Reform, 1870. március (2. évfolyam, 76-106. szám)
1870-03-08 / 83. szám
közül. A temetési szertartás nagy fénnyel, teljes egyházi segédlettel ment végbe. A halottas diszkocsit a könnyező jó barátok s fiatal hölgyek egész a temetőig kikisérték. A képviselőház tagjai közül Somsich Pál elnökkel és Gajzágó alelnökkel élőkön a koporsót igen számosan állták körül. A miniszterek közül Bedekovics Kálmánt láttuk. A fényes halotti kocsi elé nyolcz le volt fogva, s a menetet a kocsiknak véget nem érő hosszú sora kisérte. A gyászbeszédet az elhunyt sirján Pap fi u nagyváradi gör. kath. lelkész tartotta, román és magyar nyelven, szokás szerint a halott nevében, búcsúzván annak barátaitól, s különösen a román ajkú képviselőket kitartásra intvén azon ügyben, melyért a boldogult harczolt. A temetésre számosan jelentek meg az elhunyt távollakó barátai közül is. — A kereskedelmi minisztérium értesité Magyar és Erdélyország valamenyi hatóságát, hogy marhavész a beérkezett tudósítások szerint — a lefolyt hóban, sem Magyar- sem Erdélyországban— elő nem fordult. — Egy utazó, Bálint Gábor jeles fiatal orientalista, ki pár évig Vámbéri Ármin tanitványa volt, közelebb Kazánba utazik, hogy a mongol és magyar nyelv között alapos nyelvészeti összehasonlításokat tehessen. Fogaras János, a magyar tudományos akadémia tagja melegen pártfogolja a kitűnő készültségü fiatal embert, ki a török, arabs, cserkesz, mongol nyelveken kivül minden európai művelt nyelvet beszél. Bálint egy ideig a nagyváradi papnövelde tagja volt, hanem ellenállhatlan Aágy vonzza a nyelvészeti kutatásokra. Közelebb egy igen terjedelmes török és arabs nyelvtant rendez sajtó alá, hogy a magyarok is elsajátíthassák e nyelveket. — Egy nyomdász-estély. A „Hon“ írja, hogy az „Athenaeum“ vasárnap este barátságos lakomára hívta azon munkásait, kik részint a strike-tól egészen távol maradtak, részint a munkához visszatértek. Épen farsang idején, midőn munkatagadó társaik szabadon tánczoltak, lakmároztak, kirándulásokat rendeztek, e munkások kettőzött szorgalommal láttak a dologhoz. Ez által nemcsak a vállalatnak, de az irodalomnak is szolgálatot tettek. Az estély igen kedélyes volt, az „Athenaeum“ igazgatóságának, művezetőségének s betűöntödéjének tagjai majd mind jelen voltak. — A Brunszvik-szobor ügyében Rapos József bizottmányi elnök felhívja a honfiakat és honleányokat, kiknél a Brunszvik-szoborra vonatkozó gyűjtő ívek vannak, hogy ezeket, habár üresen is, alulirthoz Pestre (Valero utcza 1-ső szám) a legrövidebb idő alatt beküldjék. — Dietze Sándor, Madách „Ember tragoediájának“ német fordítója, Bécsből levelet intézett Deák Farkashoz, ki a levél közlésére minket kért föl. A levél által egy jó nevű német fordító megtámadott hitelét állíthatjuk helyre, miért is szívesen engedünk neki tért rovatunkban. A levél így szól: „Tisztelt uram! Talán ön is hallotta merészségről, melylyel a „Neuer freier Loyd“ a Magyarország s nagyvilág“ ellenében állitá, hogy a lapjában elkontárkodott „Rákócziné“-féle fordítás eszközlője s Madách „Ember tragédiájának“ fordítója egy és ugyanazon személy. Azt állítá, hogy Arany „Buda halálának“ még nyomtatásban meg nem jelent fordítása is attól van, a ki ezt a költeményt a „N. F. Lloyd“ számára fordítá. Biztosíthatom önt, hogy Arany Jánosnak e költeményét nem is ismerem, annál kevésbbé fordítottam azt le a nevezett „N. F. Lloyd“ számára. Nem szokásom ily teljesen silány fordításokkal lépni síkra. Ön tudhatja menyit csiszolok fordításaimon csakhogy meg ne támadhassanak, tudhatja, hogy „Buda halálát“ is azért nem adom még ki kezeim közül. Uram, ha teheti vegye utalmába megtámadott hitemmet s valamelyik nagy lapban közölje nyilatkozatomat. “ — A budai zene- és énekakadémiára február hóban következő adományozások folytak be: József főherczeg 25 ftot adott, Karácsony Guido gróf 200 fttal járult az alaptőkéhez, az esztergomi székes káptalan 20 ftot ajándékozott, Petkó István számtanácsos pedig 100 ftot ajánlott földtehermentesítési kötelezvényekben. — Az Eszterházy- képtár ügye a vidéken, Arad város közelebbi közgyűlésén, Róth Nándor fiatal aljegyző felhívta a város figyelmét az Eszterházy-képtár ügyére, egyszersmind indítványt is tett, hogy a város pénz által is igyekezzék a műkincs megvételéhez járulni. A gyűlés atyái elnémultak, sem ajánlója sem ellenzője nem akadt,míg végre a város egyik bátrabb atyája meg nem szólalt*: „Uraim! — elég ha az eszmét pártoltuk, mint még pénzt is adni ?