Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-01 / 76. (3407.) szám

MAI SZÁMUNK A KÉPES HÉTTEl 40 PIPÁI ^ . Ara 2 korona Slám * l*llSV**"Va*Arni>l> * APr lÍS' Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­ f Szerkesztőség: Prága O* Panská nlice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SZÍOVG/lSzK­OÍ € S ÍNISZÍTISzIcÓÍ fYtCL^lIQfSáSi SU emelet — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. .­ . ° Prága IU Pmniká ilice 11 Ul. emelet, f1 képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val főbb f)OlltlKCLl Tí € LJ^ILCLJ)](X Telefon: 34184. Ecrves szám­ára 1.20 Kő, vasárnap 2.­—Kő­SÖRGŐÍ1YCÍM: HÍRLAP, PRftHfi HÚSVÉTI GONDOLAT Írta: J­AROSS ANDOR Mikor ezek a sorok az olvasó kezébe kerül­­­nek a posta szárnyán, a húsvéti ünnepek han­gulata árad a városokban és falvakban egy­aránt. A városokban ünnepire halkult a for­galom, a falvakban a feltámadás ünneplőjébe öltöznek lányok és legények, újból megszó­lalnak a „Rómába szállt" harangok, a keresz­ténység legnagyobb ünnepe a megváltás és feltámadás csodás misztériumával, úgy mint minden más évben, az idén is emlékezni, ve­zekelni és azután felemelkedni tanítja az em­bert Az emlékezés a megváltás történelmi ese­ményeire irányítja a figyelmet, elszakít a­­ mától, melyben annyi a gond, fáradság és sokszor sikertelen munka, eltéríti a figyelmet az előttünk és felettünk törtető világesemé­nyektől, melyektől a hétköznap nem tud meg­szabadítani. Gyógyír ez a megemlékezés, mert az évezredes történelmi Golgota minden ször­nyűsége mellett olyanra tanít, amit kétezer év óta ember megtenni nem tudott Az áldo­zat nagysága mellett eltörpül a­ sok kis önfel­áldozás és szenvedés, mely már elviselhetet­lenek tetszett és kristálytisztán kidomborodik­­ előttünk a sokszor elhomályosuló erkölcsi cél, s melyért érdemes és kell is tűrni és szenvedni.­­ A Golgota világánál, mely akkor elsötétedést j­­elentett, ma fényt, és tiszta körvonalakat kap­­­­nak olyan fogalmak, melyeket a mindennapi­­ élet munkaláza és a kenyérharc elkendőz. De van emberileg lesújtó is a megváltás és feltámadás misztériumában. Lesújt bennün­ket az önkéntelen összehasonlítás, mely tiszta Lélek önfeláldozó nagysága és a sok a gyengeséggel fertőzött, önző ember világa kö­zött mutatkozik. A Jónak, a Nemesnek, a­ Szív­nek kell szenvednie, hogy a rossz, az irigy, az elfogult észember is alkalmassá váljék a jó, szép és nemes befogadására. Lesújt ennél a vakító tiszta fénynél, hogy milyen messze tu­dott kanyarodni a történelmi ember azoktól a nagy ideáloktól, melyek egyedül alkalma­sak arra, hogy ezen a földön ne csak szenve­dés és öldöklő harc, hanem béke, szeretet és tiszta életöröm is fakadjon. De szükség van erre a lesújtó érzékre, mely talán minél mé­lyebb, minél bensőségesebb, annál inkább al­kalmas, hogy a húsvét ünnepi fényénél fel­emelkedést tudjon kiváltani. Ha fel akarok menni egy magas hegycsúcsra, akkor elsősor­ban akaratra van szükségem, melyet a tiszta jég és messze távlat vágya kelt, ez pedig an­nál nagyobb lesz, mennél mélyebben vagyok lent a völgyben. A húsvéti lelki felemelkedés így sarjad a lesujtottság érzéséből, mikor arra tanát, hogy van lehetőség a jobbra, a szebbre, a tökélete­sebbre, csak törekedni kell érte, csak fel kell ruházkodnunk azokkal a fegyverekkel, me­lyek ennek eléréséhez hozzásegítenek, csak tanulnunk kell a megváltás és húsvét törté­nelméből, mely mégis odaégette kitörölhetet­lenül az égbolt kárpitjára: a húsvét csodája a „Jó" végső diadala. A húsvéti felemelkedés azt