Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-01 / 173. (2690.) szám
173 ^2690^ SZám ^X9mS>a^ 1931 augusztus 1 ^ -üwjww: .Jw» Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* Ai j *■• < ■_/,■ al1on^ábi nn r+nb Szerkesztőség: Prága 1L. Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, ^ SZLOVeUSZkOl eS JUSZJUSZ/COl ellenzéki pártok 1L emelet - Telefon- 30311. - Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki c. politikai napilapja fddös szerkesztői Pré9B ^ ? * telefon “ ^ emelet H képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több főszerkesztői rrr reieiOS izeches^in Telefon: 34184 Egyes szám ára 1.20 Ké vasárnap 2. —Ki DJEURANY! LÁSZLÓ FORGACÜ GÉ3ZA SOROÓMYCIM. HÍRLAP, PR A HA Interssacionálé és leszerelésA német pénzügyi helyzet megoldását a Nemzetközi Fizetségek Bankja veszi kezébe AuistÉa Wiggint, a Chase Mattolial Bank elnökét küldte a bizottságba . Hétfőn kelődnek a Nemzetközi Fizetségek Bankja kormányzótanácsának tárgyalásai Páris, júliius 31. A párisi sajtó egybehangzó jelentései szerint a megállítási akció ügyében bevezetett berlini banktárgyalások kedvező eredménnyel végződtek. Megegyezést kötöttek, hogy a még Németországban maradt 55 milliárd értékű rövidlejáratú hiteleket hat hónapra meghosszabbítják és csupán két nagy amerikai bank nem járul hozzá a hitel megvalósításához. A rövidlejáratú hitelekért a garanciát az Aranydiszkontbank vállalja. Ígybeállították a Nemzetközi Fizetségek Bankja szakértői bizottságát is, amelynek az lesz a feladata, hogy elsősorban ellenőrizze a megállítási akciót, másodsorban behatóan megvizsgálja Németország gazdasági helyzetét, harmadsorban pedig előkészítse a rövidlejáratú német kötelezettségek átalakítását hosszúlejáratú kölcsönökké A bizottság tagjai: Melchior (Németország), Moreau (Franciaország), Benneduve (Olaszország), Franqui (Belgium), Bienscheedler (Svájc), Tanaika (Japán), Rybeck szág), van Miauien (Hollandia), Sir (SvédorWalter Layton (Anglia). Wiggin képviseli Amerikát A Federal Basetive Board kormányzójának közlése szerint a Nemzetközi Fizetségek Bankja bizottságában Amerikát a Chase National Bank direktóriumának elnöke, Albert Wiggin fogja képviselni. Wiggin kiválasztásán a Wallstneeten általában örömmel üdvözölték, nemcsak azért mivel a Chase National Bank adta a legtöbb hitelt Németországnak, hanem főleg azért is, mert Wiggint általában az adósok revíziója ügyvédjének tekintik, bár ugyan ez a probléma kívül esik a Nemzetközi Fizetségek Bankja bizottságának tulajdonképpeni programján. Wiggin már valószínűleg holnap indul a Leviathan fedélzetén. Luther dr. Baselban Luther dr., a Német Birodalmi Bank elnöke szombaton, vagy vasárnap indul Berlinből, hogy a NFB kormányzótanácsának hétfőre egybehívott gyűlésén részt vegyen. Berlini körök rendkívül kedvezően fogadták Wiggin kiküldetését, Wiggin már hosszú ideje behatóan foglalkozik a német helyzettel s ezért Luthernek sok szolgálatot tehet a NFB bizottságban. Még nincs diszkontemelés A Német Birodalmi Bankban különben még nem történt döntés a diszkont emeléséről. Legalább is ezideig a központi bizottságot nem hívták össze. A Birodalmi Bank vezetőségének állásfoglalása a szombatra várandó kimutatástól fog függeni. Az elmúlt napok folyamán kedvezően alakultak a deviza-beszolgáltatások. Közben Birodalmi Bank is tovább vezeti a tárgyaalásokat a külföldi nagy hitelezőkkel egy megállítási egyezmény létrehozása érdekében. Francia hitel Paris, julius 31. A Matim úgy hiszi, hogy az angol diszkonttétel felemelése az angol büszkeség egy megnyilvánulása. Inkább választották ezt az utat, mint a francia hitelt. Ma újból megkezdődtek Páriában az angolfrancia hitel tárgyalások. Tulajonképpen meg akarták várni a baeeli ülést, amelyen a Francia és az Angol Bank kormányója találkozik, de a németországi krízisről érkező jelentések célszerűbbé tették, hogy a tárgyalásokat azonnal folytassák. Angliának döntenie kell abban a kérdésben, hogy a provizórium állapotából