Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-01 / 174. (4023.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 KO-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. Ma: Nagy rádió melléklet 18 oldal. Ara Ké 1.20 m I XV. évf. 174 (4023) szám • Szombat * 1936 augusztus 1 A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet 0 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, 00 TELEFON: 303-11. 00 SÜRGÖNYCÍM: HÍRLAP, PRITHR. Az első nemzetközi incidens Nagy izgalom Franciaországban A francia kormány felfüggeszti a fegyverszállítási tilalmat ■ [UNK] Kényszerleszállást hajtott végre két Spanyol-Marokkóba igyekvő olasz repülőgép ■ ■ * CASABLANKA, júliius 31. A Francia- és Spanyol-Marokkó határán tegnap öt hárommotoros repülőgépet láttak Spanyol-Marokkó irányába repülni. A repülőgépek közül az egyik motorhiiba folytán kénytelen volt Saidában kényszerleszállást végrehajtani. A leszállás közben a gép olyan erővel csapódott a földhöz, hogy úgyszólván teljesen összeroncsolódott és a bent ülők közül ketten meghaltak. A harmadik súlyos belső sérüléseket szenvedett, a negyedik pedig lábát törte. A titokzatos repülőgép utasai kivétel nélkül olaszok voltak, akik azonban civilruhát viseltek. A repülőgép gépfegyverekkel volt felszerelve. A vizsgálat azt is megállapította, hogy nehéz bombavetőgépről van szó, de bombát nem vitt magával. Ennek a csoportnak egy másik gépe benzinhiány következtében a Muluja folyó torkolatai közelében lévő helységben, de még francia területen kényszerleszállást volt kénytelen végrehajtani. Ebben a gépben is öt polgári ruhában utazó olasz ült. A gépet a francia hatóságok lefoglalták, utasaikat pedig letartóztatták. A hivatalos jelentés szerint az öt gép Szardíniából jött és útban volt Spanyol- Marokkó felé. Annak ellenére, hogy a francia hatóságok a vizsgálatot a legnagyobb titokban folytatták le, kiderült, hogy a gépek jelzése át volt mázolva, de olasz katonai gépekről van szó. Algírból származó jelentés szerint Udia közelében másik három repülőgép volt kénytelen kényszerleszállást végrehajtani. Ezek a gépek is gépfegyverekkel és bombákkal voltak felszerelve és Spanyol-Marokkóba igyekeztek Franco tábornokhoz. Ezeket a gépeket is civilbe öltözött olasz katonai pilóták vezették. ják, hogy Olaszországból származnak a felkelőknek szánt repülőgépek, a spanyol polgárháború világdimenziójú konfliktussá nőheti ki magát. Az United Press munkatársának sikerült megtudni egyet-mást arról, amit Delbos külügyminiszter tegnap délután a külügyi bizottság zárt ülésén mondott a spanyol fegyverszállításokkal kapcsolatban szerzett információkról. A külügyminiszternek e hírek szerint félre nem érthető bizonyítékok vannak a kezében, hogy Olaszország állandóan és rendszeresen támogatja a spanyol felkelőket s már a felkelés megszervezésében is részük volt bizonyos olasz köröknek. Éppen ezért nem kizárt dolog, hogy Franciaország fegyver- és municiószállítási tilalomra vonatkozó rendeletét a legsürgősebben revízió alá veszi. A külügyminiszter arra a kérdésre, hogy ha más államok nem követik a semlegességnek azt a politikáját, amelyet Franciaország tanúsít a spanyol eseményekkel szemben, hajlandó-e a francia kormány is változtatni magatartásán — a külügyminiszter kijelentette, hogy ha megfelelő bizonyítékok lesznek a kezében erre nézve, akkor azonnal módot keres a semlegesség feloldására és lehetővé teszik a fegyverszállítást a madridi kormánynak. Éles francia sajtóhangok Olaszország ellen A ma reggeli párisi lapok élénken foglalkoznak az olasz repülőgép-afférral. Az Eciho de Paris megállapítja, hogy az olasz eljárás A semleges Ausztria (*) Schuschnigg kétéves kormányzásának mérlegét nemcsak azért tanulságos felállítani, mert benne van egy darab európai