Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)
1936-05-27 / 121. (3970.) szám
^MGSlMAG^ARHKaV ® „Tervgazdaságról Csehszlovákiában egyelőre nem lehet beszélni —“ mondotta Singer Sándor az OGESz közgyűlésén Pozsony, májius 26. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Jelentettük, hogy az OGESz (Nagybirtokosok, Birtokosok és Bérlők Országos Gazdasági Egyesülete Szlovenszkón) hétfőn tartott évi közgyűlésén Singer Andor aranyosi földbirtokos érdekes előadást tartott a tervgazdasági rendszerről. Előbb Japán, majd Oroszország tervgazdaságáról beszélt. Előadásának bennünket közelebbről érdeklő részében többek között a következőket mondotta: — Ha felolvasásom elején felsoroltam a főrendszereket, az az elv vezérelt, hogy az eddigi tervgazdálkodó országok példáinál bemutathassam az egyes rendszereket, illetve ezeknek keverékeit. A csehszlovák köztársaság termelési rendszere individualisztikus, erősbödő kooperatív és etotikus befolyással, szilárd szindikalizmussal. Tervgazdálkodásról a szó eddigi értelmezésében nem lehet beszélni, csupán arról a tényről, hogy az állam a válság enyhítését itt is bizonyos intézkedésekkel próbálta elérni. Felesleges volna ehelyütt is elmondani, mi okozta a mezőgazdaság málisra való csökkenését.vásárlóerejének miniA helyzet orvoslását szolgáló intézkedések (gabonamonopólium, adósságrendezés, rokkantjárulék-novella, kényszeregyesség, szeszkeverési törvény, szövetkezeti alapítások stb.) azonban nem átütő erejűek. Ahhoz, hogy a tervgazdálkodást akár csak bevezessék, hiányzik belőlük a felépítő tervszerűség, az összhang az ország egyéb termelő és fogyasztó gazdaságaival és ezért természetüknél fogva csupán egy gazdasági program epizódjai. Az eddig ismeretessé vált rendelkezéseket jellemzi az a tény, hogy mindegyikük valamely régen húzódó lokális jelentőségű kérdést intézett el, viszont vannak közöttük olyanok is, amelyek csak megjelentek, de végrehajtásra máig sem kerültek. A tervszerűtlenség bizonyítására álljon itt egy példa: A köztársaság évenként cca 200 vagon vajat importál külföldről, amely mennyiség előállításához 45 millió liter tej szükséges. Ugyanekkor az alacsony tejárak és a felemelt takarmányárak folytán a belföldi tehénállomány 8500 darabbal csökkent két év óta. A tejrendelet két éve van kihirdetve és hivatva lenne a távoleső helyeken termelt tejnek vajjá való feldolgozását lehetővé tenni. A rendelet máig sem lépett érvénybe. Ismeretes, hogy a gabonaválság megoldásának legnagyobb nehézsége azonbca 40—50,000 vagon többlettermésünk, amelynek eltüntetésére erősen problematikus pótnövények termesztésével kell kísérleteznünk. Mi szól az ellen a terv ellen, hogy stabil tejárakkal növeljük tehénállományunkat, több takarmányt termeljünk gabona helyett, és mi szól az ellen a megoldás ellen, hogy egy része azon legelőknek, amelyek magasabb jövedelem elérése céljából feltörettek, most a birkatenyésztés jövedelmezővé tétele által ismét eredeti céljuknak adassanak vissza? Ha a 600 millió korona bevitelre kerülő gyapjúnak csak nyolcadrésze szállíttatna belföldről, ehhez 1.800.000 darabbal volna a birkaállomány emelhető és 180.000 hold gyöngéd minőségű szántó vonatnék el a gabonavetés alól. Nem járhatóbb-e nálunk ez az út, mint a néhány ezer holdas szójabab és repcekísérletek? Az évi szaporulat hízott formában, országban könnyen találna elhelyezést.Francia- A fentiekkel dr. Englis azon állítását kívántam mezőgazdasági vonatkozásban alátámasztani, amely szerint a köztársaságban tervgazdálkodás ez idő szerint nincs. Lényegesen nehezebb már a felelet azon kérdésre, hogy van-e irányított gazdaságunk. Az irányítás ideiglenes jellegű; dr. Hodza a napokban a tudományos egyesületek kongresszusán mondott beszédében hangsúlyozta, hogy az állam beavatkozása magángazdaságba a gyengébbek érdekében történt és az helyénvaló, de csak addig, míg a közgazdasági életre nem káros és nem befolyásolja a vállalkozói kedvet. Ha az előbbiekben azt láttuk, hogy Csehszlovákiában még nincs gazdasági program, nincs sem terv, sem irányított gazdálkodás, magától