Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-03 / 2. (3333.) szám

Ara 1,10 korogta ^ ^ szám o SSQrdd ■ — 1934 január 3. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed , Szerkesztőség: Prága l­ Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kt; külföldre: évente 450, j­­SzlovenSzkol ftS­zUSZK­lSzkol magt­arSág II. emelet- Jeléten, 30311. - Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. . •/ Prága II, Pmská ulice 12. Ili emelet­­i képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több ’POlitlK.CLl TXCLJl­LCLJDJCl Telefon : 34184. E*yeS*zám ára 1.20 K*, vasárnap 2.­Kő SÜRGÖMYCIM HÍRLAP. PRAHA A nap nyugaton kel? A szinajai merénylet az utolsó véres lapját jelentette 1983 eseményei könyvének, annak a könyvnek­, amelyet nem sok örömmel és vigsággal fognak lapozni a későbbi generá­ciók. Az elmúlt év meghazudtolta azokat a reményeket, amelyeket az optimisták kezdet­ben hozzá fűztek, de nem lehetetlen, hogy mégis a fordulat nagy éve volt, azé a fordu­laté, amelynek következményeit ma még nem láthatjuk tisztán. Tudjuk a történelemiből, hogy a korszakok határait jelző fontos érvek igazi perspektíváit csak a késő generációk látják, mi­g akkor, a­miikor az emberek ezeket az éveket élik, észrevétlenül és nyomtalanul tű­nnek el az idők sodrában. Talán 1933 is csak távoli perspektívából lesz az az év, amelyről késő generációk megállapítják, hogy fordulatot hozott. Mussolini, aki nemcsak nagyszerű politikus, államszervező, kitűnő diplomata, hanem pom­pás újságíró is, cikket irt a Popolo d’Italiaiban és egyetlen mondatban sűrítette össze 1933 eredményeit: Zavar a világpolitikában, rend az egyes országok belpolitikáiban.. Valóban, ha az eredményeket kutatjuk, meg kell álla­pítanunk, hogy egyes országok belviszonyai tisztázódtak és tetemesen megjavultak. Itt is, ott is kormányok keletkeztek, vagy kormá­nyok erősödtek meg, amelyekkel már számol­ni lehet, amelyek a nép akaratának és szán­dékának komoly kifejezői, s amelyeknek nem kell attól tartaniuk, hogy a háttér­ben készen álló erők váratlanul megakasztják építő mun­kájukat. Bizonyos egyenes vonalvezetés kezd úrrá lenni az európai belpolitikákba­n, céltu­datosság, lépésről-lépésre való előmenetel, s ha az az irányzat, amelynek jegyében a sok belpolitikai kibontakozás áll, nem is mindig rokonszenves, sőt gyakran gyilkos csapást mér az emberi szabadság nagy eszméire, mégis meg kell állapítani, hogy az erős kéz­zel megmarkolt belpolitikák itt is, ott is ren­det­ teremtettek és itt is, ott is fellibbentették a fátylat a prosperitás eltakart alakjáról. Tapasztalatokat akarunk levonni az elmúlt évből? Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy a világot nem lehet formulákkal meggyógyí­tani. Egyetlen olyan törekvés sem vezetett sikerre az elmúlt évben, amely mestersége­sen akart zsonglőrügyességi jogi megfogal­mazásokkal rendet teremteni. Az év nagy tényei: az ázsiai krízis, — amely Japán előtörése nyomán keletkezett, — a népszövetség krízise, a hitlerizmus diadal­­ra jutása, a londoni világgazdasági konferen­cia és a genfi lefegyverzési konferencia csőd­je, végül Roosevelt amerikai kísérlete. Min­dezekben a tényekben az emberi egoizmus új nagy elő­törését láthatjuk. A gazdasági­­ krí­zis szemmel állhatóan újból megnövesztette az emberek egoizmusát. Miként az egyén nem törődik a veszedelem pillanataiban szomszé­daival és társaival, úgy nem törődnek az álla­mok sem a kritikus években a szolidaritással, s mindenki csak önmagát igyekszik megmen­teni. Az egoizmus uj neve ma autarkia, s