Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1836. július-december (2. évfolyam, 2/53-104. szám)

1836-11-12 / 91. szám

FURCSASÁGOK AZ ÉLETBŐL. 1. ) Egy társaságban a’ társ­ féltésről — zeloty­­piáról — vala szó. „Hát ön nem szenved zelotypiá­­ban?“ kérdi egyik az épen belépő X. urat, egy uj házast. „Nem biz’ én, — válaszol ez—­ semmi olly czifra nyavalyában ; a’ minap ugyan volt egy kis változásom, de hála istennek most olly egésséges vagyok, mint a’ makk.“ 2. ) „Derék ifjú! ő e’ tájon a’ prima donna.“ Így dicséré-meg minap fülem’ hallatára­­... uracsot, egy műveltnek tartatni akaró fiatal asszonyság. 3. ) Toldy’ „Handbuch der Ungrischen Poesie“je jőve szóba egy lelkes hazafi’ asztalánál. Figyelem­mel hallgató az érdekes beszélgetést a’ jelenlevő fa­lusi iskolamester is. Annyit a’ beszédből, a’ gyű­lölt német czím’ daczára is, kivett, hogy az valami magyar verses könyv lehet, ’s hallván, hogy föl­des ura birja, mint szép verseket szerető, ’s név­napi és más ünnepélyes alkalmakkor versifikálni is szokott ember, ebéd után pár napra elkéré azt. A’ könyv átolvastatván haza adatott, ’s fölötte, a’bir­tokos’ fölszólitására: kit itél legjobb magyar köl­tőnek? iskolamester ur’ eldöntő véleménye, illy szavakban nyilatkozott: „Természetesen Csokonait, nagyságos uram! hisz’ újabb poétáink olly érthet­­lenül ’s czifrán írnak, hogy ő...­ sem érti; — de van még is egy az újak közt, kit én is laurusra méltónak ítélek, — ugyan hogy is híják csak — a’ neve ollyan németes — de biz az szép érthető vi­lágos magyar verseket tudott componálni ... ejnye 726 hagy­a, hogy nem sokára történendő visszatérése annál nagyobb hitelt nyerjen. De az elutazást meg­előző estén gyanitni látszék közel elhagyatását Ari­adne. Gyanitása nem csalá; a’ hős eltűnt ’s ő má­sodszor özvegy maradt. Minthogy azonban Klebert bánatával megindítá ’s részvétre birá, megenged­­teték neki „Amerika“ franczia szálító­ hajón szerel­mesét követni; de szerencsétlensége még nem vala egészen kielégítve, „Amerika“ az angolok által el­fogatott ’s Máltába viteték. Csak négy hónap’ le­folyása után nyerheté ismét vissza szabadságát F.... asszonyság ’s nem sokára Marseilleban partra szó­lott, hol a’ harmadik 's legnagyobb’s fájdalmasabb szerencsétlenség várakozék reá. Napoleon ismét megtalálván nejét Provenceba száműzé csekély nyugpénzzel F.... asszonyságot. Később mindazáltal enyhíte e’ szigorúságon az első consul. A’ főváros’ közelében pompás kastélyt vett hajdani szerelmesé­nek, ’s igen dús jegyajándékkal férjhez adá, na! hogy eszembe nem jut ... de várjon csak nagy­ságod, mindjárt kikeresem ... e’hol van! „Volks­lieder“, na, én ezen derék Volkslieder urat Csoko­nai után legtöbbre becsülöm.“ ’S a’ nagyságos ur épen azt cselekvé, mit kegyed, tisztelt olvasó, — szánakozva mosolygott a’ magahitt falusi bölcs’ fur­csa ítélete fölött. 4.) „Mit olvas Ön ?“ kérdém­ minap N. asszony­ságot. „A’ Különczöt.“ — „Hogy tetszik?“ — „Ah! nagyon szép, ’s annyival szebb, mivel asz­­szony irta.“ — „Mit? asszony?“ — kérdem szem­meresztve. — „Igen is, hisz’ nézze Ön. — Jön a’ megnyugtató válasz — Lafontaine’ (olvasd: Lafon­taine) munkája.“ R. J. A’ RABLÓ ’S NEJE. Déli Olaszország’ partvidékén még mindig gyak­ran beszélnek egy híres rablóvezér’ nejéről. Egykor midőn franczia katonáktól űzetének, a’ nő férjével ’s gyermekével egy híd alá rejtezék; azonban, mi­dőn a’katonák fölötte elmenének, a’ gyermek si­­koltani kezde. Hogy a’ katonák ezt ne hallják, minek szükségkép fölfedezés ’s elfogatás lett volna következése, a’ rabló megragadd gyermekét lábá­nál ’s fejét a’ hidoszlop’ kövein szétzúzá. Ezt az anya nem’ bocsáthatá­ meg soha, ’s rövid idő múlva férje’ véres fejét, mellyet alvása közben levágott, az illető hatóságnak átadá. ISTURIZ. Isturiz, az utósó ministerelnök Spanyolország­ban , ki másodszor vala kénytelen honából alkön­­tösben megszökni , már több nevezetes szerencse­változaton ment keresztül. Azon időben, midőn a’ francziák dűlák a’ félszigetet, Cadixban kalmár volt, e’ város’ híres ostroma alatt pedig a’ Juntá­nak tagja. Nem sokára mint tüzes szabadelmű­, tá­vozni vala kénytelen honábul, ’s Londonba szökött. Egykor épen a’ nagy sorshúzás’ napján, egész va­gyonát, 40 font sterlinget, Fortuna’ kosarába tévé ’s­­ 40,000 font sterlinget nyert. Leginkább e’ pénzzel alapítá­ meg utóbbi fényes szerencséjét. FURCSA GYÁSZ AMERIKÁBAN. Sheranis vad nemzetségnél Éjszakamerikában midőn a’ férj meghal, az özvegy kényszerítetik fér­jének legjobb öltözet ruháját kötegbe fűzve fölakasz­tani , ’s e’ köteget — férjének tekinteni. A’ házas­ságnak e'második szakasza mindig kellemesebb szo­kott lenni az elsőnél. E­ házaspár legalább egy évig

Next