Reform, 1874. november (6. évfolyam, 300-329. szám)
1874-11-24 / 323. szám
így állván a dolog — miután az itt fekvő zászlóalj helyiaágeinek, sőt egy második idejövendőnek is oly kitűnő előnyei vannak, melyek egy egy városban honunkban bárhol is alig föllelhetők ; a fönti kilátásba helyezett intézkedést bárki is a legtermészetesebbnek találhatta. Azonban a mit az emberek néha átalában czélszerünek és igy természetesnek is találnak, abban egy-két ember véleménye el is térhet; — sőt (nálunk különösen!) képes is néha a czélszerű és természetes kibontakozást megzavarni nemcsak, hanem — ha az illető körök eléggé ébren nincsenek azt a közügy érzékeny kárára meg is akadályoztatni! A kérdéses ügyben is nem alaptalan hírek merültek már a tavasszal, úgy azóta is föl, melyek szerint ahelyett, hogy a Pécsett fekvő zászlóalj tétetnék ide — miként az előbb kilátásba helyeztetett — a jelenleg Mohácson fekvő is oda helyeztetik át!! E repkedő hírek kellemetlenül hatottak és hatnak ugyan reánk , azonban ha azt látjuk, hogy az említett zászlóaljnak Pécsre való áthelyezése előnyökkel jár, úgy hajoljunk meg előtte, mint olyan előtt, mely az államnak is előnyére leend ; de ha ellenkezőleg az itteni előnyök túlszárnyalják a pécsieket , úgy mindenki kívánhatja, hogy a közügy érdekét szem előtt tartva, az áthelyezés ide át történjék! Lássuk tehát a körülményeket! Mohácson a jelenleg itt állomásozó honvédzászlóaljnak laktanyája egy, a régebbi időben a pécsi püspöknek időnkénti itt tartózkodása alatt lakhelyül szolgált, tömör anyagból épült, 1 emeletes szép kastély. Van benne : 42 nem is szoba, hanem többnyire szép világos, magas és tágas terem. Az alsók egy részében vannak elhelyezve a ruha- és fegyvertárak (a lovasszázadéi is itt voltak) egy pár százezer forint értékben, melyek a legszárazabb és szellősebb helyiségekben lévén, se moly, se penész, se rozsda által nem rongáltatnak; sőt — bolthajtásosak is lévén — még tűz ellen is védvék. — Az emelet egy részében van a legénység 40 ágygyal. A többi részekben vannak még : a zászlóaljparancsnok, kapitány, főhadnagy, hadnagy kényelmes lakói és több más, a zászlóaljnak szükséges és kényelmes helyiségek, valamint egy hosszú, tágas, födött folyosó, mely részidőben még czéllövészetre is használható. Az elment lovasszázad az előbbi mellett fekvő két, körülbelül egyforma, önálló épületet foglalt el. Ezek egyike a legénység laktanyájául szolgált 40 ággyal , több más szükséges mellékhelyiségekkel, míg a másika istállóul használtatott 4016 számára, részben pedig pajtának és nyeregraktárnak. (A ruhag fegyvertárak, mint emlitem, a főépületben valának szintén elhelyezve. Van e három épületnek két igen nagy, jó vizzel ellátott udvara; ezenfelül azok közvetlenül nagy kertekkel és gyakorlatokra is használni szokott nagy terekkel környezvék. A főépület körüli fáskert rész időben a különösen nyári hőségben igen kellemes gyakorlati térül szolgál és egészségi szempontból átakban sokra becsülendő. És mindezen kényelmes és ritka czélszerüségű alkalmatosságért, hol — daczára a múlt években nálunk is uralkodott kolerajárványnak — koleraeset nem is fordult elő, az 1870-től 1882-ig megkötött szerződés értelmében csak kétezer forintot fizet az állam! Természetes, miszerint — ha a szerződés fölbontathatnék is, és habár minden kárpótlás nélkül is , az épületek mégis az előbbi állapotukba lennének visszahelyezendők, mi már magában egypár ezer forintba belekerülve, még alkalmasint a városnak is meg kellene a berendezésre fordított 4000 frtnyi költségét téríteni. Ha már most az elment lovasszázad helyébe egy második zászlóalj is tétetik ide — miként tervezve volt — ez a lovasság által elfoglalt helyiségekben némi változtatások mellett szintén kényelmesen elhelyezhető. Sőt ha mindezen helyiségek szűkek lennének, vagy az istállókul szolgált épület átváltoztatása czélszerütlennek találtatnék , az uraság kész lenne még egy, az előbbi épületek mellett fekvő s előbb magtárul szolgált épületet szintén kedvező föltételek mellett átengedni. E mellett még fölemlíthető, hogy városunkban a Dunát részint mint fürdőt, részint mint uszodát kényelmesen fölhasználhatni. Ennyi előnyökkel szemben, melyek részint a véletlennek,hogy t. i. nem igen használtattak azon helyiségek), részint a püspök nagylelkűségének köszönhetők, Pécs alig állíthat föl hasonlókat. Ezek folytán — eltekintve azon szerintem másodrendű kérdéstől, hogy Mohácson úgy sincs