Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-11-17 / 46. szám

érdeklődésünk, szeretetünk és tiszteletünkből folyólag itt érintettek, hivatottabb és tekintélyesebb tollnak kell megadnia a feleletet, de elvégre is a tett tapaszta­latok vagy megfigyelések tanúsága alól senki sem von­hatja ki magát. Azért: videant consules! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás, Dr. Roskoff György. Aussee Folyó évi október 20-án halt meg Obertressenben mellett a bécsi ev. theol. facultás kiérdemelt tanára, dr. Roskoff Gusztáv György, 75 éves korában. A boldogult megérdemli, hogy neve örökre fennmaradjon. Egy vonzó előadó, sokoldalú tudós, filozófiailag iskolá­zott gondolkozó, és a­mi még többet mond, tiszta jellem, jámbor és mégis szabadelvű keresztyén hunyt el benne. Életrajzi adatait és jellemzését dr. Lipsius tollából a ff Prot. Kirchenzeitung­ nyomán következőkben adjuk. Pozsonyban született 1814. aug. 30-án, német szülőktől­ tanult Halléban, a­hol különösen Erdmann bölcsészt és Bécsben hol theologiát hallgatott, és miután évig egy magyar grófi családnál nevelősködött, néhány Bécsbe ment, nem akarván elmagyarosodni, hol aztán docens lett a theol. facultáson. Már 1847-ben az ótest. theologia tanítását bízták rá; 1850-ben rendes tanárrá neveztetett ki, mely hivatalt 34 évig viselt. Heidelbergben nyerte a theol. tudori címet; császára azzal tisztelte meg, hogy közoktatási tanácsossá, majd udvari tanácsossá és a vas­korona rend lovagjává nevezte ki, mely kitüntetésekre azonban nagy szerénységénél fogva nem sokat adott. A tudományos világban nevét jeles iratok tették isme­retessé. A héber régiségtan terén jelent meg 1857-ben első műve: «A héber régiségek levelekben,­­ azonkívül egész csomó régiségtani cikket irt Schenkel bibliai szótárába. Fő figyelmét mindig az általános vallástörté­netre fordította. Ezen vallástudományi tanulmányai alap­ján készült fő műve: «Az ördög története)) 2 kötet. (Lipcse, 1869.); tartalmas irata: «A régi természeti népek vallási viszonyairól)) (Lipcse, 1880.) és egynehány kisebb mű, pld. «A germánok erkölcsei Tacitusnak) (1876.) ó test. és vallástörténeti tanulmányai nyomán készült kimagasló műve «a Sámson mondáról)) (Lipcse, 1860.) melyben ezen mondának a Herkules mondából való leszármazását éles észszel cáfolja és azt kizárólag a hé­ber talajból felnőtt költeménynek tekinti. Munkásságát még sokáig a vallástudományra irányozta, s annak segédeszközeire. Munkái különösen a tudományos anyag teljes birtokát mutatják, és éles ítélet és következetes tárgyalás által tűnnek ellenséges hatalmakban ki. «Az ördög történeté»-ben az való hit ellen szól, és levezeti azt a természeti népektől egész a «valódi ördög-korig», a közép­korig, hol a boszorkányokat égették, és egész a jelenkorig, hol már ama hit enyészni kezdett. Minde­nütt rámutat a dámonologiai képezetek általános műve­lődéstörténeti összefüggésére, elterjedésére és elenyészé­sére. A régi népek vallási viszonyairól írott művében John Lubbocknak azon állítása ellen küzd, hogy volná­nak vallásnélküli népek, s a legújabb kutatások nyomán rámutat a gonosz lényekben, varázslókban való hitre, és ezen hitnek a vadnépek erkölcsiségével való belső összefüggésére. Sajnos, hogy tanulmányaiban szembaja meggátolta, sőt azokat egészen abbanhagyni kényszerítette. 