Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)
1933-08-24 / 191. (3301.) szám
10___________________________I^_IH-7VvAG^^HTKL^ Igen tisztelt Előfizetőinknek! H £ az előfizetési dijal hátralékban vannak, vagy az esedékes előfizetést nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordultával saját érdekükben kiadóhivatalunkhoz juttatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk. , Közgazda Agrárvédelmi intézmények . a gyakorlatban Ki hendikeppel! az exportipart! - 20.000 vagon importbúza 85 százalékban tengerentúli eredetű — Pénteken összeül a cseh agrárpárt elnöksége Prága, augusztus 28. A cseh agrársajtó hasábjaim napok óta egyebet sem olvasunk, mint tiltakozásokat minden olyan terv ellen, mely egyrészt a kisantantállamokkal való kereskedelmi kapcsolat kimélyítését célozza, másrészt élénkíteni kívánja a csehszlovák—magyar árucsereforgalmat és kompenzációs alapon piacot kívám biztosítani a csehszlovák iparcikkek számára. Agrárpárti korifeusok egymás után szögezik le, hogy Csehszlovákiában egyelőre szó sem lehet gabonaimportról. E megnyugtató kijelentések ellenére a búza, a rozs, az árpa és a zab ára a csehszlovák köztársaság terménytőzsdéin egyre jobban zuhan s megállapítást nyer az a tény, hogy a nagy garral beharangozott agrárvédelmi intézkedések nem váltak be. Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a gabonaraktárjegyekről, illetve a gabonazáloglevelekről szóló törvény, amit az illetékes tényezők azzal magyaráznak, hogy a gazdaközönség még nem vett elegendő mértékben tudomást erről az uj intézményről , így nem használja ki annak előnyeit. Szlovenszkó és Ruszinszkó számára azzal érvelnek, hogy kevés a közraktár, ahol elhelyezni lehetne az új termést. Ennek az állításnak ellentmond ugyan az, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó területén éppen elegendő mennyiségű olyan raktárhelyiség áll üresen, melyet nyugodtan föl lehetne használni az elzálogosított gabona elhelyezésére. Az agrárérdekek hathatósabb támogatására alakított gagobmakereskedelmi vállalatok tevékenysége sem alkalmas arra, hogy a súlyos helyzetben levő mezőgazdasági termelők helyzetét enyhítse. Legutóbb arról számoltunk be, hogy a pozsonyi terménytőzsdén az Agrasol a legolcsóbb napi áron vásárolt búzát s kihasználta a spekuláció által leszorított árfolyamokat. Az Agrasol hozzánk intézett levélben ugyan azzal magyarázta ezt az üzletét, hogy intervenciós vásárlásainak célja az árnivó emelése volt. Hogy milyen eredménnyel járt ez az intervenció, azt mindenki megállapíthatja, aki egy pillantást vet a pozsonyi terménytőzsde árfolyamtábláira, melyek világosan kimutaják, hogy az Agrasol intervenciója óta hétfőről csütörtökre és csütörtökről hétfőre megállás nélkül zuhan a búza ára. A történelmi országok terménytőzsdéin az Agrasol testvérintézménye, a Kooperativa tevékenykedik. A lefelé tendáló árfolyamokból itt is kitűnik, hogy milyen eredménnyel. A Ceské Storo estilapja ma egy olyan esetről számol be, melyből kitűnik, hogy már a cseh agrárok is kezdenek kiábrándulni az agrárvédelmi célok érdekében gründolt pártvállalatokból. Az egyik délcsehországi község gazdái ugyanis az agrárszövetkezet kikapcsolásával közvetlenül adtak el a katonaság részére egy vágónybúzát. Métermázsánként hét koronával nagyobb árat kaptak érte, mint amennyit a druzsszívó fizet és a katonaság is meg volt elégedve a vétellel. Ezek a gazdák az idézett lap értesülése szerint meg vannak győződve arról, hogy az agrárszövetkezetek olcsó áron vásárolnak és készleteiket majd akkor hozzák piacra, amikor a terménytőzsde jegyzései elérik a legmagasabb árakat. A cseh agrárok nagy hangon hirdetik, hogy a kiváló termés fölöslegessé tesz minden behozatalt s csak annyit koncedálnak, hogy esetleg és csak valamikor újév után lehet szó importról. Ez az állítás ebben a formában nem felel meg a valóságnak, mert nem lehet a termés olyan kiváló, hogy fedezze a belföldi piac szükségleteit. Csehszlovákiának szüksége van gabonai importra, a mezőgazdasági import tétele rendkívül fontos szereppel játszik a külkereskedelmi forgalom mérlegében, mert éppen ez az import biztosítja