“ A kérdésre egy dörgő éljenzsibaj volt a válasz és az Eszterházy-képtár egy Izsütött szemekkel volt kénytelen megretirálni. — Uj szerkezetű hajóhíd. Schöller József volt honvéd százados, egy saját találmányú hadi hajóhíd mintázatát küldötte be a magyar kir. honvédelmi minisztériumhoz. A minisztérium a vizsgálat után a hid szerkezetét igen ügyesnek találta, de a szállítás nehézségéért el nem fogadta. E mellett a hid zátonyos folyamnál épen nem volna alkalmazható. A lipótmezei tébolydában tegnapelőtt 10 órakor szentelték föl a kis kápolnát. A fölszentelésnél 80 elmebetegen kívül számosan voltak jelen. A betegek nagy figyelemmel hallgatták Ráth József apát-esperes beszédét, de különösen a gyönyörű énekkar volt reá sok hatással annyira, hogy két-három pad könyezni is kezdett. Színház. — Zichy Antal ideiglenes igazgató a következő levelet intézte a nemzeti színház tagjaihoz: „A nemzeti színház igazgatóságának a kötendő új szerződéseknél nemcsak arra kell törekednie, hogy a tehetségeket az intézetnek megtartsa és megszerezze, hanem egyúttal arra is ki kell figyelmét terjesztenie, hogy azoknak kellő működési tért nyisson, s velük hézagot töltessen be. Hogy biztosan elkerülhessük azon viszásságot, mely oly gyakran előfordul, miszerint egy szakmának s szerepkörnek 3—4 képviselője is van, mig egy másik, a művészeti összhang kárára néha huzamos ideig betöltetlen marad: tisztelettel felszólítom intézetünk érdemes tagjait, s azon művész- és művésznőket, akik azok sorába felvétetni óhajtanak, hogy egyéni tehetségeikhez, eddigi tanulmányaikhoz és sikereikhez mért szerepkörüket megjelölni és az igazgatósággal közleni szíveskedjenek, különös kiemelésével : a) a színház játékrendén levő legjobb szerepeiknek *, b) azoknak, amelyekben csak kisegítőképen óhajtanának közreműködni, c) és végre azon- és dalműveknek, melyeknek a játékrendben fölvétevagy fölelevenítését indítványoznák.“ — A nemzeti színházban adatik márcz 8. Toperczer Ilka k. a. vendégjátéka alkalmából „Faust“ opera. —A budai népszínházban „Parlagi Jancsi,“ énekes vígjáték 3 felvonásban — A szinészeti tan,oda vizsgálatai. Holnap lesz a drámai szak I. 11. HL osztályának a vizsgálata. Tantárgyak: Illemtan, jelmeztan, versolvasás és szavallás. Tanár: Szigeti József. Végül a franczia nyelvtanból, mint rendkívüli tantárgyból Sasváry László tanár fog tartani vizsgálatot. — Grillparzert az ősz drámaírót, közelebb egyik barátja látogatta meg, s asztalán a Haendl és zenéjéről írt könyvet vette észre. „Ah hát ilyeneket is olvasunk?“ „Olykor-olykor“, mondá az aggastyán. „Hát hogy tetszik a könyv?“ „Úgy tetszik, mint a festett ebéd“, jegyzé meg mosolyogva az öreg úr, aki tudvalevőleg nagyot hall, s a zenét nem élvezheti. — Thomas Ambroise „Hamlet“ opera szerzője igen udvarias levelet irt Pauliné asszonynak s Odry Lehelnek, kik operájában a főszerepeket éneklik. Levelében igen czélszerü utasitásokat ad a rendezést illetőleg, kijelöli a helyeket, melyek szükség esetében kihagyhatók s végül megjegyzi, hogy legyen a nemzeti színház előadása még kifogástalanabb, mint Párisban, mit a szereplők tehetségétől bizton remél. Pauliné asszonyt különösen kiemeli, mint a legkedvesebb a legképzettebb lyrai énekesnők egyikét. „És ez nem bók, jegyzi meg Idvele végén, hanem szigorú kritikusok szavai után mondott vélemény, meggyőződés.“ Sajnálja szerző, hogy személyesen le nem jöhet*az előadásra, mert ügyei lekötik. Pár hó múlva azonban, ha műve a magyaroknál szives fogadtatásra talál, fölkeresi Magyarországot, melynek fiairól és leányairól annyi szépet hallott. Zene. (Báró Vay Lénárd hangversenyére), mely ma az irói zenész-segélyző egylet javára a redoute kisebb termében tartatott nagy s díszes közönség gyűlt egybe. Hangversenyző egy alig húsz éves, megnyerő külsejű iQuki hegedűjén igen ügyesen játszik s kitartó szorgalom mellett még sokra viheti. A Beethoven féle konczertben összehalmozott nehézségekkel azonban nem tudott mindvégig megküzdeni, s a fölfogás sem volt a mű belbecsének megfelelő. Annál szebben játszta Van Hauser két darabját s Wieniawskynak egy kenetteljes legendáját. A cantabile legjobban