felsőbb erkölcsi szempontból akár­mennyire lenézzük és elitéljük is az autarkiát, meg kell állapítanunk, hogy eredményei elvitatha­­tatlanok. A legjobban talán azt kell csodálnunk az elmúlt év eseményeinek áttekintésénél, hogy a mai világ elhasznált és kopott gépezete oly meglepően tudott ellen­tállni­ az idő viszon­tagságainak. A világ mai rendszere hasonlít az öreg Fond-kocsiihoz, amely rozsdás, lötyö­gős, hangos és ki-kihagyó, de még mindig gurul és még mindig tudja azt az ügyet szol­gáln, aminek teremtetett. A világszervezet kibírta az elmúlt év nagy megpróbáltatásait is,­­ ez az, ami reményt ad­hat nekünk a jövő­re vonatkozóan. Sőt, elvitathatatlan tény, hogy a világ mai szervezete regenerálódó­képes. Elsősorban az angol példa mutatja meg, hogy céltudatos munkával, komoly elhatáro­zással és a hibás szervezetek és a hibás em­berek kikapcsolásával komoly eredmények érhetők el. Az angol világhír odaí­in­t két­­három évvel ezelőtt mindenki halottnak hitte is ma a helyzet az, hogy a legelsőnek éppen Anglia évne kéit ki a világkíiais pocsolyájából. Természetesen ennek az eredménynek eléré­séhez olyan nép kell, amilyen az­­"goi, to­vábbá évszázados tradíciók, páratlan munka­bírás és határtalan politikai tehetség. Éppen ma érkezett jelentés arról, hogy az angliai munkanélküliek száma tetemesen csökkent és alig több, mint amennyi a prosperitás ide­jében volt. Remélni merészeljük, hogy a megindult javulási folyamat eljut nyugaton Közép­­európába is, s miként lehetetlen, hogy az egyik hatalom romlása a világ érdekeinek mai össze-visszakapcsolásánál ne eredmé­nyezze a másik hatalom gazdasági életének leromlását is, úgy lehetetlen talán az is, hogy valaki önállóan és külön kilábaljon a bajból, anélkül, hogy az egy helyen föltűnt javulás ne jelentené az általános javulás első etappo­­ját. Mint ahogy évekkel ezelőtt aggódó szemek­kel tekintettünk Angliára és az angol érté­kek bomlására, úgy tekintünk most bizakodó szemmel az angliai föllendülésre és reméljük, hogy az el fog érkezni hozzánk is. A nap ez alkalommal talán nem keleten kel, hanem nyugaton,,, Ostromállapot Romániában Anghelescu kormánya egyenruhafilalmat, előzetes cenzúrát vezetett be s elkoboztatta a fegyvereket Színház, vendéglő, kivéhiz éjfélkor zár - A csehszlovák kormányt Matousek miniszter képviseli Puca temetésén - A gyászünnep a bukaresti Atheneumban Bonyolult hírekTitulescu lemondásáról Bukarest, Január 2. A meggyilkolt Duca miniszterelnök temetése után Romániában ki­hirdették az ostromállapotot A rendkívüli meg­hatalmazás értelmében Románia katonai pa­rancsnoka elrendelte, hogy azok a román állam­polgárok, akik fegyverek birtokában vannak, kötelesek fegyvereiket március elsejéig átadni a hatóságoknak. Az országban tilos nem hiva­talos egyenruhát, vagy magánjellegű jelvényt viselni Ugyancsak tilos a szabad gyülekezés, s a manifesztációk, vagy gyűlések és felvonulások megrendezése. Románia valamennyi színházát, vendéglőjét és kávéházát éjfélkor be kell zárni. Az egész országban előzetes sajtócenzúrát ve­zettek be. Anghelescu kormányában bizonyos változá­sok következnek be. Anghelescu miniszterelnök a közoktatásügyi miniszteri tárcát átadja egy hozzá közelálló politikusnak, akinek neve azon­ban egyelőre ismeretlen. Ezenkívül két államtit­kárt neveznek ki. Vasárnap délben a sajtóigazgatóságon fogad­ták a külföldi újságírókat, mely alkalommal az új román propagandaminiszter vázolta az os­tromállapot bevezetésének okait. Az országban rend és nyugalom uralkodik. Az általános felfo­gás