a csehszlovák iparcikkeket befogadó államokba irányuló exportot. A rendes és normális kereskedelmi kapcsolatokat biztosító kereskedelmi szerződéseket éppen az agrárok miatt kényszerült a kormány lölbontatni. Ezek helyébe az ideiglenes kompenzációs alapon kötött egyezmények léptek, melyek lényege abból áll, hogy árut áruval fizetnek a felek. Csehszlovákia iparcikkeket ad és cserébe mezőgazdasági termékeket kap. Az importot állami intézmények, az agrárok kezében levő és az agrárpárt ellenőrzése alatt álló szindikátusok bonyolítják le, illetve ezek a szindikátusok adják meg a behozatali engedélyeket és állapítják meg a kontingenseket. Van gabonabehozatali, állatbehozatali szindikátus, s van már faszindikátus is. A gabonabehozatli szindikátus élén az agrárpárti dr. Feierabend elnök áll, aki természetesen szívvel-lélekkel képviseli az agrárérdekeket. Ez a gabonabehozatali szindikátus az utóbbi három hónap folyamán 20.000 vagon búza importját engedélyezte. Valószínűleg szükség volt erre a mennyiségre, mert különben nem adta volna meg a szindikátus az importra jogosító Meglepő azonban, hogy behozatali engedélyeket, ennek a mennyiségnek 85 százalékát tengerentúli államokból hozták be Csehszlovákiába s a dunamenti államok csupán 15 százalékkal szerepelnek a behozatali kimutatásban. Az agrárvédelmi inézmény, a gabonabehozatali szindikátus e nagymennyiségű búza importjának lehetővé tételével súlyos hibát követett el éppen azokkal szemben, akik érdekeit hivatott lenne körömszakadtáig védelmezni. Szakemberek nézete szerint a 20.000 vagón mennyiségű búzát nem lehetett a behozataltól az új termés megjelenéséig számított aránylag rövid idő alatt elfogyasztani. A készletek nagy része tehát még érintetlenül megvan s e nagy készlet okozza a búzapiacokon mutatkozó besszt, melyet természetesen még fokoz a belföldi valóban jó termés. » Higyjük el azonban, hogy erre a 20.000 vágon búzára szükség volt, higyjük el, hogy a gabonabehozatali szindikátus üzleti érdektől mentesen, üzleti érdekre való tekintet nélkül engedélyezte 20.000 vagon búza behozatalát, akkor is fölmerült az a kérdés, hogy miért kellett amerikai és ausztráliai búzát importálni, amikor célszerűbb lett volna a Dunamenti országok búzáját a már bevált kompenzációs alapon behozni. A csehszlovák ipar piaca nem Amerika és nem Ausztrália, hanem a sokkal közelebb fekvő Magyarország, Románia és Jugoszlávia. Minden vágón onnan behozott, búzáért megfelelő mennyiségű Csehszlovákiai iparcikket lehetett volna elhelyezni e minden vágón exportált csehszlovákiai áru kenyeret ad néhány csehszlovákiai munkásnak. A gabonai behozatali szindikátus csak nem hiszi, hogy olyan jól megy nekünk, hogy nem kell tekintettel lennünk exportérdekekre és hogy áru helyett készpénzzel fizethetünk. Nem,, valóban nem megy nekünk olyan jól, amint azt azok hiszik, akik ezt a fonák helyzetet előidézték. A gabonabehozatali szindikátus bölcsességét áldani fogják azok az agrárok, akik gabonájukat éppen a nagy készletek miatt nem tudják megfelelő áron értékesíteni és áldani fogják azok az exportipari körök is, melyek elestek egy nem lekicsinylendő üzleti lehetőségtől s akik most hosszú ideig válthatnak arra, amíg Csehszlovákiának gabonaimportra szüksége lesz. A csehszlovák ipari körök várni fognak, mert várni kénytelenek, de a gabonaexport államok nem fognak nyugodtan várni addig, amíg fölvonják számukra a csehszlovák vámmsorompókat, hanem minden bizonnyal új piacok után néznek. Az agrárvédelmi intézmények tevékenységéből levonható az a tanulság, hogy a mezőgazdaságnak sok haszna nincsen belőlük, de a csehszlovák iparral konkurráló idegen iparvállalatoknak a dunamenti államokban kifejtett versenyét sikerült megkönnyíteniök. * A cseh agrárpárt elnöksége pénteken összeül. Az értekezlet napirendjén a gabonabehozatal és a terménytőzsde árainak ellenőrzése, azonkívül a gabona záloglevelek ügye szerepel, _____1933 a<uguststug 24, patttersfife. Az állatbehozatali szindikátus szeptemberi kontingensei Prága, augusztus 23. Az állatbehozatali szindikátus legutóbbi ülésén meghatározta a szeptemberi kontingensek nagyságát. Szeptember folyamán 6500 darab sertés hozható be. A kontingens a következőképpen oszlik meg: Jugoszláviából 3000, Romániából 2500, Dániából és Hollandiából 300 sertés importálható. 