Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-27 / 121. (3970.) szám

^MGSlMAG^ARHK­aV ® „Tervgazdaságról Csehszlovákiában egyelőre nem lehet beszélni —“ mondotta Singer Sándor az OGESz közgyűlésén Pozsony, májius 26. (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) Jelentettük­, hogy az OGESz (Nagy­­birtokosok, Birtokosok és Bérlők Országos Gazdasági Egyesülete Szlovenszkón) hétfőn tartott évi közgyűlésén Singer Andor aranyosi földbirtokos érdekes előadást tartott a terv­­gazdasági rendszerről. Előbb Japán, majd Oroszország tervgazdaságáról beszélt. Előadá­sának bennünket közelebbről érdeklő részében többek között a következőket mondotta: — Ha felolvasásom elején felsoroltam a fő­rendszereket, az az elv vezérelt, hogy az eddigi tervgazdálkodó országok példáinál bemutat­hassam az egyes rendszereket, illetve ezeknek keverékeit. A csehszlovák köztársaság terme­lési rendszere individualisztikus, erősbödő koo­peratív és etotikus befolyással, szilárd szindika­­­lizmussal. Tervgazdálkodásról a szó eddigi értelmezésé­ben nem lehet beszélni, csupán arról a tény­ről, hogy az állam a válság enyhítését itt is bizonyos intézkedésekkel próbálta elérni. Felesleges volna ehelyütt is elmondani, mi okozta a mezőgazdaság málisra való csökkenését.vásárlóerejének mini­A helyzet orvoslását szolgáló intézkedések (gabonamonopólium, adósságrendezés, rokkant­­járulék-novella, kényszeregyesség, szeszkeve­rési törvény, szövetkezeti alapítások stb.) azonban nem átütő erejűek. Ahhoz, hogy a tervgazdálkodást akár csak bevezessék, hiány­zik belőlük a felépítő tervszerűség­, az összhang az ország egyéb termelő és fogyasztó gazdasá­gaival és ezért természetüknél fogva csupán egy gazdasági program epizódjai. Az eddig is­meretessé vált rendelkezéseket jellemzi az a tény, hogy mindegyikük valamely régen húzó­dó lokális jelentőségű kérdést intézett el, vi­szont vannak közöttük olyanok is, amelyek csak megjelentek, de végrehajtásra máig sem kerültek. A tervszerűtlenség bizonyítására álljon itt egy példa: A köztársaság évenként cca 200 vagon vajat importál külföldről, amely mennyiség e­lő­­állításához 45 millió liter tej szükséges. Ugyan­ekkor az alacsony tejárak és a felemelt takar­mányárak folytán a belföldi tehénállomány 8500 darabbal csökkent két év óta. A tejrende­­let két éve van kihirdetve és hivatva lenne a távoleső helyeken termelt tejnek vajjá való feldolgozását lehetővé tenni. A rendelet máig sem lépett érvénybe. Ismeretes, hogy a gabonaválság megoldásá­nak legnagyobb nehézsége azon­bca 40—50,000 vagon többlettermésünk, amelynek eltüntetésé­re erősen problematikus pótnövények termesz­tésével kell kísérleteznünk. Mi szól az ellen a terv ellen, hogy stabil tejárakkal növeljük te­hénállományunkat, több takarmányt termeljünk gabona helyett, és mi szól az ellen a megoldás ellen, hogy egy része azon legelőknek, amelyek magasabb jövedelem elérése céljából feltörettek, most a birkatenyésztés jövedelmezővé tétele által ismét eredeti céljuknak adassanak vissza? Ha a 600 millió korona bevitelre kerülő gyap­júnak­­ csak nyolcadrésze szállíttatna belföldről, ehhez 1.800.000 darabbal volna a birkaállo­mány emelhető és 180.000 hold gyöngéd minő­ségű szántó vonatnék el a gabonavetés alól. Nem j­árhat­óbb-e nálunk ez az út, mint a