Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)

1935-01-27 / 23. (3575.) szám

1985 január 27, vasárnap. SZÍNHÁZKönWKULTURA Frakk vagy­­ sportnadrág? Francia színházi nagyságok nyilatkozatai a színházi öltözködésről A párisi „Comedia" című nagy színházi és művészeti hetilap ankétot indított a hasáb­jain arról a régi és mindig aktuális kér­désről, hogyan öltözködjék a közönség este, ha színházba megy,­­ öltözzön-e át estélyi ruhába, vagy megjelenhet nappali munka­ruhájában is. Ez a kérdés — speciálisan Parisban — külö­nösen a férfiak szempontjából aktuális, akik tudvalevőleg a világ legrosszabbul leghanya­­gabbul öltöző férfinemzedéke, míg ugyan­akkor Londonban például el sem lehet képzelni, hogy egy férfi este , akárcsak szmoking­ban is jelenjen meg a színházban, mert a frakk kötelező! De aktuális a kérdés a színházak menetele szempontjából is: a férfiak, akik egész nap dolgoztak, nem igen szeretnek este még át is öltözködni s ha az kötelezővé tétetnék, bi­zonyára igen sokan inkább lemondanak ar­ról, hogy ezen az áron menjenek szín­házba . . . Néhány érdekesebb nyilatkozatot itt adunk egyébként: TRISTAN BERNARD: A szmoking — kevés színházi öltözéknek, szerintem frakkot kell húzni, az összes rend­jelekkel! Ha nem lennék már kissé idős hozzá, a magam részéről legszívesebben rö­vid nadrágot hordanék. Mivel ezt nem teh­e­tem, ezentúl színházban frakkban fogok meg­jelenni. Először is azért, mert nem vagyok kritikus, másodszor azért, mert a munkaru­hám — egyes XVII. századbeli írókhoz ha­sonlóan, — az igazi díszruhám. CECIL ® SOREL így nyilatkozott: _ Véleményem szerint ünnepélyes ruhába kell öltözni a színházi előadásokra, mert es­télyi toalettben a nő mindig szebb és deko­­rativebb, ezenkívül azért is, mert ez a leg­jobb mód arra, hogy a kereskedők és iparo­sok forgalmát emeljük s a mostani válságos időben kötelességünk mindent megtenni a gazdasági élet fellendítése érdekében. Saj­nos, az a helyzet, minél gazdagabb valaki, annál nehezebben nyitja ki pénztárcáját, s meg vagyok róla győződve, hogy a kis midi­­nette, aki a színház bezárójánál kétfrankos ibolyacsokrot nyújt át nekem, nagyobb áldo­zatot hoz, mint a mondam­e­nő, aki új ruhát csináltat. Napjainkban a szegényeknek van­nak igazi szép gesztusaik, — ők azok, akik­ről példát kellene vennünk! A Théátre les Ambassadeure igazgatójá­nak, MARIE RELL-nek nyilatkozata így hangzik: — Természetes, hogy a színházi nézőtér sokkal elegánsabb, ha a közönség egyönte­tűen estélyi ruhában jelenik meg, — így lát­ványosabb, ünnepélyesebb a kép, — viszont elismerem, hogy a mai nehéz időkben nincs mindenki abban a kedvező helyzetben, hogy színházba csakis estélyi toalettben menjen. Az én véleményem­ az: inkább egyszerű ru­hában járjanak az emberek színházba, ha gálaruhára nem telik, minthogy ennek a hiányában egyáltalában ne menjenek el! ANDRÉ DE FOUQUIÉRES: — Évek óta harcolok már, hogy a színházi közönség a lehető legelegánsabban öltözzön fel. Hogy a színházi kritikusok nem akarnak szmokingot vagy frakkot húzni, azt még meg­érteném, erről nem is akarok vitatkozni. De itt vannak a többiek, a premier-habituék! Ezek semmi okot nem hozhatnak fel a gála­toalett ellen, ezeknek igenis fel kell díszesen öltözniök, hogy ezáltal nemcsak a színházi előadásoknak, hanem Parisnak a fényét is emeljék. (*) Darkó-Farkas-Sziklay irodalmi est Ipoly­ságon, Nyitrán és Léván. Nagyszabású irodal­mi est készül Ipolyságon. A kulturtörekvéseiről messze vidéken ismert Ipolysági Katolikus