200 sertés behozatala ügyeiben még nem diszponált az állatbehozatali szindikátus. A szindikátus ezenkívül 500 jugoszláv sertés májusban kiadott behozatali engedélyének érvényét meghosszabbította. A Szindikátus továbbá 10 vagon vaj behozatalát engedélyezte. Ezt a mennyiséget északi államokból importálják Csehszlovákiába. Végül 12.5 vagon tojás importját engedélyezte az állatbehozatali szindikátus. Ezt a mennyiséget főleg Magyarországból, a Balkán-államokból és részben Dániából kompenzációs alapon fogják behozni. Megszüntetik a raszlavicai mezőgazdasági iskolát. Eperjesről jelentik: Raszlavicán néhány év óta mezőgazdasági iskola működik. Az iskola iránt minimális érdeklődés mutatkozik, miért is elhatározták az iskola megszüntetését. A raszlavicai mezőgazdasági iskola költségeit a földművelésügyi minisztérium viselte Meghosszabbították a német—csehszlovák komlóegyezményt. A csehszlovák—német komlóegyezmény érvényét kiterjesztették az 1933—1934- gazdasági év tartamára. Szeptember 10-ig közölni kell a vasútügyi minisztériummal a magánautóbuszjáratok menetrendjét. A vasútügyi minisztérium az autótörvény 21. szakaszának 2 pontja alapján felhívást intézett a magánautóbuszi járatok tulajdonosaihoz, hogy saját érdekükben legkésőbb szeptember 10-ig közöljék a vasútügyi minisztériummal menetrendjüket. A vasútügyi minisztérium a magán autóbuszjáratok menetrendjét az 1933—34. évi téli menetrendbe be akarja illeszteni. Lengyelországban is csökkent a fizetésképtelenségek száma. Varsóból jelentik: Júniusban mindössze 19 fizetésképtelenséget jelentettek be egész Lengyelország területén. Ez év első felében 181 fizetésképtelenség történt Lengyelországban. A tavalyi év első hat hónapjában 340 és júniusában 48 fizetésképtelenség volt. Passzív a román külkereskedelmi mérleg. Bukarestből jelentik: A pénzügyminisztérium statisztikai osztályának jelentése szerint Románia júniusban 38.174 tonna (a múlt év júniusában 37.519 tonna) árut importált 1052.1 millió lej (809.8 millió) értékben, amivel szemben a kivitel 760-113 tonna (699-404 t.) volt 1.031.9 millió lej (1.191.5 millió) értékben. A mérleg ezek szerint 20.2 millió lejjel passzív. Az eddigi külforgalom eredményei szerint -és ha a mérleg továbbra is ilyen mértékben romlik, a passzívum az év végéig eléri az 1.5 milliárd lejt. Ma dönt a devizabizottság a szeptemberi széniimport kérdésében. A devizabizottság mai ülésén letárgyalja a szeptemberi kőszénimport kérdésével kapcsolatos indítványokat. Tovább csökkent a sörfogyasztás. A sörgyárak központi szervezetének statisztikai adatai szerint júliusban a sörelhelyezés 15 százalékkal maradt mögötte a tavaly júliusi adatoknak. Legnagyobb mértékben Mahrisch- Ostrauban (25 százalék) esett a sörfogyasztás. Pozsonyban és Pilsenben 19 százalékkal, Prágában és Brünnben pedig 12 százalékkal kevesebb sör fogyott. Horogkeresztes lobogó a prágai mintavásáron. A prágai mintavásár területén régi tradíció alapján kitűzik mindazoknak az államoknak a lobogóit, melyeknek a mintavásár kiállítói vagy látogatói polgárai sorában szerepelnek. Az idei prágai tavaszi mintavásár idején először tűzték ki a fekete-fehér-piros német lobogót, most pedig a szeptember 3-tól szeptember 10-ig tartó őszi mintavásár alkalmával kitűzik melléje a horogkeresztes zászlót is. Csökkent az államvasutak júliusi teheráruforgalma. Júliusban 19.251 megrakott vasúti kocsi jött be külföldről, a külföldre irányított megrakott vasúti kocsik száma 27.621. Tavaly júliusban 1078 kocsival több jött be külföldről ,, Csehszlovákia területére. Kétezer koronára emelkedett a komló ára. Saazból jelentik: Az idei termésű komló ára elérte az 50 kg-kénti 2000 koronás árat. Zlinben minden negyvenedik lakosnak saját autója van. Zlinben jelentik: Zlinben 662 motorerejű jármű van forgalomban. A városnak 26.613 lakosa van, tehát minden 402 lakosra jut egy motorerejű jármű. E statisztikai adatokból kitűnik, hogy a csehszlovák köztársaság területén aránylag