né­­hány ezer holdas szójabab és repcekísérletek? Az évi szaporulat hízott formában, országban könnyen találna elhelyezést.Francia- A fentiekkel dr. Englis azon állítását kíván­tam mezőgazdasági vonatkozásban alátámasz­tani, amely szerint a köztársaságban tervgaz­dálkodás ez idő szerint nincs. Lényegesen nehe­zebb már a felelet azon kérdésre, hogy van-e irányított gazdaságunk. Az irányítás ideiglenes jellegű; dr. Hodza a napokban a tudományos egyesületek kongresszusán mondott beszédében hangsúlyozta, hogy az állam beavatkozása magángazdaságba a gyengébbek érdekében tör­­­tént és az helyénvaló, de csak addig, míg a köz­gazdasági életre nem káros és nem befolyásolja a vállalkozói kedvet. Ha az előbbiekben azt láttuk, hogy Cseh­szlovákiában még nincs gazdasági program, nincs sem terv­, sem irányított gazdálkodás, magától vetődik fel az a kérdés, hogy milyen kilátásaink vannak az irányított gaz­daság létesülését illetőleg? Az alkotmány és a pártok jelentékeny többségének demokrati­kus alapja kizárja a termelés kollektivizálá­sát, következőleg, tehát csak esetenkénti irá­nyítás lehetséges a jövőben is. Irányított gazdaság helyett tehát oly termé­szetű állami beavatkozást vélek hasznosnak, amely fenntartja és fokozza a jövedelmezőségi elvet, a termelési költségek csökkentésével fo­kozza az exportképességet, a szindikátusok el­lenőrzése által olcsóbb termelést biztosít, és legfőképpen kívánatos, hogy minden intézkedés a politikai pártok érdekeinek kikapcsolásával tiszta tudományos szempontok szerint szülessen meg. Ezen általános szempontokon felül­, a mező­­gazdasági termelés terén vissza kell mennünk az erős önellátás mértékéig, ezzel szemben be­szüntetendő minden gabonabehozatal. Fokozan­dó egyes pótnövények termelése, de azoknak feldolgozása magasabb ár elérésére szövetke­zeti alapon kell, hogy történjen. A vágópiacok­ra való beküldéssel szabályozandók az állat­árak, járásonként tenyészállattelepek létesíten­dők. A malmok 7,5 százalékkal kisebb kiőrlésre kényszerítendők, ami által a lisztpiac tehermen­tesülne és nagyobb korpakínálat révén olcsóbb korpa állana a mezőgazdaság rendelkezésére. Az exportárpa utáni 60 koronás prémium he­lyett annak fele azon gazdáknak legyen térí­tendő, akik a monopoltársaságtól az előirt mennyiségen felüli árpát vesznek át. Adassák háromévi adó- és forgalmi adómentesség min­den birkatenyésztéssel összefüggő üzlet után. A mezőgazdaság és ipar közötti kicserélődési folyamat egyszerüsíttessék továbbra is ezen a megkezdett uton, mert minden eddigi intézkedés csak kezdet volt. A meglevő szövetkezetek nem számbelileg, de anyagilag erősítendők,­­ csak ezen a módon érhető el, hogy a legális hasznon felüli megterhelések nélkül jussanak a javak a fogyasztókhoz. Közgazdasági életünk, határainkon belül és­ kívül is oly gyökeres reformokon ment át, hogy a változott viszonyokhoz való idomulás élet­kérdéssé vállott. Nincs hatalmunk meggátolni az állam beavatkozását üzemeinkbe, de becsü­letes összefogással és vállvetett munkával mó­dunkban lehet annak irányára befolyást gya­korolni. Skdtfber 31-ig kérhetik illetményeik kiegé­szítését a földbirtokok volt alkalmazottai Prága, május 26. A volt nagybirtokok alkalma­zottai ellátmány!