Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-02 / 78. (3630.) szám

4?­VQr> Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­­évre 76, havonta 26 Ké$ külföldre, évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K £. 9 A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Cgyen szám­ára 1.20 Kif vasárnap 2.— Ki. XIV éVi ^ (26301 SZam * Ktd<< * '935 áPH­ ÍS 2 A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská a 11 . e 12, II. emelet t Kiadóhivatal: •Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet. • TELEFON: 30311 •­­ SÜRGÖNYCIM HÍRLAP PRAHA. Magyar irodalmi és millfé$s@fi tanács (n. p.) Prága, április 1. A közelmúlt­ban alakult meg Budapesten a Magyar Or­szágos Irodalmi és Művészeti Tanács. Az alakuló ülés, amelyen Ugron Gábor elnö­­k élt, a magyar tudomány, művészet és iro­dalom fejlődési lehetőségeinek érdekes és igen értékes perspektíváit nyitotta meg. A magyar kormány elsőnek lépett erre az útra, mert eddig ilyenfajta állami szerv még sehol sem létesült. Sehol sincsen olyan állami tu­dományos és művészeti tanács, amelynek fő célja a művészet és a tudomány pártolá­sát a kormányzat keretébe beillesztené. Ez az ,,államosítás" azonban a magyar példa esetében csak annyit jelent, hogy a kor­mányzat egy erre felhatalmazott és erre ér­demes tanács révén elő akarja mozdítani a művészet és tudomány szabadabb fejlő­dését. Sokkal több és jelentősebb ez az új szerv azoknál a szerveknél, amelyeket a legutóbbi időkben a német kormány létesített művé­szeti és tudományos téren. Németországban Berlin központtal úgynevezett birodalmi zenei, irodalmi és tudományos kamarákat hívtak életre, amelyek hatásköre kiterjed Németország egész művészeti életére. Ezek a kamarák azonban úgyszólván negatív feladatokat töltenek be, mert eddig inkább csak a betiltás, az ellenőrzés és a szigorú kritika álláspontjára helyezkedtek, kiválo­gattak és selejteztek, de igazi, nagy, pozitív eredményt eddig már csak azért sem érhet­tek el, mert a céljuk is más, mint azé a ta­nácsé, amely most Magyarországon alakult. Sokkal könnyebb az egyes művészetek pro­dukcióját bizonyos meghatározott szempon­tok mellett keretek közé szorítani, mint eze­ket a kereteket abból a célból tágítani, hogy a meglévő erőket minden művészeti téren összpontosítva az irodalmi, képzőművészeti, zenei és tudományos termelés makszimumát érjék el. Ugron Gábor programadó beszé­dében kifejtette, hogy az új művészeti szerv nemcsak arra fog szorítkozni, hogy egyes művészi kategóriákat vagy művészeket istá­­poljon, hanem főképpen arra fog törekedni, hogy a magyar művészet horizontját szé­­lesbítse, összeköttetésbe hozza egyrészt nemzeti totalitás eszméjével, másrészt a kor­a és Európa művészi igényeivel. A tanács programjának megszövegezése és célkitűzései igen helyesek. A tanács tudja, hogy a pozitív működés velejárója a kritika, amely a legnagyobb természetesség­gel magából a pozitív működésből adódik. A szerzői jogvédelem pozitív ténykedése mellett ott van a harc a ponyvairodalom el­len és az írók szociális biztosítása mellett harc a kontárság és a képzőművészeti hami­sítás ellen. A programban minden megvan, ami fontos a művészetek erősítésére: rádió, a kiállítások megszervezése, a könyv­a napok segélyezése, kulturális bizottságok or­szágos működése, szabadiskolák és viták rendezése. A tanácsnak mint kormányzati szervnek bizonyára olyan anyagi eszközök fognak a rendelkezésére állani, amelyek fe­lett csakis egy állami szerv rendelkezhetik és már ez egymaga biztosítja a sikert. Ezen­felül azonban megnyugtató tudat, hogy az elnökségben Ugron mellett Herczeg Fe­renc, Hubay Jenő, Zala György foglalnak helyet és rajtuk kívül egy tágabb elnökségi keretben a magyar művészet, irodalom és tudomány színe-java. A szintézis ilymódon pompásan sikerült, mert avatottak, hozzá­értők és a magyar művészet és tudomány kivál­óságai