Premier, 2006 (53-58. szám)

2006-04-01 / 54. szám

PREMIER: SAKK-MŰVÉSZET Egy hihetetlen ember Kállai Gábor nemzetközi nagymester rovata neveltetésünk szerencse dol­ga. Ki többet kap otthon, ki ke­vesebbet. Az iskoláink során azzal az illúzióval kecsegtethetnénk ma­gunkat, hogy a hiányosságainkat segí­tettek bepótolni. De akkor hogyan lehet az például, hogy Magyarországon olyan kevesen ismerik Marcel Duchampot? Holott a francia Marcel Duchamp ( 1887- 1968) sokak szerint a XX. század legje­lentősebb képzőművésze volt! Festőnek indult, de hamar letette az ecsetet. Ezt követően egészen különle­ges alkotásokat hozott létre. Művei pél­dául az op art (optikai művészet) és a kinetizmus (a mozgás-mozgatás művé­szete) előfutárai is. Duchamp, bármihez is fogott, mindig forradalmat provokált, így folyamatosan új utakat nyitott a kép­zőművészetben. Duchamp szerint egy igazi, „nagy mű­vész” életében 4-5 jelentős, maradandó mű kerül ki a keze alól. Az ő esetében nem nehéz listázni azokat az alkotáso­kat, melyek a neve hallatán a művészet rajongóinak azonnal beugranak. A Sak­kozók című képe a két bátyja portréját ábrázolja. Két elmélyülten gondolkodó férfiarc, melyeket valamifajta különös, közös teher kapcsol össze. A lépcsőn le­jövő akt egy furcsa, hosszan exponált fényképet idéz, melyen megszűnik az idő. A Nagy Üvegről már nehezebb szól­ni. Duchamp az alkotás pillanatában már nem festett hagyományos képeket. Ez az üvegfestmény az optikai művészet egyik korai darabja. A Doboz a bőrönd­ben különleges kísérlet: hogyan lehet ki­tűnő festmények kicsinyített másolatát sokszorosítani, és bőröndben szállítani. És akkor még nem beszéltünk Duchamp utolsó alkotásáról, az Étant Donné-ról, mely egy szobában meztelenül fekvő nő meglesésére invitált, illetve a polgár- és művészetpukkasztó „ready made”­­ekről, melyek során megtudhatjuk, hogy­ egy biciklikerék vagy akár egy piszoár hogyan válhat választás szerint műre­mekké vagy gutaütéssé. Nehéz elhinni, de a művészetben állandóan újító és lázadó Marcel Duchamp nemcsak hogy­ szerette és ér­tette a sakkjátékot, hanem alázatosan betartva a játék szabályait, annak igen magas szintű művelője is volt! Francia sakkmesteri címe mellett az elsők kö­zött nyerte el a levelezési mesteri címet. Négyszer vett részt hazája, Franciaor­szág képviseletében a sakkolimpiák sorozatában, ahol egyik csapattársa nem más volt, mint a sakktörténet talán legnagyobbja, Alexander Aljechin világ­bajnok! A következő parti az 1930-as hambur­gi sakkolimpiáról származik. Világossal a rettenetesen erős amerikai Franki Mar­shall játszik, akit Kaszparov „rettenthe­tetlen sakk-cowboynak" titulált sakktör­téneti művében. Az biztos, hogy Marshall nagyon agresszív stílusban sakkozott, gyakran csapdákba csalta és trükkökkel győzte le ellenfeleit, ezért saját korában a Nagy Svindler nevet érdemelte ki. Duchamp, mint látni fogjuk, nem csak művészi szinten állja a sarat. Lehet, hogy Duchamp inkább sakkozó volt, mint világhíres művész? Akit igazán ér­dekel a válasz, annak bizalommal ajánl­hatjuk Görgényi Frigyes nemrégen meg­jelent könyvét, melynek címe: Duchamp rátalált a gyalogútra (Semmelweis Ki­adó, 2005). Ha ezt a könyvet kiegészít­jük egy másik interjúkötettel, akkor iga­zán lebilincselő sakk- és intellektuális