sikerült a művésznek ; mély az és érzésteli, s lelkes tapsra is ragadta a hallgatókat. Alard rondoja, melyet befejezésül játszott Vay, szintén jól sikerült: bebizonyitá itt hangversenyző hogy technikája is bizonyos fokig eléggé képzett. Pauliné Mozart Színigazgatójából énekelt egy kedves dallamot, férjével pedig egy régi dalt Rousseontól (Duc des roses), mely tán fénypontját képezte az estének. A közönség ezen gyönyörű zenekölteményt, melyben a rózsák illata mintegy hangokba átvarázsoltan száll felénk, élénken megtapsolta. Morgenstern úr Lisztnek Ördög Róbert dallamai fölött irt ábrándját játszotta. Hogy ujjai néhányszor elsiklottak, csak mellesleg említjük meg. A fiatal zongorász a Bösendorfer-féle hangszert nem kímélte, s folytonos fortissimói által az egész zenekép elmosódott, a halgatók pedig alig várták a végét. Megjegyezzük végül, hogy Erkel Sándor ur tapintattal s kellő gyengédséggel kisérte Vay ur s a Pauli pár előadásait zongorán. A n. színház zenekarának, mely Bethoven s Alard konczertjeit kisérte, nem volt szerencsés napja. (Dunkl János)gyűjteménye: „Zongora-gyakorlatok“ nem szorultak épen dicséretre, mind a zenede, mind a színházi képezde taneszközül fogadták el, legjelesb zenészeink egyhangúan elismerőleg nyilatkoznak róla, s bécsi lapok is dicsérőleg említették ; megemlítjük, mert kötelességünknek tartjuk zeneirodalmunk nagyrészt selejtes terményei közöl a kevés jót kiemelni, s a közönséget rá figyelmeztetni. E műben, melynek eddig két füzete jelent meg, a legjelesb zeneszerzők etűdjeit látjuk akként összeállítva, hogy a könnyűtől a nehezebbre az átmenet alig észlelhető, miért is a gyöngébb tanítványoknak haladása is biztosítva van. — Főérdeme a czélszerü összeállítás, és ama kiváló gond, mely a balkéz kiművelésére fordittatik. Dunkler Bécsben sok ideig az első zenetanárok közé tartozott, s éveket töltött Liszt és Rubinstein oldala mellett ; tapasztalatait alig gyümölcsöztetheti szebben, mint ezen sok fáradsággal készült mű kiadásával. A kiállítás elegáns és becsületére válik a Rózsavölgyi czégnek. (Bartay Ede) Scherzója, ugyancsak Rózsavölgyi kiadványa, az „aurea mediocritas“ jellegét hordja magán. A gondolatok nem épen a legújabbak, e műalak, s a harmóniai kivitel azonban kevés kifogást enged. Az akadémia ülése. Marcz. 7. Az akadémia nyelv és széptudományi osztályának ülésén Barna Nándor olvasta fel: „A finn költészet szelleme tekintettel az ősmagyar költészetre“ czímű értekezését. Az értekezés voltaképen inkább a költészeti irodalom formai és nyelvészi analógiáival foglalkozik. Megemlíti azon kísérleteket melyek e tárgyban a század elején ébredő irodalmunkban történtek. Ez első kísérletek többnyire meddők voltak, mert nem indultak meg helyes alapon. Csak újabb időben, midőn mind magunk nagyobb sikerrel hatoltunk ös költészetünk nyomai, s a népköltészet kincsei után, másrészt a rokon törzsek nyelvei és a magyar tudományos világ tanulmányai tárgyává lettek. Értekező a székhely balladát említi legelső helyen és mint buzgó finnista a finn nem annyira és mint népköltészettel való rokonságukat bizonyítja. Felhozza hogy a székely balladának egészen az volt a versszerkezete, mi a finn költeményeknek, t. i. a versek 8 szótaguak voltak előnímmel (alliteratio) de utórim nélkül, a mi nálunk csak későbben még pedig nyelv,emlékeink tanúsága szerint nehezen és lassan fejlődött ki. Továbbá jellemzi őket a particismus,mely lényegében majdnem egészen az, ami a héber nyelvben dívik és nemével a belrimnek. Állításai igazolására kivált a középkori magyar költészeti maradványokat taglalja. A mi a színi költészetet illeti Barna ezt mint amely napjainkig is megtartotta és jellemét olyannak tartja, mely a mi ősköltészetünk lényegének megismerésére (mondjuk inkább gyanítására) némi vezérfonalul szolgálhat. Előadja tehát rövideden a színi költészet formai alkatát, azután (bár kissé soványan) annak szellemének ismertetésére tér át s annak főkutforrásának a hit régészetét mondja A kiszabott idő lejárása folytán azonban az értekezést szerző nem fejezhette be s annak folytán a szakosztály legközelebbi gyűlésén fog felolvastatni. Barna után Ballagi Mór r. t. felolvassa Hunfalvy, Ballagi és Kun Géza gróf bírálók jelentéseit Dlr. Kohl Sámuel a pesti izraelita hitközség lelkészének értekezése felett, mely