más katonaság, mig Pécsett elég van — ha arról van szó, hogy Mohácson helyeztessék-e el a két zászlóalj, hol a legkedvezőbb körülmények között — melyek több ittjárt főbb tiszt saját vallomása szerint is alig lelhetők föl az országban — csak 2000 frt évi bér fizetendő; — vagy Pécsett, hol távolról sem oly kedvező körülmények között talán 2—3 annyi bér lenne fizetendő (ezenkívül a mohácsi szerződés fölbontása is néhány ezer forintba kerülne), azt hisszük, miszerint a két hely körülményei és föltételei közötti szembeszökő különbséget látva, a választás nem lehet nehéz, aöt még kétséges sem. Mi nem kívánjuk, hogy a kormány városunk iránt való tekintetből az ügyet részünkre döntse el, de igenis óhajtjuk, hogy egy más város vagy egyes urak tetazése se tekintessék! Vajha az elvet sohse tévesztették volna kormányzóink szem elől! — Elég volt már a helyi és egyéni érdekpolitikából! Soká iazatuk még annak úgy is keserű levét!! — Az, amit óhajtunk, csupán az, hogy a honvédelmi miniszter az ügyet tüzetesen megvizsgálván, az minden helyi és egyéni érdek kizárásával az állam, a közügy érdekében döntessék el!! Kiváló tisztelettel stb. Serli Sándor tr. KÜLÖNTÉLÉK Budapest, november 23. [Őfelségek,] valamint Rudolf koronaörökös, nem különban Gizella főherczegasszony a budai várban fogják tölteni a karácsonyi ünnepeket. Lipót herczeg, ki Gizella főherczegasszonyt Budára kiséri, szintén a királyi család körében fogja tölteni a karácsonyt. [Udvari gyász.] A bécsi hivatalos lap a következő rendeletet teszi közzé az udvari gyászt illetőleg: Károly Ferdinánd főherczegért a gyász két hétig fog tartani, és pedig 1872. november 24-ikétől harminczadikáig bezárólag a mély gyász, a másik héten át a kisebb gyász. A gyász viselése : A tábornokok, törzs és főtisztek a gyász ideje alatt, szolgálaton kívül, bal karukon viselik a fátyolt. A titkos tanácsosok, kamarások, és asztalnokok a gyász első hetében feketében jelennek meg bevont karddal, a második héten részben feketével bevont karddal. A legfőbb és főrangú hölgyek a gyász első hetében fekete ruhába, fekete fejékkel, fekete ékszerrel, hasonszinü keztyüvel és legyezővel jelennek meg; a gyász második hetében fekete selyemszövet, fehér csipkés fejékkel, ékszer és fehér szin tulnyomólag lesz viselendő, mellyel a szürke vagy fehér ruha fekete csipkékkel vagy fekete ékszerrel és fekete gyöngyökkel váltható fel. [Személyi hirek.] Mazuranics Iván horvát bán, szombat óta Budapesten tartózkodik,hogy a kormánnyal némely ügyeket megbeszéljen. — Gróf Andrásy Gyula külügyminiszter, Bittó István miniszterelnök és Wenckheim Béla miniszter tegnap este Bécsbe utaztak. [Házaságok.] Naszszer Lajos munkácsi orvos közelebb vezette október Szathmáron Vinkler Mariska k. a.-t.— Beke Albert debreczeni polgár közelebb tartó esküvőjét Jéna Róza k. a.-nyal.— Kulka Kálmán ügyvéd és Mármaros megye derék aljegyzője közelebb tartja esküvőjét Girsik Ilka k. a.-nyal, Girsik Adolf tekintélyes és közszeretetben álló birtokos bájos leányával. [A pénzügyminiszter inkognitó.JA három dob utczában sokat beszélnek ma a m. kir. pénzügyminiszterről. Ugyanis tegnap az ezutczájában levő szeres zászló“-hoz czimzett vendéglőben, hol polgárok és munkások szoktak mutatkozni, egyszerre (8 és 9 óra közt este) egy öreges ur jelent meg és csendesen megvonulva egy zugban szürcsölgető borát. A vendégek annyira bele voltak merülve a politizálásba, az adónemek kritizálásába, hogy észre sem vették az öreg urat, ki nagy érdekkel látszott hallgatni a heves diskurzust. . . . Hirtelen azonban csend lett és mindenki az öreg ur felé tekint. Magas termet, homlokára töltött szemüveg, különösen hosszas orr, hosszú attila . . . „Ghyczy! Ghyczy! Ghyczy!“ hangzik mindenfelől. Az öreg úr látván, hogy föltünés tárgya lett, zavarba kezdett jönni. Vette tehát sátorfáját, kifizette a borát s ment ki a vendéglőből. A vendégek esküt mertek volna letenni, hogy Ghyczy töltött egy órát a „Veres zászló“-ban, hogy lássa közelőt, mint mulat a nép. [Jótékonyság.] Gróf Csáky Istvánné szül. Lazsánszky Ludmilla és családja már évek óta jótékony angyala Szendrő városának ; különösen a legutóbbi ínséges és járványos időkben ezreket áldozott a nép segélyezésére és gyámolitására. A nemes grófnő évenkint számos szegényt lát el ruházattal, melyet sajátkezüleg készít s személyesen osztja azt ki a szegények és árva gyermekek között. Újabban ismét fényes jelét adá a nemes család