vetődik fel az a kérdés, hogy milyen kilátásaink vannak az irányított gazdaság létesülését illetőleg? Az alkotmány és a pártok jelentékeny többségének demokratikus alapja kizárja a termelés kollektivizálását, következőleg, tehát csak esetenkénti irányítás lehetséges a jövőben is. Irányított gazdaság helyett tehát oly természetű állami beavatkozást vélek hasznosnak, amely fenntartja és fokozza a jövedelmezőségi elvet, a termelési költségek csökkentésével fokozza az exportképességet, a szindikátusok ellenőrzése által olcsóbb termelést biztosít, és legfőképpen kívánatos, hogy minden intézkedés a politikai pártok érdekeinek kikapcsolásával tiszta tudományos szempontok szerint szülessen meg. Ezen általános szempontokon felül, a mezőgazdasági termelés terén vissza kell mennünk az erős önellátás mértékéig, ezzel szemben beszüntetendő minden gabonabehozatal. Fokozandó egyes pótnövények termelése, de azoknak feldolgozása magasabb ár elérésére szövetkezeti alapon kell, hogy történjen. A vágópiacokra való beküldéssel szabályozandók az állatárak, járásonként tenyészállattelepek létesítendők. A malmok 7,5 százalékkal kisebb kiőrlésre kényszerítendők, ami által a lisztpiac tehermentesülne és nagyobb korpakínálat révén olcsóbb korpa állana a mezőgazdaság rendelkezésére. Az exportárpa utáni 60 koronás prémium helyett annak fele azon gazdáknak legyen térítendő, akik a monopoltársaságtól az előirt mennyiségen felüli árpát vesznek át. Adassák háromévi adó- és forgalmi adómentesség minden birkatenyésztéssel összefüggő üzlet után. A mezőgazdaság és ipar közötti kicserélődési folyamat egyszerüsíttessék továbbra is ezen a megkezdett uton, mert minden eddigi intézkedés csak kezdet volt. A meglevő szövetkezetek nem számbelileg, de anyagilag erősítendők, csak ezen a módon érhető el, hogy a legális hasznon felüli megterhelések nélkül jussanak a javak a fogyasztókhoz. Közgazdasági életünk, határainkon belül és kívül is oly gyökeres reformokon ment át, hogy a változott viszonyokhoz való idomulás életkérdéssé vállott. Nincs hatalmunk meggátolni az állam beavatkozását üzemeinkbe, de becsületes összefogással és vállvetett munkával módunkban lehet annak irányára befolyást gyakorolni. Skdtfber 31-ig kérhetik illetményeik kiegészítését a földbirtokok volt alkalmazottai Prága, május 26. A volt nagybirtokok alkalmazottai ellátmány!illetményeinek pótlékára vonatkozó 1986. évi 71. számú törvény végrehajtási rendelete 133. szám alatt jelent meg a törvények és rendeletek tárában. A tizennégy paragrafusból álló kormányrendelet a következő intézkedéseket tartalmazza: Ellátmányi illetményeik kiegészítését (pótlékát) a nagybirtokok ama volt alkalmazottai kérhetik, akik 1921 május 6. előtt a nagybirtokon teljesített tartós szolgálati viszony folytán élvezték ellátmányi illetményeiket, lévén illetményeik szabályozására igényük az 1921. évi 180. számú törvény alapján, avagy ez illetmények kifizetésére vagy szabályozására igényt szereztek. Úgyszintén kérhetik ezeknek özvegyei, ha 1621 május 6. előtt, de még abban az időiben mentek férjhez, amikor az alkalmazott nagybirtok tényleges szolgálatában állott. Illetményeik kiegészítését azok az özvegyek is kérhetik, akik 1620 január elseje előtt már nem tényleges szolgálatban lévő alkalmazottakhoz mentek feleségül, feltéve, ha 1920 január 1. után jutottak özvegységre. Végül a nagybirtokok volt alkalmazottai által 1921 május 6. előtt kötött házasságból származó árvák is kérhetik ellátmányi illetékeik kiegészítését, ha még nem töltötték be 18. életévüket. A kérvényezők a kérvény beadásával egyidejűleg kötelesek igazolni személyazonosságukat, csehszlovák lakhelyüket, csehszlovák állampolgárságukat, ama körülményt, hogy ellátmányi illetményt élveznek és hogy 22.000 koronát meg nem haladó jövedelmi adó alá eső jövedelmük van. Az özvegyek és árvák kötelesek igazolni a házasságkötés napját, az árvák ezenkívül születésük napját. A kérvényhez csatolandó az ellátmányi, vagy rokkantsági illetmények összegéről szóló kivetés, a legutóbbi jövedelmi adó kivetéséről tanúskodó