Legényegylet Darkó István, Farkas István és Sziklay Ferenc közreműködésével saját helyi­ségeiben rendezi meg február 2-án első téli iro­dalmi estjét. Az estén föllép még Marczy He­­dy zongoram­űvésznő. Bevezető beszédet mond dr. Horváth István reálgimnáziumi tanár, az egylet agilis elnöke. Ipolyság és az Ipolyvölgy közönsége nagy érdeklődéssel készül az elő­adóestre. A három kitűnő író február 3-án dél­előtt Nyitrán, este pedig a lévai­­ Kaszinóban szerepel. Az Ipolysági irodalmi estre a belépés díjtalan, önkéntes adományokat azonban kö­szönettel vesz az egyesület veztősége. Az est keretén belül dr. Sziklay Ferenc „A társada­lom­ba épített ember" című hosszabb tanulmá­nyát olvassa fel. Marczy Hedy zongoraművész­nő Saint Saens és más neve szerzők műveiből játszik, míg Darkó István és Farkas István sa­ját novelláikból olvasnak fel. — Nyitrán a szer­zői matinét a SzMKE helyi csoportja rendezi. A Tátra-mozgóban vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődő matinén Sziklay Ferenc „A legújabb művészeti irányok*" címen vetített képekkel kí­sért előadást tart, Darkó István regényrészle­tet s Farkas István novellát olvas fel. Ugyan­csak szerepelni fog az egyesület ma már or­szágos hírű férfikara is Szőke József karnagy vezetésével. A dalárda, mely alig néhány nap­pal ezelőtt nagy sikerel szerepelt a pozsonyi rádió mikrofonja előtt és a Toldy-kör pozsonyi irodalmi estjén, ez al­kalomal is a Pozsonyban bemutatott műsorával fog szerepelni. (*) Áprilisban kezdődik a lévai magyar szini évad. Tudósítónk jelenti: Földes Dezső, a nyugatszlovenszkói szini kerület igazgatója, kérelemmel fordult Léva városához, amely szerint a szini idényt április 16-án kívánja meg­kezdeni. A tanács Földes kérését teljesiti és igy a lévai magyar szini idény a husvét előtti hé­ten kezdődik meg. (*) A kassai Kazinczy-Társaság hétfőn ren­dezi legközelebbi vitaestjét. Kassáról jelen­tik: A Kazinczy-Társaság hétfőn, január 28-án, félki­lenc órai kezdettel tagjai számára tudo­mányos vitaestet rendez saját helyiségében (Kovács­ u. 10. sz., I. éva.). Előadó: dr. Pfeif­f­fer Miklós, kanonok. Tárgy: Mik a mai neve­­­lés főhibáiV Belépés dijtalan. Ruhatár 2 Ké­ j O Uj „Mária Antónia­-dráma bemutatója Prá­gában. Megírta a PMH, hogy Józsa Gritz cseh írónő uj drámát irt Mária Antóniáról és a francia forradalomról. A prágai bemutató fényes külső­ségek közt folyt le a Cseh Nemzeti Színház ka­maraszínházában, amely az utolsó helyig meg­telt. A rendezés eredeti és nagyvonalú volt, Hilár műve, aki a cseh színjátszás gyökeres újítója.­ Széles skálájú, merészen ívelő volt a jelenetezés minden fázisában, összegezésre törekvő zártságot hangsúlyozó. A darab több, mint négy óra hos­­­szaf­ tartott ezúttal kifelejtették a különben oly jó szolgálatokat tevő húzásokat. Ezért volt ta­lán, hogy a képekre részletezett felvonások szét­estek, amin a rendező munkája sem tudott vál­toztatni: kevesebb sokkal több lett volna. A ki­rálynői jellem drámai megm­arkolása és a lélek­tani vonalvezetés bizonyítja, hogy Józsa Götz tehetséges írónő: legközelebb talán nem kezdi a hegedű­játékot Paganinivel, hanem skálázással. Az al­fresen festett történelmi kép csupa apró mo­mentumra bomlott és ezek maguk alá temették a frescót. Mégis: érdekes és újszerű volt a fel­fogás sokszor, és egy-egy jelenetben kicsillant a modern pszichológia újszerű és új emberi lel­ki tájakat érzékeltető ereje. A női főszerepet Mila Pacová asszony, a csehszlovák iskolaügyi mi­niszter felesége játszotta. Rutinos