áldozatkészségének; ugyanis a római kath. hitfelekezetnak, melynek oskolája a legnyomoruságosabb állapotban sinylik, czél-szerü iskolaház építésére gróf Csáky László nyitramegyei főispán ezer forintot adományozott; Königsegg-Gsáky Gizella grófnő pedig ezer forintos alapítványt tett, oly kikötéssel, hogy az évi kamat kétharmada egyik tanító fizetésének pótlására, egyharmada pedig a szorgalmasabb tanulók ösztöndijazására fordittassék ; az anyagrófnő pedig 60—70 forint áru tankönyveket ajándékozott, számos szegény gyermeket ruházattal látott el, sőt többek helyett a tandijat is megfizette. Végre Pallavicini Zsigmond őrgróf szintén a r. kath. iskola részére beltelket ajándékozott. [A tűzoltóság részére szükségelt lovak előállítása] olyképen eszközöltetik, hogy valamely vállalkozó egy megállapított napi bérért annyi lovat tartozik" a tűzoltóság részére készen tartani, amennyire ennek szüksége van. A lovak ily módon előállítása iránt a jövő év számára a tanács utasítása folytán a gazdasági bizottmány árverést is tartott Időközben azonban Kempelen Gyula, a tűzoltóság kezelőtisztje beadványt intézett a tanácshoz, melyben előadja, hogy ha a város maga vásárolja és tartja a lovakat, évenkint 1000 frtot takaríthat meg. Ezen beadvány megvizsgálására Szikányi Izidor, Schimmer György, Lindenbach János és Dobos Ferenczből álló bizottmány küldetett ki. [A népkonyhák javára.] Ráth Károly főpolgármesternél, mint a népkonyha bizottmány elnökénél, a népkonyhák javára adakoztak Luczenbacher Pál 200 frtot, Michl Alajos asztalosműhelybeli munkások 7 frt 35 krt, Leipniker Manó és Gyula helybeli kereskedő elég egy zsák rizst. [A buruetozők érdekében.] Néhány nap óta a fővárosi tőzsdékben az úgynevezett „bécsi rapé“ burnet nem kapható. Megtörténik ez különben máskor is és nem épen ritkán. Akik tudják, hogy a hainburgi dohánygyár nem Khinában, hanem egészen Magyarország határán fekszik, nem kevéssé ütköznek meg a dohányegyedáruság ezen kezelési rendetlenségén. [a vámsorompók ügye.] A fővárosi gazdasági bizottmány mai ülésében Kölber Károly biz. tag azon visszaélést említe fel, melyek a vámsorompók felnyitása és elzárása körül gyakoroltatnak. A baj nem új, s nem először tárgyaltak a városi hatóság által, és annál nyomasztóbb a főváros élelmezésére és kereskedelmére nézve. Kölber úr felemlíté ugyanis, hogy a vámsorompók igen későn, jelenleg például reggel 7 órakor nyittatnak fel s igen korán záratnak be, úgy hogy a sok hetlen vásáros kocsi a sorompók előtt táborrá gyűlik és a vámkezelés hosszadalmassága miatt a közlekedés egészen felakad. Ennek káros hatása az, hogy a pesti kupeczek az elővásárlást a sorompók előtt legnagyobb mérvben űzik és az élelmiszereket a fővárosban mesterségesen drágitják. Másik baj az, hogy mig bérkocsik és magánfogatok előtt a sorompó éjnek idején is felnyittatik, az oly jármű, melyen vámfizetés alá eső tárgyak léteznek, ha egyszer elkéstek, s a sorompó be van zárva, egész éjen át a sorompó előtt tanyázni kénytelenittetnek, egészen mintha a vámfizető közönség a pénzügyőrök és a vámsorompó kedvéért léteznének, nem pedig megfordítva. A gazdasági bizottmány a tanács elé azon javaslatot terjesztendi: írjon föl a pénügyminiszterhez, rendelné el, hogy a vámsorompók nyáron 3, télen 4 órakor nyittassanak meg, s a hatóság ezen méltányos kérelmét a polgármester a pénzügyminiszternél személyesen támogassa, minthogy a pénzügyigazgatóság a város ebbeli kérelmeit egészen figyelmen kívül hagyta. [Szemétturkálási jog.] Bizonyos Weisz Hermann 2000 frtot ígért a fővárosi tanácsnak azért, ha ez neki kizárólag megengedi, hogy a budai utczai szemétből a használható anyagokat kiszedethesse. A gazdasági bizottmány, melynek véleménye kéretett ki ez ügyben, nyilvános árverésen kívánja ezen jogot bérbe adatni. [Egyleti dolgok.] A „Mária-Valeria” (ezelőtt cselédképző)-egylet, melynek tagjai újabban erősen gyarapodtak — és ezek sorába legközelebb a miniszterelnökné és K. Edelsheim-Gyulayné is mint alapítók beléptek — újonnan szervezett választmánya által dicséretes buzgalmat tanúsít. A fővárosi hatóságot és polgárságot nagy mérvben foglalkoztató népkonyhák egyikét ezen egylet f. é. deczember 1-én s a „cselédmenhelyet” a jövő év kezdetén nyitandja meg. Ez utóbbi czélra a jövő hóban séta-hangversennyel párosult karácsonyi bazárt szándékozik az egylet rendezni, hol alkalmi csikkek bolti árakon , a legnagyobb választékban lesznek bevásárolhatók. [Pénzért mutogathatnák.] Ma délután egy föltűnő egyén sétált végig a váczi utczán, kire minden elmenőnek az a megjegyzése volt: Miért nem mutogatja magát pénzért ?