Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-01 / 148. (4591.) szám

2 vasárnap Munkácson tartott kerületi kon­­gresszusa bízott meg azzal, hogy a kon­gresszus határozatait adják át a miniszter­elnöknek. A küldöttséget dr. Korláth End­re nemzetgyűlési képviselő vezette s abban részt vett Hokky Károly szenátor, R. Vo­­záry Aladár tartománygyűlési képviselő és Köszörű Károly főtitkár. A küldöttség kí­sérőlevéllel adta át a kongresszus határoza­tát a­ miniszterelnöknek. E kísérőlevél­ tar­talmát Korláth Endre képviselő külön élő­szóval is ismertette a miniszterelnök előtt. Összeült a koalíciós klubelnökök értekezlete Csütörtökön sem a politikai, sem a gaz­dasági miniszterek kollégiuma értekezletet nem tartott, ellenben a miniszterelnök dél­után három órára összehívta a parlamenti és szenátusi koalíciós klubelnökök értekez­letét, amelyen részt vett Englis, a Nemzeti Bank kormányzója és Kallus pénzügymi­niszter is. A miniszterelnök csak nagy ké­­­séssel jelent meg az értekezleten, amelyen­­ beszámolt a nemzetiségi tárgyalások mail helyzetéről. Ezenkívül Kalfus pénzügymi­­­­niszter jelentést tett az 1938. évi állami­­­ költségvetés előkészítő munkálatairól, nem­különben a nemzetiségi kérdés készülő ren­dezésének az állami költségvetésre gyakor­­landó kihatásairól­. Az értekezlet belenyúlt az esti órákba. Hatástanács-infláció A nemzetiségi kérdésen ma már a minisz­terek politikai kollégiumán s a miniszterel­nök által szervezett általános jogügyi taná­cson és a most létesített különös jogi szak­értőtanácson kívül a képviselőházi és sze­nátusi alkotmányjogi bizottságok koalíciós tagjaiból létesült hatos választmány is fog­lalkozni fog. Noha ez a hatos választmány parlamenti emberekből áll, ennek semmi köze a régi pélka vagy seszka hagyomá­nyaihoz, melynek politikai hivatása volt. Az egyik legnagyobb koalíciós párt vezető egyéniségétől szerzett értesüléseink szerint most szó van valóban a régi pelcka megújí­tásáról olyképpen, hogy a koalíciós pártok elnökei megalakítanák a politikai hatos ta­nácsot, amely nemcsak a megoldásra váró nemzetiségi kérdéssel, hanem más parla­menti anyag előkészítésével is foglalkoz­nék. Miért jelentkezik szóhoz a politikai seszka? Azért, mert hogy állítólag a parlamenti körök nincsenek megelégedve a nemzeti­ségi kérdés megoldására irányuló kormány­tár­gyalások menetével. Ezért a koalíciós pártelnökök — s nem a klubelnökök és nem az alkotmányjogi bizottságok koalíciós tagjai — maguk akarják kezükbe venni a dolgot olyképpen, mint hajdan például a szociá­lis biztosítási javaslatot is a példa készí­tette elő politikailag annyira, hogy az vé­gül a parlamentben benyújtható s végül tárgyalható is volt. A politikai seszka mel­let a jogász-törvényhozók seszkája csak technikai intézmény volna. Illetékes helyen határozott kijelentést kaptunk abban az irányban, hogy a politi­kai parlamenti hatos tanács új életre tá­masztása nem lesz a nemzetiségi problémák megoldásának a halogatása. Ellenkezőleg. Ezt az intézményt kimondottan azért akar­ják mozgásba hozni, mert a koalíciós pártok nincsenek megelégedve a kormány idevágó munkájának menetével. Eladják Zólyombréző! A minisztertanács ülését csütörtök este hat órára hívták össze. Ennek tárgysoroza­tán szerepel dr. Zenki prágai főpolgármes­ter választásának jóváhagyása. Ezenkívül a minisztertanács számos szlovákiai ügyet tárgyal, így a zólyombrézói állami vasmű­vek elidegenítéséről, eladásáról, továbbá a Besztercebánya-Zólyombrézó vasútvonal ál­lamosításáról szóló törvényjavaslat jóváha­gyása szerepel tárgysorozaton. Ezenkívül a kormány elhatározza a mai minisztertaná­csi ülésen, hogy Garamberzencén csehszlo­vák tannyelvű reáliskolát szerveznek. Az új iskola szeptemberben nyílik meg. Még egy bizottság A Péter-Pál-napi koalíciós lapok szerint újabb bizottság létesül a koalícióban a nemzeti­ségi javaslatok megtárgyalására. E bizottságba valamennyi koalíciós párt egy-egy tagot küld ki. E koalíciós tagok majdan a képviselőházi és szenátusi közös alkotmányjogi