­illetményeinek pótlékára vonat­kozó 1986. évi 71. számú törvény végrehajtási ren­delete 133. szám alatt jelent meg a törvények és rendeletek tárában. A tizennégy paragrafusból álló kormányrendelet a következő intézkedéseket tartal­mazza: Ellátmányi illetményeik kiegészítését (pótlékát) a nagybirtokok ama volt alkalmazottai kérhetik, akik 1921 május 6. előtt a nagybirtokon teljesített tartós szolgálati viszony folytán élvezték ellátmányi illetményeiket, lévén illetményeik szabályozására igényük az 1921. évi 180. számú törvény alap­ján, avagy ez illetmények kifizetésére vagy szabályozá­sára igényt szereztek. Úgyszintén kérhetik ezeknek özvegyei, ha 1621 május 6. előtt, de még abban az időiben mentek férjhez, amikor az alkalmazott nagybirtok tényleges szolgálatában állott. Illetmé­­­nyeik kiegészítését azok az özvegyek is kérhetik, akik 1620 január elseje előtt már nem tényleges szolgálatban lévő alkalmazottakhoz mentek felesé­gül, feltéve, ha 1920 január 1. után jutottak öz­vegységre. Végül a nagybirtokok volt alkalmazottai által 1921 május 6. előtt kötött házasságból szár­mazó árvák is kérhetik ellátmányi illetékeik ki­egészítését, ha még nem töltötték be 18. életévüket. A kérvényezők a kérvény beadásával egyidejű­leg kötelesek igazolni személyazonosságukat, cseh­szlovák lakhelyüket, csehszlovák állampolgárságu­kat, ama körülményt, hogy ellátmányi illetményt élveznek és hogy 22.000 koronát meg nem haladó jövedelmi adó alá eső jövedelmük van. Az özve­gyek és árvák kötelesek igazolni a házasságkötés nap­ját, az árvák ezenkívül születésük napját. A kérvényhez csatolandó az ellátmányi, vagy rokkant­sági illetmények összegéről szóló kivetés, a leg­utóbbi jövedelmi adó kivetéséről tanúskodó fizeté­si meghagyás. Az özvegyek ezenkívül kötelesek házassági anyakönyvi kivonatot, férjük elhalálozá­sát tanúsító halotti anyakönyvi kivonatot csatolni és amennyiben 18 évnél fiatalabb gyermekük van, kötelesek becsatolni azok születési anyakönyvi ki­vonatait is. Az árvák születési anyakönyvi kivona­tot kötelesek csatolni. A kormányrendelet 3. pa­ragrafusa az ellátmányi illetmények fogalmát hatá­rozza meg. Eszerint az ellátmányi illetmény alatt nemcsak az aggkori ellátmányi illetmény hanem a rokkantsági díj is, tekintet nélkül értendő, arra, hogy várjon azt a legutolsó munkaadó, a földbirtok mostani tulajdonosa, egy harmadik személy, bizto­sító vagy általános nyugdíjintézet, stb. folyósítja. A kérvények 1936 október 314g adandók ide a földmi­­velésügyi minisztérium hivatalos blankettáin. Azok az özvegyek, akik a törvény életbelépteté­se után jutottak özvegységre, kérvényeiket a meg­­özvegyedéstől számított hat hónap alatt, de minden esetben a naptári év vége előtt adhatják be, ha azt akarják, hogy kérvényeiket arra az évre vonatkozó­lag is tekintetbe vegyék, melyben özveggyé váltak. Ugyanez a határidő vonatkozik az árvákra is. A minisztériumhoz egy ízben már beadott és ked­vezően elintézett kérvényeket a következő évek­ben nem kell újra beadni. A minisztérium által engedélyezett és a Térítési Alapból vagy a Telepítési Alapból folyósított pót­lék az 1921. évi 130. számú törvény által előírt el­látmányi illetmények 50 százalékát teheti, azaz 1800 koronától 7000 koronáig terjedhet. Ez a pót­lék az özvegyeknél 900-tól 3500 koronáig, félárvák­­nál 180 koronától 700 koronáig, egész árváknál pe­dig 