—• Csakis eszük világban nem teszi! — A föltünő ár alig volt két és fél láb magas, úgy hogy a gyógyszertár alacsony kilincsét kapaszkodva érte el. Korára lehetett 40—45 éves, aranyos tagokkal, termettel. Érdekes volt látni a kis gyermekeket mint csoportosultak mögötte, hogy mérkőzzenek és büszkén elmondhassák : Ennél nagyobbak vagyunk! [A boldogság küszöbén.] Két évvel ezelőtt egy derék fiatal orvos érkezett Devecserbe, s megkedvelvén a helyet, ott is maradt. Amint ő a helyet, úgy megszerették őt a helyen, és aki legjobban megszerette, az a másik orvos bájos leánya volt. Fölötte összeillett a két szerelmes, mintha egymásnak lettek volna teremtve : jósága szépséggel irigyre lépett. Mégsem voltak egymásnak teremtve. Most, november 17 én kellett volna hűséget esküdniük az oltár előtt. Minden kész volt; a bájos ara dobogó szívvel várta vőlegényét. . . A vőlegény nem érkezett. . . Szállására siettek. A vőlegény ott ült egy karszéken, feketébe öltözve, jobb kezével egy arczképet szorítva szivéhez. . . Halott volt. Meghalt a boldogság küszöbén. Az arczkép arájának képe volt. Meglehet, a boldogság ölte meg. Szép aráját nem lenne csoda, ha a boldogtalanság ölné meg. Ki gondolna az oltár előtt a temetőre ? Az élet néha meglepetésekkel szolgál. [Mit mindent tehet egy kuruzsló.] Béláról írják lapunknak, hogy közelebb az ottani felvidék egyik szolgabirája elé beáll egy panaszos tót atyafi és kéri a tekintetes szolgabirót, hogy szolgáltasson mély belátása szerint igazságot s ne hagyja őt végiuségre jutni. A szolgabiró kíváncsian várta a szegény ember panaszát, mely abból állt, hogy testvére, kivel együtt lakik, kuruzsló ember, ha valakire vagy valamire keresztet vett és ráköp, annak aztán el kell pusztulnia. Közelebb — úgymond — egyik ökrömre haragudott meg a testvér, megvetette a mint szokta a keresztet reá, meg is köpködte és most már mind a két szeme kifolyt az ökrömnek. Méltóztassék igazságot szolgáltatni a gonosz ember ellen! [Adakozások.] Borsod megyéből, Disznódról írják lapunknak: Samassa egri érsek a helybeli leégetteknek 300 frtot, a helybeli tanítónak külön az érsek s káptalan részéről 100 frtot, az egri káptalan maga 100 frtot, Benőfi Soma alesperes a leégettek javára párbérilletőségének nagy részét elengedte s ezen felül 60 frtot ajándékozott. A segélyző bizottság a jószivű adakozóknak hálás köszönetet mond tettekért... [Öngyilkosság] Csurgóról írják lapunknak: E hó 18-án reggel órakor Forster Kálmán, közszeretetben állt csurgói postamester, a postafelügyelő jelenlétében agyonlőtte magát. Öt gyermeket és özvegyet hagyott hátra a legnagyobb nyomorban. „Itt van százhúsz forint évi fizetés eredménye ! —“ jegyzi meg levelezőnk. A vizsgálat folyamatban van. [ly hírlap.] Toldy István szerkesztése mellett a Franklin-társulat „Nemzeti hírlap” czimmel napilapot ad ki. Előfizetési ára 14 frt lesz egy évre, és független lesz minden irányban. [Eltünés:J]Borhami István szathmári gyógyszerész, mint a Szamos írja, egyszerre eltűnt a városból és máig sem tudják hova lett. Józan életű, közbecsülésben állott ember volt, s így annál feltűnőbb nyomtalan eltűnése. [A magyar tudományos akadémia] történelmi osztálya ma esti 5 órakor ülést tartott. Ez alkalommal Fauer Imre 1. tag tartotta székfoglaló értekezését, melynek tárgya volt: Teendők bölcsészetünk érdekében. Az érdekes fölolvasást nagyszámú közönség hallgatta. A második fölolvasást Ribáry József tartotta, tárgya volt: Jobbágyi viszonyok a görögöknél rómaiaknál. Az ülés utolsó tárgyát Szilágyi Sándor fölolvasása képezé, melyben II. Rákóczy Györgynek a külfölddel való összeköttetéseiről értekezett. Az ülésről holnapi lapunk tárczája fog bővebben tudósítani. [A színház köréből.] Szathmáryné asszony e hó 20-án lépett föl Debreczenben, mely föllépésről következőleg ir a Debreczen. Szinházunk örömünnepet ült, midőn Szathmáry-Laczkóczyné asszony 25 éves jubilaeumát megünnepelte. — A színház ritka szép közönséget gyűjtött egybe, s majdnem egészen zugig megtelt, meglátni, illetőleg bámulni azon művészetet, mit Szathmáry-Laczkóczyné asszony „A mamá”-ban kifejt. Mindjárt kiléptekor 3—4 másodperczig tartó tapsvihar fogadta, s Mándoki Béla rövid szavakban üdvözölvén és éltetvén őt, átnyujtá a színtársulat nevében a széles fehér szalaggal ellátott