Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1835. július-december (1. évfolyam, 2/1-52. szám)
1835-10-14 / 30. szám
kát, jelesen a’ király és királynévalit; egy olasz kézirat 1297ről kártyákról emlékezik, mellyek «««'üknek hivatnak; kolostori határozatok 1337dik évről, paginae név alatt száműzik körükből a’ kártyákat; és végre a’ castiliai királynak egy 1387ben kelt parancsa a’ tilalmas játékok közé számitja. A’ kártyák’ szine különböző honokban különféle; a’ francziáké: pique, tréfle, carreau és coeur; a’ spanyoloké: kard, pálcza, batka, (denier) és csésze; a’ németeké: zöld, mák, sárga és vörös, melly utósó szinek egyszersmind a’ mieink is ’s e’ részben egy játéktalálmánynyal a’ „szapárival“ tán a’ magyar is dicsekhetik, (!) hacsak a’ pitykere kopkázás találmányát is magunkéinak nem akarjuk állitni ’s azt megmutatni, hogy már Abel Káinnál , a’ kopkán vesztek öszsze. — Azonban a’ kártyaszin csupán a’ pique-játékkal jött létre, melly VII. Károly idejében találtatott föl. Ez ideig Európában csak az úgynevezett tarok ismerteték a’ legfurcsább alakok ’s a’ haláltáncz képeivel. A’ kártyák mindenféle czifrázatok ’s rajzolatokkal képezték: a’ császárt, pápát, zarándokokat, bajnokokat a’ győzelemben, szerelmeseket, a’ holdat ’s csillagászokat, napot és párkákat, az igazságot, szerencsét, józanságot, vitézséget, a’ halált, végitéletet és a’ templomot. A’ pique-játék föltaláltával végre e’ különféle czifrázatok a’ kártyákról eltűntek. VII. Károly, 10 sous bűndíj mellett, minden játékot eltilta, melly alattvalóit a’ fegyvergyakorlattól elvonná. E’ tilalom kikerülhetésére a’ vitéz Lahire ki magát az úgynevezett tref alsóba másoltatá, akkép reformálta a’kártyajátékot, hogy a’ katonai gyakorlatok közé lehete számitni; tréfre képezé kardon a’markolatvédet (Stichblatt), carreau a’ nyíl hegyét, pique a’ lándzsát és coeur a’ czélközépet; az as, egy régi pénz’ neve, képzé a’ katonazsoldot; a’ négy király ábrázold a’ négy világuradalmat, zsidót, görögöt, romait és francziát; mert VII. Károly mint nagy Károly utódja, a’ nyugati uralkodásra számot tartható; David, Sándor és Caesar szinte bibort viseltek ’s fejükön a’ liliomkörnyezte korona ; a’ négy dáma képzé : Judithot, a’ hőstett’, Pallast az igazság’, Rachelt a’ szerencse’, Arginát a’ józanság’ alakjában. — Ezen argina, nem egyébb mint anagramma a’ regina szóból, ’s nem vala más, mint Anjou Mária VII. Károly’ hitese, ki szelídsége ’s ájtatosságával tündöklék; a’ négy alsó frankhon nemeseit képezé. A’ trójai Hector, atyja azon Francnak, ki mytus szerint Francziahon’ első királyának tartaték; Ogier a’ dán, nagy Károlynak egyik bajnoka; végre Lahire VII. Károly’ legvitézebb tábornagya, ki nevét makalsa képében, úgyis mint kártyareformator örökité. Mivel a’ fametszés mestersége csak 1423 ban találtaték föl, az előtt a’ kártyák épen olly festeményekkel készültek, mint a’ kéziratok, mi miatt szerfölötti áruk vala, annyira, hogy 1430 ban Visconti, mailandi herczeg, egyetlen kártyajátékért egy franczia festőnek 1500 aranyat fizete. Utóbb a rézmetszés mesterségével Némethon egész Európát elönté olcsó kártyáival. Ulm városa igen nagy kereskedést űzött ez áruval, ’s kártyáit Olasz- és Spanyolhonba küldve fűszer és egyéb árukkal cserélte föl. Minden világi ’s egyházi parancsolatok ellenére is a’ kártyajátékot el nem lehete törleni, melly eredeti alakjából ezer alakok változatosságát szenvedi, olly annyira, hogy könyveket lehetne összeirni, a’ mindig máskép alakult királyok, királynék, alsók, felsők visszontagságiról egész a’ franczia respublica’ idejéig, midőn a’ négy dáma’ helyét a’ respublicai négy erény, a’ thron vesztett négy királyét pedig: Voltaire, Rousseau , Lafontaine és Moliére foglalák el. — A’ KÖVETEK. A’ követküldési szokás népek és fejedelmek közt régi. A’ követ szó, mond Cicero, szent és sérthetlen. — Athénben a’ követek fölálltak a’ szónokszékbe ’s előadák a’ népnek küldöttségeik’ okát. — Romában a’ senatusba vezettettek ’s ott teljesiték követségeiket. Mai időkben egyenesen a’ királyokkal közlekednek. Midőn Athén és Sparta fénypontján álla, nem volt a’ népnek nagyobb öröme, mint ha gyülekezetében sok követet láta. Ez legnagyobb tiszteletnek tartatott, melly adathaték; — azon ország mellyhez legtöbb követ küldeték a’ többiek fölettvalónak tartatott. Egy követ elfogadása, annyit jelent, mint a’ küldő status' függetlenségének elösmerése. Franklion Éjszakamerika függetlenségét Franklin’ elfogadásával elösmeré, mielőtt azt Anglia kinyilatkoztatá. Az első muszka követ 1556ban küldeték a’ czártól Angliába. Angolhon, Törökországba legelső követét küldé IGOGban. A’portugál követ 1653ban adósságáért letartóztaték ’s ezt téve a’ muszka követtel egy paszományárus is 1709ben, melly időszakban a’ követek’ védelmére csakugyan tör-