Esmonázár fenicziai király siriratával s általában fenicziai nyelv- és kultur-emlékekkel foglalkozik. Hunfalvy és Ballagi néhány javítással az akadémia által való kiadatásra ajánlja. Nem úgy Kún Géza gróf, ki élesebben támadja meg e tanulmányt és benne mind adatokat mind a felfogást igyekszik czáfolni. Még magyarságát is kárhoztatja. Az értekezést kiadásra nem ajánlja. Egyik bíráló feltételenül, másik feltételesen, harmadik sehogy sem ajánlva. Pulszky (elnök) kérdi: már most mi lesz ? Hunfalvy Pál nem tartja helyesnek Kun gróf bírálatának mértékét. Jelen értekezés inkább átalános tájékoztatás akar lenni a fenicziai tanulmányok terén és nem részletes szakkutatás. E czéljának a munka meg is felel és tekintve, hogy e tudományág irodalmunkban egészen terra incognita a munka kiadása felette czélszerü volna. Ballagi és Pulszky hasonló értelemben nyilatkoznak és melegen pártolják a munka kiadását. Pulszkynak csak a munka magyartalansága ellen van kifogása, valamint Ballaginak is s e körülmény folytán némi stiláris változtatások megtételére vissza fog adatni szerzőnek, mi megtörténvén ki fog adatni. A Gór éve pályakérdésre nézve az osztály foga felszólítani az örökösöket, hogy engedjék meg, miszerint a pályadij, eddigelé hét évenkint tűzetett ki (harmincz arany), ezentúl csak minden negyedik esztendőben tűzessék megkettőztetett összeggel (60 arany). Az osztály ezt a változott anyagi viszonyok kényszerűségével indokolja. Nagyfontosságú végre az osztály azon határozata, melynek értelmében a negyvenes években megállapított akadémiai helyesírás revideálására albizottságot küld ki. Ez albizottság áll : Toldy, Hunfalvy és Budenz urakból. TÁVIRATOK, Bécs, márcz. 7. A resoluezióbizottság mai ülésében Bechbauer javaslata elvettetett, ki oda nyilatkozott, hogy az eddigi eljárás a resolueziót illetve, mellőztessék és tárgyalás alá vétessék az általa előterjesztett tvjavaslat. Ezután folytattatott a galicziai resoluezió fölötti vita. Szavazás nem volt. A vita folyama alatt Hasner miniszter kijelenti, hogy nem fog a mellett szavazni, hogy a büntető- és világi törvénykezés tartománygyülésnek engedtessék át. A rend a örbüntetőtörvény a tartománygyülésnek engedhető át. A bíróságok organizáczióját illetőleg Giskra miniszter azt mondja, hogy ez át nem engedhető a tartománygyűlés törvényhozásának a nélkül, hogy a birodalom ereje és egyesége ne veszélyeztetnék. Bécs, márcz. 7. A resolueziobizottság Rechbauer t.javaslatát, daczára hogy elvettetett, kinyomatni és a reichsráth tagjai közt kiosztatni szándékozik. Paris, márcz. 7. Albrecht félig, tegnap Cherbourgba utazott, miután öfelségeiket tegnap meglátogatta. Páris, márcz. 6. A „Moniteur de l’Armée“ Leboeuf hadügyminiszternek egy köriratát teszi közzé, mely rendeli, hogy az 1864-iki osztályból jelenleg szabadságon levő katonák a tartalék seregbe soroztassanak. A „Correspondence Havas“ megczáfolja az ,,Opinione“-ban megjelent értesítéseket Daru grf Rómába intézett iratát illetőleg. München, márcz. 7. A bajor hivatalos lap közzé teszi, hogy Bray gróf véglegesen elhatározta, hogy a külügyi tárczát elfogadja KÖZGAZDASÁG. Heti szemle a pesti értéktőzsdéről. [Ered. tud.] Pest, márcz. 7. A tőzsde állapota múlt héten nem szenvedett lényeges változást. A múlt hó zárlata minden baj nélkül folyt le, úgyszintén azon kötések, melyek a külvárosi takarékpénztár, s az iparosbank részvényeiben megjelenésük idejére történtek, szabályosan oldattak meg. A nagy magyar sorsjegykölcsön a bécsi pénzpiaczon köttetett meg, s ott hamarabb is voltak értesülve megkötéséről, mint mi. A mi értékpapírainkra ez ügy eddig még nem gyakorolt észrevehető benyomást. A tőzsde hangulata átalában kedvezőbbnek mondható; azon papírokon kívül, melyek bécsi jegyzéstől függnek, s e szerint hullámzanak, a élénk üzlet fejlődött ki helyi bank- és takarékpénztári, biztosítási és lóvasúti papírokban is. Kisebb gőzhajózási vállalataink fusiójával, mely most általánosan szükségesnek ismertetik el, több meghiúsult kísérlet után most ismét a frankó-, anglo- és a magyar ált. hitelbankok tesznek kísérletet ; fog-e sikerülni az összeolvasztás, még nagyon kétséges, s az ügy kivitele mindenesetre könnyebben volna eszközölhető addig, míg a hajózás meg nem nyílik. Magyar vasúti kölcsön-kötvények igen kedveltek