szép borostyánkoszorút, mit ismét hosszú taps követett. Nem volt a művésznőnek jelenete, mely tapsra nem keltette volna a közönséget. Csak azt sajnáljuk, hogy a tisztelt művésznő csupán ez egyszer lépett föl, mert sok embernek nem volt alkalma őt meglátni, mert már 10 órakor csak az utolsó sorban lehetett támlás zéket kapni, s igy sokan fosztattak meg a művésznőben való gyönyörködéstől Fogadja a t. művésznő részünkről is azon jó kivánatot, hogy 50 éves jubilaeumát hasonló erőben érje, s tartsa meg Debreczenben is. Éljen soká! — A nemzeti szinházban ehó 21-én a „Tévedt nő” opera adatott Benzalda asszonnyal a czimszerepben. A művésznő ritkán énekel oly kifogástalanul, mint ez este énekelt. Csengő, nagy terjedelmű hangját mintha teljesen visszanyerte volna. Játéka és éneke egyaránt megérdemelte a sürü tapsokat. Tegnap a „Huszárcsiny” népszínmű tele ház előtt adatott. Tamási és Biibáné asszony voltak a kitüntetett szereplők.— Az Istvántéri színházban a „Pók” még mindig nagy közönséget vonz. Vezéri né asszonyt tegnap is zajosan tapsolták. — „A vízözön“-t közelebb Szathmártt Krecsányi Ignácz társulata hozza színre. — Csepreghi e színművének díszes kiállítására a fiatal igazgató sokat költött. A főszerepeket Lénárdné, Tokainé, Krecsányi Flóra, Bágyoni és Toldi játszák. — Pécsett Bettelheim kisasszony nagy tetszést aratott közelebb a „Szép Galathea“ czimszerepében. Hangját és iskoláját egyaránt dicsérik.— Aradon közelebb Szalai Berta kisasszony fog vendégszerepelni. A fiatal hölgy Stoll énektanár legtehetségesebb tanítványai közé tartozik, kinek szép jövőt jósolnak. A kisasszonynak mezzoszoprán hangja van. — A budapesti várszínházban ma este a hirdetett „Sevillai borbély” helyett a „Fekete dominó” került színre. — „Kornélia“, Toldy István színműve deczember 4-ikére tűzetett ki előadásra a nemzeti színpadon. — A nemzeti színház e heti műsora: November 25-én: Az ördög naplója, 26 án: Troubadour,— 27-én: A szerelem iskolája, — 28 án : Rienzi, — 29 ikén : A Székelyföldön, — 30-án : Lear király. — A budapesti várszínházban: November 25-ikén: A szökött katona, — 26-ikán : A jó hazafiak, —28 án : A nők iskolája, — 29-én: Házasság XV. Lajos alatt, 30-ikán: Fekete domino. trónbeszéd többször tetszésnyilatkozatok által szakittatott félbe. London, november 13. Lord Lytton a visszalépő Murray helyébe lissaboni angol követté neveztetett ki. Szt.Pétervár, november 23. Az 1875. évi budget a reménylettnél nagyobb fölösleget helyez kilátásba és újólag is a kedvező pénzügyi helyzetet fogja konstatálni. — Külföldi lapok azon hite, hogy ismét összeesküvés fedeztetett fel, teljesen alaptalan. — Az orvosnövendékek garázdálkodásai véget értek; a hittani karból 20 növendék kizáratott. New York, november 23. A mexikói kongresszus elhatározta egy szenátus fölállítását. Nemzeti színház. Kedd, nov. 24. Először : „Rienzi.“ Opera. Hibaigazítás Lapunk tegnapi számának második vezércsikkébe több értelemzavaró sajtóhiba csúszott be. Az első oldalon a harmadik alineában „valutaforgalom helyett vasúti forgalom, az ötödik alineában „már senki” helyett más senki olvasandó ; továbbá a második oldal első alineájában a „pénzösszeg 40%/()-ja“ helyett a bórö százeg 40%-ja. ___________ KÖZGAZDASÁG. BÉCS, november 23. Hitelrésztvény 236.—. Galicziai 242.—. Államvasut 1.303.50. Rente ^70.10. — 1860-as 109.75. 1864-es 1^.50. Ezüst 104 60. London 110.25. Unic bank 117.75. Átal. épitő-bank 36.— Angol-osztrák 147.—. Lombard 134.75. Tramway 133.—. Hitelsorajegy 167.75. Napoleon d’or 8.89— Arany 5.26—. Frankfurt 92.05. Porosz pénzutalv, 1.63—. Török sorsjegy 55.50. Ang. épitő-bank 45 25 Magy. földteherm. kötv. 78.—. Salgó-Tarján —.■ Magyar hitel 230.—. Magyar záloglevél 86.75. Erdély 134.—. Magy. ker. vas. 54.75. Magyar sorsjegy 81.75. Magy. földhitel —.—. Magy. vasúti kölcsön 97 50. Anglo-magyar 29.—. Frankó-magyar bank 74.—. Alföld 137.25. Magy. északkel. vasút 115. Ker.