fogják előbbre vinni a művészet és tudomány sorsát. Az egyes művészeknek mindeddig igen kevés kapcsolatuk volt az államhatalommal és a művészetek eddigi fejlődése a legtöbb országban azt bizonyítja, hogy igen sok művésznek vagy tudósnak egyénileg és néha élete feláldozásával kellett kivereked­nie a művészi kiteljesülést, mert nem álltak mögötte megfelelő anyagi és erkölcsi erők. A most megalakult magyarországi irodalmi és művészeti tanács az az összekötő kapocs, amely az egyes teremtő művészt hivatva van szoros kapcsolatba hozni a kormány­zattal és a kultuszkormány feladata lesz, hogy a tanács meghallgatása után az egyes művészeket kiemelje az egyénileg szűkös keretekből. Az lehet csak az ideális cél, hogy a művész vagy a tudós ne legyen kénytelen életerejének legnagyobb és érté­kes részét egyrészt az életfenntartásra, másrészt az érvényesülésre pazarolni, ha­nem hogy ezt a két feladatot, amely a mű­vészt és a tudóst megköti és leköti, az ál­lamhatalom vállalja, amelynek ez nem okoz megoldhatatlan nehézséget. Régi terv ez, amely fellelhető minden ideálisabb államelméleti elgondolásban, hi­szen már Sokrates és Platón kívánják men­tesíteni a művészt a súlyos napi munka alól. A későbbi államfilozófiai írók is majd­nem kivétel nélkül ezt a tervet karolták fel, mert ez az­ egyetlen észszerű viszony állam és művészet között. Csodálatos, hogy az eddigi államfejlődésben az államoknak min­denre inkább volt gondjuk, idejük és anyagi eszközük, mint a művészetekre és a tudo­mányra. És a legtöbb országban még ma is az a helyzet, hogy egyes művészbarátok többet tesznek mecenátusi mentalitásukból A nemzeti egység pártja átütő sikert aratott a vasárnapi magyarországi választásokon 172 mandátum­mtál 133 a kormánypárté­­ Valamennyi miniszter mandátumból v ólt . Több ismert régi politikus kibukott Budapest, április 1. (Budapesti szerkesztősé­günk telefon jelentése.) Vasárnap reggel kezdő­dött meg az országgyűlési választás Magyar­­ország százhetvenhárom­ megyei kerületében és öt törvényhatósági városban, vagyis összesen 178 kerületben. A városi törvényhatóságok kö­zül Pécs és Győr hétfőn is választ A 178 kerü­let összesen 184 képviselőt küld be a képviselő­házba. A vasárnap lezajlott választásokon a 178 ke­rület közül 50 egyhangú választás volt, mert egyrészt az ajánlások során egyes jelöltek a hiányokat nem tudták pótolni, másrészt pedig többen a kilátástalan küzdelemtől visszaléptek. Az új képviselőn A tegnapi választások közül eddig 172 ke­rület eredménye vált ismeretessé. A győri, pécsi és a pestkörnyéki titkos szavazási­ vá­lasztókerületek eredményeinek összeszámlálása ma estére várható és az eredmények minden bizonnyal csak kedden reggel kerülnek nyilvá­nosságra. Az eddig ismeretessé vált 172 kerületben a nemzeti egység párti disszidens. A többi körü­­l független kisgazdapárt 13 mandátumhoz ju­tott, párton kívüli programmal 8 képviselő ke­rült be. Továbbá bekerült még 1 munkáspár­ti, 1 nyilaskeresztes (Festetich Sándor gróf) és 1 „r­efor­mn­em­zedék“ (Rajniss Ferenc). A ke­resztény gazdasági párt (Wolf párt), illetve a keresztény legitimisták összesen 4 mandátumot kaptak. Bekerült még 1 német kisebbségi s 1 nemzeti egységespárti disszidens. A többi kerü­letben pótválasztásra kerül sor. Mandátumot kapott valamennyi miniszter, továbbá az ismertebb politikusok közül: Bod János volt pénzügyminiszter Mayer János volt földművelésügyi Békéscsabán, miniszter Barcson, gróf Zichy János, a kereszténypárt vezére a magyar-ipolysági kerületben, Túri Béla, a kereszténypárt egyik vezető politikusa Esztergomban. A független kisgazdapárt po­litikusai közül Eckhardt Tibor, a párt vezére a heves megyei Kápolnában egyhangú mandá­tumot szerzett Erős választás után jutott man­dátumhoz Ulain Ferenc Csongrádon. Antal Ist­ván miniszterelnökségi sajtófőnök, továbbá Sztranyavszky Sándor, a nemzeti egység párt­jának