360 koronától 1400 koronáig terjedhet. Ha a kérvényező illetménye a pótlékkal együtt többet tenne ki, mint az 1921. évi 130. számú tör­vényhez csatolt táblázatban feltüntetett összeg, úgy a minisztérium a pótlék engedélyezésénél az egész összegből annyit von le, mint amennyivel ez a fent említett táblázatban lévő összeget felülmúl­ja. Amennyiben az illetmény a pótlékkal együtt­ meghaladja a 2­2.500 koronát, ezt az összeget le­­­vonják. Az 1036 január elsejétől esedékes pótlék az elsői havi kvótával együtt nyer kiutalást. (Javulás Középszlovenszkón.) Pozsonyiból je­lentik: A besztercebányai kereskedelmi kamara teljes ülésén évi jelentést olvastak fel, amelyből kitűnik, hogy Középszlovenszkón a gazdasági vi­szonyok lassan bár, de állandóan javulnak. Min­denütt tartós stabilizációs folyamat nyilvánul meg, természetesen igen alacsony nivón. A jövő­beli kilátások kedvezőek, mert új vasútvonalak több terepet nyitottak meg. Az eddigi elhanyagolt területek lassan indusztrializálódnak és a kamara azt követeli a kormánytól, hogy ezt a folyama­tot rendszeresen és minden rendelkezésére álló eszközzel segítse elő, ami csak erre vonatkozó különleges törvényekkel történhetik. (Jóváhagyták az exportintézet költségvetését.) A csehszlovák külkereskedelmi intézet választ­mánya ülést tartott, amelyen az intézet 1937. évi költségvetését jóváhagyták. A jövő évi szükség­let 7,5 millió korona. A költségvetést azért álla­pították meg, hogy az állami költségvetés felál­lításánál kellőképpen tekintetbe vehessék. Mate­­csek vezérigazgató beszámolt az exportintézet tevékenységéről és rámutatott arra, hogy az első évben 3.5, a második évben 5.5 millió koronát tett ki az intézet költségvetése. Az állam 1 millió koronás szubvencióban részesítette az intézetet. A javaslatot elfogadták. Háziasszonyok öröme a főzőrecept - gyűjtemény, amit a NAGYASSZONY havi folyóirat praktikus kártyákon ad előfizetőinek Kérjen mutatványszámot a PMH kiadóhivatalánál 9 (A gabonamonopólium­ reformja.) A Gabona­társaság választmányának tegnapi ülésén a gabo­namonopólium novelláját tárgyalták meg. A Ga­bonatársaságban képviselt összes csoport azon a véleményen van, hogy a monopóliumnak pénz­ügyi vonatkozásban az önkormányzat jellegével kell bírnia és az államkincstár csak egyes kivé­teles üzleteket garantáljon. A mezőgazdasági cso­port ezenkívül azt követeli, hogy az eddigi hatá­­rozmányok maradjanak érvényben. Ezek szerint az állam a társaságnak az importü­zletekből szár­mazó nyereség 60 millió konnát kitevő összegét garantálja. Ami a társaság reformjának többi pontjait illeti, a nézetek nagyon eltérőek. A me­zőgazdasági csoport a bevásárlási és eladási árak változatlan nívóját követeli, ezenkívül azt, hogy a monopóliumot húsz éve biztosítsák. Ez­zel szemben a fogyasztási gabonaárak csökkentésének csoport rámutatott a szükségességére és pedig oly módon, hogy a búzaliszt árát métermá­­zsánként 20, a rozslisztét 10 koronával csökkent­sék. Ezenkívül a fogyasztók csoportja nem kí­vánja a gabonamonopólium húsz évre való meg­hosszabbítását, sőt annak az óhajának adott ki­fejezést, hogy az 1936—37-es gazdasági éven túl ne hosszabbítsák meg. A malmok képviselői tar­tózkodást mutattak, mert meg akarják várni a liszt és gabona eladási ára közti különbséget. A kereskedelmi