Zlinben van a legtöbb autó. Prágában 21.721 motorerejű jármű közlekedik. A csehszlovák fővárosnak 900.000 lakosa van, tehát csak minden negyvenhatodik prágaira jut egy autó. A zilini statisztikában autóbuszok nem szerepelnek. A belföldi búza védelme Belgiumban, Brüsszelből jelentik: A belga földművelésügyi minisztérium törvényjavaslatot dolgozott ki a belföldi búzatermelés védelmére irányuló interavenció tárgyában. Ez idő szerint olyan megállajpotlást kötöttek, hogy a malomszövetség kötelezte magát arra, hogy 10 százalék belföldi búzát őröl hozzá a külföldi búzához és a lisztet 85 frankos áron hozza forgalomba q kint. Ilymódon egyenlítik ki a külföldi és belföldi búza közötti árkülönbséget. Ennek a megállapodásnak azonban azért nem lehetett eredménye, mert számos, a szövetségen kívül álló malom önálló árpolitikát csinált és a külföldi búza olcsósága következtében nagy előnyben voltak a malomszövetséggel szemben. Amellett a külföldi búzából őrölt liszt jobban megfelel a belga ízlésnek. Ezért vált szükségessé az új ez az árhozás. A bevitelt jövőben engedélyhez kötik, amelynek azonban nem lesz kontingentáló jellege, mert ilyen engedélyt korlátlan mennyiségben adnak ki. Az engedélyt kizárólag a belga malomszövetség állíthatja ki s ezért kint 19 frank illetéket köteles beszedni. Az ebből származó bevételből alapot létesítenek, amelyből a búzatermelőknek juttatnak 20—30 frank árpótlékot zsákonkint. Ez kb. 5—700 frank támogatást jelentene há kint. Hymódor, a külföldi búza behozatala folytán előálló árveszteség megtérülne. A berlini Külkereskedelmi Bank veszteséges mérlege. Berliniből jelentik: A Rothschild-korszern kötelékébe tartozó Külkereskedelmi Bank 1932. évi mérlege 717.000 márka veszteséget mutat ki. A pénzintézet, amint arról tegnap beszámoltunk, szeptember 30-án fölszámol. Angliában emelkedett az autókivitel. Londonból jelentik: Júliusban 2.58 millió font értékben 20.502 motorerejű járműt exportáltak Nagy-britannia területéről. A tavaly júliusi autóexport értéke 1.75 millió font volt, ugyanis tavaly júliusban 13.758 eurót exportáltak Angliából. Egy hónap alatt 16,6 millió dollárt vettek be Amerikában söradó címén. Newyorkból jelentik: Az észak amerikai Egyesült Államok területén júliusiban söradó címén 166 millió dollár folyt be. Negyvenmillió koronás kárt okozott a ruszinszkói árvíz. Ungvárról jelentik: A ruszinszkói hatóságok befejezték kárbecslési munkálataikat. . A kárbecslőik jelentései szerint az árvíz Ruszinszkói területén 40 millió koronás kárt okozott. Ebből az összegből 22,5 millió koronával szerepel az a kár, melyet az árvíz a termésben okozott. Tiszaujlak kárát 5 millió koronára becsülik. Fokozódott a fémipari munkások munkanélkülisége. A csehszlovák fémipari munkások szervezetének július végén 28.292 rendező tagja volt. . A fémipari munkások száma ez év elejétől 1253- mal emelkedett. A nyilvántartott munkások közül 21.071 munkanélküli ét? 2567 elaggott volt. A munkanélküliek közül 11.170 munkást végleg elbocsátottak és 9901 munkást tartósan szabadságoltak. 1932-ben 80 millió koronát fordítottak segélyekre. Ez év első felében a segélyekre fordított összeg elérte a 45 milió koronát, ami annyit jelent, hogy az idén 10 százalékkal többet fordítottak a fémipari munkások segélyezésére, mint a tavalyi év első felében. E statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a fémipari munkások munkanélkülisége tovább fokozódott. Negyven év óta nem volt olyan olcsó a mai gyar búza, mint az idén. Budapestről jelentik. • A búza ára az utóbbi időben annyira visszaesett, hogy negyven esztendő óta nem volt példa olyan alacsony árakra, mint amilyenek a terménytőzsde árfolyamjegyzéseiben kifejezésre jutnak. Korlátozták a kábítószerek gyártását. A csehszlovák törvények és rendeletek gyüjteményében 173. szám alatt megjelent a kábítószerek gyártásának korlátozásáról szóló nemzetközi egyezmény, melyet a csehszlovák köztársaság is ratifikált. Az egyezmény értelmében az ópiium, a morfium, a kokain és az egyéb kábítószerek gyártását arra a mértékre csökkentik, amilyen mértékben a kábítószerekre orvosi vélemény alapján szükség van.