Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-01 / 1. (3850.) szám

wmmm Újévi számunk 14 oldal — Ara: 1.20 Xí Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed­­évre 76, havonta 26 Ki­, külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.­ Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u­l­i­c­e 12. II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, 111. emelet. • • TELEFON: 3­0­3-1­1. • • SÜRGÖNYÖM HÍRLAP, PRfl Hft. mi ÚJÉVI BIZALOM írtai r2­athó Pál A mérleg, amit a magyar kisebbség az elmúlt eszten­dőben felállíthat, nem annyira kedvezőtlen, mint régebben volt. Ó, anya­giakban nem gyarapodtunk s jogaink száma sem sokszorosodot meg, de erkölcsiekben mintha többünk volna s a sarokba lódított apró nemzetrészben mintha a belső regene­rálódás egyelőre halvány és félénk tünetei mutatkoznának. 1933 és 1934 a megpróbál­tatások éve volt, 1935-ben lélegzethez jutot­tunk. Két nagy belpolitikai esemény jelzi az évet: a májusi parlamenti választások és a decemberi elnökválasztás. Az elsőnél a ma­gyarság derekasan megállta a helyét s az eredmény új erőt, új bizodalmat adhatott barátnak és fájdalmas csalódást jelenthe­tett ellenfélnek. Az elmúlt évek minden ol­dalról megindult támadása ellenére a ma­gyarság kitartott pártjai mellett, nem bom­lott kis és könnyen leverhető ellenséges cso­portokra, mint a nagy megkisértők óhajtot­ták s a szavazók bizalma a parlamentbe számos friss, fiatal erőt küldött, akik máris bebizonyították, hogy méltóképp sorakoz­nak az öregebbek mellé. A választási csatát fényesen megnyertük, ebben a tekintetben nem lehet kétség. Az év első hónapjai a választások előké­szítésével teltek el, a nyarat és az őszt a beszervezkedés, a tapogatózás, a parlamenti munka lehetőségeinek tanulmányozása töl­tötte ki. A decemberi elnökválasztáson el­foglalt magyar kisebbségi álláspont az in­tenziven megindult s a kisebbség reális adottságaival számoló politikai tevékenyke­dés első eredménye volt s méltán keltett fel­tűnést Szlovenszkószerte. A magyarság pártjai a spontánul adott ígéretek fejében támogatták Beneš elnökjelöltségét s lojáli­san, — ,,lovagiasan“, mint a csehszlovák politikusok elismerték — bizalmat előlegez­tek a remélt uj érának. Ezentúl senki a ma­gyarok szemére nem vetheti, hogy mereven elzárkóztak az együttműködés elől. 1936 meg fogja mutatni, vájjon a nobilis gesztus megtermi-e gyümölcseit s a magyarság párt­jainak készsége tényleg azokkal az erkölcsi, politikai és gazdasági eredményekkel jár-e vagy sem, amiket pozitív alapon remélni merészeltek.* A két kimagasló belpolitikai tett és elha­tározás mellett örömmel figyelhetjük a ki­sebbségi lélekben történt fejlődést. Itt is két tengely köré csoportosíthatjuk az eseménye­ket. Az első a magyar kulturöntudat erőtel­jes ébredése és szervezkedése, a másik az ifjúság hatványozott erejű mozgolódása s e mozgalmaknak az eddigieknél gyakorlatibb, nemzetibb és kisebbségibb volta. 1933 és 1934 politikai krízisei megtanítot­tak arra, hogy az adott körülmények között a kisebbség csak úgy őrizheti meg kádereit és konzerválhatja erejét, ha fokozottabb mértékben kihasználja a magyar kultúrában levő szuggesztív lehetőséget és a műveltségi propagandát az eddigieknél élénkebben be­állítja a nemzetmentő faktorok közé. E so­rok írója egyike volt az elsőknek, aki rámu­tatott a magyar kultúra varázsos hatására, az öntudatra ébresztő igazi nagy magyar műveltség erejére, amely két- és három­nyelvű területen is büszkén megőrzi a ma­gyarságnak a magyar anyanyelvieket. A munka 1935-ben­­— félig magától, félig a propagandától felpezsdítve — örvendetesen megindult. Soha ennyi magyar könyv nem jelent meg, mint mostanában, három-négy kiadó verseng a szlovenszkói magyar íráso­kért. Soha annyi kulturház nem létesült, mint ebben az évben. Soha annyi gondot nem fordítottak a nevelésre, mint legújab­ban, amit például a magyar tanítók pozso­nyi Házának megnyitása s a református ta­nítóképző megszervezése