Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1839. január-június (5. évfolyam, 1/1-52. szám)

1839-05-26 / 41. szám

3 as HÍR- ’S DIVATLAP. PESTI HÍREK. I. Nagy I­g­n­á­c­z ur „Szinműtárának“ második füzete is „Peleskei nótárius“ megjelent. Nagy Ignácz ur’ fáradatlan szorgalmazul a’ Szinműtár első füzete’ megjelentével már érdemteljes dicsérettel szülöttünk ’s nem lehet most is e’ színtár­adik füzetéről a’ legnagyobb dicsérettel nem emlékeznünk. Nagy Ignácz úr színtá­­rának megjelente előtt, a’ magyar tudós társaság által kiadott munkák voltak a’ literaturában azok, mellyeket nyomtatási csín és correctség bélyegzett, de e’ csinos­ságban a’ Szinműtár szinte a’ kir. magyar egyetem betűivel nyomtatva, még e’ munkákat is felülhaladja, úgy hogy a’ belletria körében nem egy könnyen léphet majd fel iró, ki ne kénytessék netán közönség elébe bocsátandó munkáiban e’ csinosságot követni, ’s meny­nyire lehet, megközelíteni. De van még e’szinmutárnak egy másik igen is figyelmet gerjesztő érdeme is, az tudniillik , hogy mig közönségesen a’ magyar munkák méreg drágák, e’ szintár páratlan olcsóságával is ajánl­ja magát. (Egy füzet ára 40 kr. p.­ 2.) A’ hatalmas és lelkes történet búvár Horváth István urnak általunk már említett mókájából a’ 11- dik iv is megjelent, ’s annak ujabbi tanúbizonyságául, hogy a’ magyar történetek kibuvárkodásában olly his­tóriai igazságokon épült dolgokat fedez fel , mellyekről előtte csakugyan olly világos­ hitelességgel és ítélettel még senki nem is álmodott, íme felhozzuk a’ 172dik ’s a’t. lapokrul magának az óriási tudományi­ férfiúnak további állításait. ,,A’ Seldschuk, az az: Napkeleti Török népnek ro­konságát a’ napnyugati Török, az az: Magyar néppel továbbá az is látszik erősíteni, hogy mind a’ két nép közös AGARENUS néven is említtetik igen hiteles tör­ténet íróktól. A’ Krisztus születése után 1137dik évben meghalt Nicephorus Bryennius írja Nicephorus Botania­­tes görög császárnak Eunuchus János nevű vezéréről 1078­—10­l-dik évek között: „Id TURCI.“ ’s a’t. Itt a’ Seldschuk törökök Eunuchus szájából Agarenus ne­vet viselnek. Megjegyzi ugyan Stritter János Gotthilf: „Ad recentiora autem refero, cum, (TURCI) doctri­­nami Muhammedis amprexi et Persia potiti, Persae, Agareni, Musulmani et Saraceni a Scriptoribus Byzan­­tinis vocantur“. Azonban több fekszik különösen az Agarenus és Saracenus nevek alatt. Történeti adat, mellyet nem én koholtam, hogy a’ Chaldaeus fardita a’ LXXXIII-dik Zsoltár (a’ Vulgátában LXXXII-dik számot visel) 7dik versében a’ Hagrim , az az: Aga­­reni név helyébe Hungerae, az az: Hungari nevet tett illy módon: „Tabernacula Idmnaeorum et Arabum, Moabite et Hungari Történeti adat, mellyet nem én koholtam , hogy néhány Arabs iró az Agarenus népet Magar néven nevezi; történeti adat, mellyet nem én koholtam, hogy a’ Zsidók régtől fogva a’magyar nem­zetet Hagrim, az az: Agareni néven nevezik. Ilyen adatok mellett az Agarenus név nem lehet egyedül Mo­hammed vallását tárgyazó név a’ napkeleti török nem­zetre nézve, ’s a’ t.1 3. ) Lapjaink nyomtató intézetében Gyúr­­án és Bagónál Budán megjelent Trattner Jánostól német nyelvből magyarra fordítva, az egész Hazát ké­tségen kívül igen-igen érdeklő munka e’ czim alatt: „JÉGSZAKADÁS ’s a’ DUNA KIÁRADÁSA 1838-dik böjtmás havában. Hivatalos adatok ’s a’ német szerző ur önszemlélete szerint.“ •— Mi igen ajánljuk a’ közönségnek e’ munkát, mellyből a’ fővárosunkat érte nagy csapást egész nagyságában ’s minden borza­­dalmaival olvashatják. A’ munka, mint e’ könyvnyomó intézet minden munkás igen szépen van nyomtatva, 22 ivre terjed ’s egy rézre metszett képpel hallatlan olcsó ára 48 kr. p. p. •— Megszerezhetni Budán a’ könyvnyomó intézetben, az említett kiadó uraknál ’s Pesten Eggen­b­er­ger J­ó­z­s­e­f és fija könyváros uraknál. 4. ) Magyar színház. Május 16dikén „Lear ki­rály.“ I6kán. „Pajzán ifjú.“ 17kén. „Zrínyi,“ a’ derék Szem­ere fordítása szerint. 18d. „Nőrablás az álar­­czos bálból.“ 19 dikén pünköst vasárnapján, zárnap. 20d. „Peleskei nótárius.“ 21d. „János, Finnland her­­czege.“ színjáték, irta Weisenthurm Johanna, fordította Kossuth Lajos. 22d. Jakab és Bai­­tay urak operája „Csel“ melly e’ másodszori előadás­ra már sokkal nagyobb szerencsét tön ’s muzsikája a’ közönségnek mindinkább kezd tetszeni. 23d. „Inter­mezzo.“ Kotzebuetel. DIVATKÉP 21. Bécsi férfi divatöltözet BUDÁN, NYOMATIK GYURIÁN ÉS BAGÓ BETŰIVEL* Szerkeszti Munkácsy.

Next