bizottság tag­jai is lesznek, hogy „e munka majd gyorsab­ban menjen * ♦ *“ És a koalíciós megbeszélések­be bevonják a hivatalnok-pénzügyminisztert és a Nemzeti Bank kormányzóját is. A „bonyolult" kérdésekre később kerül a sor? Érdekes a legionnárius Národní Osvobozeni állásfoglalása a nemzetiségi tárgyalásokkal kap­csolatban. — A most készülő anyagot — írja — annyira feldolgozzák, hogy a sokolünn­epségek után jú­liusiban legalább egy része a parlamentbe juthat. Ez valószínűleg a nyelvjog új rendezése lesz, ami jogi szemszögből a legkevésbé bonyolult s amelynek végleges alakja a mai nyelvtörvény novellája lesz. Az eddig hatályos kisebbségi jo­gok kodifikálásáne­k bonyolult problémája és az elnemzetlenítés ellen szóló új törvényjavaslat a parlamentbe csak a nyelvtörvény megszavazása után jut. A legbonyolultabb kérdés a közigaz­gatás új szervezete, mely jogi szakértők és jog­tudósok munkáját tételezi fel, hogy a parlament­be jutó végleges rendezés a lehetőséghez képest tökéletes legyen s minden lehetőségnek meg­feleljen* A Národni Osvobozeni szerint tehát tiftn­a kilátás e kérdések gyors elintézésére* , iftén mm ült össze a politikai miniszterek kollégiuma? Állítólag azért, mert egyik tagja, Srámek miniszter Prágán kívül tartózkodik. Ez va­lóban igaz. Tudniillik az, hogy Srámek Prágán kívül tartózkodik. De ez még nem ok arra, hogy a sürgős munka a „nemzetiségi statútummal kap­­­csolatban teljes egy álló hétig szüne­teljen. Senki sem pótolhatatlan és így Srámek mi­nisztert is helyettesíthette volna pártjabeli kollégája, Dostalek miniszter. De más hiba is van. Ezt a Národni Osvobozeniből tud­juk meg. A miniszterek politikai kollégiumában nincs meg a szükséges és kívánatos véle­ményegység. Teljesen külön utakon jár a koalíció legif­jabb tagja, a cseh nemzeti egyesülés. A Národni Osvobozem­ erről a következőket írja:­­ „Senkinek sincs joga, hogy a néme­­­­tek diktátumára és külföldi tanácsokra lemondjon a nemzeti állam eszméjéről.” Így ír a koalíciós NÁRODNI NOVINY, Jezek miniszter lapja, amely komolyan meggyanúsítja az egész kormány­t, hogy amit a kormány készít, tehát Jezek mi­niszter is, az egyenesen a csehszlovák nemzeti érzés sérelme lehetne és hogy a kormány olyasmit csinál, amire tulajdon­képen nincs följogosítva . * ♦ Ez volt mindig a nemzeti demokraták poli­tikája: a kormányban kormánypolitika, az uccán ellenzéki. A csehszlovák nép e poli­tikára világosan válaszol: a szavazók el­hagyják a pártot. Úgy látszik, most magá­nak a kormánynak kell majd eldöntenie a nemzetiségi kérdések megoldása előtt, hogy helyes-e, hogy az egyik kormánypárt ket­tős vágányon járjon: a kormányban kor­mányvágányon, kint pedig ellenzékin. A Národni Osvobozeni e jól megfésült he­­­lyet a német és a magyar ellenzéki sajtó sem engedhet meg magának kobzás ve­szélye nélkül, de ebben az esetben a pár­tot ki kell tessékeni a kormányból. Mert — koalíciós nézet szerint — az eré­lyes közegészségügyi miniszternek minde­nekelőtt saját pártsajtóját illene meggyó­gyítania. A nemzetiségi kérdések a koalíciós pártvezetőségek előtt A cseh nemzeti szocialista párt elnöksége s most fejezte be többnapos Az értekezleten dr. Franké konferenciáját. miniszter tett jelentést a politikai minisztereknek a nem­zetiségi statútum összeállítására irányuló­­ munkálatairól, s különösen a közigazgatási­­ reform tervezetének problémája váltott ki­­ hosszabb vitát. A pártvezetőség oly érte­­­­lemben határozott, hogy a nemzetiségi kér­­­­dések csak úgy oldhatók meg, hogy az ál­­­lam egységét, demokratikus rendjét és szu­­­verenitását ne veszélyeztessék. A pártveze­­­­tőség élesen elítélte a szlovák néppárt ál­­lamellenes támadásait: a cseh nemzeti szo­cialista párt éles beavatkozást követel az összes föl­forgató ellen azért is, mert a nem­zetiségi kérdések megoldása csakis teljes nyugalomban és rendben történhetik. A hét folyamán az agrárpárt szélesebb­­körű végrehajtó bizottsága is ülést tart, mely ugyancsak foglalkozni fog a nemzeti statú­tum összeállítására irányuló javaslatok ter­vével . A kárpátaljai agrárok a miniszterelnöknél Több lap jelentése szerint az agrárpárt kárpátaljai törvényhozói ezekben a napok­ban eljártak a miniszterelnöknél és a kár­pátaljai autonómia megvalósítása tárgyá­ban memorandumot adtak át a miniszterel­nöknek. Értesüléseink szerint a memoran­dum átadása csak az egyik feladat volt. A fontosabb kérdések tisztára pártkérdé­­­­sek voltak, réhez azt kell megjegyeznünk, hogy a kormányban valóban komoly probléma! 