voltak, s részint spekuláczióra, részint tőke-elhelyezésre 1000 darabonkint lOG/a—108^2 frttal vásároltattak. Uj magyar vasutak szilárdak voltak, legkedveltebb a magyar keleti, mely 96 frtról 98 frtra emelkedett. Angol-magyar bank kedvelt volt, s 98^2 ht ról 101^2 frtra emelkedett, magyar ált. hitel-bank korlátolt üzlet mellett 91 frtról 93-ra; francó-bank élénk forgalom mellett 55 frtra szökkent, majd ismét 53,2 frtra esett vissza. Helyi bankok nem változtak. A takarékpénztárak szintén kedveltek voltak: első hazai újból emelkedett 3075 frtig*, fővárosi élénk üzlet mellett 134 frtról 135V2'iefe* rézvárosi 32 frtról 34-re emelkedett. Malompapirok állandóan elhanyagolták a tartósan rész lisztüzlet s a magas gabnaárak következtében ; az árak inkább csak névlegesek. — Serfőzdék kedveltek, első magyar 643 frtról 660-ra emelkedett*, királyserfőzde élénk üzlet mellett 152—153 frton vétetett. Gőzhajózási papírok emelkedtek; első magyar 96 frtról 97-re, Lloyd 114 frtról 118-ra, országos 60 frtról 62-re. Gépgyárak iránt kedvezőtlen a hangulat; kétkednek, hogy ily nemű vállalatok, melyekhez nagy számú értelmes munkás-osztály kívántatik, Magyarországon virágozhassanak. Lánczhid mérsékelt forgalom mellett 672 frtról 675-re emelkedett; alagút hanyatlott, 94 frtról 92-re. Téglagyárak közül Drasche-féle javult 55 frtról 48-ra part alatt. Szeszgyári papírok nyomottak. Lóvasutakban korlátolt volt az üzlet. Pesti 428—432 frt közt ingadozott, 429 frton záratott; budai egy nagyobb depot-eladás folytán 205 ftra esett. Tramway, mely most már teljesen 200 frtnyi befizetéssel számittatik, alig tudta magát 1,1 fo frttal tartani pari felett. Váltók és pénzek határozottan hanyatlottak. Arany 5.81 napoleondor 9.90, porosz pénztári utalvány 1.82 frt. A pénzállás eléggé kedvező. Pesti galnatőzsde, márcz. 7-én. Búza nagyon gyéren hozatott be, s ennek folytán a kínálat igen gyenge maradt, az árakat teljes névleges értékükben meg kellett adni. A forgalom tegnap és ma mintegy 18.000 mérőre rúgott. Tiszai 87 és fél fns, 5.37 ; 87 fns, 5.30 ; 8« fns, 5.20; 85 és fél fns, 4.85 fns, 4.85 ; 84 fns, 4.35 ; pesti határ, 87 fns, 5.15; 86V* fns 5.12; 86 fns 5.10; 84 fns 4.40, bánáti 85 fns, 4.80. Rozs árpa és kukoricza igen korlátolt üzlettel; zab szilárd adatott 1500 mérő 50 fonttal 2.17‘/j—18 kron. Pesti értéktőzsde márcz. 7 én. A tőzsde ma meglehetős élénk volt; lóvasúti, gőzhajózási és biztosítási papírok figyelemben részesültek s emelkedett árakon keltek. Magyar bizt. társ. 640 - 642 fton, Haza 135 fton, Pannónia 230 fton köte'ett, Pesti lóvasut 436 fton vétetett, III. kib. 381 fton. Bankpapírok csendesebbek, angol-magyar bank 102 fton köttetett, terézvárosi takarékpénztár 35—35 és fél fton, királyserfőzde 153 ft, hajózálog 157 ft, H. kib. 146 — 151 fton vétetett, hordógyár 156 fton, sertéshizlaló 210. Váltók és pénzek szilárdabbak: arany 5.82, napoleondor 9.92, ezüst 121.50. A börzével hirtelen helyre nem is hozható baj történt s oly késő éjjel, hogy a lap kiadásának veszélye nélkül szöveggel sem volt pótolható, mit olvasó közönségünk tudomására hozván, egyúttal bocsánatot kell kérnünk szerkesztőségen nem múlt csorbáért. Felelős szerkesztő: Rákosi Jenő. a KÖNYVKERESKEDÉSE Pesten, a „vastuskó“hoz. fl. Leszállított áru magyar művek. A ( ) között lévő számok a bolti, a sorok végén lévő számok pedig a most érvényes árakat jelentik. fi t kr Abonyi Lajos. Regék a kandalló mellett (2.10)................................................1.— Regék a pásztortűz mellett. 2 kötet (1.40)................................................—.80 Abouih E. Egy jegyző orra. Regény, ford. Beöthy Leo. 1 kötet (50 kr.) . . . — .30 Alvinczy F. Erkölcsi példák, egyházi és világi népoktatóknak használatul, másoknak hasznos olvasmányul (2.80) 1.30 Arany-Album. Arany János költeményei, Than és Lotz gyönyörű fényképeivel. A magyar irodalom eddig legszebb albumkiadásának második változatlan jutányosabb kiadása. Fényes diszkötés (12.—)......................................9.— Aszalay József. Pikant vázlatok az élet-és történelemből. Diszk. (250) . . 1.40 — Szellemi röppentyűk törénelmi és humorisztikai szinezettel. Díszkiadás (3.) ........................2.— Eszmék az élet napfogyatkozásai és leáldozatáról. Píszkiadás (1.40) . . ..9 — A szellemi omnibus kis tükre . . . —.80 Ábrái : A nagy hazafiak. Regényes korrajz. 