elnöke egyhangú mandátumot nyert. Ér­dekes megemlíteni, hogy Andaházy Kasnya Béla, akinek egyik kerületében — mint ismere­tes — a választási agitációval kapcsolatos ös­­­szetűzés során két halott volt, egy másik kerü­letben, Gyom­án, mandátumot nyert Rubinek István nemzeti egységpártival szemben. Megvászón a kerület eddigi képviselője, gróf Serényi László kisgazdapárti alulmaradt Tors Tibor nemzeti egység­párti hivatalos jelölttel, a Budapesti Hírlap szerkesztőjével szemben. Lengyeltótiban ifjabb Temple Rezső nemzeti egységpárti hivatalos jelölt került ki győztesen. A magyar-feledi kerületben az eddigi képviselő az egységpárti Krúdy Ferenc győzött Gulden­­finger József kisgazdával szemben. Putnokon Kttnoky Móricot, az eddigi képviselőházi ház­nagyot újból megválasztották, Mezőkereszte­sen vitéz Martsekényi Imre hivatalos nemzeti egységpárti jelölt megbuktatta Melczer Bélát, a kisgazdapárt borsodi ügyvezető elnökét Szécsényben vitéz Mikolay József nemzeti egy­ségespárti legyőzte Orosdy bárónő és Vészi Mátyás pártonkívüli ellenfeleit. Pilisvörösvá­­ron Baross Endre lett a képviselő, aki nemzeti , egységpárti programmal győzött Abt Albin legitimista és Deckert Albert néppárti ellen. Tokajban gróf Széchényi György a keresztény gazdasági párt programjával győzött A kibukottak kibuktak a parlamentből az ismertebb kö­vetkező politikusok: Griger Miklós, a legitimis­ta párt vezére két kerületben (Bián Temple Rezső nemzeti egység pártival szemben), to­vábbá őrgróf Pallavicini György Dombóvári, Huszár Károly volt miniszterelnök Nagyvá­­zsonyban, Hegymegi Kiss Pál, a független kis­gazdák egyik vezető politikusa három kerü­letben, Bajcsy Zsilinszky Endre, a nemzeti ra­dikálisok vezére két kerületben és Fenyő Mik­sa, a gyáriparosok országos szövetségének igazgatója Magyar Nagykaposon néhány sza­vazattal Makkai János nemzeti egység­pártival szemben. Kibuktak még Rubinek István, Hu­szár Aladár, Czettler Jenő és Lázár Miklós (To­kajban). Nem merült be a parlamentbe Gaál Gaszton fia, Olivér, sem valamint Bethlen Ist­ván gróf legkitartóbb híve, Berky Gyula. Vé­gül érdekes megjegyezni, hogy Meskó Zoltán, a nyilaskereszteseik egyik vezére sem jutott mandátumhoz. Egy halálos incidens A választások általában nyugodtan folytak le, csak Sírhalomról érkezett be­jelentés egy halálos incidensről. A szavazás befejezése után nagyobb tömeg verődött össze a szavazó­he­lyiség előtt s amikor a csendőrök oszlásra szó­lították fel a tömeget, egy huszonkét éves legény rátámadt az egyik csendőrre és ki akarta kezéből csavarni a puskát. A csendőr oldalfegyverrel hasba szúrta a legényt, aki kórházba szállítás közben meg­halt. Az ügyben vizsgálatot indíto­ttak. Az új parlament várható összetétele Budapest, április 1. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A „Magyaror­szág" számítása szerint az új parlament hozzávetőlegesen a következő összetételű lesz : a nemzeti egység pártja 164 képvise­lővel, a független kisgazdák 22, a keresz­ténypárt 17, a szociáldemokraták 14, a nem­zeti szabadelvű párt 7, a keresztény ellen­zék 3, s végül a legitimisták, pártonkívüliek és egyebek 18 mandátummal fognak ren­delkezni. A titkosan szavazó kerületek közül Sze­geden, Debrecenben, Miskolcon és Kecske­méten április 3-án és 4-én, Budapesten és Hódmezővásárhelyt április 6-án és 7-én vá­lasztanak. A német sajtó Gömbösről Berlin, április 1. A német főváros sajtója vasárnapi számában részletesen foglalkozik a magyar választási kilátásokkal. A Völki­­scher Beobachter cikke igen barátságos hangon emlékezik meg Gömbös Gyula kor­mányáról. A lap egyebek között azt írja, hogy a magyar nép nagyobb része Gömbös személyének és politikájának odaadó híve. Tagadhatatlan, — úgymond, — hogy magyar miniszterelnök meghóditotta a ma­a­gyar közönség szivét, ezért Gömbös a ma­gyar politikában példa nélkül álló győzel­met fog aratni.

Next