1938 július 1, péntek. az, hogy a cseh nemzeti egyesülés sajtó­ját rendszabályozzák-e meg, avagy hagy­ják e sajtót oly ellenzéki hangon írni, ami­ l A magyarság hatévi szívás küzdelme a dornkappeli magyar iskoláért Ideiglenes megoldásként szeptemberben megnyílik a párhu­zamos magyar osztály . A magyarság önálló iskolát követel POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Jelentette a PMH, hogy Pozsony város képviselőtestülete legutóbbi ülésén meg­szavazta a dornkappeli szlovák iskola mellett létesítendő első magyar párhuzamos osztály dologi kiadásait, így megvan a remény arra, hogy szeptember ele­jén a Domkappelben, ahol túlnyomó részben nincstelen magyarok élnek, végre megnyílik a magyar iskola, amely egyelőre mint a szlo­vák Star-iskola párhuzamos osztálya fog meg­nyílni. Hosszú évek szívós küzdelmébe került, amíg a magyarság e magyar iskola megnyitását, ki tud­ta vívni. Ismeretes a szlovákiai magyar olvasó­­közönség előtt az az állhatatos kitartás és szí­vós harc, amelyet a dornkappeli magyarok a pozsonyi magyar társadalom segítségével en­nek a magyar iskolának felállítása érdekében folytattak. Több, mit 200 iskolaköteles magyar gyermek magyar anyanyelven való tanulásáról van szó. Az ügyről a magyarság képviselői a par­lamentet is tájékoztatták és az illetékes isko­­laügyi hatóságok előtt állandóan napirenden tartották. 1932-ben kezdte meg az akciót a dornkappeli magyar iskola felállítása érde­kében az ottani szülők felkérésére a Magyar Nemzeti Párt pozsonyi helyi szervezete. Azóta is állandóan hangoztatták ezt követelést és hat évnek kellett elmúlnia, a jogos hogy most végül remélni lehet, hogy az év szeptem­berében megnyílik az első dornkappeli magyar osztály. Igaz, hogy 1936 tavaszán a városi kép­viselőtestület egyizben már megszavazta a do­logi kiadásokat és a magyar párhuzamos osz­tály 1936 szeptemberében mégsem nyílott meg. Akkor sikerült egyes soviniszta köröknek magyarságnak ezt a jogos kívánságát megtor­a­pedózni és a felettes iskolaügyi hatóságot arra bírni, hogy a városi képviselőtestület határoza­ta ellenére se engedélyezze a magyar párhuza­mos osztály megnyitását. A dornkappeli magyar iskolaköteles gyerme­keknek a város terület­én lévő és szülői házuk­tól hat kilométert is meghaladó távolságban fekvő magyar iskolákat kellett látogatniok. A szülői társulatok szövetségének elnöke, Fi­­zély Imre egyizlben táviratiba hívta fel Hodza Milán miniszterelnök figyelméért erre a visszás­­ és tarthatatlan állapotra s a miniszte­relnök ak­kor megígérte az ügy kivizsgálását és a magyar szülők jogos kívánságának teljesítésért. A pozso­nyi SzMRE vezetőségének küldöttsége is fölke­reste dr. Kraus Ferenc pozsonyi alpolgármestert, mint az iskolaügyi referátus főtisztviselőjét és kérte tőle a dornkappeli magyar iskola megnyi­tását. Az alpolgármester megígérte ezt a kül­döttségnek azzal a föltétellel, ha a város a dolo­gi kiadásokat újból megszavazza. Ez most meg­történt, úgyhogy formailag semmi akadálya sincs annak, hogy az a külvárosi magyar iskola végül megnyíl­jon s a magyarság egyik követelése teljesítést nyerjen. A magyarság azonban továbbra is ra­gaszkodik ahhoz a követeléséhez, hogy a vá­ros a dornkappeli magyar gyermekek részé­re önálló elemi iskolát létesítsen, csak kényszerhelyzetben fogadja el azt az ideig­lenes megoldást, amit a helyiségek kérdése elin­tézést nem nyer, hogy a magyar iskola csak pár­huzamos osztályként működjék az ottani szlo­vák iskola keretében, amikről legközelebb részletesebben szó* lünk. Az új államrendőrségi