történelem, mégpedig a hozzánk talán legközelebb álló darab, hanem azért is, mert megmutatja, hogyan lehet e tömegektől hangos korban tömegek nélkül kormányozni. Schuschnigg kezdettől fogva ezzel a problémával birkózott s el kell ismerni, hogy majdnem mindig sikerrel. Igaz, ezek a sikerek nem voltak mutatósak, nem voltak fényesek, aminthogy Schuschnigg egyénisége sem mondható fényesnek, sőt még csak érdekesnek sem. Külső megjelenése, hangja, fellépése, gondolatai, egész politikai vonalvezetése a régi osztrák polgárra emlékeztet, akiről már jóval 1918 előtt megírták, hogy korszerűtlenné vált, túlfejlődött stílusán, erkölcsein, nézetein a világ, amelyben valóban kis hely jutott ennek a régi osztrák mentalitásnak. Azon a kis helyen azonban mégis csak ez a korszerűtlen büropolgárság maradt az ut ósdi nézeteivel. Dollfuss sokkal inkább volt a mai kor gyermeke, túl képességein, túl egyéni sorsán volt benne valami, ami éles korszerű hangsúlyt adott lényének: valahogyan szimbólumává nőtt az osztrák sorsnak, élete és tragikus halála jelképessé tette alakját s még most, emlékkorában is ő jelenti Európa szemében az osztrák embert és az osztrák sorsot. Pedig az osztrák ember sokkal inkább Schuschnigg, aki a régi Ausztria hivatalnok- és tiszti nemességéből jött, kultúrájával, zenerajongásával, száraz céltudatosságával, érzelemmentességével pontosan képviseli ezt az ős osztrák réteget és politikájának alapanyaga sem más, mint ennek az osztálynak szívós, elszánt élniakarása. Schuschnigg a régi Ausztria, Dollfuss és azok, akik előtte voltak, már az uj Ausztriához tartoztak. S a történelem ezzel az uj Ausztriával gyorsan elkészült. A régit azonban nehezebben emészti meg. Schuschnigg Ausztriája visszamegy oda, ahol az osztrák ember saját életét élheti, a maga korszerűtlen időfelettiségében. S ebben a félreállásban van bent, úgy látszik, Ausztria élniakarásának igazi ereje. Ebben a teljes és végleges defenzívában, amelynek az az értelme, hogy Ausztria felismernie helyzetét és nem akar részt venni Európa életében. A semlegesek közé szeretne vonulni, a történelmietlen országok közé, a kis északi és nyugati országok sorsára áhítozik, meg akar maradni egy tiszta kuckónak Európa hangos és zsibvásáros palotájában. Az új Ausztriában még volt történelmi vitalitás, Renner, Seipel és Dollfuss Ausztriája még akart valamit, be akart kapcsolódni az európai ügybe, szerepet vállalt és harcolt eszmékért, célkitűzésekért. Az események, a jobbról és balról feltóduló események megmutatták, hova taszítaná az aktivitás Ausztriát, mennyire lesodorná a térképen ma i s pláne tegnapi helyéről, mélyen le a Balkánra, a vendetta erkölcsi lápvidékére, komitácsik és összeesküvők közé. Schuschnigg rájött arra, hogy Ausztria, ha élni akar s meg akar maradni egy színfoltnak Európa néprajzi térképén, akkor lehetőleg immunizálnia kell magát minden irányba, jobbra és balra, lesemlegesiteni magát világnézeti és politikai hatásokkal szemben, keresni valami gazdag és hatalmas ur barátságát s a többiekkel is lehetőleg jóba lenni, otthon rendet tartani s a gyerekeket iskoláztatni. Régi osztrák polgári életprogram, amelyet ma rendi állam kereteibe kellett szorítani, mert Ausztria semlegessége ebben a pillanatban nem kísérletezhet a parlamenttel. Egyelőre ki van kapcsolva, mint ahogy a krízissel küzdő család leállíttatja a villanyt, nem azért, mert a petróleum jobb, hanem azért, mert olcsóbb. Schuschnigg törekvése szemmel láthatóan az, hogy elfogadtassa Európával Ausztria semlegességét, mint ahogy elfogadtuk Svájctól, Dániától és Hollandiától, hogy kívül állnak a maguk családias, tiszta és szépségmentes hazafiságával Európa nagy világnézeti és politikai viharzásain. Ilyen semleges Ausztriáról álmodik Schuschnigg és annak ellenére, hogy két, sőt