3 kötet (2.80)............................1.40 Bartalus István. Két dudás egy csárdában. Regény a magyar zenészéletből. 2 köt. (150) .....................................................80 Beöthy L. A kék macskához Goldbach & Cie. fűszerkeresk. Regény. 2 kötet (2.10)..................................................—.70 — Puszták fia. Regény (1.40) .... ..50 — Nesze semmi, fogd meg jól. Sok képpel (1.40)...............................................1.— „Laczikonyha.“ A legjelesebb magyar főszakácsok stb. Közremunkálkodásával torzképekkel (1.40)......................—.50 — 101 cholera-csepp. Vagyis akár akarsz, akár nem, megpukkadsz nevettedben. 2. reményfeletti kiadás (—70) . . ..50 Bock Ernő Károly: Az egészség négy ■ könyve. A magyar nép szükségeihez alkalmazva. A szövegbe nyomott 38 ábrával. 2-ik jutányos kiadás (5.—) 3.— — Kötve ....................................................3.70 Boz. Twist Oliver. Angolból ford. Gondol Dániel. 3 kötet. Fűzve (280) . . . 1.— Bus Vitéz. Szarkalábak. Humorisztikus elbeszélések. 2 kötet (1.50) .... 1.— Csokonai Mihály minden munkái. A szerző saját kéziratai s az első kiadásokhoz gondosan egyenlítve, számos kiadatlanokkal bővítve, jegyzésekkel világosítva s életrajzzal bevezetve, kiadta dr. Schedel Ferencz. Két kötet, Csokonai jól talált képével s aláírási hasonmásával. Nagy4 r., fűzve (5.—) 3.50 frt kr. 1.80 2.50 1.80 2.20 1.Degré Lajos. Két év egy ügyvéd életéből. 2 kötet (2.40)...................................... — Salvator Róza. 3 kötet (315) . . . — Ördög emlékiratai. 2 kötet (2.10) — Novellák. 3 kötet (3.15)................... — Kalandornő. 2 kötet (2.46) . . . . De la Tour gróf. Jelenetek a magyar életből. A franczia eredeti után fordította Ágai Adolf. 3 kötet (1.60) .... Dobos János. Egyházi beszédek. A földmivelő házánál és házán kivül (1 8)) . ..60 Dumas Sándor: Egy orvos naplója. Hires történeti regény. 16 füzet (11.20) . . Egy szerelmi kaland. Ford. Benitzky (1•) ■...................................................70 — Jehu társai. Történeti regény a consulság korából. Ford. Huszár Imre és Nagy István. 4 kötet (2. — ) .... 1.— — A nászruha. Ford. K. T. 2 kötet, 8-ra, fűzve (1.—) . . . ........................—.80 — Utazás a Kaukázusban. Ford. Székely József. 4 kötet (2. )..............................1.— Egy herczeg titkos neje. Regény francziából fordítva (1..5)..............................................—1.40 Egy szép vipera. Regény. Angolból fordítva.2 kötet (1.25)...................................—.60 Ein Blick auf den anonymen Rockblick. Von einem Ungarn. (Gróf Széchenyi István utolsó műve Döblingben és gyászos halálának okozója.) 3-te Auflage, London, 1861 (8.)......................................2.50 Eövös báró József: Magyarország 1514-ben. Regény. 3 kötet. Nagy 8-rét. Fűzve (9.1....................................................2.80 — A nemzetiség kérdése (1.40) . . . —.60 Flygare Cárién Emilia. A sziget rózsája. Svéd regény. Fordította Lakner Sándor. 2 kötet (3.15).................................1.50 — Szeszélyes hölgy. Svéd regény. Ford. Székely J. 6 köt. (3.—) ... . . 1.50 Franczia forradalom története. Ford. Gaál. 2 köt. 8-r. Fűzve (3.60) . . . . . 1. — Gerstöcker Frigyes. Az arkanzaszi lókötők. Jelenetek az amerikai erdőéletből. Ford. Ag.ii A. és Zilahy K. 4 kötet. 8-rét. fűzve (2.—).................................1.20 Goldschmith. A wakefieldi pap. (A leghíresebb classicus .angol regény.) Ford. OS Zsigmond (1.25)........................—.50 Gonzales ás Moléri. Buckingham herczeg hét csókja. Ford. Huszár Imre. 2 kötet (l.—).............................................—.70 Gyöngyök és virágok. A magyar költészetből, fűzve (3.15)................................ 2.— Pompás diszkötésben (4.56) .... 3.— írt dr. Gyulai Pál Vörösmarty életrajza. Az akadémia által koszoruzott mű. 2-ik jutányos kiadás (1.60) ...... 1.— Hahn Hahn Ida grófnő. Cecil. Német regény. Földi tetta Bencur J. 2 kötet (2.80) 1.40 Herbert L. Napoleon Lajos 1808-tól 1848-ig Tört. regény, Fordították Szabó és Dienes. 1 osztály, Napoleon Lajos ifjusága. 5 kötet. 2. osztály, Napoleon Lajos mint Carbonári, 2. kötet 3. osztály : A kegyenczek. Két Morny, Mirós, Persignv. 