mondja nekünk, hogy, ha van becsületes, tiszta elindulás, ha van kitartás, mely végig ha kísérőnk marad és nem térünk le az igaz útról, akikor van célhozérés, van megérkezés. A lelki emelkedettség nagy, , hatalmas erő, mely minden év húsvéti ajándéka azoknak, akik tudnak emlékezni, akik tudnak önön­magukba szállni, akik érzik az emberi élet parányiságát a mindent alkotó Isten nagysá­gával szemben. Ez a lap, melyből ezek a sorok szólnak ün­nepi hangon az olvasóhoz, a csehszlovákiai magyar kisebbség napilapja. Ennek a lapnak a betűi évek óta idegszálai ezen kisebbségi nemzet életének. Ha valahol fájdalom, baj, vagy veszteség érte és éri ezt a nemzettestet, e lap betűi közvetítették azt a hivatás azonos tudatával és gépszerűségével, akár csak az emberi test idegszálai. Ez a lap azé­rt van, hogy legyen egy állandó, összefogó kapocs, mely a vérazonosság, az életazonosság mély­séges érzésével és a nemzetfennmaradás ki­­irthatatlan akaratával ott álljon minden cseh­szlovákiai magyar mellett, mikor hideg tél zimankója fekszik a mezőn, mikor zöld rü­gyeket fakasztóan munkát parancsol a tavasz, mikor a nyár melege pergeti a búzát s mikor ősszel a barna őszi szántásba temetkezik a természet. Ennek a lapnak minden nap van mondanivalója a magyar ember számára. Van tehát ma is, mikor husvét ünnepét hir­detik a harangok s mikor valahogy csodála­tos módon a keresztény ünnepek isteni fen­ségével, de egyben emberi melegével uj lelki közelség deleje árad közöttünk. A nagypénteki lesujtottság és a húsvéti fel­­emelkedés ezen szent órájában fogjuk meg kisebbségi magyarok egymás kezét, ki-ki azét, aki legközelebb e sik hozzá. A kézfogás­sal egyidejűleg nézzünk egymás szemébe és fogadjuk meg egymásnak nem szóval, csak egy mélységes tekintettel, hogy a kétezer éves isteni csoda megingathatatlan hitet, so­ha el nem alvó nemzettársi szeretetet és min­dig élő reményt jelent a részünkre. Bízunk benne, hogy a húsvéti lélek meg­áldja majd az ünnepet követő hétköznapokat­­ is. „Mi nem tekinthetjük egyesek, hanem csak a kisebbségi magyar kollektívum nagy érdekeit” Húsvéti beszélgetés Esterházy Jánossal, a országos keresztényszocialista párt országos elnökével ■ A kisebbségi jog nem kegy ■ A magyarság tör­vénytisztelő * Mi árthat jobban a köznek: a marxista osztálygyűlölet vagy a Rerum Novarumban megnyilatkozó tiszta felebaráti szeretet? ! Pozsony, március 30. (Kiküldött munka­tár­­s suliktól.) Húsvéti cikket kért szerkesztősé­­­gáink Esterházy Jánostól, az országos kerresz­­­­t­ényszocialista párt elnökétől, aki azonban kijelentette, hogy bár mindenkor a legna­gyobb örömmel ír a Prágai Magyar Hírlap ré­szére, ezúttal inkább kérdéseinkre válaszol és interjú alakjában szól lapunk olvasó­tábo­rához. — Húsvétinak — ennek a kimagaslóan fen­séges ünnepnek jelentőségét — mondotta az országos pártelnök — bizonyára megvilágít­ják minden vonatkozásában mások hivatott tollal, én majd egyes olyan általános érdekű kérdésekkel foglalkozom, amelyek mindig aktuálisak és amelyeknek nem árt, ha ép­­­pen húsvéti hangulatunkban is felvetjük őket és leszögezzük bennük álláspontunkat a magunk részére, de — mások részére is. — Mi­t tart ilyen kérdésnek elnök úr? — s kérdeztük. A kisebbségi jog alapjai — Elsősorban az itteni magyarság helyze­téről akarok néhány szót mondani. Újabban mind gyakrabban halljuk, de nem­ a mi — ellenzéki magyar — köreinkből, hanem kor­mány- vagy a kormánytól függő körökből, azt a bírálatot, hogy az itteni magyarság nem ér­demel meg jobb sorsot, mert „negativista" ellenzéki magatartásával maga teszi lehetet­lenné a közeledést a kormányhoz.