jelez. Soha ennyi előadás, ünnep, szervezkedés nem történt. A SzMKE egyetlen év alatt többet végzett, mint előbb négy-öt év alatt. Kiépült, széles rétegeket bekapcsolt, együtt­működött más kultúrintézményekkel s az érdeklődés soha nem volt akkora rendezései iránt, mint most. A szlovenszkói és kárpátaljai Rákó­czi-ünnepek, az érsekujvári dalosünnep és töröknapok, a lévai és a nagyszőllősi gyön­gyösbokréták, amely ünnepek tízezres ma­gyar tömegeket mozgattak meg már, jelzik az új érdeklődés megindulásának kimagasló pontjait. Forr, mozog, tervez, kritizál, job­bat és többet akar e kulturmentalitás s vi­talizmusa nagyobb és általánosabb a régi­nél.* A megindult mozgolódás szoros összefüg­gésben áll az ifjúság egyre határozottabb bekapcsolódási szándékával, amely néha Újabb politikai incidens a harctéren Diplomáciai bonyodalmakhoz vezethet az olasz repülők támadása egy abessziniai svéd kórház ellen Addis Abeba kilenc svéd halottat jelent­­ t A svéd konzul a helyszínére repült - Csend a harctereken Prága, december 31. A harctéri helyzetről nem érkezett bővebb jelentés. Az abesszin katonai műveletek Makal­ alatt tovább folynak, de egyelőre sem Addis Abeba, sem Róma nem jelentett eredményt. Az olasz repülőgépek több bombát dobtak egy abesszin szolgálatban álló svéd tábori kórházra és a bombák állítólag kilenc svéd állampolgárt megöltek. A jelentés nagy fel­tűnést keltett Európában, főleg Svédországban és nem lehetetlen, hogy az incidensnek diplomáciai következményei lesznek. Az olaszok bombáztak egy svéd kórházat Addis Abeba, december 31. A fővá­rosba érkezett jelentések szerint az olasz re­pülőgépek hétfőn Dolotól 30 kilométerre bombákat dobtak a svéd vöröskereszt egyik kórházára. Dr. Fride Hylander svéd orvos a bombázás alkalmával könnyebben megse­besült. Stockholm, december 31. A svéd táv­irati iroda megerősíti az abessziniai svéd vö­röskereszt kórházának bombázásáról szóló hírt. A kórház főorvosa súlyosan megsebe­sült és az egyik kórházi repülőgépen Addis Abebába hozták. A harctéri helyzet Addis Abeba, december 31. Az ide­érkezett jelentések szerint az abessziniai hadi helyzetben lényeges változás történt. Az abesszinok fölénybe kerültek és a dön­tést Makale és Adua környékén akarták ki­erőszakolni, miután felvonul­ásukat befejez­ték. Makale veszélybe került. Ras Kassa csapatai délről ostromolják, Dedjaszma és Kassa Sebhat keleten áll, míg Hajlu Kebbe­­de Abbi Addit visszahódította. Akszum és Adua környékén ugyanez a helyzet, ahol Ras Ayalu csapatai a shirei hegyek között könnyen az olaszok háta mögé kerülhetnek és elfoglalhatják Akszumot és Aduát. E két város elseje az abesszinok szempontjából óriási erkölcsi sikert jelentene. Kilenc svéd pusztult el az abessziniai svéd tábori kórház bombázásánál • Addis Abeba, december 31. A svéd tábori kórház légi bombázásánál 32 ember meghalt, közöttük 9 svéd alattvaló. A hír vétele után a svéd konzul Addis Abebából azonnal a helyszínére repült, hogy felülvizs­gálja a helyzetet. Nem lehetetlen, hogy az eseménynek diplomáciai bonyodalmai lesz­nek. Az abesszinok azt jelentik, hogy az elmúlt napok harcaiban az északi fronton 23 olasz tiszt elesett. A veszteség mindkét oldalon számottevő volt. BadogUo hallgat Róma, december 31. A 84. számú harc­téri jelentés szerint az eritreai és a szomáli fronton nem történt fontosabb esemény. Váratlanul meghalt Koester párisi német nagykövet Paris, december 31. Roland Koester, párisi német nagykövet, rövid szenvedés után a párisi amerikai kórházban ma délelőtt meghalt. Hétfőn szállították a kórházba, miután néhány nap óta súlyos bronchi risben szenvedett és magas láza volt. A bronchitisből tüdőgyulladás fejlődött ki. Roland Koester 1882-ben született Mannheim­­ban. Felesége a reichenbergi Theodor Liebieg textilnagyiparos leánya volt. Koester 1922 no­vemberétől 1925 júniusáig a prágai német követ­­ségen teljesített szolgálatot, majd 1932 szeptem­berében párisi nagykövetté nevezték ki.

Next