4., 5. osztály; Strassburg, Amerika és Louda, Boulogne és Hamm (1160).............................6.— Horváth Mihály. Kossuth Lajos utolsó leveleire — Kossuth Lajosnak még eddig sehol sem közül leveleivel. 3-ik változatlan jutányos kiadás (1. 29) . . —.80 James. Robin Hood Angol regény. Ford. Petőfi Sándor. 2 kötet, fűzve (2.90) . 1.20 Jámbor Pál. A magyar irodalom története. 2-ik jutányos kiadás. 2 kötet (3.—) . 2.— Jókai Mór. Politikai divatok. Regény. 4 kötet (4.) ............................ . . 2.— Jósika Miklós: Sziklarózsa, Regény. Apafi Mihály erdélyi fejedelem korából. 4. kötet (4.—)...................................3.— — Egy magyar család a forradalom alatt. 10 kötet (10.—).........................7.50 — A szegény ember dolga csupa komédia. 4 kötet (4.—)..............................2.— — A magyar kényurak. Regény az Anjoukirályok korából. 4 kötet (4. — ) . 3.— — Klára és Klári. Regény az Anjou-királyok korából. 2 kötet (2—) . . 1.20 — Várt leány — várat nyer. 3 kötet (3.)............................................1.50 Kákay Aranyos, Újabb országos árny- és fényképek (*2.—).........................1.— Kazinczy Gábor: Gabot könyve. Mátyás király jeles, bölcs és elmés mondásai és tetteiről. Hozzájárul Carbo párbeszéde Mátyás dicső tetteiről (2.40) . 1.20 Kecskeméthy Aurél. Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1.—) . . . —.60 — Egy képviselő napló-jegyzetei az 1865. decz. 10-én megnyílt országgyűlés alatt. 3 füzet (2. 70)....................1.— Kemény Zsigmond, Gyulai Pál. Regény, 6 kötet, 8 rét, borítékban (7. —) . . 3.— Kock Pál. Cherami a párisi kalandor.Vig regény. Ford. K. T. 8-rét, 3 kötet (1. 50) 1.— — A három szoknyás leány. Víg regény. Ford. Huszár Imre. Az eredeti franczia kiadásnak rézmetszetű képével 1 kötet (75................................................ — A vig czimborák (Les compagnons de la trufftí). Regény. Fordította Agay A. 4 kötet (2.—)............................. — Fehér ház. Regény. Francziából fordítva (1. 50) .................................. — Chaublanc úr, ki nejét keresi. 2 rész 1 kötetben (2.—)............................. Macaulay J. B. Lord Clive. Warren Hastings. Az Angol Kelet-India meghódításának története. Hampden János. Pitt, Chatham gróf. Négy politikai életrajz, Ford. Szász Károly (4.—) . Mai Erszkine. Az angol parlament és eljárása. Ford. Barsi (3.—) .... Meissner Alfred. Schwarzgelb. Hires történeti korrajz a mult évtizedből. 8 kötet (9.20)........................................... Mészáros J. Szerelem és eskü. Regény (1.).......................................... mignet M. Stuart Márta. Ford. Berzeviczy E. (2.)........................................... Montépin Xav. de. Egy örült szerelmei. Regény. Ford. Agay A. 2 kötet (1.25) . Mühlbach L. I. Napoleon fénykora és hanyatlása. Regényes korrajz. Ford. Kovács Géza. 20 kötet. 8-rét fűzve (10—) ......................... . . . — Benyovszky gróf Történeti regény. Ford. B—8 V—7. 4 kötet. (3.—) . . — Hortensia királyné. Egy napóleoni életkép. Ford. Székely J. 2 kötet (1.—) — 11. Katalin utolsó napjai. Történeti regény. Ford. Friedman B. 1 kötet (•75) ........................................... — Négy nap egy színésznő életéből. Ford. Kármán B. (1 50) ......................... — Rákóczy Ferencz. Magyar életkép Ford. Ács Antal. 3. kötet (1.50) . . — Pére la-Chaise, XIV. Lajos gyóntatóatyja. Történeti regény. For. Kármán Bert. 2. kötet (2.—) ...... Mundi Theodor. Mirabeau gróf és a franczia foradalom kitörése. Ford. Szokoly Viktor. 5 kötet (2. 50)........................ Nagy Iván. Magyarországi és erdélyi bujdosó fejedelem Késmárki Thököly Imre secretáriusának Komáromi Jánosnak törökországi diáriumja s expellentiája (1.—) ..... .... — Magyarország családai czimerekkel és leszármazási táblákkal. 20 kötet *A—Z és pótlékkötet (70.—) ................... Nemzetgyűlés, a pesti magyar 1848-ban közli Pap Dénes. 2 köt. A legérdek..60 9.60 3..40 -.80 -.80 8.— 1.50 -.80 — .50 —.30 1.KÖNYVKERESKEDÉSE Pesten, a „vastuskó“hoz.________ frt kr. frt P. Szathmáry Károly. Magyarhon fénykora« Történeti regény. 2-ik kiadás (3.15) • 2.70 — Ábrándozók. Történeti regény. (2—). 1.60 — A bujdosók. Történeti regény. 2 kötet (2)..............................1.40 — Bethlen Miklós. Történeti reg. (1.05) —.50 — Sirály. Történeti reg. 3 kötet (3.