­­ Erre nézve csak röviden mondhatom azt: a magyarságnak, mint kisebbségnek jogait­ és kötelességeit nemzetközi szerződések és törvények biztosítják. Jogállamban a tör­vények­ paragrafusait nem lehet aszerint alkalmazni, hogy az illető, akire alkalmaz­zák, a kormánynak egyébként kedves-e vagy nem. Nem függhet ez a kormány ke­gyétől, de nem függhet a kormánynak attól a­ véleményétől sem, hogy például valame­lyik szomszéd állam szerinte nem bánik megfelelően az ottlévő kisebbségekkel. A negativizmus vádja — Ami a negativizmus vádját illeti, úgy ez szintén alkalmas a­ fogalmak összezavarására és sokaknak megtévesztésére. Igen, negati­­visták vagyunk abban az értelemben, hogy nem hajbókolunk egyre-másra a kormány­körök előtt, hogy nem hajlítjuk meg gerin­cünket és nem mondunk áment minden kormányintézkedésre, élünk a bírálat jogá­val, mert ez megfelel ellenzéki álláspon­t­unknak. Viszont azonban híven teljesítjük minden állampolgári köte­lességünket, megfizetjük adóinkat, szolgál­tatjuk a katonákat, tiszteljük a törvényeket és betartjuk azoknak rendelkezéseit. Fel­tétlenül megkívánjuk a másik részről is minden jogunk tiszte­letben tartását és in­tézményes biztosítását Ezt nemzeti létfenntartásunk mint parancsot írja elő nekünk­­ és ha ennek mellőzésére ké­pesek volnánk, úgy a kormánykörök talán mint aktivistákat üdvözölnének, mi azonban ellentétbe kerülnénk tradíciónkkal és lelki­ismeretünkkel és szégyenkeznünk kellene önmagunk és utódaink előtt. • A németek egy része aktivista, ül több német is a miniszteri bársonyszékekben. De kérdem, megelégedett-e a német aktivisták eredményeivel a németek összessége? A szlo­vák néppárt is részt vett már a kormányzás­ban, hogy utóbb kivonult a kormányból, ez többet mond minden magyarázatnál. ben a magyar ellenzék helyet foglal, állam­­ellenes akciót folytat, amit a napokban olvas­tam, az egy régi nótának legfeljebb újabb,de nem is nagyon szellemes változata. Csak úgy hi­rtelenében vetem fel — mi árthat jobban az államnak; az a poli­tika a munkáskérdésekben, amely a marxiz­muson, az osztálygyű­löleten, az osztályhar­con alapul, avagy az-e, amelyet mi köve­tünk és amelynek alapja a Rerum Novarum enciklikában megnyilatkozó tiszta feleba­ráti szeretet De azt kell hinnem, hogy ezt az enciklikát nem is ismerik azok, akik meggyőződésüket mi ellenünk kiformálják. Pedig — szerény nézetem szerint — a munkások jelentik a tö­meget, már az általános választójog miatt is ás valamely párt „akcióinak" elsősorban azt kell nézni, hogy elbírálásakor mivel akar hatni éppen a tömegekre. Ivánka új húrokat penget — Elolvastam Ivánka Milánnak egy ma­gyar nyelvű kormánylapban megjelent nyilat­kozatát. Feltűnt nekem, hogy most némileg más húrokat penget a magyar kérdésben, j mint azelőtt, amikor pártjának feje, Ivran­ák­­ is kijelentette, hogy gyűlöli a magyart. V­issza­emlékezhetünk magának Ivánkának is sok olyan drasztikus­­ kijelentésére, amelyek csak úgy duzzadtak magyarellenes indulato­i­­tól. Ha most az is a látszat, hogy az ellenzé­kivé vált Ivánka más szemüvegen át kezdi nézni a dolgokat és nem mindent lát tejfel­nek, hanem megérzi a kellemetlen savót is. őszinteséget mégis csak abban az irányban fedezek fel megnyilatkozásában, hogy a ma- Keresztényszocializmus vagy marxi szocializmus?­ ­­ Hogy valakinek vag­y valakiknek az a meggyőződésük, hogy akármelyik párt, amely­ WBT Lapvásárlók ne fogadják el ezt a számot képes melléklet nélkül "W&

Next