Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1836. július-december (2. évfolyam, 2/53-104. szám)
1836-11-12 / 91. szám
FURCSASÁGOK AZ ÉLETBŐL. 1. ) Egy társaságban a’ társ féltésről — zelotypiáról — vala szó. „Hát ön nem szenved zelotypiában?“ kérdi egyik az épen belépő X. urat, egy uj házast. „Nem biz’ én, — válaszol ez— semmi olly czifra nyavalyában ; a’ minap ugyan volt egy kis változásom, de hála istennek most olly egésséges vagyok, mint a’ makk.“ 2. ) „Derék ifjú! ő e’ tájon a’ prima donna.“ Így dicséré-meg minap fülem’ hallatára... uracsot, egy műveltnek tartatni akaró fiatal asszonyság. 3. ) Toldy’ „Handbuch der Ungrischen Poesie“je jőve szóba egy lelkes hazafi’ asztalánál. Figyelemmel hallgató az érdekes beszélgetést a’ jelenlevő falusi iskolamester is. Annyit a’ beszédből, a’ gyűlölt német czím’ daczára is, kivett, hogy az valami magyar verses könyv lehet, ’s hallván, hogy földes ura birja, mint szép verseket szerető, ’s névnapi és más ünnepélyes alkalmakkor versifikálni is szokott ember, ebéd után pár napra elkéré azt. A’ könyv átolvastatván haza adatott, ’s fölötte, a’birtokos’ fölszólitására: kit itél legjobb magyar költőnek? iskolamester ur’ eldöntő véleménye, illy szavakban nyilatkozott: „Természetesen Csokonait, nagyságos uram! hisz’ újabb poétáink olly érthetlenül ’s czifrán írnak, hogy ő... sem érti; — de van még is egy az újak közt, kit én is laurusra méltónak ítélek, — ugyan hogy is híják csak — a’ neve ollyan németes — de biz az szép érthető világos magyar verseket tudott componálni ... ejnye 726 hagya, hogy nem sokára történendő visszatérése annál nagyobb hitelt nyerjen. De az elutazást megelőző estén gyanitni látszék közel elhagyatását Ariadne. Gyanitása nem csalá; a’ hős eltűnt ’s ő másodszor özvegy maradt. Minthogy azonban Klebert bánatával megindítá ’s részvétre birá, megengedteték neki „Amerika“ franczia szálító hajón szerelmesét követni; de szerencsétlensége még nem vala egészen kielégítve, „Amerika“ az angolok által elfogatott ’s Máltába viteték. Csak négy hónap’ lefolyása után nyerheté ismét vissza szabadságát F.... asszonyság ’s nem sokára Marseilleban partra szólott, hol a’ harmadik 's legnagyobb’s fájdalmasabb szerencsétlenség várakozék reá. Napoleon ismét megtalálván nejét Provenceba száműzé csekély nyugpénzzel F.... asszonyságot. Később mindazáltal enyhíte e’ szigorúságon az első consul. A’ főváros’ közelében pompás kastélyt vett hajdani szerelmesének, ’s igen dús jegyajándékkal férjhez adá, na! hogy eszembe nem jut ... de várjon csak nagyságod, mindjárt kikeresem ... e’hol van! „Volkslieder“, na, én ezen derék Volkslieder urat Csokonai után legtöbbre becsülöm.“ ’S a’ nagyságos ur épen azt cselekvé, mit kegyed, tisztelt olvasó, — szánakozva mosolygott a’ magahitt falusi bölcs’ furcsa ítélete fölött. 4.) „Mit olvas Ön ?“ kérdém minap N. asszonyságot. „A’ Különczöt.“ — „Hogy tetszik?“ — „Ah! nagyon szép, ’s annyival szebb, mivel aszszony irta.“ — „Mit? asszony?“ — kérdem szemmeresztve. — „Igen is, hisz’ nézze Ön. — Jön a’ megnyugtató válasz — Lafontaine’ (olvasd: Lafontaine) munkája.“ R. J. A’ RABLÓ ’S NEJE. Déli Olaszország’ partvidékén még mindig gyakran beszélnek egy híres rablóvezér’ nejéről. Egykor midőn franczia katonáktól űzetének, a’ nő férjével ’s gyermekével egy híd alá rejtezék; azonban, midőn a’katonák fölötte elmenének, a’ gyermek sikoltani kezde. Hogy a’ katonák ezt ne hallják, minek szükségkép fölfedezés ’s elfogatás lett volna következése, a’ rabló megragadd gyermekét lábánál ’s fejét a’ hidoszlop’ kövein szétzúzá. Ezt az anya nem’ bocsáthatá meg soha, ’s rövid idő múlva férje’ véres fejét, mellyet alvása közben levágott, az illető hatóságnak átadá. ISTURIZ. Isturiz, az utósó ministerelnök Spanyolországban , ki másodszor vala kénytelen honából alköntösben megszökni , már több nevezetes szerencseváltozaton ment keresztül. Azon időben, midőn a’ francziák dűlák a’ félszigetet, Cadixban kalmár volt, e’ város’ híres ostroma alatt pedig a’ Juntának tagja. Nem sokára mint tüzes szabadelmű, távozni vala kénytelen honábul, ’s Londonba szökött. Egykor épen a’ nagy sorshúzás’ napján, egész vagyonát, 40 font sterlinget, Fortuna’ kosarába tévé ’s 40,000 font sterlinget nyert. Leginkább e’ pénzzel alapítá meg utóbbi fényes szerencséjét. FURCSA GYÁSZ AMERIKÁBAN. Sheranis vad nemzetségnél Éjszakamerikában midőn a’ férj meghal, az özvegy kényszerítetik férjének legjobb öltözet ruháját kötegbe fűzve fölakasztani , ’s e’ köteget — férjének tekinteni. A’ házasságnak e'második szakasza mindig kellemesebb szokott lenni az elsőnél. E házaspár legalább egy évig