-vasuti elsőbbs. kötv. 68.80, Tiszai vasút 192 50 Municzipal bank 29 50, TÁVIRATOK. Berlin, november 23. A Nationalzeitung jelenti, hogy a porosz minisztérium jelenleg a porosz banknak birodalmi bankká alakítása tárgyában tanácskozik. Paris, november 23. A municzipális választások a legtöbb városban a republikánusok részére, a vidéken átalában a konzervativok részére dőltek el kedvezően. Róma, november 23. A kamara uj ülésszaka ma nyittatott meg trónbeszéddel. A király köszönetet mond a népnek 25 éves uralkodási jubilaeuma alkalmából is tanusított ragaszkodásáért és reméli, hogy az uj ülésszak is serényen fog munkálkodni az állam újjászervezésén. Trónbeszédében kilátásba helyezi egy új büntető-törvényjavaslatának előterjesztését a némely tartományokban veszélyeztetett közrend biztosítása érdekében. Miután a király nagy érdekeltséggel szólott a hadsereg és a tengerészet szervezéséről, több adó módosítását tárgyazó törvényjavaslat beterjesztését ígéri és így folytatja. Egyelőre csak a legszükségesebb kiadásokra szabad gondolni és egyúttal gondoskodni kell ezek fedezetének módjairól, ily módon helyre fog állíttatni a budgetben az egyensúly és a nép által nagyobblelkűen hozott áldozatok is kisebb mértékre lesznek szállíthatók. — A király boldognak érzi magát, hogy valamennyi külhatalommal jó barátságban áll és hiszi, hogy e barátság az olasz nép szilárdságának és mérsékletességének köszönhető. Végül így folytatja: A szabadság a renddel szövetkezve képes a legnehezebb problémákat is megoldani, és Olaszország ez után haladva bizton meg fog felelni a sors által neki kijelölt feladatnak, ígérvén, hogy folytonos gondja lesz a szegényebb osztályok helyzetére, a király hálát ad istennek a jó termésért és az isteni segélyért, melynek minden eredmény köszönhető. — A [Hetiszemle a budapesti értéktőzsdéről.] Budapest, november 23. A lefolyt üzleti hét minden jelentékenyebb izgalom nélkül, csöndesen múlt el. A megelőző hét utolsó napjaiban mutatkozott emelkedő irány rövid uralkodás után véget ért s habár a hangulat általában nem volt kedvezőtlen, a forgalom ismét rendkívül szűk korlátok közé szorult s az árak keveset változtak. A nagyközönség, melynek részvétele az értékek vásárolásában egyedül volna képes állandóbb erőt kölcsönözni tőzsdénknek, folyvást távol marad a az ismeretes gazdasági viszonyok közepette e helyzet változása nem is egyhamar várható. Alig van az országban jelenleg a lakosságnak olyan rétege, mely megtakarításokkal dicsekedhetnek, s ezért a kétségtelen biztosságú tőkeelhelyezési értékek körül is mély csend uralkodik ; a spekuláczióra való papírok iránt pedig oly nagy a bizalmatlanság, hogy maguk a tőzsdei körök is félénken közelednek feléjök 8 alig alig bátorkodnak kisebb kötésekre; pedig a pénzállás aránylag nem kedvezőtlen s az értékek elhelyezése nem igen drága kamat mellett eléggé könnyen eszközölhető. Megszűnt e héten azon fő rugó hatása is, mely piaczunkra mindig döntő befolyást gyakorol, t. i. a malomvállalatok részvényei körül megindult élénkebb mozgalom. A lisztüzlet pillanatnyi kedvezőbb menete egy ideig azzal biztatta a tőzsdét, hogy a sok milliónyi tőkét képviselő malomrészvények ismét forgalomképesekké válnak, az árfolyam kezdett is emelkedni, de az egész ismét csakhamar véget ért, mert a külföldi lisztkereslet megszűnt s azon remény, hogy malmaink annyi veszteség után ismét nyereségre tehetnek szert, újból nagyon kétségessé vált. Néhány közgyűlés is volt a hét folyamában, minden nagyobb hatás nélkül. A kőbányai serfőzde kedvező üzleteredménye már régebben ismeretes volt. Az újon alakult „nemzetközi biztosító-társaság“, mely mindössze 200,0T0 frt tőkével, de mindjárt nagy igazgatói apparátussal indul neki oly üzletnek, mely jelenleg a régi, trös intézeteket is próbára teszi, kevés érdeket keltett. Annál ijesztőbb hatása volt azon szomorú hírnek, hogy a „Hunnia” viszontbiztosító bank a tengeri kárbiztosításnál oly roppant veszteségeket szenvedett, melyek alkalmasint az intézet feloszlását fogják maguk után vonni, még pedig oly módon, hogy a részvényesek alig kapnak valamit vissza befizetett tőkéjökből. A heti forgalom igen kevés értékre terjedt. Állampapírok közül vasúti kölcsön 9725 frton, sorsjegykölcsön 82—82.50 frton vétetett, szőllőváltság 72 50 frton maradt. Biztosítási részvényekben alig volt üzlet, az árak egészen változatlanok, csupán Hunnia hanyatlott az említett végzetes hirek folytán mindig alább s végül 12 frton jegyeztetett. Pesti lévasut mérsékelt kereslet mellett 254—256 frton köttetett, budai levásut lanyhább s üzlet nélkül 80 frtról 78-ra esett. Bankrészvényekben e héten szintén csekélyebb volt a forgalom; municzipális bank 30 frtról 29.50-re, angolmagyar bank 31.25 frtról 29-re hanyatlott; magyar hitelbank változatlanul maradt 231,50 frton, ellenben frankobank 74 frtról 75-re, földhitelrészvénytársaság 74 50 frtról 7550 re javult. Helyi bankok közül takarékhitelegylet 56 