volt, annak ellenére, hogy csak rövid ideje van a színpadon, pontosan tudta, mit akart az írónő, de azt is, mi húzódik meg Mária Antónia embe­ri tragédiája mögött. Nemcsak a tömeg­jelene­tekben és a dísz­letekben rajzolódott a háttérre a Forradalom, ha­nem benne volt a királynő szerepének maradék­talan meg­játszásában is. Jó emberalakító mű­vésznő, aki egybe tudta forrasztani az egyénit és azt, ami tűzvészek fényét és pokoli­árnyékát századokra előrevetette. Zdenek Stépánek a ki­rály szerepében szavahihető volt: még a guilotin árnyékában is Bourbon étvággyal falatozott, ki­rály, aki túl van életen és halálon. Az együttes többé-kevésbé harmonikusan festette alá a ve­zérszólamokat. (n. p.) (•) Telek A. Sándor szerzői estje Nemesradnó­­ton. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Pósa Lajos nemesrad­nóti református lelkész kezdeménye­zésére február 17-én tartja meg Telek A. Sándor szerzői estjét a nemesradnóti kulturház nagyter­mében esti 6 órai kezdettel. A műsoron a­ költő versein kívül néhány prózai munkája is szere­pel. A szerzői est iránt nagy érdeklődés nyilvá­nul meg és a hírek szerint máris több község kulturszervezete készül hasonló előadások meg­­­­tartására Tolok A. Sándort meghívni. Salvendy.Tolda prágai kiállítása Sal­vend­y Frida, a salovenszkói, vág­újhelyi származású festőművésznő nagy külföldi sike­rei után újra Prágában állít ki a Kunstverein­­­­ban. Bécsi és egyéb külföldi lapok megizmoso­dott és egyéni ívben Lendülő művészetéről a­­ következőképpen írtak: „Salvendy Frida a­­ mai festőnek legerősebbike. Nem fél a merész­­ vonaltól, nem fél az erős szírektől és az efek­­­­tusoktól, de viszont mindezt le tudja tompítani , és önmérsékletesen odáig nemesítette művésze­tét, hogy egy tagadhatatlanul, most már ön­magában megállapodott nívót ért el. Milyen ’ hosszú út vezet a német festőnők indulásától­­ Salvendy Fridáig! Úgy fest, mint egy kémény­­­­kötésű férfi, amellett azonban mindenütt szen­­zitiv asszony marad." A művésznő a reális , tárgyakat ecsetjével úgyszólván csak érinti, a mert ecsetjét az a tudatalattiság vezeti, hogy tárgyak energetikus mozgásfolyamatok, minden változik és minden pereiben változik. Úgy festi meg tehát a számunkra reális vilá­got, mintha tenger lenne, a dolgok bödelinesen játszó hullámok, fodrozódó és tarajos pillanat­nyi jelenségek, amelyek születnek és születé­sük pillanatában meghalnak. Ezt az örökké­­ változó világképet zenei eszközökkel revelál­­­­ja, ideges és mégis biztos vonalvezetéssel, a­­ vezérszólamnak a tér közepébe való bele­he­­l­­yezésével és szimfónikus aláfestésekkel. Ez­­­­úttal egy nagy sorozat szlovenszkói akvarell i­s állított ki, amelyek még a Délen festett képek­nél is érdekesebbek, mert Szlovenszkón nem­­ áll tengerkáprázat és délibáb rendelkezésére, s csak kemény föld, szerény viskók és küzdő­­ parasztok. Az élet örömét és vele a művészet hozsánnáját ő ebből a szegényes és szürke adottságból is oly erővel hozza ki, hogy Szlo­­venszkó lénye elevenedik meg e sorozatban. Az impresszionizmus és a naturalizmus közti­i utón haladva, természetből és önmagából olyan­­ szintézist alkotott, amely művészi feleletet ad a tárgy és alany összefüggésének régi kérdésé­re. Színei világítanak, vonalai útbaigazítják a­­ szemet, artisztikuma lenyűgöz, megtanít min­ket arra, hogy oly művész szemmel és benső­­séggel nézzük és lássuk a világot, mint ő ma­ga. Igaza van a külföldi sajtónak: Salvendy Frida küzdelmes útján ma elérkezett oda, hogy