nagyon nyúlékony és sokféleképpen magyarázható erkölcsi jogcím­nek bizonyult, hogy a munkásszolidaritást fel lehessen rúgni és egymás ellen lehessen ve­zényelni a pin-piukat és a német Mic­heleket. A bécsi kongresszuson az angol független szocialisták szónoka most tovább megy és el­veti a védelmi és támadó háború közötti doktrinér különbségtevést. Háború az hábo­rú, jelenti ki a kongresszus és ez az állás­pont öt szavazat ellenében, 300 főnyi szó­többséggel érvényesül. Ezt szavazzák meg a csehszlovák párt delegátusai is, akik szavazás közben talán megfeledkeztek arról, hogy Masa­ryk elnök filozófiai tanításában és gya­korlati politikai eszmevilágában benne van a védelmi háború erkölcsi jogossága. A sváj­ciak delegátusa pedig rámutatott a svájci párt gyakorlatára, ők már évek óta nem sza­vazzák meg a hadügyi költségvetést és ezzel lehetetlenné is tették a koalíciós politikát, de mérsékelték is a hadügyi kiadásokat. Itt van tehát az Internacionálé egy határo­zata és a csehszlovák delegátusok ezzel a ha­tározattal zsebükben térnek vissza Prágába, hogy a jövő évi költségvetés tárgyalása al­kalmával éppen úgy megszavazzák a hadügyi költségvetést, mint eddig tették és éppen úgy támaszai legyenek a koalíciós politiká­nak, mint eddig voltak. Ezért van csak teoretikus jelentősége már évtizedek óta a szocialista mert a rezoluciókat nem élő konferenciáknak, valóságoknak tekintik, hanem csupán tömjénfüstnek, mel­­­ly­el nem lehet az ördögöt elűzni- Gesztus és­ nem akció. Teoretizálás és nem kényszerítő parancs. A francia, a csehszlovák, a lengyel, az angol és a többi nemzetiségű elvtársak tovább ülnek majd a kormányokban, vagy to­vább vágyódnak a kormányokba, amelyek fegyverkeznek és építik az emberiség jobb és dicsőségesebb jövendőjét. Az internacioná­lé barátságos asszisztálásával. Az öreges zsémbeskedést pedig ne tessék komolyan venni. A ssrfes bizalmat szmzift a Zamora-kormányyyak Madrid, július 31. Az alkotmányos nem­zetgyűlés tegnapi ülésének végén csaknem az egész kamara egyhangúlag, akklamáció útján bizalmat szavazott a provizórikus kormánynak. Csupán a katalán képviselők tartózkodtak a bizalom megnyilvánításától, akikhez Franco repülő vezetésével a szél­sőséges radikálisok és a baszk katolikusok csatlakoztak, tehát mindössze tizen nem

Next