három expanzió metszőpontjában fekszik, egyelőre mégis csak sikerült néhány lépéssel előrehaladnia a kitűzött cél felé. Abban, ami e két év alatt történt, valóban élesebben rajzolódik ki már a semlegesség tendenciája, mint az előző tizenöt év összes életmentő kísérletezésein. Schuschniggé az érdek, hogy Ausztria helyzetéből le tudta vonni azt az egyetlen lehetséges reáliszekvenciát, amely jövőjét determinálja.konAusztria idegenforgalmi ország akar lenni, — mondotta ki a Schuschnigg-rezsim. Erre a politikamentes, sőt politikaellenes programra fájdalmas tapasztalatok árán jött rá a kis Ausztria. Dollfuss mártírhalála éppen úgy kellett hozzá, mint a baloldali polgárháborús improvizációk egész sora. Ma már Ausztria nem beszél érzéseiről, nézeteiről, politikáról, Ausztria igyekszik úgy viselkedni, ahogy a jó nyári vendéglőshöz illik: minden irányba van egy elbájoló, intim mosolya, figyelmes erre is, arra is, nincs benne részrehajlás, nem rontja az üzletét azzal, hogy ki exponál elveket és politikai programokat. Svájc semlegességének egyik magyarázata az, hogy mindig jó szállodások kormányoztak, akik a nagypolitikába is átültették a hotelvezetés gyakorlati nézeteit. Pedig Svájcnak is vannak romantikus, hősi tradíciói, de ezek a tradíciók ma már csak a falakat díszítik, ma már csak a satrunghoz tartoznak, a vitrin mögül kandikálnak elő. „Freiheit über Silber und Gold“ hirdeti a történelmi nevezetességű bázeli városháza, de azért egész Svájc élő példázat a másik igazság mellett, hogy „Silber und Gold bedeutet Freiheit“. És Svájc értette a módját, hogy amíg a világ égszakadás-földindulás viharában állott, megmaradjon minden párt, minden érdek érdektelen szállásadójának és természetesen —• vámszedőjének. Ausztria céltudatosan készül erra a szerepre, mert várjon, milyen más szerepet nézhetne ki magának a kínálkozó európai példák közül egy olyan minden oldalról fenyegetett kis nemzet, mint az osztrák? És Schuschniggé az érdem, hogy a tömegek türelmetlenkedése, háborgása, forrongása ellenére is céltudatosan halad ezen az úton. Vállal mindent, ami e program valóraváltásához hozzásegítheti és harcol minden ellen, ami gáncsolja. Schuschniggé az érdem, hogy átlátta, mennyire a semlegességben van Ausztria ereje s mennyire ez az egyetlen pártállás, ami megfelel lelkiségének, helyzetének és elsősorban a szegénységének. Starhembergnek is azért kellett menni, mert sok volt benne a politikai vitalitás, éles szín volt az osztrák szürkeségben és mindig dohogó motorja bizonyos törekvéseknek és szándékoknak. S azért volt Schuschnigg Prágában, amikor már készült a berlini paktum s azért fogadta el a feléje nyújtott német jobbot, miközben a másik kezével erősen tartja az osztrák nemzeti szocializmus pórázát. A sokféle ellentét, a sok ellenhatás, a sok egymást ütő szín végül is szürkeséget támaszt. Ausztria céltudatosan megy a semlegesség felé — és ezért ma megint el lehet mondani róla, hogy jövője van, Franciaország felfüggeszti a fegyverszállítási tilalmat Páris, júliius 31. Beavatott körök álláspontja szerint az olasz repülőgép-affér, amelyet máris igen kritkus hangon kezelnek a baloldali francia és angol lapok, alkalmas arra, hogy a spanyol kérdést átvigye a nemzetközi politika terére és esetleg beláthatatlan következményeket idézzen fel. Mindenesetre sok függ attól, hogy a hivatalos vizsgálat milyen eredménnyel záródik. Mindenekelőtt azt kell teljes bizonyossággal megállapítani, hogy valóban olasz repülőgépekről van-e szó. A francia hatóságok igyekeznek a kényes kérdést — amennyire csak lehet — tapintatosan kezelni, de a lapok nagy lármát csapnak. A közvélemény ideges és rendkívül érzékenyen reagál mindenre, ami a spanyol eseményekkel van kapcsolatban. Amennyiben teljes bizonyossággal megállapít-