valójában egyik legerősebb festőnő a maiak közül. A prágai kiállítás megnyitása előkelő külsőségek mellett folyt le és az uj kollekció a legnagyobb sikert aratta. n. p. -----------­(*) Szinházi esték Komáromban, Komáromból irjik.: A Katolikus Legényegylet öreg ezinpsdán játszó nyugatszlovenszkói színtársulat állandó érdeklődés mellett játszik s néhány szép játékot produkált. Természetesen voltak gyöngébb estéi is, ami részben arra vezethető vissza, hogy a színészeknek mindent kell játszaniok, az operett­­primadonna egyúttal drámai hősnő is, a bon vb ván ifi játszik szerepkörével ellentétet­ darabok** bán. A színészek napi teljesítménye mennyiségi** lég igen elismerésreméltó, ami olykor a minőség rovására megy. A közönség a jó előadásokat hono­rálja , néhány táblás ház mutatta meg, hogy jó sze­* reposztás ési jó játék mindig hálás nézőket vonz. Jó előadás volt az Abbé, Galértta Ferenccel a címszerepben. Galertával nagy nyeresége van a társulatnak, fővárosi színvonalú, lelkiismeretes színész, egyúttal gondos rendező is. Kitűnő szí­nész Mányai Lajos, vannak nagyon jó „drámaii napjai", amikor együtt fut a darabbal, minden mozdulata, szava, megmutatja a jó színészt. Ka­rakterábrázolásban kitűnő s igen népszerű Ta­kács Oszkár, sok rutinja is van. Mihályi Vikior nemcsak komikus szerepekben kiváló, hanem a komoly drámai előadások is igen sokat nyernek vele, nagyon lelkiismeretes, melegen játszó mű­vésznő. Roffff Józsefnek volt ebben a darabban őszinte sikere, érzéssel játszott Fenyő Tusinak egyik legjobb alakítását láttuk az Abbé-ban.­­ Két operettnek volt ezenkívül többizben telt há­za: a „Dorozsmai szélmalom“-­nak, s a „Vadvi­rágának. Mihályi Lici volt kedves a két darab főszerepében. A Vadvirágban Földes igazgató is játszott: Földes kitűnő színész, aki, ha akar, finom groteszkségével állandóan nevettetni tudja közönségét. Kár, hogy keveset,­­játszik. Szeret­nénk azonban, ha az olcsóbb sikereket nem érté­kelné túlságosra. Erdélyi Edit kitűnő táncos, sok­szor azonban nála a kevesebb, az több volna, jó táncpartnere, az akrobatikus képességű, ügyes Farkas József, akinek még tanulnia kell színész­nek lenni. Utóbb Thaisz Imre tűnt fel néhány ko­mikai alakításával, jó maszkjaival s azzal, hogy mindig kedvvel játszik. A Vadvirágban volt kü­lönösen kedves, szeretetreméltó alakítása Bodó Józsefnek. Vajda Rózsinak is vannak sikeres szerepei, Erdős József, Jancer Annus, Lehotal­ Antal a kisebb szerepekben kaptak el a maguk számára, jó mondatokat. Határozottan rossz elő­adás volt azonban a „Helyet az ifjúságnak!" Ezt a mulattató darabot a színészek jóformán el­ejtették, a poének nem arattak nevetést, volt néhány rendezésbeli és sok meg­játszási hiba, a­ szereposztás sem volt mindenben megfelelő. Saj­nos, ez a sok sikert megért darab Komáromban csak a műkedvelőknél volt jó, a­ hivatásos szín­padon elcsúszott. Nem túlságosan sikerült „Luxemburg grófja" sem, amely Galerttának volt­ a­ dísz­szerepe. Az egyetlen főszereplőn kívül senki sem tudott­ énekelni, a dalokat csak imitálták s a finálék, a nagy számok nem sikerültek. Van­nak jó táncosok és jó prózaisták, de kevés a jó hang s az emelkedett stilus. Hiányzik még né­hány színész, — jó volna váltani őket másod­­naponkint. Kitűnően játszik azonban, szép szín­padi jelenség, kitűnő ruhákkal, jó játékstílussal Bokor Margit, akinek már sok meleg sikere volt. Inkább azonban drámai szerepek, a prózai szín­darabok valók neki, mint a daljátékok. Az , Egy görbe éjszaka" kedves bohóság volt, néhány mu­latságos jelenettel, elég jó előadásban, jó sze­reposztással.