frton, budai kereskedelmi bank 167 frton, óbudai népbank 34 50 frton, pesti kereskedelmi bank 785 frton, iparosbank 54 frton köttetett. Takarékpénztári részvények részben hanyatlottak, nevezetesen első hazai pesti 2270 frtról 2230 ra, külvárosi 46 frtról 43-ra , fővárosi 151 frton, országos központi 84 frton vétetett. Malomrészvények a hét végén hanyatlottak, minden nevezetesb üzletkötések nélkül, így különösen Concordia 208 frtról 200-ra, Viktoria 90 frtról 88 ra, Pannónia 400 frtról 390 re; ellenben javult Erzsébet 116 frtról 119 re és molnárok és sütőké 198 frtról 205 re. Egyéb iparvállalati részvények közül kőbányai serfőzde élénkebb kereslet mellett 440 frtra emelkedett, továbbá kőbányai téglagyár 70 frtról 75-re, ellenben Atheneum 237 frtról 230 ra, salgótarjáni kőszénbánya 80 frtról 79-re, Gschwindt-féle szeszgyár 190 frtra, Schlick féle vasöntöde 165 frtról 160-ra hanyatlott. Péntek és váltók a hét végén kissé szilárdultak s arany 525, huszfrankos 8.88, ezüst 104.75, porosz pénztárjegy 1637*. — [A Hunnia viszontbiztositó bank] helyzetéről szomorú hirek szállonganak. A bank részvényei a múlt hét utolsó napjaiban rohamos hanyatlásnak indulnak , végül 12 frton jegyeztettek — 200 frtnyi befizetésért! Mint tőzsdei körökben tudomásra jutott, a bank nagymérvű tengeri viszontbiztosítások átvétele következtében roppant veszteségeket szenvedett, úgy hogy 500,000 frtra rugó alaptőkéjét körülbelől egészen odaveszti s így a részvényesek igen szomorú állapotra virradtak. Állítják, hogy e körülmény folytán az igazgató tanács a társulat liquidáczióját fogja indítványozni. — [Honvédfölszerelési szövetkezet] Érdekes gyűlés tartatott vasárnap az orsz. m. iparegyesület és a fővárosi iparoskör helyiségeiben, melyeken Budapest, Szeged, Debreczen, Gyöngyös, Eger, Érsekújvár, Veszprém, Nagy-Kőrös és Gjula, Irsa, Tokaj, továbbá Kolozsvár, Maros- Vásárhely és Kassa városok csizmadia és szíjgyártó ipartársulatai nagyobbára kiküldöttek által voltak képviselve. Ezen a gyűlésen alakult meg a lábbeliek szállítására nézve azon honvédfölszerelési szövetkezet, melynek létesítésén az orsz. magyar iparegyesület által kiküldött hadfölszerelési működő bizottság rendkívüli ügybuzgalommal már régóta dolgozott. A szövetkezethez a föllebbi 12 város csatlakozott és a pályázók száma a szövetkezeti szervezet, az arányos szállítási kulcs és a szállítás módozatai minden részleteiben megállapíttatott. A szállítandó czikk minőségére és a pályázati feltételek megtartása iránt sokkal nagyobb garanczia van nyújtva, mint az valaha magánvállalkozásoknál eléretett, amennyiben az egyes városok pályázói az ipartársulatokon belül egyetemleges jótálláson alapuló alszövetkezetet képeznek, a szövetkezetbe pedig az illető ipartársulatok lépnek be, mint szerződéses tagok, úgy hogy a szövetkezetnek csak 12 ily egymásközt ismét egyetemlegesen jótálló tagja van, míg a pályázat tényleg a szövetkezet mint jogi személy részéről egyetlen ajánlat benyújtása által történik. A szövetkezet szervezete a hitelesen meghatalmazott képviselők által ekként megállapittatván, Ráth Károly úgy az iparegyesület bizottságának, mint saját elnöki működését befejezettnek nyilvánítván, fölhívja a megalakult szövetkezetét, hogy további tanácskozásait saját kebeléből választandó elnök vezetése mellett folytassa, az iparegyesület nevében komoly és óvatos eljárást, különben pedig a vállakozáshoz szerencsét kíván. A szövetkezet azonban az iparegyesületi bizottságnak, különösen pedig annak fáradhatatlan elnöke, Ráth Károly úrnak hálás köszönetét szavazván meg, fölkéri elnököt, hogy tekintve tájékozottságát és a résztvevőknek személyében összpontosuló bizalmát, fogadná el a végrehajtó bizottság elnökségét. Ráth a szövetkezet és pályázat szorosan üzleti természetű ügyeibe sem most, sem jövőre egyátalában beavatkozni nem akarván, kész ugyan a tanácskozásokat tovább is mint elnök vezetni, azonban fölhívja a szövetkezetét egy 5-tagú végrehajtó bizottság megválasztatására. Megválasztattak: elnökül Takács István Budapestről, tagokul: Janicsek Károly. Magyar Gábor Budapestről, Privány János Szegedről, Rácz Ferencz Nagyváradról. — A szállítás egyöntetűségének és a lehető legnagyobb garancziák nyújtása szempontjából elhatározta a szövetkezet, hogy a nyersanyagok beszerzésére nézve a szállítás elnyerése esetén egységesen fog eljárni és az összes főbb csikkeket és nyersanyagokat oly hazai gyárakból fogja beszerezni, melyek