fizetési meghagyás. Az özvegyek ezenkívül kötelesek házassági anyakönyvi kivonatot, férjük elhalálozását tanúsító halotti anyakönyvi kivonatot csatolni és amennyiben 18 évnél fiatalabb gyermekük van, kötelesek becsatolni azok születési anyakönyvi kivonatait is. Az árvák születési anyakönyvi kivonatot kötelesek csatolni. A kormányrendelet 3. paragrafusa az ellátmányi illetmények fogalmát határozza meg. Eszerint az ellátmányi illetmény alatt nemcsak az aggkori ellátmányi illetmény hanem a rokkantsági díj is, tekintet nélkül értendő, arra, hogy várjon azt a legutolsó munkaadó, a földbirtok mostani tulajdonosa, egy harmadik személy, biztosító vagy általános nyugdíjintézet, stb. folyósítja. A kérvények 1936 október 314g adandók ide a földmivelésügyi minisztérium hivatalos blankettáin. Azok az özvegyek, akik a törvény életbeléptetése után jutottak özvegységre, kérvényeiket a megözvegyedéstől számított hat hónap alatt, de minden esetben a naptári év vége előtt adhatják be, ha azt akarják, hogy kérvényeiket arra az évre vonatkozólag is tekintetbe vegyék, melyben özveggyé váltak. Ugyanez a határidő vonatkozik az árvákra is. A minisztériumhoz egy ízben már beadott és kedvezően elintézett kérvényeket a következő években nem kell újra beadni. A minisztérium által engedélyezett és a Térítési Alapból vagy a Telepítési Alapból folyósított pótlék az 1921. évi 130. számú törvény által előírt ellátmányi illetmények 50 százalékát teheti, azaz 1800 koronától 7000 koronáig terjedhet. Ez a pótlék az özvegyeknél 900-tól 3500 koronáig, félárváknál 180 koronától 700 koronáig, egész árváknál pedig 360 koronától 1400 koronáig terjedhet. Ha a kérvényező illetménye a pótlékkal együtt többet tenne ki, mint az 1921. évi 130. számú törvényhez csatolt táblázatban feltüntetett összeg, úgy a minisztérium a pótlék engedélyezésénél az egész összegből annyit von le, mint amennyivel ez a fent említett táblázatban lévő összeget felülmúlja. Amennyiben az illetmény a pótlékkal együtt meghaladja a 22.500 koronát, ezt az összeget levonják. Az 1036 január elsejétől esedékes pótlék az elsői havi kvótával együtt nyer kiutalást. (Javulás Középszlovenszkón.) Pozsonyiból jelentik: A besztercebányai kereskedelmi kamara teljes ülésén évi jelentést olvastak fel, amelyből kitűnik, hogy Középszlovenszkón a gazdasági viszonyok lassan bár, de állandóan javulnak. Mindenütt tartós stabilizációs folyamat nyilvánul meg, természetesen igen alacsony nivón. A jövőbeli kilátások kedvezőek, mert új vasútvonalak több terepet nyitottak meg. Az eddigi elhanyagolt területek lassan indusztrializálódnak és a kamara azt követeli a kormánytól, hogy ezt a folyamatot rendszeresen és minden rendelkezésére álló eszközzel segítse elő, ami csak erre vonatkozó különleges törvényekkel történhetik. (Jóváhagyták az exportintézet költségvetését.) A csehszlovák külkereskedelmi intézet választmánya ülést tartott, amelyen az intézet 1937. évi költségvetését jóváhagyták. A jövő évi szükséglet 7,5 millió korona. A költségvetést azért állapították meg, hogy az állami költségvetés felállításánál kellőképpen tekintetbe vehessék. Matecsek vezérigazgató beszámolt az exportintézet tevékenységéről és rámutatott arra, hogy az első évben 3.5, a második évben 5.5 millió koronát tett ki az intézet költségvetése. Az állam 1 millió koronás szubvencióban részesítette az intézetet. A javaslatot elfogadták. Háziasszonyok öröme a főzőrecept - gyűjtemény, amit a NAGYASSZONY havi folyóirat praktikus kártyákon ad előfizetőinek Kérjen mutatványszámot a PMH kiadóhivatalánál 9 (A gabonamonopólium reformja.) A Gabonatársaság választmányának tegnapi ülésén a gabonamonopólium novelláját tárgyalták meg. A Gabonatársaságban képviselt összes csoport azon a véleményen van, hogy a monopóliumnak pénzügyi vonatkozásban az önkormányzat jellegével kell bírnia és az államkincstár csak egyes kivételes üzleteket garantáljon. A mezőgazdasági csoport ezenkívül azt követeli, hogy az eddigi határozmányok maradjanak érvényben. Ezek szerint az állam a társaságnak az importüzletekből