­­ A rendezés kevesebb kívánniva­lót hagy maga után, mint tavaly, új díszletekkel bővült a társulat, sajnos, ezek is sűrűn változnak s lassan egyhangúakká válnak. A zenekart a te­hetséges és lelkiismeretes Fest Vidor vezényli, maga is szerzője néhány fülbemászó dalnak. (sz. v.) (*) Pünkösd másodnapján Munkácson ren­dezik ezidén a kárpátaljai magyar dalos ünne­pet. Beregszászi tudósítónk jelenti: A Kár­pátaljai Magyar Dalosszövetség választmánya ülést tartott Beregszászon. Az ülésen, ame­lyet Nyitray Béla ügyvezető elnök üdvözlő beszéddel nyitott meg, a kárpátaljai magyar dalosügy több kérdésével foglalkoztak. A vá­lasztmány széleskörű akciót indít a Kárpát­alja magyarlakta vidékén, hogy dalárdák lé­tesüljenek, e célból bizottság keresi fel a ma­gyar falvakat. Egyelőre ötvenhárom község bekapcsolásáról van szó. A választmány kar­mesterképző kurzust rendez Takáts Gyula vezetésével. A Dalosszövetség krónikáját a választmány megbízásából Szabó Sándor nagyszöllősi és Takáts Gyula huszti reformá­tus tanítók írják meg. A választmány az éven­ként rendezendő dalosünnepély időpontját pünkösd másodnapjában határozta meg. A gyermek-dalosü­nnepet pedig június valame­lyik, időről-időre meghatározandó vasárnap­ján tartják meg. A gyermekdalárdák orszá­gos karnagyául Füsthy Lászlót választották meg. Az idei dalosünnepet Munkácson ren­dezik meg, a gyermek-dalosünnepet pedig előreláthatólag Tiszaújlakon. (•) Csajkovszki hegedűversenyét játsza Kassán Zathureczky Ede. Kassai szerkesztőségünk je­lenti: A kassai filharmonikusok a halhatatlan orosz zene­költő, Geajkovszki emlékének szente­lik február 12-iki hangversenyüket, melynek szó­listája, Zathureczky Ede, a zeneköltő hatalmas D-dúr hegedűversenyét fogja játszani a filhar­mónia kíséretével. Zathureczky Ede ma elismer­ten a legjobb Csajkovszki-interpretátor s így ez a kassai szereplése kimagasló élményszámba fog menni. Jegyek elővételben Vitéznél. (*) Pereskedések az „Iglói diákok" kö­rül. Budapestről jelentik. Az elmúlt na­pokban készült e­l az ,Iglói diákok" film­­változata és már per is támadt körülötte. Ke­­neseey Pál, akit a versszövegek megírásával­ bíztak meg, a­ rendezőtől visszakapta verseit azzal, hogy azok nem megfelelőek. Mikor azonban pénzt kért, perre került a sor. Kenes­­sey Pál egy-egy versért 60 pengőt követel, azonkívül 100 pengő erkölcsi kárt, mert sze­rinte a versek minden ok nélküli visszaadása1­s alkalmas a költői hírnevének csorbítására. 13 A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN. Vasárnap d. n.: „Dorozsmai szélmalom". Vasárnap este: „Vadvirág". Hétfő: „Tabáni orgonák". Kedd: „Lívia, a cirkusz csillaga". (Galérta Feren­c jutalomjátéka.) Szerda: ,.Lívia, a cirkusz csillaga". Csütörtök: „Vadvirág". A KASSAI CAPITOL MOZGÓ MŰSORA: Mulassunk reggelig. Róbert Stolz vidám operettje Paul Hörbiger, Hilde Stolz, Hermann Thimig, Adéle Saodrock és Leo Slezárk főszerepléseivel. A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Csillag ragyog az égen. Joeef Schmidt, a világhírű tenorista egyetlen idei nagyfilm­je. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA. VÁROSI: Szombaton és vasárnap, január 26-án és 27-én délután népelőadásban: A szivek királynője. Hétfőn, kedden és szerdán, január 28., 29. és 30-án: A karnevál gyermeke, BIO RÁDIÓ: Hétfőn és kedden, január 28-án és 29-én: A prairi királya. Szerdán és csütörtökön, január 30-án és 31-én a Gruidhotel Xévada.

Next