Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-03 / 101. (3211.) szám

Előfizetés ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kó, külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KG fl képes melléklettel havonként 2.50 Kó-val több Egyes szám­ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prágáik, Panská ulice 12, 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184. SÖRQÖHYCIM, HÍRLAP, PRflHfl méjkiM ért véget a május elseje Vég!@g elvetette a csatlakozás gondolatát — Szembefordult Háttér törekvéseire! — Háborús kén Béts utcáin Béc... május 2. Az osztrák kormány május el­sején reggel nagyarányú előkészületeket tett az esetleges kilengések megakadályozására, mert félő volt, hogy az elkeseredett hangulatra való tekintettel a szociáldemokraták vagy a nemzeti szocialisták felvonulásai veszedelmes fejlemé­nyekhez vezethetnek. A katonasággal megerő­sített rendőrség a kora reggeli órákban felvo­nult a belváros uccáin és elhelyezkedett a kül­városból a belvárosba vezető utcák torkola­tainál. Valamennyi csapattest képviselve volt a kordont vonó katonák között. A Ringstrasse környékén spanyol lovasokat helyeztek el, drót­akadályt vontak, amely mögött lövésre kész gépfegyverekkel álltak a katonák. Máshelyütt öt-hatszoros kordon zárta el az utcákat. Ezen­kívül a külvárosokban állandó rendőrjárőrjára­tok és katonai különítmények cirkáltak. A szociáldemokraták bejelentett „sétája”a kora reggeli órákban ugyancsak megkezdődött a Egyre több pirosszegfűs és pirossza­lagos em­ber jelent meg az uccákon, de amikor a tömeg csoportokba verődve be akart hatolni a Ring­­strasséra, mindenütt katonasággal és rendőrök­kel találkozott és jobbnak látta a békés vissza­vonulást. Ilyen körülmények között kilengések­re sehol sem került a sor és a félve várt május elseje Ausztria fővárosában teljes csendben és nyugalomban múlt el. A város képe természetesen rendkívül harcias volt és a levegőben nyugtalanság vibrált. Az opera előtt tábori ágyuk álltak, a Hősök terén pedig tüzérségi és lovassági tartalékokat össz­pontosítottak. A belső kerületekbe az emberek csak szigorú igazolás után juthattak be. A tün­tetők a Ringstrasse közeléig jutottak, de to­vább nem mehettek. Minden oldalról megkísé­relték, hogy elérjék céljukat, de a csapatok va­lamennyi utcát elzárták. Vaugoin tábornok, hadügyminiszter a reggeli órákban személyesen felülvizsgálta a posztokat és kiadta az utolsó parancsokat. A vasárnapról hétfőre virradó éj­jel a rendőrség negyvenkét embert letartózta­tott. A délutáni népgyű­lfsen Májuié elsején délután a szociáldemokraták megtartották a stadionban engedélyezett nép­­gyűlésüket. Az ünnepi szónoklatot Seitz bécsi polgármester és Svörner városi tanácsos mondta. A népgyűlésen hatvanezer szociáldemokrata vett részt. Nagy izgalmat keltett, amikor a sta­dion fölött egy kamipóskereszttel díszített óriási repülőgép jelent meg. A nemzeti szocialisták az Engelmannaréná­­ban tartották meg május elseji ünnepüket s ezen a népgyűlésen tízezer ember vett részt. A gyűlés után kisebb összeütközésekre került a sor és a rendőrség 150 nemzeti szocialistát le­tartóztatott. A keresztényszocialista munkás­ság május elseje ünnepségén Dollfuss kancellár és Innitzer bíbornok beszélt. A vidékről érkezett jelentések szerint május elseje mindenütt nyugodtan múlt el, csak