csoport képviselői az árak csökken­tése mellett foglaltak állást. Egységes állásfog­lalás nem történt. (A prágai devizapiacon) Berlin, Zürich, Kopen­­hága, Oslo és Stockholm 1, Brüsszel, Lisszabon, London és Paris 0.125, Helsingfors 0.075, Montreal és Newyork 0.01, Valtin 2, Varsó 0.26 koronával javult, Milánó 1 koronával gyengült. (Németország többet importál Oroszországból). Berlinből jelentik: Az április 29-i német­—orosz gazdasági szerződés értelmében Németország el­vileg késznek nyilatkozott, hogy Oroszországtól ugyanolyan mennyiségű terméket vesz át az idén, mint 1934-ben, vagy 1935-ben, sőt egyes árukate­góriák számát növelték a szerződésben. 1934-ben a német behozatal 210 millió márkára rúgott, ez 1935-en már 215 millióra emelkedett. Mivel 1936 első negyedében az Oroszországból behozott mennyiségek 18 millió márkára zsugorodtak ös­­­sze, német gazdasági körökben azzal számolnak, hogy a következő hónapokban a német export hatalmasan meg fog növekedni. Az új szerződés szabályozza a német—orosz gazdasági viszonyt és a szerződés alapján az a feltétel, hogy az üzle­teket készpénzért kötik meg. (Szovjet mezőgazdák Tornalján.) Tudósítónk je­lenti: A napokban a pozsonyi Mezőgazdasági Ta­nács egyik tisztviselőjének kalauzolása mellett két orosz gazdasági szakértő kereste fel dr. Hámos László többszörösen kitüntetett tornaljai gazdasá­gát. Az orosz szakértőket leginkább a mintatehe­nészet érdekelte. Egynémely törzskönyvezett állat­ról filmfelvételt is készítettek és a legnagyobb el­ismeréssel voltak a Hámos gazdaságának minden egyes ágazata iránt. (Száz.) ÉRTÉKTŐZSDE Prága barátságos Prága, május 26. (Pragoradio.) Az új állami köl­csön kibocsátásának híre a tőzsdére kedvezőleg hatott. Az a felfogás uralkodik, hogy ez a kölcsön a foglalkoztatást meg fogja élénkíteni és hogy egy sereg vállalat nagyobb munkához fog jutni. Emel- Mit kapunk a valutákért ? Prága, május 26. Ké 100 pengőért .................................. 513.50 100 schillingért ...... 478.50 100 zlotyért .................................. 450.50 ICO lejért ........................................ 16.30 100 márkáért............................ . 709.— 100 ezüstmárkáért ....................... 795.— 100 dinárért .................................. 58.55 100 líráért ........................................ 180.90 100 svájci frankért..... 790.— 100 francia frankért..... 159.70 100 Belgáért ....................... 411.— 100 holland forintért..... 1632.— 1 angol fontért ...... 121.— 1 amerikai dollárért .... 24.30 Mit fizetünk a valutákért? Prága, május 26. Ke 100 pengőért .................................. 516.50 100 schillingért ............................ 481.50 ICO zlotyért .................................. 453.50 100 lejért .................................. . 16.60 100 márkáért.................................. 713.50 100 ezüstmárkáért....................... 805.— 100 dinárért .................................. 58.95 100 líráért ........................................ 182.10 100 svájci frankért....................... 793.— 100 francia frankért....................... 160.30 100 Belgáért .... 413.— 100 holland forintért....................... 1633.— 1 angol fontért............................. 122.— 1 amerikai dollárért , . . . 24.50

Next