származó nyereség 60 millió konnát kitevő összegét garantálja. Ami a társaság reformjának többi pontjait illeti, a nézetek nagyon eltérőek. A mezőgazdasági csoport a bevásárlási és eladási árak változatlan nívóját követeli, ezenkívül azt, hogy a monopóliumot húsz éve biztosítsák. Ezzel szemben a fogyasztási gabonaárak csökkentésének csoport rámutatott a szükségességére és pedig oly módon, hogy a búzaliszt árát métermázsánként 20, a rozslisztét 10 koronával csökkentsék. Ezenkívül a fogyasztók csoportja nem kívánja a gabonamonopólium húsz évre való meghosszabbítását, sőt annak az óhajának adott kifejezést, hogy az 1936—37-es gazdasági éven túl ne hosszabbítsák meg. A malmok képviselői tartózkodást mutattak, mert meg akarják várni a liszt és gabona eladási ára közti különbséget. A kereskedelmi csoport képviselői az árak csökkentése mellett foglaltak állást. Egységes állásfoglalás nem történt. (A prágai devizapiacon) Berlin, Zürich, Kopenhága, Oslo és Stockholm 1, Brüsszel, Lisszabon, London és Paris 0.125, Helsingfors 0.075, Montreal és Newyork 0.01, Valtin 2, Varsó 0.26 koronával javult, Milánó 1 koronával gyengült. (Németország többet importál Oroszországból). Berlinből jelentik: Az április 29-i német—orosz gazdasági szerződés értelmében Németország elvileg késznek nyilatkozott, hogy Oroszországtól ugyanolyan mennyiségű terméket vesz át az idén, mint 1934-ben, vagy 1935-ben, sőt egyes árukategóriák számát növelték a szerződésben. 1934-ben a német behozatal 210 millió márkára rúgott, ez 1935-en már 215 millióra emelkedett. Mivel 1936 első negyedében az Oroszországból behozott mennyiségek 18 millió márkára zsugorodtak össze, német gazdasági körökben azzal számolnak, hogy a következő hónapokban a német export hatalmasan meg fog növekedni. Az új szerződés szabályozza a német—orosz gazdasági viszonyt és a szerződés alapján az a feltétel, hogy az üzleteket készpénzért kötik meg. (Szovjet mezőgazdák Tornalján.) Tudósítónk jelenti: A napokban a pozsonyi Mezőgazdasági Tanács egyik tisztviselőjének kalauzolása mellett két orosz gazdasági szakértő kereste fel dr. Hámos László többszörösen kitüntetett tornaljai gazdaságát. Az orosz szakértőket leginkább a mintatehenészet érdekelte. Egynémely törzskönyvezett állatról filmfelvételt is készítettek és a legnagyobb elismeréssel voltak a Hámos gazdaságának minden egyes ágazata iránt. (Száz.) ÉRTÉKTŐZSDE Prága barátságos Prága, május 26. (Pragoradio.) Az új állami kölcsön kibocsátásának híre a tőzsdére kedvezőleg hatott. Az a felfogás uralkodik, hogy ez a kölcsön a foglalkoztatást meg fogja élénkíteni és hogy egy sereg vállalat nagyobb munkához fog jutni. Emel- Mit kapunk a valutákért ? Prága, május 26. Ké 100 pengőért .................................. 513.50 100 schillingért ...... 478.50 100 zlotyért .................................. 450.50 ICO lejért ........................................ 16.30 100 márkáért............................ . 709.— 100 ezüstmárkáért ....................... 795.— 100 dinárért .................................. 58.55 100 líráért ........................................ 180.90 100 svájci frankért..... 790.— 100 francia frankért..... 159.70 100 Belgáért ....................... 411.— 100 holland forintért..... 1632.— 1 angol fontért ...... 121.— 1 amerikai dollárért .... 24.30 Mit fizetünk a valutákért? Prága, május 26. Ke 100 pengőért .................................. 516.50 100 schillingért ............................ 481.50 ICO zlotyért .................................. 453.50 100 lejért .................................. . 16.60 100 márkáért.................................. 713.50 100 ezüstmárkáért....................... 805.— 100 dinárért .................................. 58.95 100 líráért ........................................ 182.10 100 svájci frankért....................... 793.— 100 francia frankért....................... 160.30 100 Belgáért .... 413.— 100 holland forintért....................... 1633.— 1 angol fontért............................. 122.— 1 amerikai dollárért , . . . 24.50