St. Pöltenben, Treutenben és Mürzzuschlagban vol­tak tüntetések, ahol a kilengéseknek a katona­ság mindenütt hamarosan véget vetett. A Braunau melletti Altheimban a kommunis­­­ták és a nemzeti szocialisták összecsapásá­nak egy halálos áldozata volt. A nemzeti szocialisták egy ismert kommunista háza elé vonultak és kövekkel megdobálták azt. A kommunisták kilőttek a házból és a támadók válaszoltak a tüzelésre. Franz Ertl 23 éves nemzeti szocialistát a kommunisták agyon­lőtték. Ezenkívül egy gyermek súlyosan meg­sebesült. Bécsben a nyugodtan eltelt nap után este Bécs, május 2. Az alsóausztriai keresztény­szocialista párt kongresszusán Dollfuss kancel­nyolc órakor a katonaság elhagyta a belvárost és a Ringstrasse-t és este tíz órakor a város visszanyerte rendes képét. lár beszédet mondott és vázolta Ausztria kül­politikai helyzetét. Hangsúlyozta, hogy Auszt­ria külügyminiszterének feladata az ország füg­getlenségét minden oldalról biztosítani és arról gondoskodni, hogy a haza sorsát a jövőben senki más ne intézhesse, csak az osztrákok ön­maguk. — Tudatában vagyunk a birodalmi németek­kel való sorsközösségünknek — mondotta kancellár —, de azt is tudjuk, hogy a német a kérdés nincs megoldva, ha a német birodalmat néhány ezer négyzetkilométerrel megnagyob­­bítjuk, örömmel hangoztatjuk németségünket, de nem engedhetjük meg, hogy a fajiság bál­ványimádássá váljék. Külpolitikai törekvésünk az, hogy minden állammal barátságban éljünk, elsősorban természetesen a német birodalom­mal. A birodalom népe alakítsa sorsát úgy, ahogy akarja és mi hajlandók vagyunk a min­denkori német kormánnyal a legőszintébb ba­rátságban együttműködni, mert sohasem akar­juk a német birodalmat pártszem­üvegen át nézni, de saját sorsunkról viszont önmagunk gondoskodunk. Teljes szabadságban és teljes önállósággal hozzá akarunk kezdeni reorganizálásához és legjobb erőnkkel hazánk közre akarunk működni Európa újjáépítésének mim­­ bájánál. A „nemzeti munka ünnepe" ^11^1 ^ feli ^ MifiSfők a mezsin — vitalesi munka mindenftire, ház- és útépítése garogram, a paraszt szanálása, a kamatláb csökkentése — Véres németellenes zavargások Amszterdamban Hitler Mint vetett a sulid szakszervezeteknek Berlin, május 2. Németország óriási méretű ünnepélyek keretében ülte meg május elsejét, „a nemzeti munka napját 44, mint Göbbels, propaganda minisztere elnevezte. A felvonulá­­­sokat és az ünnepélyeket ismét Göbbels rendez­te meg és a nap sokban hasonlított március 5.­­nek előestéjéhez, az „ébredő nemzet ünnepéhez 44 és március 21.-hez, a nagy potsdami naphoz. A felvonulások Berlinben és a vidék nagy központjaiban már a kora reggeli órákban meg­kezdődtek. A főváros zászlódíszbe öltözött és szemtanuk szerint még soha annyi lobogó nem diszitette az uccákat és a házakat, mint tegnap. A város uccáin szakadatlanul csoportok vonul­tak fel, diákok, fiatal lányok, munkások, egyen­ruhás nemzeti szocialisták, zenekarok és ének­karok. A hangulat reggeltől késő estig szokat­lanul lelkes volt és az óriási tempelhofi mező még soha nem látott annyi embert, mint tegnap este Hitler beszéde alkalmával. Hindenburg b­eszéde A gyűléseket és felvonul­ásokat reggel kilenc órakor a Lustgartenben az ifjúság seregszem­léje nyitotta meg. Ezen a manifet stáción Hin­­denburg köztársasági elnök is megjelent, aki be­szédet intézett a német fiatalsághoz. — Ti jelentitek a jövőt, — mondotta­ — s­a­r ti feladatok, hogy az apák öröket vállaltokra vegyétek. Az elnök ezután május elsejének jelentőségé­ről nyilatkozott. Az ünnep szerinte a német nép teremtő osz­tályainak összefogását dokumentálja, mert ma az egész nemzet egyesült, hogy a haza javára dolgozzék. Az elnök továbbá megemlékezett azokról a német nőkről és férfiakról, akik napi nehéz munkával keresik kenyerüket, a munka­nélküliekről, akiknek sorsán föltétlenül segíteni kell. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy hama­rosan sikerül munkaalkalmakat teremteni és munkát és kenyeret adni a tömegeknek. Az el­­­­nök Németország éltetésével fejezte be megnyi­­­­latko­zásait. Rend és legyetek a tempefhofi mezfin A nagy ünnepély este nyolc órakor kezdődött a tempelhofi mezőn. Délután öt órakor szabá­lyos és előre elkészített tervek szerint megkez­dődött a nép özön­lése a városon kívül lévő ha­zai mag­térre. A sok százezer ember a legpontosabban vonult föl és sehol a legkisebb rendzavarás nem tör­tént. Szemtanuk szerint a tegnapi tempelhofi gyűlés a legnagyobb arányú népgyűlés volt, amit Európa valaha látott s a nemzeti szo­cializmus ezen a téren is rekordot ért el. A fegyelmezett tömeg minden incidens nélkül elfoglalta előre kijelölt helyét és csak parancs­szavakra mozgott, parancsszóra helyeselt és lel­kesedett. A mező közepén óriási tribünöket építettek, amelyeken helyet foglalt a hivatalos Németor­szág, a kormány tagjai, a gazdasági élet, a mű­vészet és a tudomány képviselői. A Berlinbe akreditált diplomaták teljes számban megje­lentek. „A nemzeti munka manifesztációja­ 4 pontosan nyolc órakor kezdődött. Elsőnek Göring miniszter emelkedett szó­lásra, aki a mikrofon előtt üdvözölte a fényszó­rók világosságában megérkező kancellárt. Amikor a tömeg észrevette Hitlert a fényszó­rók sugarában, szűnni nem akaró éljenzésbe fogott és félóráig tartott, amíg a mámoros lelkesedés lecsillapodott. Hitler beszélni kezd Göring üdvözlő szavai után Hitler megtar­totta a­z új Németország várva várt gazdasági programbeszédét. Kijelentette, hogy május elseje annak a napnak szimbóluma, amikor Németor­szág visszakapta erejét, s újra kedvet kapott a korlátokat és megkötéseket nem ismerő teremtő munkára. A német nép ma ugyanolyan ellenáll­hatatlan lendülettel, hozzáértéssel, fegyelmezett­séggel és rendszerességgel kezd dolgozni, mint, a háború előtt s a szívós germán munka hatal­mán a pokol kapui sem vesznek erőt. A szét­húzás és az alacsonyabbrendűség érzése eddig meggátolta, hogy a németség kifejtse munka­­készségét s a mesterséges akadályok következ­tében még az sem jutott munkához, aki dolgozni akart. Az egység és az erő véget vet­ ennek az állapotnak. — A németeket ismét közelebb akarjuk egy­máshoz hozni —■ mondotta Hitler — és ha hu­­zódzkodnak, akkor egymáshoz fogjuk őket kény­szeriteni. Ebben az órában oda kiáltjuk a német népnek: erős vagy, ha egységes vagy, hatalmas vagy, ha kiirtod szivedből az osztályharc és a viszálykodás szellemét! A nemiül szocializmus gazdasági programja — Ma közölni akarjuk a német néppel a négy­éves terv első évének programját — folytatta a kancellár. — Legelső célunk az, hogy új politi­kai eszménket és politikai hitünket beágyazzuk a német népbe és senki se gondolkozzék más­ként, mint ahogy mi gondolkozunk. Feladatunk-

Next