élményhez juthatunk. Az említett be­szélgetés-sorozat Duchamp, Marcel: Az eltűnt idők mérnöke. Beszélgetések Pierre Cabanne-nal. címen nyomta­tásban is megjelent a Képzőművészeti Kiadó gondozásában (Budapest, 1991). Egyik lelőhelye az interneten: http:// www.artpool.hu/Duchamp/beszelgetes­­.html. Akár szeretnek sakkozni, akár nem, ne hagyják ki. De semmiképpen ne feledjék, ehhez a hihetetlen emberhez a művészet mellett a sakkozáson keresz­tül is vezet út! VEZÉRCSEL Marshall-Ducham­p 1. d4 Hf6 2. Hf3b6 3. c4 c6 4. Fg5 A vezérindiai védelembe vezetne 4. g3, amikor is az ír futó a világos nagyátlón képzelné el a jövőjét. 4.­­ Fe7 A híres dán, Bent Larsen, nem tudott megnyitási előnyt kicsiholni 4.­­ h6!? után: 5. Fb4 Fb4+ 6. Hbd2 Fb7 7. a3 Fe7 8. e3 c5! 9. Fd3 Hc610.0-0 cxd4411. exd4 d5!, és fekete kiegyenlített (Larsen - Ojanen, München, 1958): 5. Hc3 Fb7 6. Vc2 d5 Minden más lépésre világos e2-e4-gyel el­foglalhatta volna a centrumot. Most, hogy már d7-d5 is megtör­tént, a vezércselre jellemző közép­játék felé tartunk. 7. e3 0-0 8. cxd5 A mindig ele­gáns exvilágbajnok, Borisz Szpasszkij szerette a lendületes támadásokat, így aztán 8.0-0-0!?­­ot játszott Bobocov ellen, aki 8.­­ Hbd7 9. Fd3 c5?! 10. cxd5! exd5 11.h4 a6 12.g4! c4 13. Ff5! g6 14. Fxf6 Fxff1 15. g5 Fg7 16. Fxd7 Vxd7 17. He5 Ve7 18. f4 b5 19. a3 Bad8 20. h5! után veszélyes támadással találta magát szembe (Havanna, 1966). Világos nem tudta volna zártan tartani a centrumot, ha sö­tét 9. - c5?! helyett 9.­­ dxc4!-gyel kezdi, és csak 10. Fxc4 után húz 10. F c5!-öt. 8.­­Hxd5 9. Fxe7 Vxe7 10. Hxd5 Fxd5 11. Fd3 h6 12. a3 c5! Komoly stratégiai érzéket mu­tató lépés. Sötét az erős d5 futójá­val nem állhat rosszabbul. 13. dxc5 Bc8! Ismét egy pon­tos Ipnpal 14. b4 bxc5 15. Bel Elbiza­kodottságra vallana 15. e4?! Fb7 16. b5, hiszen 16.­­ c4 17. Fxc4 a6 18. Ve2 Vc5 után már nagyon kel­lene vigyázni, például 19. bxa6? Fxa6 20. Fxa6 Vc3+ igen csúnyán érne véget. 15.­­Hd7 16.Fa6 Bc7 17.e4 Fb7 18. Fxb7 Bxb7 19. bxc5 Vxc5! A Művész leckézteti a Cow­­boyt! Marshall nem üthet kétszer c5-re, mert gyenge az alapsora. 20. 0­0 Vxc2? Hát igen, ez a különbség a profi és a művész­amatőr között! Egy profi ütötte volna a 3-at, és 20.­­ Vxa3 21. Bfd 1 Bab8 22. Vc6 Hf6 után világosnak kell kapaszkodni a remiért. 21. Bxc2 Kf8 22. Bfc 1 Ke7?! 23. Ifd4 Ke8 24. f4 Bab8 25. e5 Hf8?! Sötét összeszorított foggal védekezik, holott semmi nem szólt az egészséges 25.­­ Hb6 26. Kf2 Hd5 ellen. 26. Be­5 Bbl 27. Bxbl Bxbl+ 28. Kf2 Bb7 Duchamp egyre jobban beszorul, de nem veszti el a fejét. 29. Bc8+ Ke7 30. Ba8? Igen kínos lett volna 30. f5! 30.­­ Hg6 31. g3 Kd7 32. a4 Marshall az a7-gyalog ellen ját­szik, de számítása nem válik be. Erősen számításba jött 32. Bg8!? „masszírozás” is. 32.­­ He7 33. Hb5 Hc8! A csapda bekattant! 34. g4 V.: Kf2, Ba8, Hb5 gy.: a4, e5, f4, g4, h2 (8) S.: Kd7, Bb7, Hc8 gy.: a7, e6, 17, g7,06 (8) 34.­­ Bxb5! Hirtelen világos­sá válik Duchamp gondolata: fo­goly az a8 bástya! 35. axb5 Kc7 36. g5 hxg5 37. b6+ Kb7 38. Bxc8 Kxc8, és Duchamp javaslatára döntet­lenre adták, így­ végződhetett vol­na a parti: 39. Kxa7 Kb7 40. fxg5 Kxa7 41. g6 fxg6 42. Kf3 Kb6 43. Kf4 Ke5 44. Kg5 Kd4 45. Kxg6 Kxe5 46. Kxg7 Kf4 47. h4 Kg4 48. Kf6, és elfogynak a hadseregek. 85 PREMIER

Next