kirendeltségek A múlt napokban jelentettük, hogy a szu* détanémet párt törvényhozói intervenciójá­­­ra — e párt sajtójelentései szerint — az újabb államrendőrségi kirendeltségek szer­­vezését beszüntették, illetve visszatartották* A Lidové Noviny nagyhirtelen megállapi* totta a belügyminisztériumban, hogy „ott senki nem is interveniált s így a hivatalos lapban is kihirdetett államrendőrségi külö­nítményeket igenis megszervezik”. A szu­­détanémet Die Zeit most azt közli, hogy az ígéretet a miniszterelnök adta. Érdeklődés­sel várjuk most a fejleményeket, hogy «—­ miként a Die Zeit írja: „Ki értette félre kinek a szavait? — A miniszterelnök más nézeten van, mint a belügyminiszter.” A ma reggeli lapok közül a Národni Po­litika, a Lidové Noviny és több más lap is azt állapítja meg, hogy Doxy városkában június 25-én megjelent az államrendőrség különítménye, hogy működését megkezd­je, de még a délelőtt el is hagyta a várost a felsőbb utasításra. A távozást azzal indokolták, hogy a rend­őrség számára nem készült el a hivatali he­lyiség. A külföld megint többet tud Annak idején megírtuk, demokrata lapok részletesen hogy a nyugati ismertették a készülő nemzeti statútum tervét. E híresz­teléseket hivatalos csehszlovák körök meg­cáfolták ugyan, de most már a belföldi sajtó is hasonló értelemben számol be a terveze­tekről. Noha a miniszterelnöknek, a politi­kai minisztereknek a nemzetiségi képvise­lőkkel folytatott megbeszéléseire kimondták a ,,szigorúan bizalmas” jelleget, ennek elle­nére a nyugati államok sajtójában ismerik már a megbeszélések anyagát, mégis sőt a felek állásfoglalását is, így a Die Zeit jú­­nius 29-i számában „Páris nehézségeket lát — „alapvető el­lentétek” a szudétanémet párt és a kor­­mány között” —• címek alatt Párisból a következő jelentést közli: —■ A TEMPS a szudétanémet pártnak a kormánnyal folytatott tárgyalásai lassúsá­gát igyekszik mentegetni, mert „bizonyos külföldi körökben csodálkoznak azon, hogy a csehszlovák kormány ilyen soká várat magára”. Ezzel szemben azonban nem vol­na szabad megfeledkezni arról, hogy „­lap* vető reformokról van szó, melyek név­ en* gedhetők át politikai improvizálásoknak* még ha a dolog oly fényesen is festene”* Ezenkívül arról is szó van, hogy a csehszlo­vák köztársaság valamennyi nemzetének ki­elégítését akarják megtalálni ebben a ke­retben.­­ A francia lap megengedi, hogy a Hodza miniszterelnök választotta módszer —­ a lassú előrehaladás módszere — elő­nyös is annyiban, hogy minden meglepetést a parlament részéről eleve kizár. Hodza kompromisszummegoldást keres, amely a nemzeti pártoknak is megfelelne. A Temps szerint „nehézségeket okoz a szudétanémet­­ségnek a nemzeti szocialista világnézethez való csatlakozása. A kormány és a kisebb­ségek álláspontjának összeegyeztetésén most dolgoznak Prágában, ami nehéz mun­ka, de mindkét oldali jóindulat esetén megértés megtalálható”, — fejezi be a Die a Zeit a Temps idézését. I A székesfehérvári országgyűlés programja BUDAPEST* — (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A magyar képviselőház csütörtöki ülésén letárgyalta a képviselőház és a felsőház Szent István-napi székesfehérvári eg­yüttes ülésének programját. Az együttes ülés közelebbi helyét a két ház elnöke állapítja meg későbbi időpontban. A székesfehérvári együttes ülés egyetlen tárgya a „keresztény magyar ál­lamot megalakító Szent István emlékét meg­örökítő" törvény lesz. A képviselőház a nyári szünet megkezdése előtt még egy formális ülést tart a felsőház üzenetének átvétele céljából. Felvétel a pozsonyi Református Internátusba (Holuby­ ut 29.) Az 1938—39. iskolai évre szóló felvételi kérvények július 5-ig adandók be. Egy­havi tartásdíj (lakás, teljes ellátás) 400 kg. Vá­­laszbélyeg ellenében a vezetőség megküldi a­ tájé­koztatót. 1938 július és augusztusban is nyitva van az intézet olyanok számára, akik pótvizsgára akar­nak készülni szakemberek felügyelete alatt, vala­mint azok részére, akik a szünidőben valamilyen tanfolyam­ot látogatnak Pozsonyiban. r

Next