—) 2.— Szentkirályi Mór. Eszmetöredékek a vármegyék rendezéséről (—84) ... —60 Szigeti Album. 1860. Kiadták Szilágyi István és P. Szathmáry Károly. Díszkiadás a legjelesebb írók, mint Arany, Jósika, Fáy, Jókai, Kazinczy stb. dolgozataival. B. Radákné arczképével, fűzve (4.—)............................1.— Teleki Domokos, gróf. A Héra-támadás története (180)................................. 1.20 Thaly Kálmán. Bottyán János: II. Rákóczy F. fejedelem vezérlő tábornoka. Történeti életrajza a kurucz-világ hadjárataival. 2-dik jutányos kiadás (3.60) 2.20 Thiers Adolf: I. Napoleon első trónlemondása. Elba sziget.Visszatérés. Waterloo, Prancz. ford. (4.—) ..... 2.40 — I. Napoleon Szent Ilona szigetén. Francziából fordítva (1.20) .... 1.— 1.80 Tigris-vadászat Indiában, Rize William gyalog vadászatai Rapsputanában. Magyarította Brassai Samu 4 képpel (160).................................................80 Vadnay Károly. Eladó leányok. Társadalmi regény. 4 kötet (3.-^)............................2.— Vas Gereben. Tekintetes urak. Társadalmi regény, 2 kötet (2.—)............................1.— 2.40 — Garasos aristokraczia. Regény 2 köt. (2.—) 1.*— — Junátusélet. Korrajz. 3 kötet (3.—) . 1.60 1.60 Verne Gyula. Utazás a föld központja felé. Regény. Ford. Beöthy Leo. 2 kötet (1.26).................................................—.60 2. — Vörösmarty. Szép Ilonka. Ollay Soma bi 3. — reá nyolcz fényképezett rajzával. * Gyönyörű kisebb Album. 3-ik disz—40 kötésű kiadásban (4.50) ..... 4.— — Minden költeményei. Legújabb kiadás. 4 kötet, fűzve........................ 4.— Diszkötésben........................8. — Vass Samu, gróf. Ellenez ér egy száműzött életéből. Száraz és tengeri utazások nyugaton, 2 kötet (3.20) . 1.20 Zsebkönyv, országgyűlési. 2-ik bővített kiadás. (Deák hires feliratával) (2.40) . 1.— TARTALOM: Országgyűlési hit-rendszabályolCe Magyarországot érdeklő közjogi kibocsátmányok. 1861« országgyűlési okmányok. Magyar-, erdélyországi alaptűrvé»nyék. — A pesti, kolozsvári és zágrábi 1865—66» országgyűlések államiratai. Vegyes adattár, tört. olvasmányok egyike. Az első képviseleti magyar országgyülés részletes naplókönyve ez, ülésről ülésre, a kisebb érdekű vitatkozások és szónoklatok rövidebb, a nagyobb érdekűek teljes följegyzésével. E diarium, mely a pozsonyi diéták diariumainak megszakadt fonalát fogja föl s egésziti ki, nagy gonddal s munkával, ma már nem kapható s első forrásokból van összeállítva (6.50) . . . Nixarpa Eiluj (Batthány grófnő). Ilona. Regény a magyar életből. A franczia eredeti után fordította Agay A. 2 kötet (1.—) .................................. Paltzow Thyrnau Tamás. Regény. Németből; ford. Lakner Sándor. 4 kötet fűzve (2.68)......................... Petőfi Sándor. A hóhér kötele. 2-ik kiadás (1 80)....................... . — pompás olajszinnyomatu nagy arcz képe honvéd egyenruhában, szép táj képpel a háttérben (8.—) . . . Ráhel. Természet ellen. Regény. Forditotta Beöthy Leo. 2 kötet (1.—) . I. Rákóczy F. és nevezetesebb kortársainak némely kiadatlan eredeti leveleik (1. —)................................. II. Rákóczy Ferencz fejedelem emlékiratai a magyarországi háborútól 1703-tól végéig (1711); közük Ráth Károly és Thaly Kálmán. 3. átdolgozott s jegyzetekkel, Rákóczy tartózkodási helyeivel, végrendeletével, és a bujdosók sirfelirataival bővített kiadás, Rákóczy arczképével (3.)........................ Renan Ernő: Az apostolok. Francziából fordította Molnár Aladár. 2-ik jutányos kiadás (2.40)............................. Részvét könyve. A magyar izék segélyegylete megbízásából az alaptőke javára szerkeszti Gyulai Pál (4.—). . . Diszkötésben (5.—)............................. Lavntine B. La Ficciola. Fordította Mártonffy 4-rét. Számos képpel (—70) . Sand George. Egy szegény leány története. (Willemer Marquis.) Fordította Ágay A. 2 kötet (1.—)................... Shakespeare: Lear király. Fordította Vö rb-marty M. (1.—)............................ Szabó Károly. Emlékiratok a magyar kereszténység első századából. 2. jutányos kiadás (1.—)............................. Szabó Richard. Lassú viz partot mos. Regény, 2 kötet (2.50)........................ Szalay L. Adalékok a magyar nemzet történetéhez a 16-ik században (2.40). . 2.—.50