1884 óta, mióta a tanárságot odahagyta, más testi bajok is járultak ehhez, melyek kényszeríték, hogy munkáját abbanhagyja. A theologiai tanárságtól, bármennyire ragaszkodott, hozzá csak megvált valahogy, annál nehezebben vált azonban meg a megszokott munkásságtól. Még ezután is össze­köttetésben állott a tudományos világgal. Barátai iránt haláláig megtartotta régi érzelmeit. Különösen ezen sorok írója iránt, kinek távozását a bécsi egyetemről mélyen fájlalta, mindvégig kimutatta hű barátságát. Roskoff soha sem házasodott meg. Némi kárpót­lást nyújtott azonban barátjának, Porubszky lelkésznek és egykori bécsi esperesnek háza. Ő segített ennek gyer­mekeit nevelni, az atya halála után is barátja maradt az özvegynek és a családnak, és a Porubszky házban talált élete végén hű ápolást. Porubszkynénak festői fekvésű nyári lakában, a (Rabenkropfhaus))-ban, az Aussee fölött fekvő Obertressenben, a­hol tanárságának utolsó évei­ben a szünidőket szokta tölteni, zárta le szemeit a halál. Régi barátai és számos egykori tanítványai bizonyára őszinte részvéttel hallották halála hírét. Have pia anima ! K. L. IRODALOM. ** Egyszerű és kettős könyvvitel alsófokú keres­kedelmi és polgári iskolák, valamint a magántanulás számára, írta Bán Samu, a nagy-kanizsai kereskedelmi iskola igazgató-tanára. Második kiadás: 1890 (?). Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) kiadása. Ára r írt 20 kr. Szakavatottságról tanúskodó, a szabályokat számos pél­dával illustráló könyv. Nyelvezete azonban sok kivánni valót hagy fenn, pl. 3. 1. készpénz ellen, szóról-szóra fordítva a német gegen-baar-ból. ** Gyakorlati irálytan, különös tekintettel a levél -irásra, közéletben előforduló polgári ügyiratokra és a prózai műfajokra. A polgári s felső népiskolák és fel­sőbb leányiskolák használatára Környei János műve nyo­mán írta Dr. Gyulay Béla főv. polgári isk. igazgató. Hatodik bővített és javított kiadás. Budapest, Lampel Róbert kiadása. Ára 90 kr. Szerző is, művei is eléggé ismeretesek arra nézve, hogy a jelzett irálytant, mely előnyösen javítva ért új kiadást, egyszerűen ajánljuk a tanférfiak figyelmébe. ** A soproni ev. tanítóképző-intézet iskolájának szervezete és részletes tanmenetei. gyakorló Közlik : Kapi Gyula és Papp József. Sopron. Örömmel teszünk bizonyságot arról, hogy a soproni tanító­képző intézet derék tanárai, a­mint az említett mű mutatja, a gyakor­lati tanítást céltudatosan s a módszertani elvek helyes alkalmazásaival vezetik. Eljárásuk ellen itt-ott lenne ugyan kifogásunk, de a részletekre most ki nem ter­jeszkedhetünk. Nem mulaszthatjuk el azonban annak kifejezést adni, hogy a 20. lapon a 69 órára szánt fej­tegetés teljesen hibás. Még csak azt jegyezzük meg, hogy a gyakorló iskola hatosztályúvá emelését mi is szükségesnek tartjuk. ** Ötven rövid előjáték orgonára vagy harmo­niumra, szerkesztette Kapi Gyula tanárképző-intézeti igazgató. Budapest, Mehner V. kiadása, 1890. Ára 50 kr. A csinos, itt-ott német h­aralokra emlékeztető előjáté­kokat ajánljuk különösen ifjabb orgonistáink figyelmébe. X. ** Rendszeres magyar nyelvtan, közép-és pol­gári­ iskolák, valamint szakiskolák számára írta Király Pál. Budapest, 1889. Mehner Vilmos kiadása. Ára 1 írt. Biz­tos szakismerettel, érett paedagogiai tapasztalatokkal és kifogástalan magyarsággal írt kitűnő tankönyv. Ajánljuk a tanférfiak figyelmébe.

Next