ki akar-e kerülni. A francia lapokban ma is igen nagy helyet foglalnak el a német pénzügyi helyzetről szóló jelentéseik. Az új gazdasági híreket egészében kedvezően ítélik meg, bár az is kifejezésre jut, hogy a közvetlen nehézségek még nem szűntek meg. Most már csaknem egészen bizonyos, hogy a nemzetközi szakértői bizottság Németország helyzetét meg fogja vizsgálni és megfontolja a hosszúlejáratú kölcsön lehetőségét. Párisban is igen fontosnak tartják Sir Albert Wiggin kiküldetését, akii első ízben vesz részt személyesen nemzetközi konferenciám. Egész bizonyos, tanácsa megerősíti hogy az NFB kormányzóa bizottság tagjainak névsorát és megállapítja a bizottság működésének aztal helyét is, amely a Matin információja szerint vagy Párizsbam vagy Berlinben lesz. MacDonald beszámolója a berlini útjáról London, július 31. Az alsóház ma délelőtt ült egyike utolsó ülésére a parlamenti szünet előtt és ezen MacDonald hosszabb beszámolót mondott berlini látogatásáról. MacDonald kifejtette, hogy a berlini látogatást eredetileg tisztán a német miniszterek londoni látogatása viszonzásának szánták. A berlini tartózkodás alatt azonban alkalmat találtak arra is, hogy a Chequersben megkezdett tárgyalást folytassák és Németország pénzügyi helyzetét a londoni konferencia munkájával egybevetve behatóan megvizsgálják. Ezek a megbeszélések arról győzték meg az angol minisztereket, hogy a londoni konferencia által előirányzott rendszabályok Németország pillanatnyi pénzügyi nehézségein segítenek és arra a világos megítélésre is vezettek, hogy Németország további hiteleikre is rászorul. Megtárgyalták azokat a módokat is, hogyan kell ezeket a hiteleket megszerezni. Az NFB bizottsága azonnal megkezdi munkáját és meghozza határozatait. MacDonald ezután kifejtette, hogy a berlini tartózkodás alatt más fontos kérdéseket is megtárgyaltak, amelyek a két államot közösen érdeklik. Különösen a leszerelési kérdés és a bányászati munkaidő genfi konferenciájáról volt szó. MacDonald különösen barátságosan emlékezett meg arról a szives fogadtatásról, amelyben neki és Hendersonnak része volt. Máltieselte, mint zálogtárgyak? Párás, julius 31. Az Havasi ügynökség jelentése szerint Parisban régiség- és festménykereskedőik konzorciuma alakult meg, amely kész Németországnak egy milliárd frankos kölcsönt nyújtani, ennek fejében a német múzeumokban lévő német mesterműveket kívánja zálogul, amelyek Franciaországban maradnának a kölcsön teljes visszafizetéséig. A festményeket Parisban kiállítanák, belépődíjat szednének, természetesen a konzorcium hasznát amely szolgálná. A konzorcium rendkívül kedvező feltételeik mellett ajánlja fel kölcsönét. A nemzetközi szocialista internacionálé bécsi kongresszusán nagyon éles és határozott javaslatot fogadtak el a leszerelés kérdésében. A vita szónokai mindnyájan rámutattak azokra a súlyos veszedelmekre, amelyek Európát fenyegetik és amelyek feltétlenül katasztrófára vezetnek, ha idejében és hatékonyan nem szegülnek ellenük. Szörnyű gazdasági válság kínjai között vergődik, egész Európa népe, ezreknek, tízezreknek, milliós tömegeknek nincs meg a betevő falatjuk és akkor az egyes államok költségvetései súlyos adóval terhelik meg a lakosságot, hogy az így kisajtolt immenzis összegeket a fegyverkezés céljaira fordítsák. Mintha mindenki elveszítette volna bizalmát a békés megoldás lehetőségében, mintha minden kormány, minden felelős államférfi elkerülhetetlennek tartaná a háborút, olyan páni félelem mutatkozik az európai államok egymás közti viszonyában és amikor Európa az adósságok tengerében fuldoklik, még mindig husz-huszonöt százalékát foglalja el egyes államokban a hadügyi kormányzat költségvetése az általános büdzsének. 