szerint az ostromállapot bevezetése fölösle­ges volt. Duca temetése Bukarest, január 2. Hétfőn délután három órakor a bukaresti Atheneum aulájában gyász­­ünn­ep volt a meggyilkolt miniszterelnök kopor­sójánál. Az ünnepen a diplomáciai testület is részt vett. Az ünnepet Seba csehszlovák követ nyitotta meg, aki a csehszlovák katonai attasé kíséretében a katafalkra hatalmas koszorút he­lyezett Masaryk köztársasági elnök nevében. Dúca temetésén a csehszlovák kormányt Ma­tousek miniszter képviselte, akit a román ha­táron szalonkocsi fogadott. A Havas-ügynökség tehát nem vehet részt. Helyettese Daelevici­ia­bukaresti jelentése szerint Károly király köny­­ bornok, udvari marsall lesz. nyebben megbetegedett A szerdai temetésen | Titulescu, a primadonna Bukarest, január 2. Egy eddig ellenőriz­hetetlen jelentés szerint Titulescu, román kül­ügyminiszter, aki St Moritzban tartózkodik, Anghelescu miniszterelnöknek írásban benyúj­totta lemondását. A lemondd íratták­, s ámulatott arra, hogy Duca külügyminiszterének tekintette magát és a miniszterelnök meggyilkolása után nem tett új esküt. Nem akar az Anghelescu kor­mány tagja lenni s arra kéri a miniszterelnököt, hogy nevezzen ki más külügyminisztert Amíg ez nem történik meg, Titulescu nem tér vissza Romániába. Számos hivatalos sajtóiroda szerint Párisban és Bukarestben erősen tartja magát az a hír, hogy Titulescu tényleg lemondott és nem vesz részt a bukaresti temetésen. A híreket a buka­resti kormány hivatalosan ellenőriztette, de ed­dig nem sikerült a lemondásról szóló jelentést sem megerősíteni, sem megcáfolni. Titulescu újabb elkedvetlenedésének okai állítólag rend­kívül bonyolultak és részben bel-, részben kül­politikai természetűek. Titulescu az United Pressnek úgy nyilatko­zott, hogy egyelőre nem mondott le és javában tárgyal az új kormánnyal. Végérvényes állás­­foglalása attól függ, vajjon az új kormány el­fogadja-e feltételeit. Cáfolják Titulescu lemondását Bukarest, január 2. Hivatlosan jelentik: A külföldön hírek terjedtek el, hogy Titulescu külügyminiszter benyújtotta lemondását A tény nem felel meg a valóságnak. Az uj kor­mány fölszólította Titulescut, hogy csatlakoz­zék Angelescuhoz, de a külügyminiszter egy­előre még nem válaszolt. ■IBI »l l'IHIH I lUllllHWBWP— Francois­ Poncet átnyújtotta Hitlernek a francia válaszjegyzéket Tovább tart a francia német tárgyalás a lefegyverzésről Berlin, január 2 Francois Poncet berlini fra­ncia nagykövet megjelent Hitler kancellár­nál és szóbelileg tájékoztatta a német kor­mány fejét a francia feltételekről. A német kormány azonnal megkezdte a francia a­ide memoire felülvizsgálását A francia jegyzék rendkívül udvarias és előzékeny, de semmifé­le szenzációt nem tartalmaz. Néhány napig fog tartani, amíg a német kormány állást foglal­hat a francia javaslatokhoz­ A francia válaszra a németek csak hosszabb idő elmúltával fog­nak válaszolni. A hivatalos jelentés szerint Francois Poncet fontos látogatása Hitler kancellárnál és Neu­­­rath külügyminiszternél úgy folyt le, hogy a nagykövet szóbelileg tájékoztatta a német mi­nisztereket a francia felfogásról, majd pedig átnyújtotta azt az írásbeli memorandumot, amely kiegészítette és alátámasztotta a szó­beli közlést. A párisi lapok értesülése szerint Hitler és a francia nagykövet találkozása a francia kormány kívánságára történik. A­ franciák szeretnék, ha január 15. — azaz a népszövetségi tanács — illetve 21., — azaz a leszerelési konferencia össz­eülése előtt a helyzet tiztázódnék. A tanácskozás félóra hosszáig tartott

Next