az előállításra nézve a honvédhatóság szoros felügyeletének és ellenőrzésének magukat alávetik. Az elnök lelkes szavakban elbúcsúzván a hazatérő vidéki iparosoktól, azon reményének ad kifejezést, hogy bár a honvédelmi miniszter úr felelősségénél fogva kénytelen lesz a minden tekintetben legjutányosabb pályázatnak a szállítást odaítélni, mindamellett épen azon minisztertől, ki ily gondoskodást tanúsított a magyar műipar iránt, hacsak lényeges különbség föntorogni nem fog, bizonyára első sorban fogja az orsz. m. iparegyesület védnöksége alatt álló szövetkezet pályázatát tekintetbe venni. [Az alföld befásítása] bár lassan, de mégis halad a főleg néhány nagyobb alföldi város, úgyszintén több birtokos dicséretes tevékenységet fejt ki e fontos ügyben. Mint a Földmivelési Érd. jelenti, Kecskemét városa 1871-ben 130,180 darab, 1872 ben 1,101,130 darab részint ákácz, részint pedig lágy fát ültetett ki. — Szeged város 1868-tól 1873 ig befásitott 2692 hold területet 813,900 darab gyökeres és 4212,90 darab dugványnyal, mely befásitás 9920 frt 84 sorba került. Szabadka is szépen készül a befásitáshoz; 28 hold területű csemetekertjében több millió tölgy, akácz, részben aiantua vár a kiültetetre. — Hasonló szorgalmat fejt ki Horgos,— kivált Kárász földbirtokos, — Halas, Dorozsma Mársa, Félegyháza stb. — Ebből látható, hogy a befásitás halad, tehát nem áll az, hogy a magyar nem szereti a fát. Budapesti galoatőzsde, november 23. Búza lanyha, a malmok keveset vásárolnak , az árak néhány árral hanyatlottak ; tegnap és ma eladatott mintegy 30 ezer vámmázsa, mégpedig tiszai 89 fős 5.35, 88 és fél fns 5.30, 88 ma 5.27; fehérmegyei 87 ma 5 25, 86 és fél ma 5.15; bánsági 87 és fél fos 5.20, 86 fns 4.90, 85 és fél fus 4.75, 84 fs 4.57. Rozs lanyhább, eladatott 600 mérő 3 frt 72 krral 80 fontonként. Árpa üzlet nélkül, változatlan Zab csendes, eladatott 3 ezer mérő 2 frt 15,16 krral 50 fontonként. Kukoricza szilárd, készáru 2.90—95 kron vétetett mázsánként. Tavaszra búza 485, zab 230, kukoricza 4.57. Budapesti értéktőzsde, nov. 23. A hangulat nem kedvezőtlen, de a forgalom rendkívül korlátolt maradt, alig néhány értékben történt üzletkötés. Vasuti kölcsön 98, sor a jegykölcsön 81.75 írton vétetett. Bankok közül csupán földhitel részvénytársaság vétetett 76 írton. Első hazai pesti takarékpénztár 2290 forinttal jött forgalomba. Iparvállalati részvények közül gyapjúmosógy ár 90 írton köttetett. Egyebekben semmi üzlet. Pénzek és váltók keveset változtak, arany 5.24, huszfrankos 8 88, ezüst 104.75, porosz pénztárj. 1,63. Vízállás. Felelős szerkesztő: Rákosi Jenő. Novemb. 23. Pesten 0 alatt , , . . . 20 fölött 7 időjárás száraz „ 23 Pozsonyban 40 száraz „ 23, M,-Szigeten ... 2 10 száraz „ 23. Szatmáron , . . 04 száraz „ 23, Tokajlmn ... 1'11“ száraz ETILT TÉR. vatos az üzlet föloszlatása miatt összes készletem diiikruhákból készítési áron alul végeladatik. Rothberger Jakab, Pesten váczi-utcza, a régi posta-utcza sarkán 1-sö emeleten. 4023 A helyiségi azonnal vagy februárra feladandó. 3845 Az újon megnyitott BUTOR-TEREIH Deák Ferencz-utczában 8. sz. I. emelet, ajánlja mindennemű asztalos- és kárpitos bútorait lehető legjutányosabb áron. Ki kevés pénzzel az állam-lotteriában nagy összegeket akar nyerni, forduljon Haas A. és társa jóhitelü hamburgi bankházához. (Lásd mai számunk hirdetési rovatát.) 4019 RÁTH MÓR kiadása. Legteljesebb mű az uj léterrendszerrel ! Az uj méterrendszer TÖRTÉRT. Teljes átváltoztatási táblák. Összes miniszteri szabályrendeletek és utasítások. A métermérték-rendszer és az azzal való számitások népszerű előadása. A tizedes-törtszámok ismertetése. Egy kötetbe fűzve. — Ára 1 forint 60 kr. Külön kiadásokban kaphatók: 1874. VIII. törvényczikk a métermérték behozataláról. — Ára 20 kr. A magyar korona országaiban és Ausztriában használatban levő régi mértékeknek és sulyoknak a gyakorlati használatra alkalmazott átváltoztatási táblázatai az uj métermértékre, és az új hossz-, tér-, köb-, súly- és örömértékeknek átváltoztatási táblázatai régi mértékekre és sulyokra. Ára 80 kr. A magyar kir. ipar- és kereskedelmi minisztériumnak az uj méterrendszer behozatalára vonatkozó szabályrendeletei és utasitásai. Ára 40 kr. A méter-mértékrendszer és az azzal való számitások népszerű előadása. Függelékül: A tizedes törtszámok ismertetése. Irta Domokos Kálmán, a m. kir. gazd. felsőbb tanntézet tedhn. tudom. rend. nyilv. tanára. Ara 40 kr.