1932-re készítik elő a népszövetség keretében a leszerelési konferenciát. Az elmúlt napokban jelent meg a nyilvánosság előtt a francia kormány memoranduma, a világ legnagyobb militarista hatalmának okmányszerű előterjesztése a konferencia előkészítése ügyében. Ez a memorandum nemcsak a külföldön, hanem még a józan ítéletű francia sajtóban is meglepetést, sok esetben elszörnyülködést keltett. Ha áttanulmányozzuk, igazán kételkednünk kell a vezető államférfiak jóhiszeműségében és bölcsességében, akik pedig Európa népeinek sorsát igazgatják. Nem csoda, hogy a tömegekben nem nagy bizalom mutatkozik a leszerelési konferencia irányában és természetesnek tartjuk, hogy a munkásosztály körében ez a bizalom még kisebb arányokban van meg, sőt egyenesen bizalmatlanság ütött tanyát a lelkekben. Ez a nagyfokú bizalmatlanság uralkodott a bécsi kongresszuson, ez volt az alaptónusa az elhangzott beszédeknek, a meghozott határozati javaslatnak és ez irányítja a második internacionálénak a leszerelés ügyében most nagy hévvel megindítandó akcióját. Ha mindazok a határozatok, amelyek Bécsben papirosra kerültek, tényleg teljes igazságok lennének, illetve szükség esetében gyakorlati kivitelre is kerülnének, úgy a bécsi kongresszust a leszerelési mozgalom történetében sorsdöntő jelentőségűnek mondanék. Tényleg a munkásosztály társadalmi és politikai ereje, összefogása elméletileg kielégítő fegyver volna ahhoz, hogy minden háborút csírájában megakadályozzon. Csakhogy a múlt tapasztalatai óvatosságra intenek. Élénk emlékezetünkben vannak a háború előtti szocialista kongresszusok, az a nevezetes 1911. évi párisi kongresszus, amelyen a francia szocialisták Jaures vezetésével elitélték a reváns-politikát, a német szocialisták pedig ellene fordultak a német birodalom imperialista törekvéseinek, testvéri ölelkezések történtek és a háborút mégsem lehetett megakadályozni, mert a szociáldemokrata pártok mindenütt a védelmi háború panaceájával állottak elő, ez pedig nagyon nyúlékony és sokféleképpen magyarázható erkölcsi jogcímnek bizonyult, hogy a munkásszolidaritást fel lehessen rúgni és egymás ellen lehessen vezényelni a pin-piukat és a német Micheleket. A bécsi kongresszuson az angol független szocialisták szónoka most tovább megy és elveti a védelmi és támadó háború közötti doktrinér különbségtevést. Háború az háború, jelenti ki a kongresszus és ez az álláspont öt szavazat ellenében, 300 főnyi szótöbbséggel érvényesül. Ezt szavazzák meg a csehszlovák párt delegátusai is, akik szavazás közben talán megfeledkeztek arról, hogy Masaryk elnök filozófiai tanításában és gyakorlati politikai eszmevilágában benne van a védelmi háború erkölcsi jogossága. A svájciak delegátusa pedig rámutatott a svájci párt gyakorlatára, ők már évek óta nem szavazzák meg a hadügyi költségvetést és ezzel lehetetlenné is tették a koalíciós politikát, de mérsékelték is a hadügyi kiadásokat. Itt van tehát az Internacionálé egy határozata és a csehszlovák delegátusok ezzel a határozattal zsebükben térnek vissza Prágába, hogy a jövő évi költségvetés tárgyalása alkalmával éppen úgy megszavazzák a hadügyi költségvetést, mint eddig tették és éppen úgy támaszai legyenek a koalíciós politikának, mint eddig voltak. Ezért van csak teoretikus jelentősége már évtizedek óta a szocialista mert a rezoluciókat nem élő konferenciáknak, valóságoknak tekintik, hanem csupán tömjénfüstnek, mellyel nem lehet az ördögöt elűzni- Gesztus és nem akció. Teoretizálás és nem kényszerítő parancs. A francia, a csehszlovák, a lengyel, az angol és a többi nemzetiségű elvtársak tovább ülnek majd a kormányokban, vagy tovább vágyódnak a kormányokba, amelyek fegyverkeznek és építik az emberiség jobb és dicsőségesebb jövendőjét. Az internacionálé barátságos asszisztálásával. Az öreges zsémbeskedést pedig ne tessék komolyan venni. A ssrfes bizalmat szmzift a Zamora-kormányyyak Madrid, július 31. Az alkotmányos nemzetgyűlés tegnapi ülésének végén csaknem az egész kamara egyhangúlag, akklamáció útján bizalmat szavazott a provizórikus kormánynak. Csupán a katalán képviselők tartózkodtak a bizalom megnyilvánításától, akikhez Franco repülő vezetésével a szélsőséges radikálisok és a baszk katolikusok csatlakoztak, tehát mindössze tizen nem